Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-09 / 211. szám

if A kézilabda NB II Keleti csoportjában szereplő miskolci férfi csapat, a MÉMTE to­vábbra is a veszélyzónában van. A hét végén Egerben léptek pályára a helyi Finom- mechanika csapata ellen, és l7:7-es félidő után 33:23 arányban maradtak alul. A mérkő­zés egészében rendkívül gyenge támadó- és védöjátékot produkáltak. Az Eger által diktált iramot, a ritmust képtelenek voltak átvenni. Innen a vereség. .4 legjobb dobók: Szabó 9, Vincze 4. Képünkön Tiba, egy hazai találkozón, akinek távoli lövései időnként „életveszé­lyesek”. Most, Egerben nem volt a legjobbak között, fiSzabó István felvétele) Ep testben... A fiatalabbak is végezhetik Kosárlabda Tanárképző Kupa A testnevelés és a XII. kongresszus Gazdag tartalommal jelent meg a Testnevelés és Sport- tudomány második száma. Mint bizonyára emlékeznek rá olvasóink, a tudományos folyóiratra májusban hívtuk fel a figyelmet, akkor, ami­kor az első szám napvilágot látott, A szerkesztők az elő­zetesekben közöltekhez tart­ják magukat. A 2. számban Tibor Tamás tollából olvas­hatunk a testnevelés és sportmozgalomról a XII. pártkongresszus tükrében. A szerző az ott elhangzott fel­adatok eddigi megvalósulá­sainak elvi, gyakorlati végre­hajtásáról tesz említést. A gazdag tartalomból néhány kiemelkedő: Schiller János a társadalom és az emberi te­vékenység motivációs prob­lémáit elemzi, de haeonro kérdéskört világít meg más szemszögből ár. Róktmfáivy Pál mikor seól a tested­zés és a sportteviétKjiy.iéfe ösztönzéséről, a nsotrváöifc és a motiválás pszjenoíégKé, kérdéseiről. A folyóirat seárwos e«yéb tudományos kérdés»» * f-tem.. tí Ki ne tudná, hogy ez a mondat: „Az idősebbek ha­marabb abbahagyhatják” már -már szállóigévé vált. Főleg a fiatalok szeretnek vissza­élni vele, amikor az időseket szemlélik egy-egy azok szá­mára nehéz munkafolyamat (mindennapos emberi tevé­kenység) végzése közben. Pedig ha tudnák . — hogy a ma öregjei a testneve­lés és a sportmozgalomban meny­nyivel előbbre jártak fiatalább korukban, mint ők. Mert 1945 az értékek mentése nem kis fi­zikai fáradtságba került. Mert 1945 után az MHK-ba még a rok­kantak is bekapcsolódtak. Nem véletlenül teremtődött meg az 1952-es helsinki olimpián a lö magyar arany. Mert ök voliak azok, akik az ellenforradalom után is elsőként tettek valamit a sportpályák, a létesítmények építéséért, ök voltak azok, akik első versenyzőik is voltak. Pedig ha tudnák, . . . hogy a ma öregjei (a fiata­loknál negyvenen felett minden­ki beletartozik a kategóriájuk­ba) sokkal hamarabb kelnek, uszodába járnak, kocognak, mi­közben a fiatalok még az igazak álmát alusszák. Pedig, ha tudnák . . . hogy a ma öregjeinek idejé­ben szégyen volt az. ha valakit katonai szolgálatra alkalmatlan­nak találtak valamilyen testi (vagy szellemi) hiányossága mi­att. Pedig, ha tudnák, hogy a ma öregjeinek nem kellett a tornacipő, nem kellett a melegítő, hogy egy-egy sport­körben, szakosztályban verseny­szerűen sportoljanak. Sőt, meg- tisztelésnek érezték, ha az ed­zők egyáltalán foglalkoztak ve­lük. Mindezt a ma fiataljai nem tudják. (Tisztelet a kivételnek!) Nem tudják . .. mert kényszernek érzik a meg­növekedett testnevelés órákat is. Minden lehetőséget megtalálnak, hogy felmentsék magukat. (Leg­többször sikerrel.) Nem tudják . .. mert alig akarnak részt ven­ni a létesítmények társadalmi munkát is kívánó építésében, azok kihasználásában. Ha ellen­kező lenne a tény, nem állnának A Miskolci Spartacus NB Il-es röplaböacsapata Buda­pesten játszott a BHG ellen. Az idény első szabadtéri ta­lálkozóján jól ment a mis­kolciaknak, az idő is ked­vező volt. így javítani tud­tak a kedvezőtlen mérlegen. Tavasszal ugyanis Miskolcon reggelente ü-resen a sportpályák, a csarnokok, az uszodák. Nem tudják ... mert ma már érdem a kato­nai szolgálat alól felmenteni ma­gukat. Meg ha nem is érdem, a sorozó bizottság kénytelen száz fiatal közül legalább tizet eltanácsolni azzal az indokkal, hogy erősödjön, sportoljon, fej­lődjön. A „nem tudják”, és a „pe­dig ha tudnák” szorosan ösz- szekapcsolódik. A fiatalok­nak hamarabb kellene kel­ni, reggelente egy keveset futni, úszni, mozogni. Nap­közben — mer t van rá lehe­tőségük — minél többet ját­szani, sportmozgásos játéko­kat. Délután, kora este be­kapcsolódni valamilyen sport­ág versenyszerű űzésébe. Közben felfrissülne a szel­lem, hamarabb érnék el kí­vánt álmaikat: az egyetemet, a főiskolát És főleg időben lefeküdni. Mert addig, amíg a tanítás megkezdése előtt valamivel ébrednek, nem reggeliznek, a testnevelési órákról, a sport­délutánokról hiányoznak, eredmények nélkül a legna­gyobb ellátottságot kérik egy- egy szakosztálytól, ahol spor­tolni akarnak, amíg apu-anyu kocsival viszi esetleg őket az iskolába, amíg ájulásig tele­víziót néznek és diszkóznak, addig nem marad más, mint­hogy javasoljuk: „A fiatalabbak hamarabb elkezdhetik”.... ... a sportszerű életet, a testedzést, a rendszeres test­mozgást. Az ehhez vezető úton viszont nekünk, időseb­beknek van a legtöbb teen­dőnk. És itt még azt sem mondhatjuk: „Az idősebbek hamarabb abbahagyhatják ...” D. TÖTH BÉLA 3:0 arányban kaptak ki. Most 3:2 arányban maradtak alul, úgy, hogy az ötödik játszmá­ban 11:3-ra vezettek. Válto­zatlanul jó volt a sáncmun­ka, azonban akadozott a nyi­tásfogadás, és a mezőnyjá­ték. Teljesítményük így is dicséretes. A MEAFC férfi kosáríaö- dacsapata az NB II Keleti csoportjának őszi mérkőzé­seire készük Előkészületnek nagyon jókor jött az Eger­ben megrendezett Tanárkép­ző Kupa. Ezen a hazai ta­nárképző mellett részt vett a Nyíregyházi Főiskola és a Kőbányai Sörgyár együttese is. A találkozók fontosságát növelte, hogy az Eger és a Kőbányai Sörgyár másik csoportban küzd az NB II- ben, így az egyetemistáknak lehetőségük volt lemérni, milyen erőt is képviselnek a magyar másodosztályban. Nos, panaszra semmi ok. Mindhárom mérkőzésüket megnyerték, elsők lettek. Sőt, a torna legjobb mezőny- játékosa címet is M'EAFC-os kapta, Vereczkei Tamás. Rajta kívül még kiemelhető Lőrinc, Balázs és Izrael já­téka. A MíkVFC eredményei: —Egri Tanárképző 1-00 :50: —Nyísegyházi Tanárképző * 71:54; —Kőba+vjtsú Sörgyár Ö2<:56. A csanyifci lőpályán szom­baton és vasárnap rendezte meg az MHSZ Miskolci Er­dész Lövészklub a skeetesek (koronglövők) Avas Kupa versenyét, amelyen négy vá­rosból, Egerből, Mezőtúrról, Miskolcról és Nyíregyházáról a sportág legjobb művelői vettek részt. A kellemes idő­ben lebonyolított viadalon több kitűnő eredmény szü­letett. mint a korábbi orszá­gos bajnokságon. Különösen a miskolci és a mezőtúri ver­senyzők jeleskedtek. A felnőttek között heten érték el az aranyjelvényes szintet, azaz részesültek I. osztályú minősítésben. Az elsőként végzett mezőtúri Czimmer Illés és a második helyre került miskolci Mesz- ticzky István 200 korongból egyaránt 193-at talált el, ami nemzetközi mércével mérve is nagyszerű teljesítmény. (Helyezésük sorrendjét szét­lövéssel döntötték el.) A to­vábbi helyezetteknél is szó­Tobnnék A WwAoán BpWSő M'turfcüs Tesíeíta» Eevesuáeíe aláb­bi sportágakban íoboraot hirdet.. Ököivwoí'. ae jitoiaíK» is­kola 5—8. osatályoeait, a kö­zépiskolák és a szakmunkás- képző iskolák 1—2. osztályo­sa*, v-árja Mészáros Árpád edző a népkerti sportcsarnok­ban minden héten, hétfő«, szerdán, perceken 1« óra tol 18 óráig. Labdarúgás: Sztronyai Jó­zsef edző az általános isko­lák 1—4. osztályos tanulóit várja a népkerti pólyán. Je­lentkezni lehet minden héten, hétfőn, szerdán és pénteken, naponta Í5 órsrtbi W óráig. ros küzdelem alakult ki, hi­szen a harmadik és a ne­gyedik helyen végzett Fésűs Sá ndor (Mezőtúr), illetve Kovács Sándor (Nyíregyhá­za) találata egyformán 191 volt. Ennél csak eggyel ke­vesebb korongot lőtt szét a következő három helyezett, a miskolci Huszár Géza, a me­zőtúri Rózsa József és a mis­kolci Szakái Sándor. A junioroknak 150 koron­got kellett eltalálniuk. Az első helyen, meglepetésre, a 15 éves miskolci Rácz László végzett 140 találattal, s ezzel aranyjelvényes szintet ért el. Mögötte a 18 éves mezőtúri Jung István és a 16 éves miskolci Kárpáti Zoltán — mindkettő ezüstjelvényes eredménnyel — 138, illetve 130 találattal fejezte be a versenyt. T. I.----- ■■ - ■ Röplabda NB II Kofottgfövészet Kitűnő eredmények az Avas Kupán Zseni a vámnál 1882. január 2-án Oscar Wilde hajón New Yorkba érkezett, hogy előadássorozatot tartson. Az újságírók már a hajón megrohanták, de már első látásra egy kicsit csalódtak benne. Oscar Wilde sokkal inkább atlétának, mintsem esztétának tűnt. Igaz, hogy hosszú volt a haja, és palackzöld, szörme- béleses kabátot viselt fókaprémsapkával, de óriási termete és hatalmas öklei inkább sportolóra utaltak. Oscar Wilde természetszel üleg azt várta, hogy az újságírók majd amerikai útjának céljáról kérdezgetik: ehelyett azonban olyan kérdé­seket kapott, hogy szereti-e a rántottat, mit vesz magára, ha alszik, vagy hogy milyen hőmérsékleten szereti a fürdőjét. Csalódásában nem is válaszolt megfelelőképpen az újságírók­nak, akik erre a többi utast kezdték el hírekért ostromolni. Az utasok természetesen éltek az alkalommal: azonnal el­mondták, hogy hallották, amikor Oscar Wilde azt mondta, hogy a hajó túlságosan „szelíd” volt, hogy a hömpölygő óceán nem is hömpölygőit, és hogy egyedül az okozott volna neki örömet, ha egy olyan igazi vihart látott volna, amelyik elsodorta volna a hajóhidat. Ez már erdekes hír volt az új­ságírók számúra, akik azonnal közölték is olvasóikkal, hogy Oscar Wilde „csalódott az Atlanti-óceánban” — ez a kijelen­tés egyébként sokkal jobban elterjedt, mint bármi más, amit esetleg az esztétizmusról mondott volna. Oscar Wilde rájött, hogy eimescegeröt tulajdonkeppen nem állított ki jó bizonyí­tékot. De a hiányt pótolta a hajóból való kiszállásakor. A vámos szokás szerint megkérdezte: ,,Van-e valami elvá- molm valója?” Oscar Wilde így felelt: „Nem. Nincs semmi etvámolnivalóm” — és itt egy kis szünetet tartóit — „kivéve a zsenialitásom." Az irodalomtörténetben kevés megjegyzés terjedt el olyan gyorsan, és annyira széles körben, mini Oscar Wilde-nak ez a mondata. Mesterséges fa A m (»anyagok szé­le« skálája nemré­gen Ifr új. igen fontos anyagga; tett gazdagabb: a szinte­tikus fával. Ez az új műanyag, a«r.e*yet először japán kuta­tóknak sikerük elő­állítaniuk:, a megté­vesztésig hasonlít a termeszei es fához, még évgyűrűi is vannak és a felülete sejtszeiű. Rendkívül sok felhasználási le­hetősége van. A mesterséges fát két módszerrel készítik: fröccsöntései és ext- rudálással. Az előb­bi módon kész tár­gyakat állítanak elő úgy, hogy a fröccs­öntő gép a habosí­tott műgyantát fo­lyékony állapotban sajtolja a rákapcsolt fémformába. A fröccsöntésnek nagy előnye, hogy egy- egy formával nagy mennyiségű árucik­ket vagy alkatrészt lehet előállítani, ame­lyeket már nem kell megmunkálni, leg- fielfebb nemi felüle­ti kikészítésre — lakkozásra — szorut- nak.c Extrudálással a > természet es f á bél készült árut tökéle­tesen utánzó deszká­kat sajtolnak. Ezek a deszkák éppen úgy megmunkálha­tok, mini a termé­szetes fából készül­tek, így nagyon al­kalmasak asztalos- aruk, vagy akár parketta készítésére is. Az igazsághoz tar­tozik, hogy a szin­tetikus fának ma még néhány rossz tulajdonsága is van. Mindenekelőtt az. hogy tűzveszélyes, és ha meggyullad, nagy mennyiségű füstöt és mérges gá­zokat fejleszt. Mi­után műgyantából készül, az extrudált deszkánál is mutat­kozik a műanyagok jellegzetes hibája: minél vastagabb a deszka, annál ride­gebb és keményebb. Mindezekre tekin­tettel az extrudált deszka egyelőre nem alkalmas házépítésre. De már kísérletez­nek az építőipari cé­lokra alkalmas, nem égő fapótló anyag­gal, amit úgy állíta­nak elő, hogy min­denféle fatörmeléket cementtel, gipsszel és műgyantával ke­vernek. E pótanyag házépítésre is alkal­mas, hiszen porózus, így kicsi a fajsúlva, tökéletesen vízálló, felülete jól kikészít­hető és festhető, de mégsem szintetikus fa. Amerikai szak­emberek akként ál­lítanak elő ún. po- Jimerfát, hogy a po- lisztiroUal átitatott fenyőfát gamma - sugárzással kezelik, mire az egészen kü­lönleges tulajdonsá­gokat veez fel. Alkohol-autó Brazíliában az „alkohol­autó” már valósággá vált. 1980-ban 250 000, kizárólag etanolüzemú személygépko­csit szándékoznak gyártani. A Volkswagen és a FIAT brazí­liai fióküzemeiben az évi ter­melési rátát összesen 350 000- re akarják növelni. Az alko­holmotor benzinnel hajtott testvéréhez viszonyítva csak kis konstrukciós különbségek­kel rendelkezik. Az alkoholt Brazília min­denekelőtt cukornádból, vala­mint kukoricából és manió­kagumóból akarja előállíta-ni. 1975-ben ennek a latin-ame­rikai országnak a kormánya egy úgynevezett nemzeti al­koholprogramot hirdetett meg, amely intézkedéseket irányoz elő 218 új desztillá­lóüzem létesítésére, amelyek közül közben 170-et már üzembe helyeztek. Az alko­holtermelés 500 000-ről (1977) a múlt évben 2,5 millió köb­méterre emelkedett, öt éven belül mintegy 8 millió köb­méter növényi bázisú etanol gyártását tervezik. A gyümölcsnemesítők visszanyúlnak a vadfajokhoz A gyümölcsnemesítésben világ­szerte előtérbe kerül az úgyne­vezett rezisztencia, a növénybe­tegségekkel, fertőzéssel szembe­ni ellenállóképesség kérdése. Igaz, kitűnő növényvédő szerek vannak, ezekkel viszonylag köny- nyü megóvni a fertőzéstől, a be­tegségektől a gyümölcsöket, de nőnek a kémiai védelem költsé­gei, és esetenként a fertőzés ve­szélye is fokozódik. A Budapesti Kertészeti Egye­temen dr. Tamássy István, álla­mi díjas akadémikus, tanszékve­zető irányításával előrehaladott kutatásokat folytatnak a gyü­mölcsösök természetes ellenálló- képességének, a rezisztenciának kialakítására. Amennyiben a kí­sérletek sikerre vezetnek, úgy egyes esetekben bizonyos növé­nyi fertőzések ellen nem is kell majd védekezniük a kertészek­nek, vagy pedig csak minimá­lis számú permetezésre lesz szük­ség. Az új fajtákat, amelyek ellen- állóak lesznek egyes kórokozók­kal szemben, érdekes módon hozzák létre a kutatók. Világ­szerte, így hazánkban is vadfa­jokat gyűjtenek össze a nemesi- tők, ezek ugyanis nem fogéko­nyak a fertőzésekre, mert ha nem így lenne, már régen ki­pusztultak volna. Dr. Tamássy egyebek között szibériai vadal­mát használ fel keresztezésre, és körültekintő munkája eredmé- nsteként már rendelkezik rezisz- tens egyedekkel. Viszont az új gyümölcs, amelybe meghatáro­zott arányban a vadfajok örö­kítő anyagát vitte be, egyelőre még túlságosan kicsi, szemnagy­sága ajig fele a normális almáé­nak. Emiatt még hosszú éveken át, tudatos kutatómunkával növel­ni kell az alma méretét. S ja­vítani kell az ízét is, amelyre szintén hatással van a vadfa­jokkal történő keresztezés. Hasonló módon az Amúr kör­nyékéről származó vadszőlővel is kereszteznek újabban hazai faj­tákat a tanszék munkatársai. El­sősorban a fagytürőképesség nö­velésére törekednek, de remény van a peronoszpórával szembeni rezisztencia kialakítására is. Ed­dig öt keleti eredetű vadszőlőt vontak be a keresztezésbe. Az eddigi eredmények máris azt mutatják: érdemes visszanyúlnia régi, elfelejtett nemesítő alap­anyaghoz. a vad gyümölcsfajták­hoz. A modern nemesítés ily mó­don Is hozzájárulhat a termelési költségek csökkentéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents