Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-05 / 208. szám
Jé szer A köszöntés most valahogy más. ünnepélyes. Vasárnap harmincadszor köszöntjük őket. a föld mélyének munkásait. a bányászokat. Szeptember első vasárnapja az övékv akik szenet, olajat, uránt, ércet hoznak a felszínre. Százezren vannak, közülük majd’ 16 ezer a borsodi. Emberek, akik naponta leszólnak a mélybe, fejtik és küldik a felszínre a föld kincsét, a szenet. Amely most, ma. energiaéhes világunkban mindennél fontosabb. Széncsata. A szó jelentése más. és mégis ugyanaz. Sok év telt el azóta, hogy az ember lejutott a mélybe«. Akkor görnyedt, négykézláb kúszott csúszott, kezében a csákánynyal és lámpával. A ruha lerohadt róla. de megbirkózott a természettel. Vájta a falat, a szenet. Széncsata ma is a javából! Mert igaz. hogy Miskolc bányája. Lvukó, az ország legmodernebb aknai közé tartozik. igaz, hogy a szenet pneumatikus ütőn. levegő segítségével akarják majd a felszínre küldeni, hogy pajzsos front működik, hogy már csak elvétve kell összegörnyedni, csákányozni, de azért még van olyan bánya, ahol mindezek léte csak álom, vagy még az sem. Hisz’ nagyon vékony szénrétegeket sem lehet ma már lent hagyni, s ott gépesíteni nem lehet... Az arcok, a szénportól fekete tekintetek sok mindent elárulnak. Azt is,, hogy az élet azért már más. A párt. a kormány, a nép elismeri a bányászok munkáját, támogatja. segíti őket. Magasabb fizetés, csökkentett, munkaidő, a nyugdíjkorhatár leszállítása, bányászlakás-akciók... Ma és holnap kitüntetéseket, hűségjutalmakat kapnak a föld mélyének munkásai. Elismerésünk nekik, de nemcsak a jubileumi bányásznapon. Egész évben . . . (Sólymos László jeloételei) r Uji Sándor kiszönléso Veteránt köszöntöttek tegnap délelótf hetvenedik születésnapja alkalmából: Újabb Sándort, akit betegsége ágyhoz köt, lakásán kereste fel dr. Kovács László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, és Simon Tibor, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, hogy a virágcsokor és az ajándék mellé a párt- bizottság születésnapi jókívánságait tolmácsolják. Üjabb Sándor 1928 óta vett részt a a párt munkájában, mint a Diósgyőri. Vasgyár sajtoló munkása. Az illegális mozgalomban kifejtett tevékenysége sok nehéz pillanatot tartogatott számára: a német megszállás alatt közreműködött a gyár felszerelésének megmentésében. 1949-ben a Miskolci Pénzügyi Igazgatóság személyzeti osztálya veKét évtizede, hogy a mag- deburgi Otto von Guericke Műszaki Egyetem és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem barátsági szerződést kötött. A jubileum alkalmázetésével bízták meg, majd 1950-től a városi tanácson végzett személyzeti munkát. 1960-tól — megrokkant egészsége miatti nyugdíjba vonulásáig — a Miskolci Fuvarozási Vállalat igazgatójaként dolgozott. Az ellenforradalom alatti helytállása elismeréséül a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel tüntették ki. (Kiss József felv.) bél szeptember 9-én gépszerkezettani tudományos ; konferenciát rendeznek a miskolci egyetemen, ahol a ' két testvérintézmény vezetői, tanárai számolnak be kutatásaik eredményeiről. Nagyjavítás Tiszalökim A szokatlan időben — augusztusban — jelentkező tiszai árhullám levonulása után még a mült héten megtisztították a tiszalöki hajózózsilipet a nagy’ mennyiségű iszaptól, s hozzáláttak a duzzasztómű 2-es számú táblájának nagyjavításához.. Az 1200 tonna súlyú vastábla kiemelése Után rÓZsdátlaníta- nak, s korróziógátló festékkel vonják majd t>e azt. A munkával, a tél beáita előtt szeretnének végezni. Hároméves kutatómunka után a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársainak olyan antihor- mont sikerült előállítaniuk, amely megváltoztatja a rovarok természetes hormonműködését, s végül elpusztítja a kártevőket. Mindezt azo-nban anélkül teszi, hogy más élőlények — így az ember — idegrendszerét, egészségét károsítaná. A rovarok hormon- működését befolyásoló mesterséges anyag már a valóban korszerű növényvédelem előhírnöke, s alkalmazása talán még ebben az évszázadban feleslegessé teszi a rendkívül hatásos, ám környezetet károsító hagyományos növényvédő szer használatát. Az antihormon egyelőre mér csak laboratóriumi termék. A közeljövő további kísérletei, s a gyártási próbák döntik el. hogy a lombikból mikor kerülhet permetezőtartályokba az új anyag. Gépszerkezettani konferencia Kérdések és válaszok Ma délelőtt 9 órákor ülést {ártott a városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Nyíri István, a MIK igazgatója tartott tájékoztatót a lakóházfelújítások általános helyzetéről. majd Horváth Károly NEB-tag számolt " be a pályakezdő értelmiségi szakemberek munkahelyi beilleszkedéséről. Lehel-gépek a húsáruházba A beruházó és a kivitelező vállalatok szocialista együttműködési szerződésének köszönhető, hogy jó ütemben halad a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Húsáruházának építése. A szakemberek a belső szerelési munkálatokat végzik. A hűtőgépeket, mélyhűtőkamrákat a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár szállítja majd Miskolcra, mintegy 2,5 millió forint értékben. Olajos növények Szirmáról Az aratás befejeztével a szirmai Üj Élet. Termelőszövetkezetben az egyik legfontosabb munka az olajos nővén vek betakarítása. Kilencven hektáron vetettek olajlent. 43 hektáron fénymagot, s 27 hektáron fekeíemustár- magot. Két esztendeje kísérleteznek ezekkel a növényekkel, s most már úgy néz ki, hogy bevált Szirmán a termesztésük, nyereséget hoznak. A feketemustármagot a Herhária hasznosítja, míg a másik kettőt az élelmiszer- ipar. Dolgozunk, iparkodnunk kell. hogy megőrizhessük eddigi vívmányainkat, és lerakjuk továbbfejlődésünk alapköveit. Munkánk lendületét. elért eredményeinket az egész világ elismeri. A bajok, a gondok, az előforduló melléfogások ellenere is kiegyensúlyozottan élünk. Az igaz. hogy sokat do'goztunk. nem sajnáltuk az időt. a fáradságot. az áldozatokat, hogy így legven. Hiszen csakis ilyen módon érhettük el fejlődésünk mai tiszteletreméltó lépcsőfokát. Mégis igazat kell adnunk azoknak, akik óva intenek az elégedettségtől. Minél fentebb áll az ember, annál nehezebb elérni a következő lépcsőfokot. Márpedig tovább kell lennünk, hiszen a tartós áll- d og ál ás elveink és bizonyos vívmánvaink feladatát ielen- tené. Hogyan tovább? Ez most tehát a kérdések kérdése. S erre adta meg pártunk XII. kongresszusa a helyes. kézenfekvő választ: egvütt. közös erővel! A nagy igazságot és a vonzó célt a mi pártunk már akkor felvillantotta, amikor a szocialista haza felépítését tűzte programul mindannyi- unk elé. Á hit. az emberség melege sem újdonság nálunk, hiszen a szocialista demokrácia fejlődése, örvendetes kiteljesedése mind erősebbé teszi a közösségek, az egyes emberek egymásra találásának alkotó, cselekvő kedvének. közéleti kiállásának kibontakozását. A jó közhangulat, közösségi szellem, szótértés megteremtése nem egy, sem tíz, vagy száz ember dolga, nem csupán a vezetőké és nem is csak a kommunistáké. Mégis elsősorban a párt. a kommunista párttagság felelés azért, hogy társadalmunk irányítói, valamint a dolgozók milliói között állandó szoros és gyümölcsöző legven a kapcsolat. A jó kapcsolat- teremtés nem áll nálunk példa nélkül. Elég csak az év- első felében megtartott, a XII. pártkongresszus és az azt követő választások előkészületeit megemlíteni. Egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös a nagy párbeszéd során felsorakozott erő és tettrekészség. de az sem hogv az ünnepi percekben - fellobbant aktivitás állandósuljon és a hétköznapok hajtóerejévé váljék. Ezt elérni már jóval nehezebb feladat, de éppen a tanulságok fényében sikerrel megoldható. A legnagyobb tanulság az. hogy dolgozó tömegeinkben mind nagyobb a politikai érdeklődés, az emberek igénylik a párt közelségét, benne látják a vezető erőt, készek az együttgondolkodásra. a közös cselekvésre is. Kétségeikre is a párttól várják a választ. A gazdasági gondok, a világpolitikában kirajzolódó feszültségek sokakban keltenek nyugtalanságot, aggodalmat, indukálnak kérdéseket. Az emberek éhesek a válaszokra, toborozni sem kell a hallgatóságot egy-egv vitára, megbeszélésre. tájékoztatásra. S ahol a kommunisták elébe sietnek ehnek a természetes igénynek, ahol őszinte választ adnak mindenkinek, ott különösebb utánjárás nélkül is megteremtődik a szoros kapcsolat. Am nem kell idegenkedni attól a bizonyos aprómunkától, az utánajárásoktól, egy- eg.y ember gondjainak, kétségeinek tisztázásától sem. Mindenkire szükségünk van, nem lehet közömbös egyetlen dolgozó állásfoglalása, magatartása, jó vagy rossz közérzete. Egy felkészült kommunista mindig fel tud villantani valami jó célt. ráadásul hite. sugárzó meggyőződése is van. S ma már nemcsak a szavak erejével érvelünk. érvnek itt van egv nem is akárhogyan működő szocialista ország. Ahol van mozgató erő. ott .van vállalkozó kedv is. Ahol a töprengésekre, kétségekre kielégítő választ adnak, megnő a bizalom, fellobban a cselekvőkedv. A tisztán látókat nem ijeszti, hogy még távol vagyunk a bőség szocializmusától. Megértik, hogy a mai világban a nyilvánvaló fejlődés sem teremt zavartalan gazdasági biztonságot. S azt is megértik, hogy egyik napról a másikra erőink minden megfeszítésével sem lábalhatunk ki a külső és belső gazdasági nehézségek okozta bajokból. Néhány közömbös, kishitű, magának élő embert kivéve senki kedvét nem szegik, inkább mozgósítanak a felvetett gondok, ha az emberek érzik a bizalmat. ha keresik őket. ha szót akarnak érteni velük, ha közös munkára, közös cselekvésre hívják őket. K. Gy. O váikeret Az öregember, ha élne. 104 éves lenne. De már csaknem negyedszázada halott. Sárgára érett fotóját, amit megőrzött a családi kegyelet, valamikor a századforduló táján készítette egy felvidéki fotográfus. Vékony arcú, pakombartos fiatalember néz le a lapról, azzal az öntudattal, ami mögött a frissen szerzett segédlevél és egy nagy szerelmet bekoronázo házasság a fedezet. A fénykép kartonja ellenállt idor.ek szónak. az ovális keretet azonban már nem le. heteti megmenteni. Morzsákra hullott szét. amikor az unoka elöhalászta a szekrény mélyéről. Dekoratív foltot ad egy ilyen patinás kép a modern lakásban, ám ez esetben nem lak- berendezési szempontok játszották a döntő szerepet. A kemenygalléros, madzagnyak- kendös fiatalembert, galambősz nagyapaként ismerte es imádta az unoka. Hajlott, csupa- csont, csupaín bognarmesterként, akinek kezébe simult minden szerszám és beszélő viszonyban volt a farai: egyaránt értette a sárgahúsú akác. a szálkás fenyő, a szeszélyes bükk. s a komor tölgy nyelvét. Híresen szép homoki utókat, csézákat. hintákat készített, de műhelyéből kerültek ki az elpusztíthatatlan parasztszekerek és azok a hatalmas platójú stráfkocsik is. melyeket — megrakva — két muraközi ló is habzó szüggyel húzott. Jó mester, neves mester volt az öreg. de ezt az unokája — és talán családjának többi tagja sem — tudta pontosan felmérni. A környezetében élőket inkább azzal bűvölte el, hogy szinte mindenhez értett. Megjavította a szomszéd hazának zsúpfedelét, a jó ismerősnek nyelet faragott lapátba, baltába, kaszába, ha nekidurálta magát, olyan akkurátus bélmosóteknöt készített nyárfából, mint a teknövájó cigányok, újra cserélte az ajtó- és ablakkeretet, sőt, lánya stafirung- bútórai is az ő keze alól kerültek ki. Egy gőz fölött hajlított támlájú szék még mindig szolgai, es ember legyen a talpan. aki megpróbálja kimozdítani a helyéről a precízen beeresztett lábait. Nos, ennek az öregembernek a portréját kívánta az eredetihez hasonló, ovális keretbe tétetni az unoka. A keze munkájában több emberöltő múltán is tovább élő mester alighanem megfordulna a sírjában, ha tudna, hogy manapság ilyen keret elkészíté. sére nincs vállalkozó. Az üvegező, képkere- tezö. aranyozó csak arra vállalkozik, hogy a gyárilag, futószalagon előállított rámaléceket méretre vágja, összeillessze, esetleg befesse. Az orális keret elkészítése távolról sem ördongös dolog. Akár bicskával is ki lehetne faragni arra alkalmas fából, de egy igazi faesztergályos alighanem a kisinasára bízná a megrendelés teljesítését. Csakhogy manapság a faesztergályosok — ha vannak — bizonyára ugyanazt mondanák, mint a kép- kereíezök: egyedi dolgokkal nem foglalkozunk. kérem! A specializálódás korát éljük. De vajon nem szűkítjük le túlságosán a szakmák határait? Vajon a rábízott részfeladatot mara- déktalanul régre tudja hajtani, akiből már az igény is kihalt, s eszébe sem jut. hogy legalább egyszer-egyszer valami mást, többet csináljon? Az öreg bognár — mielőtt mesternek merte volna nevezni magát — vándoriparosként bejárta fél Európát. Unokáját térdén lovagoltatva. sokat mesélt róla. mit tanult a cseh. a német és osztrák mesterektől. Vándorlása közben dolgozott bútor- és vagongyárban, épített hajót, faragott sétapálcát. Pedig bognárnak készült, soha semmi másnak. Bognárnak? Mesternek! Oválisra vágott fotográfiája sablonos, szegletes keretben lóg a falon. (békés) iirin, rovarok ellen fllakóház- szó volt
