Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-02 / 205. szám
Megőrizni, ameddig tehet A valódira voksolnak * Beszélgetés fogakról, fogpótlásról Nyisd ki a szád, és megmondom ki vagy! Egy fogsor. ha nem is az összeg személyiségjegyet árulja el viselőjéről, de arról mindenképpen vall. mennyire ápolt az illető, s mennyire bátor a fogorvosi székben. Sajnos, hoz.ánk lakossága hadilábon áll a fogkefével. Legtöbben már vsak akkor keresik fel a fogorvost, ha ez a kis rá- gós/erkezet álmatlan éjszakákat okoz. Azaz, a legvégső esetben. A Magyar Fogorvosok Egyesületének fogpótlástani szakosztálya Miskolcon háromnapos vándorgyűlést rendezett. A szombati záróprogramon mpdunk nyílt e szakma vezetőivel munkájukról beszélgetni. Dr. Bernáth Zoltán, a Fog- technikai Vállalat igazgatója az első megjegyzésével a téma közepébe vágott. — A felnőtt lakosság 90 százalékával állunk kapcsolatban. Ennek ellenére úgy találom, hogy a sajtó- és a propagandamunka kicsit mostohagvermekként kezel bennünket. A vérkeringési panaszok sokkal kisebb számban fordulnak elő és mégis népbetegségnek kiáltják ki. Felvilágosító cikkek, plakátok százai jelennek meg, fogászati témájú pedig a kampányhónapokban is csak elvétve. Való igaz — nem tudni miért —, de az egészségügyi témák sorában az intimeb- bek között tartjuk számon a fogpótlást- Szó, ami szó. nem illik észrevenni, pláne szóvá tenni a legragyogóbb műfogsort sem. Az viszont tény, hogy a rossz táplálkozási szokások és az ápolás elhanyagolása miatt egvre korábban szorulunk fogaink művi pótlására. Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinikájának Naponta 500 mázsa kenyér Igv első hallásra szinte hihetetlennek tűnik a szám: a Miskolci Sütőipari Vállalat összesen 550 embert foglalkoztat. s ebből mindössze 104 a pék szakmunkások száma. Egy embernek 2 ezer darab egykilogrammos kenyeret kell sütnie, hogy a kétszázezer lakosú Miskolc minden lakosának jusson mindennapi. A vállalatnak körülbelül még 20 szakmunkásra lenne szüksége, hogy a túlórák számát csökkenteni tudják, hogy a három műszak végül is ne 4 műszak legyen. A pékek naponta és átlagosan mintegy 500 mázsa kenyeret készítenek, ennek négyötöde a szokásos 5.40-es kenyér, míg a többi az úgynevezett minőségi, a burgonyás, a rozslángolt, a kukoricás. van külkereskedelmi minisztériumi államtitkár és Tres- ser Pál, a dunavarsányi Petőfi Tsz Eötvös-díjas elnöke válaszolnak a televízió nézőinek kérdéseire. A műsor szerkesztősége várja az érdeklődő leveleket, cím: Magyar Televízió Mezőgazdaságpolitikai Szerkesztősége, Budapest, Szabadság tér 17. 1810. „Zárás után az OMÉK-on.” Az írásban adott kérdéseket be lehet dobni a kiállítás területén elhelyezett ládákba, valamint délután 6 órától a helyszíni adás befejeztéig te. lefonon is módjukban áll a nézőknek kérdéseket feltenni a 782-850: valamint a 485-191-es hívószámon. igazgatója, e szakosztály elnöke éppen ezzel magyarázza a két évvel ezelőtt életre hívott társulatuk működését — Az a célunk ezeken a vándorgyűléseken. hogy a fogorvosok és a fogtechnikusok szakmai tapasztalatcseréjét biztosítsuk. Közös munkájukat egy építkezéshez hasonlítanám. A tervező és a kivitelező jó kapcsolatát kell megteremtenünk- A tervezőnek is ismerni kell a kivitelezési leh“‘ősegeket. A Fogtec'-níkai Halat egy igen j„i szervezett, egesz országot átfogó hálózat. Sok új technológiai eljárást vetlek át külföldről, s ezeken a to- vábbképzés-jellegű találkozókon ezekkel is megismerkedünk. De újra felfedezünk régi. feledésbe merült módszereket is. Fő témánk természeteden a megelőzés lehetőségei. Jóllehet, ez’ már csak harmadlagos tevékenység a mi esetünkben: prote- tikailag úgy kell ellátni a pácienst, hogy az még védje az egészséges fogait. — An ingyenes fogorvosi ellátáson túl. a fogtechnikai munkákért fizetni kell. Vannak olcsóbbak és drágábbak. — Akadnak, akik még mindig abban a téves hiedelemben élnek, bogy a fogorvos pénzt kér tőlük, holott éppen ezeket az anyagi és technikusi költségeket kell megfizetni- Az importanyagok -igen drágák, némelyik kilója több ezer forint. Ahogy a szemüvegkeretért, vagy egy lúdtalpbetétért fizetni kell. úgy ezért is. Dr. Malatinszky András, megyénk sztomatológus főorvosa. a fogpótlástani szakosztály társelnöke. A rendezvény házigazdájától arról tudakozódtunk. mit tesznek, tettek a határidők lerövidítése érdekében ? — A fogorvosok munkájának 60—70 százalékát- a fogpótlások előkészítése köti le. Rendkívül sok fázisból áll, és éppen ezért van szükség a korszerű egészségügyi ipari háttérre- Miskolcon igen jó a kooperáció. A szakrendelőkből a laboratóriumba mindennap hozza-viszi a futárszolgálat az anyagot. Vidékre postán érkezik. A megóvásuk érdekében itt vezették be a kartonplast csomagolást, amelyet minden bizonnyal átvesznek majd az ország más fogtechnikai laboratóriumai is. A miskolci műhely bővítése, korszerűsítése is azt teszi lehetővé, hogy a határidő még tovább rövidüljön. Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár hozzáfűzi: — Éppen a miskolci és a borsodi fogorvosok és fogtechnikusok munkája jutalmául rendeztük itt a II. vándorgyűlést- Pályázatuk egyik hivatkozási alapja az volt, hogy ily módon is megpróbáljunk enyhíteni a fogorvoshiányon. Ezen a továbbképzésen csaknem a megye összes fogorvosa részt vett. a szakosztályunknak pedig 500 tagja hallgatta meg az előadásokat. Köszönet és dicséret a rendezőknek az alapos szervezésértés a vendéglátásért. — Mit tanácsolna erről a vándorgyűlésről az olvasóknak? — A legjobb fogpótlás sem ér fel egy rossz — azaz kézéit — saját foggal. Ha tehetem. ellenpropagandát fejtek ki ez ügyben. Irreális elvárás, hogy ami mű. az szebb és jobb legyen, sőt tovább is tartson. Sajnos, terjed a helytelen szemlélet. Színésznőknek és fotómodel- leknek. akik szép fogsorokat villogtatnak ránk, sohasem volt rossz foguk- Különben már eleve kiesnek a rostán. Noha mi is a szebbet, a jobbat. á tartósabbat kutatjuk, a végsőkig a saját mellett agitálunk. OLÁH ERZSI Vége a furcsa nyárnak Tegnaptól már hivatalosan is beköszöntött a meteorológiai ősz, de azért még reménykedhetünk a vénasszonyok nyarában. Elkelne egy kis megkésett melegség, hiszen a kereskedők a megmondhatói, hogy az idén kevesebb fürdőruha és kevesebb napolaj fogyott. Igaz viszont, hogy a turisták jóvoltából a „forinton" soha ennyi lorrónadrágos leány nem megette magát, mint az idén, de ezt is tudjuk be annak, hogy a mostani nyár kivétel volt. Kivétel volt. kivételesen furcsán alakultak a dolgok. Későn érett, s árát sokáig magasan tartotta a dinnye. (Az utazó miskolciak Pesten vásároltak. Augusztus második felében a Búza téren 15 forintért mérték kilóját, holott a fővárosban 5.40 forint voit.) Persze, nemcsak dinnyemérleg készült. Az egyik közlemény szerint „az ipari termelés volumene 1.8 százalékkal, az építőipari termelés 3,5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek felvásárlása pedig 2.2 százalékkal kisebb volt. mint 1979 első fél évében”. Kevesebbet csináltunk, de — talán — jobban csináltuk. Ez az állítás leginkább a kereskedelemben mérhető le. Kerek számokban mondva: a változatlan áron számított kereskedelmi forgalom 11 százalékkal nőtt. de ha kiszűrjük az árváltozás hatását, akkor kiderül, hogy ténylegesen ebben az évben kevesebb portékát vásároltunk. Ennyire futotta. Ezen a takarékra állított, csökkentett hőmérsékletű nyáron szoktatnunk kellett magunkat a csökkentett dinamikájú statisztikákhoz is. És — mivel minden rosszban van valami jó — a csökkenés nem föltétien jelent visszalépést. Mérséklődött például a korábbi években alap nélkül nekibuzdult beruházási kedv. Csökkent a külkereskedelmi mérleget rontó behozatal. Csökkent az iparban foglalkoztatottak száma. Viszont nőtt a termelékenység, több ember került a szolgáltatóiparba, javult gazdálkodásunk egyensúlya. A nyárnak vége, a naptár nem hazudik. Négy hónap van még hátra. Bízzunk a napfényes szeptemberben, a szőlőt érlelő, jó szüretet adó októberben, az évszaknak megfelelő és kapkodás nélküli novemberben, valamint a hajrámentes decemberben. Az idójárásjelentést csinálják csak a meteorológusok! Hogy milyen lesz az idő, az nem rajtuk múlik. A gazdasági prognosztika szakemberei nagyobb találati aránnyal tippelhetnek. Ök már most napfényes őszt, az időjárásnak és a mindenkori átlagoknak megfelelő telet tippelnek; az új tavasz előtt. (brackó) jfr A Rheon 2 milliót er. Amit termel, egy városnalc elegendő. ■ZZheoti készíti a süteményt Gépi cukrászok ^ Azért még a kézi munkaerőre is szükség van... (Sólymos László felvételei) Tv-fórum az OMEK-on Szeptember 4-én, este 21 óra 10 perctől a televízióban a mezőgazdasági beruházásokat. élelmiszergyártást, a mezőgazdasági gépipart, vegyipari, élelmiszerexportot, valamint a fogyasztókat, közvetlenül érintő kérdések kerülnek szóba. A műsor különlegessége. hogy helyszínéül az aznap záruló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás területét választotta. A műsor vendégei: Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Csurgat Lajos, a NIM miniszter- helyettese. Heiczman János. a KGM miniszterhelyettese. Kovács Imre, a MÉM miniszterhelyettese, Török 1stA neve Kheon. Japánból származik, és most Miskol- eon üzemel. Monstrumnak hittük, ezzel szemben eífér egy pár négyzetméteres helyiségben. És ontja magából a süteményeket. Ahogy a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalatnál megfogalmazták: annyit gyárt, hogy a készítmények a megye csaknem minden településén kaphatók'. .. Császár Lajos, amikor tavaly hazaérkezett az. oren- burgi építkezésekről!— ahol a munkásoknak sütött bizonyára jobbnál jobb süteményeket. tésztákat —, nemigen gondolhatta. hogy ‘idehaza kézügyességet, szakértelmét csak rés7.ben tudja majd hasznosítani. — Hát. vagv húsz. évvel ezelőtt — meséli —. mikor tanultam a mesterséget, kinevettem volna azt. aki cuk- raszgépről regél. Kéz kell ahhoz a tésztához, töltelékhez, a formázáshoz, nem pedig automata . .. Alig egy éve. hogy megvásárolta ezt a csodamasinát a — Három napig voltak itt a japánok — mondja a cukrászat helyettes vezetője. Kamenyiczky Imrévé —, ez idő alatt megtanultuk a kezelését. s most már újdonságokkal is próbálkozunk. Többen csak így mondják: gépi sütik. Aki ért a süteményekhez — bevallom én nem —, az biztos megkülönbözteti a kézzel és a géppel készültet. Nem sokban különböznek. — Végül is a kézi cukrász megtért a géphez. Nem is lehet ezt másképp. Mi. maximum egv műszak alatt 2— 2,5 ezer darab süteményt tudunk kézzel készíteni. Ez a gép 15 ezret. A minőséggel sincs különösebb bai. de azért mégis más. amit nem a gép csinál ... vendéglátó vá.llalat, nem is keveset, kétmillió forintot adtak érte. — Idekerültem a Hámor étterem melletti cukrászatba — folytatja Császár Lajos. — — Már üzemelt a gép ... é A cukrász, itt csak az alapanyagot készíti. A többi a gépre tartozik ...
