Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-16 / 192. szám

Jászai Mari szekrénye, Csortos Gyula gyűrűje A Magyar Színházi Intézet Budán, o Q&li vasút szom­szédságában »áll az a klasz- szicista stílusú egykori palo­ta, amely ma a Magyar Színházi Intézet otthona. Igaz — csupán „társbérletben": az épületben van az Elekt­romos Művek egyik részlege. Emiatt, nem tud eleget tenni az intézet egyik alapvető feladatának: az itt össze- gv/űjtött, jelenleg ládákban tárolt, pincékben őrzött kin­csek nyilvános bemutatásá­nak. (Az Elektromos Müvek két három év múlva remél­hetően kiköltözik, ha addig­ra elkészül új székházuk . . .) Az intézet igazgatója, a neves esztéta, fordító, dra­maturg: Elbert Janos. Vele járjuk a termeket, szobákat. — Központunkban ugyan ma meg nincs hely kiáll/tá- sok rendezésere — no arid i a —, de gyűjteményünk, egy részét azért láthatja m kö­zönség a Stromfeld, Aurél utca 16. szám alatt/ Bajor Gizi-emlékmúzeumben. ame­lyet annak idején Gobbi Hil­da hozott létre, a reá jel­lemző lelkesedéssel, fáradha­tatlan buzgalorryma!. A mú­zeum jelenleg felújítás alatt áll, rövidesen megkezdődik a földszinti e«; emeleti rész ú.ijárendezése. Szeretnénk, ha október végén, a múzeumi hónap alkalóriából isméi meg. nyithatná kapuit. Állandó kiállításaink mellett k’Vön helyiségében rendezzük majd meg itf időszaki tárlatain­kat. egyrészt saját anyaga­inkba#. másreszt magángyűj- tók é célra kölcsönkért szer- zerryényeiböl. Elsősorban Rá- to.tíyi Róbertre, Szilágyi Cyvörgyre, valamint Sivó Emilre, a Thália Színház /gazdasági igazgatójára szá- 'mítunk: nekik van a legér­tékesebb színháztörténeti ma. gángyűjte menyük. A PLAKATTOL AZ ELŐADÁSIG — Mi minden található az intézetben? — 90 i ezres fényképgyűj­teményünk. szinte napról napra bővül: vásárlásaink­kal, adományokkal. Kézirat­tárunk is felbecsülhetetlen értékű, s több ezres színhá­zi plakáttárunk is. Ez utób­binak most állítjuk össze a . katalógusai. Szcenikai tá­runkban több ezer díszlet- és jelmeztervet órzünk, a múlt század ötvenes éveitől napjainkig. — Amire kivált büszkék vagyunk, hangtárunk és vi­deokazetta-gyűjteményünk. ★ Gobbi Hilda is részt i'esz a járendezésében Bár a szervezett munka je­lenleg még technikai akadá­lyokba ütközik: rendszere­sebbe kellene tennünk leg­nagyobb művészeinkkel ké­szített magnóinterjúinkat, és csak nemrég fogtunk hozzá ahhoz, hogy videokazettára vegyük a legjelentősebb színházi előadásokat, a pró­báktól a bemutatókig. A kö­zelmúltban került sor az el­ső monod ráma-feszti válra Gyöngyösön: ennek teljes anyaga a gyűjteményben van. — Hadd említsem meg még több tízezer kötetes szakkönyvtárunkat és doku­mentációs részlegünket. Ez utóbbi — szerenylelenseg nélkül mondhatom — Euró- pa-hírű. Külön dossziékban őrizzük valamennyi magvar színész, anyagát — a velük készük riportokat; róluk szóló interjúkat, kritikákat — és valamennyi fővárosi és vidéki bemutató sajtóvissz­hangját, Minden megjelent cikk megtalálható itt a vi­lág legjelentősebb' kétezer drámaírójáról, színpadi szer­zőjéről. REKVIZITEK, EMLÉKEK A raktárak, ládák sok ér­dekes tárgyi emléket rejte­nek. Így — a többi, között — Jászai Mari saját terve­zésű hatalmas szekrényét és . görög stílusú heverőjét. Meg­találhatók itt Ba.jor Gizi személyes használati táraival: * reageJrzőkészlete. cigaretta­tárcája. valamint — külön üvegszekrényben — halotti maszkja. Szinte naponta tör­Bajor Gizi-emlékmúzeum új­lik le a port arról a két hatalmas kofferról, amely Tímár József kelléke volt, utolsó szerepében, „Az ügy­nök haláláéban. Mellette áll az egykori New York kávéház — mai Hungária — egyik márványasztala, a hozzá tartozó székkel és álló­lámpával: ennél az asztalnál ült rendszerint Tímár József, itt készült szerepeire ... Csortos Gyulától teáscsé­széiéi és pecsétgyűrűjét őrzi a gyűjtemény, az a mando­lin pedig, amely különvit- rinben alussza álmát, egy­koron Törzs Jenőé volt. Mű­vészi készséggel játszott raj­ta, pihenésként. Hegedűs Gyulának, a Vígszínház egy­kori nagy művészének nem­csak a kitüntetéseit, s dísz­polgári oklevelet tekinthetik: meg az érdeklődők, de jobb kezének gipszmását is. Az intézet birtokában van Ró­zsahegyi Kálmán kedvenc vadászfelszerelése, valami -t az a jelmez, amelyet egyik leghíresebb szerepében a „Vén gazember” Borl.y Gás­párjaként viselt a színpadon. Jávol Pál egyik legsikere­sebb alakítása volt a fel- szabadulás előtt a Peer Gym. Ez a jelmeze is a gyűjteményben szerepel. A Blaha Lujza téren állott az egykori Nemzeti Színház. Két kandelábere és egyik páholya őrzi a Bajor Gizi Múzeumban a sok sikert lá­tott, paiinas épület emlékéi. A JELENRŐL A JÖVŐNEK Nem hagyhatjuk ki a fel­sorolásból a Magyar Színhá­zi Inlezel munkásságának fontos részét: az önálló könyvkiadványokat sem. Rendszeresen megjelenik — elsősorban szakemberek szá­mára — a Dramaturgiai Hír­adó, valamint a Színháztu­domány! Szemle. Rövidesen új kiadvánnyal gazdagodik a választék: Magyar Színház — Magyar Dráma címmel vas­kos gyűjteményt adnak ai. évente kétszer, orosz, angol, német, francia es spanyol nyelven, melyben hazánk színházi életéről szóló infor­mációk és darabismertet ése'- mellett egy-egy nagy sikerű új hazai színmű teljes szö­vegkönyvét is megtalál iá1; az olvasók. Az első szám Örkény István „Pisti a vér- zivatarban". ..Vérrokonok" és ..Kulcskeresők'’ című szín­művét. közli, öt nyelven az előadásokról készült fotókkal illusztrálva. Nagy sikere van hazai színházbarátok köré­ben az intézet salát kiadású könyveinek is. így például a ..Cabaré” .című kötetnek és az idei ünnepi könyvhét egvik slágerének: a Várko- nyi Zoltánról készült össze­állításnak. GARAI TAMÄS . Kitüntetett népművelők (Folytatás az l. oldalról) A művelődésügyi miniszter Szocialista Kultúráért kitüntető jeitenyet kapta a szikszói Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pont vegyeskara, valamint Apá- uiy Sánuorné, a miskolci- Váro­si Könyvtár iiokkön.yv tárának vezetője; Auguszfcinyi Béla, az edelányi Nagyközségi es Járási Könyvtár vezetőle; Barta Péter, a miskolci Egressy' Béni Zeneis­kola igazgatója; Bulla János, a XGO, sz. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet és Szakközépiskola tanara; Drocár Gabriella, a me­zőkövesdi Állami Zeneiskola igazgatója; Gajdos Edit, a mis­kolci t>. sz. ÁUalanos Iskola ének-zene tanára; Heidrich Lászlóné, a sajoszentpeterj Le- vay József; Nagyközségi Könyv­tár vezetője ; ar. Hógye Isin an, a *atoraijau.jhelyi Megyei Kiók- leveltár csoportvezetője; Juhász Antónia, a Borsod megyei Ta­nács művelődésügyi osztályának főelőadója: Kaposvári Sánuor. a Borsod megyei Moziüzemi Vál­lalat műszaki osztalvvezetö-he- lyettese; koiKOs Jenő, a mis­kolci Kossuth Gimnázium es óvónői Szakközépiskola • rajzta­nára; Kun Lajos, a borsodszi- raki Bartók Béla Mgtsz kultúr- otthon-igazgatója: Nagy Dénes­ié, hollóház! tanár, , közműve­lődési szakkörvezető; Nagy Gyula, a pálház! Ásványbánva Vállalat perlitüzemenek üzem­vezetője: Pa laky László nyug­díjas, a bodrogoiaszi művelődé­si ház igazgatója: Polgár Jó­zsef, a kazincbarcikai Családi és Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda vezetője: Sarka- di Gyula, a tiszakaradi általá­nos iskola művelődési ház igaz­gatója: Szatmári Györgyné, a sátoraljaújhelyi zeneiskola ta­nára : Szakái Edit, a Miskolci Galéria grafikusa; Szántó Zol­táné, a miskolci Kossuth Gim­názium és Óvónői Szakközépis­kola énektanara: Szilágyi Dezső, sátoraljaújhelyi nyugdíjas, mér­nök-tanár; Szűcs Lászlóné, a sá­toraljaújhelyi Városi-Járási Könyvtár könyvtárosa: Üjhelyi János, az Encsi járási Hivatal osztály vezető-helyettese: Üjlaki Terencné, nagyrozvágyi tanító­nő. a művelődési ház igazgató­ja; Tarczy Gyula, az encsi Nagy községi-Járási Művelődési Központ igazgatója. A művelődési miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek: Fa­ragó Györgyné, a Miskolci Ga­léria művészeti főelőadója; Ga- ramvölgyi Er,nőné, a miskolci Városi Könyvtár könyvtárosa; Gagyi Andrásné. a ‘ mezőcsáti Dózsa filmszínház jegykezelő- takarítónőie: Gazdag Mária, a Borsodi Ércelőkészítő Mű kar­bantartó autómüs^erésze; Hudi- vók István, a • makkoshotykai művelődési ház igazgatója; ifi. Juhász Károlyné, a taktaharká- nyi művelődési ház igazgatója: Kemecsci Miklós, a sátoralja­újhelyi Kossuth Gimnázium igazgatóhelyettese; Kondi Fe- rencné. a kazincbarcikai könyv­tár könyvtárosa: Kelecsén.vi Istvánná, a sátoraljaújhelyi Me­gyei Fióklevéltár levéltári keze­lője: Kiss Miliályné. a Miskolci Városi Művelődési Központ gaz­dasági ügyintézője; Kiss Mik- lósné, a Miskolci Városi Műve­lődési Központ takarítónőié; Kovács Jánosné, a miskolci Kossuth filmszínház pénztárosa: Nagy Sándomé, a szirmabese- nyoi . könyvtár vezetője; Oláh Lászlóné, a vámosúifalui fiók­könyvtár vezetője; Paíaki Sán­dor. a mezőcsáti Egressy Béni NKGI es Járási Művelődési Központ nyugdíjas igazgatója; Sebestyén Ágnes, a sátoraliaúi- helyi Kossuth Gimnázium taná­ra : Szabó Imréné. a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár taka­rítónője; Szabó Jolán, a Mis­kolci Városi Művelődési Köz­pont takarítónője; Szénási Jó-, •zsefné, a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár hivatalsegédje: Tóth Tamásné, az Ózdi Népmű­velési Intézmények igazgatósá­gának ismeretienesztési előadó­ja: Nagjr József, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár repro­gráfiai szakmunkása. Miskolc a rockban Nem beszélve a miskolci Edda Müvek országos nép­szerűségéről, városunk más módon is „bekapcsolódott” a hazai rock-életbe. Az Ifjúsági Magazin most megjelent au­gusztusi száma, is bizonyság rá. hogv a népszerűségi lis­tán előkelő helyen szerepel a P. Mobil Miskolc című száma. A szerkesztőség aján­latai közt szerepel a Boitor- ján együttes szerzeménye, címe: Budaoesttöl Mlskolcia. Mindez kellő büszkeséggel töltheti el a miskolci fiata­lokat. az azonban már an­nál kevésbé, hogy az év koncertjei címre méltán pá­lyázó Omega—LGT—Beatri­ce ORI-turnésorozat állo­másai között Miskolc nem szerepel. I Csíipeíár madárka TapoíÉ Tapolcán, a Sziget presz- szóban mutatja be nagy sike­rű előadását, a Csapodéi- madárkát öt alkalommal a Miskolci Nemzeti Színház. A jövő hét csütörtökétől au­gusztus 2ö-tel bezárólag min­dennap délután 5-kor kez­dődnek az előadások, mely­nek szereplői: Szerencsi Éva, Blaskó Péter. Újlaki D”nes, Csapó János. Somló István. Ruzante vásári komédiáját Csiszár Imre rendezte. Villantó A bún Ilidet i hű tő tó „cápái99 Ritkaságnak «ámító vízi w- meny larlja izgalomban a tala- bán.vai horgászokat. Kgyik sze­rencsés társuknak. Feher Fe­rencnek sikerült horogra csal­ni és siégre emelni a bánhidaí erőmű hütotai ahol egy 159 cen­timeter hosszúságú harcsát. A horgász es a 30 kilo­grammos harcsa nagy küz­delmet folytatott, egymással, míg félórás íáraszíás után a nagy erejű vízi ragadozó megadta magat. A szerencsés fogás első­sorban szakszempontból fi­gyelemre méltó. Állóvizek­ben ugyanis ritkaságnak számít, hogy a harcsa ilyen súlyúra es méretűre fejlőd­jön. Ügy tűnik azonban, hogy ezek a halóriások kitű­nően érzik magukat az erő­mű gapeinek. berendezései­nek hűtésére 30 évvel ezelőtt kialakított tóban. A 36 hek­tárnyi területet elfoglaló, át­lagosan két méter mélységű, nyáron 28—30 fokos, télen 1Ö—-12 fokos to vizéből Fe­hér Ferenc zsákmányát is 'túlszárnyaló ..cápákat” is partra emeltek már. Néhány evvel ezelőtt Vígh Tibornak, aki ugyancsak tatabányai sporthorgász, egy csaknem 2 méter hosszú és 42 kilós har­csát sikerült partra emelnie a bánhidai hűtőtóból. Ezek a fogások azokat látszanak igazolni, akik egy még na­gyobb. méret után ítélve 100 kilósra becsült harcsa- példányról is tudnak. Egy alkalommal ugyanis már horogra akadt ez a cápa ter­metű harcsa, de az egész'éj­szakán at tartó küzdelemből á hűtőtó 100 kilós lakója került ki győztesen, mert végül * is cérnaként szakítot­ta el a horgaszzsinórt. A mostani, 30 kilós har- csafogas mindenesetre lázba hozta a környék sporthorgá­szait, a szokottnál jobban benépesül a hűtőtó partja, s most mindenki a sokszor megálmodott nagy fogasra vél'... R. E. Kezünk szépsége nem abban rejlik, hogy körmünket a leg­divatosabb színű körömlakkal festjük be és kezünket extra hidra :áló krémmel kenjük. Az ujjak szépsége, finomsága és kezünk ügyessége az alábbiak­ban ismertetett ujjtornával fo­kozható. Fontos, hogy e gyakorla­tokat legalább 5—ö-szor vé­gezzük naponta, de rendsze­resen. mindennap tornáztas­suk kezünket. 1. Zárjuk össze bal ke­zünk három középső ujjat. Húzzuk át jobb kezünk mu­tató- és gyűrűs ujja között az ujjak felső részétől (kör­möktől) kiindulva az ujjak töve felé. Majd a középső es gyűrűs, és a gyűrűs es kisujj között. Ismételjük meg a gyakorlatot a másik kéz ujjaival is. 2. Ujjak nyújtása. Nyújt­suk mindkét kezünk ujjait, majd görbítsük be egyszer­re mind a tíz ujjúnkat. Az­tán egyenként nyújtsuk ki az ujjakat mindkét kezün­kön egyszerre. Először ne­hezen fog menni. „ talán még egy kis fájdalmat is ér­zünk. de szebbé és nyújtot- tabbá teszi ujjúnkat, ha ezt a gyakorlatot is rendszere­sen végezzük. 3. ízületek lazítása. Tegyük kezünket az asztal szélére. Ujjainkat egyenként nyújt­suk ki az asztal lapjának legszélén, úgy. hogy egy­szerre csak egy-egy ujj legyen felül. Utána minden egyes ujjúnkat behajlitva (görbítve) nyomjuk az asz­tal lapjának széléhez egymás után. 4. Befejezésül és az ujjak pihentetése céljából masszí­rozzuk meg az ujjakat. Min­den egyes ujjunk oldalát az ellenkező kéz hüvelyk és mutatóujja között masszíroz­zuk a körömöktől kiindulva az ujj töve irányába. Min­dig felülről lefelé masszí­rozzuk az ujjakat. sohasem szabad ellenkező irányba. jfc Szinhúzmodelleket is őriznél. A Képen az időszámítás előtt 100 körül épült aspendosi görög-romai stílusú kőszín­ház. f Arm a lak hon és a krémen múlik Szép kéz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents