Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-29 / 202. szám

Szervezők vagy hivatalnokok? (L) ^ A tereprendezőknek még jócskán van munkájuk Szentember M. elején nyitnak Mar az utolsó simításokat végzik, a Tanácsköztársaság hűtőtelepen épülő Mese cuk­rászdában, így minden való­színűség szerint szeptember első napjaiban vendégeket is fogadhat az új egység. Mint megtudtuk, a cukrászdának saját termelőüzeme lesz. így cukrásztermékekből, sütemé­nyekből széles választékot kínálnak majd az ülve vagy állva fogyasztó vendégek­nek. akiken kívül utcán át is kiszolgálnak. Sütemény- választékukban szerepeltet­nek majd házi tésztafélé­ket is, ezenkívül teljes reggeli es uzsonnaital-vá^-' * lasztekkal várják vendégei­ket. Igyekeznek mindenben a majdani közönség igényei­hez igazodni. (Jakubik László felvételei) * Különböző mesefigurák díszítik a cukrászda ablakait Versenyeztek a DIGÉP lövészei Gépgyárunk nagyüzemi MHSZ. vezetőségé alkotmányunk kihir­detésének 31. évfordulója tisz­teletére kispuskás lóversenyt rendezett. A jól sikerült via­dalon a honvédelmi szövetség vállalati klubjai a sportág há­rom-három legjobb művelőjét indították. > Az élmezőnyben szoros küzdelem alakult, ki, s vé­gül az egyéni versenyt Sza­bó Miklós, az L-egység dol­gozója, az MHSZ-klub tit­kára nyerte meg 92 körrel. Nagy István (raktárgazdál­kodás) eggyel kevesebb kör­Szeptember 13-án kerül meg­rendezésre az idei belyegnapi ünnepség a MABjLUSZ budapes­ti székhazában. Ekkor nyílik meg a belyegnapi kiállítás, amely szeptember 21-ig tekinthető meg. Az ünnepségen adják át a jól dolgozó íelnott es ifjúsági kö­röknek a tilatelista közösségek­nek a vándordíjakat, a bélyeg­gyűjtő szövetség kiemelkeuo munkát végző aktíváinak a ki­tüntető jelvényeket. A belyeg- napon a Budapest 4-es posta­hivatal első napi és emlekbélyeg- zot, a íViABEOSZ-sze«vnazoan mű­ködő postahivatal pedig az el­ső napi és kétféle emlékbélyeg- zöt használ. A kiállítás Belé­pőjegyének szelvényére a láto­gatók a helyszínen névértékben megvásárolhatják a bélyegnapi sorozatot és blokkot, melyet szin­tén szeptember 13-án hoz forga­lomba a Magyar Posta. A kiál­lítás nemzetközi jellegű, a MABÉOSZ minden jelentősebb magyar gyűjteményt, amely nagy nemzetközi kiállításon legalább ezüstérmet nyert, meghívott e bemutatkozásra. így most együtt látható majd szinte minden nagy hírű, magyar beiyegeket be­mutató gyűjtemény. Ez a ma­gyar bélyeg, a magyar poslatör- jienet ebeidig még nem látott se­regszemléje lesz. A belyegnapi lÉHUUs nyitvauirtasa alatt szá­réi a második, a győztessel azonos egységben dolgozó Szoboszlai Tamás pedig 90 körrel a harmadik helyen végzett. Az L-egység egj'üt- tese (az említettek es a ha­todik helyen végzett Szirtes Pál) nyerte meg a csapat- versenyt 264 körrel, második a kereskedelmi igazgatóság csapata (Nagy István, Szabó András, Lipovszki Sándor) harmadik a műszaki igazga­tóság gárdája (Grolmusz Jó­zsef. Almássy Béla. Farkas István) lelt 257, illetve 231 körrel. mos más filatelista rendezvény is lesz, amelyekre a vidéki gy űj­tőket is várják. Svájcban hosszabb ideje mű­ködnek bérmentesítő automaták. Kísérletképpen öt norvég posta- hivatalban is elhelyeztek ilyen gépeket. A bérmentesítő masina a bedobott összegnek megfelelő értéket nyomtat egy enyvezett papírlapra, amit a küldemény­re kell felragasztani. A saját ke­zűleg előállított értékcikket a posla természetesen elfogadja és lebélyegzi. A bélj-eg versenjtár- sát, az automatában készült egy­szerű nyomtatványt a gyűjtők azonban nem kedvelik. —o— A Karib-tengerben fekvő Tri­nidad és Tobago hatcimleiu sor­ral emlékezett meg a postabé­lyeg centenáriumáról. Az egyes értékek megörökítették az 1879- ben mint brit gyarmaton meg­jelent és Viktória angol király­nő arcképét ábrázoló egypennys bélyeget és több régebbi kiadá­sukat. A szigeten 1913-ig Trini­dad bélyegeit használták, maid 1913 óta kiadásuk közös. Bé­lyegsor hirdeti, hogy 1976-ban köztársaság lett. V. Gy. Korszerűbb kamionok Új típusú, az eddigieknél nagyobb hasznos rakfelület­tel rendelkező Kamionokkal bővíti gépparkját a Hunga- rocamion. A Mercedes és az Ackerman Fruehauf cég kooperációjában gyártott 100 köbméteres rakodóterületü szállítójárművek közül, az első már megérkezett Buda­pestre. Az idén. Európában elsőként, tíz ilyen új típusú kamion üzembe állítását ter­vezi a Hungarocamion nem­zetközi autóközlekedési vál­lalat. Az eddigieknél 25—30 köb­méterrel nagyobb rakterüle- tű szállítójárműveket a múlt évben a frankfurti nemzetközi autószalon bemu­tatóján ismertek meg a szak­emberek. Az új típusú szállítójár­műveket a Hungarocamion, elsősorban bútorok és kon­fekcióruházati cikkek fuva­rozására kívánja felhasznál­ni. Szúnyogirtás Értesítjük a város területén működő méhészeket, hogy az esedékes szúnyogirtás — meleg ködösítéssel — az alábbi üteme­zés szerint lesz végrehajtva, Nu- ván 100 SC hatóanyaggal. 1980. szeptember 1.: Lillafüred. Pereces, Diósgyőr, Csanyzk, KISZ-iskola, és úttörő­tábor ; 1980. szeptember 2.: Miskolc-Tapólea, Egyetemvá­ros. Éden kemping és Avas; 1980. szeptember 3.: Csorbatelepi-tó, sajópart. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. mezőgazdasági és élelmezem ügyi osztálya BÉLYEGGYŰJTÉS '&*íf, Tudással, érdekeltséggel Furcsa ellentmondás: egyfelől köztudott, hogy szervező in­tézeteink személyi állományá­nak jelentős része — diploma­tikus finomsággal fogalmazva — megfelelően szerény szakmai felkészültséggel \egzi, vagy végezne a reá váró munkát. Másfelől vi&zont a vállalt fel­adatok jórészt olyan jellegűek, amik a külföldi nagyobbak és tapasztaltabbak tudását, felké­szültségét, rutinját is próbára teszik. Maradva még a szakkép- zei.segnél es a felkészültség­nél: a külföldi „profik’" ese­tében mindig megfigyelhető — általunk is. hisz’ közülük jó néhányan jártak már náluna —. hogy pontosan is­merik a szakíerületÜKön el­várható reális teljesítmé­nyek mértékét, lehetőségeit. Tudják, hogy mi az a cél, amit a munkájukkal elér­hetnek, s hogy hol a határ, ameddig a racionalizálás módszerei és eszközei biztos sikerrel alkalmazhatók. S a fölényes szakmai tudás bir­tokában sem érzik magukat csaillatat:a no k nak, Félreértés ne essék: ná- lunK is vannak a szakmát mesterfokon ismerő és gya­korló szervezők, ám a több­ség gyakorlatlan, a vállalati mupkát nem. vagy csak fe­lületesen - ismerő fiatalember. Nem specialisták, követke­zésképpen nem eléggé jára­tosak a terme’ ásszervezés- ben. nem ismerik a reálisan elvárható teljesítményeket, sőt sokszor a lehetséges ra­cionalizálás egyszerűbb esz­közeit, bevált megoldásait sem. Jellemző, hogy a ná­lunk megjelenő külföldiek sokszor az ősrégi, a pofon- egyszerű megoldásokat, is új­donságként adhatják el. A szervező intézetek .gya­korlati munkáját . döntően befolyásolja a ..vevő” maga­tartása. vagyis a szervezen­dő' vállalat, műhely, vagy miJnkahelv segítőkészsége. A profik ezt iól tudják, s mi­előtt munkájukat megkezde­nék, pontosan télderítik a partner együttműködési haj­landóságát és lehetőségeit. Magyarországon, a külföldi­eknek viszonylag könnyű a dolguk: a sok pénzbe kerü­lő munka sikerét a megbí­zók is presztízskérdésként kezelik és ezért — no meg a külföldi cég rangja miatt is — előlegezik a feltétlen bizalmat. Nem így a hazai szervezők esetében. akik többnyire a közelébe sem kerülhetnek olyan informá­cióknak. ame’yek ismerete nélkül jóformán reménytelen vállalkozás a szóban forgó szervezési feladat megoldása. És ez nem a bizalmatlanság jele. Rendszerint, csak ... csak .. . ! arról van szó. ho™ a vállalatok, ha hazai inté­zetről van szó, egyszerűen képtelenek az elvégzendő feladat pontos körvonalazá­sára. S hogy miért nem egyér­telmű a szervezési feladat meghatározása? Említettem: az intézetek munkatársai között nagyon kevés a spe­cialista. Megbízásaik is e- szerint fogalmazódnak, rend­szerint oly’ módon, hogy vál­lalt kötelezettségeik formai teljesítését is valóságos mun­kateljesítményként számol­hassak el. Legfeljebb eggyel több lesz a gyakorlatban hasznavehetetlen, a születé­se pillanatában ad acta telt szervezési tanulmányok szá­ma. Az említett jelentés ezzel, kapcsolatban megálla­pítja: ..A szervező intézet­nek nincs kellő hitele a fo­gadó válla'at előtt, ezért a vállalat nem ismeri e! a szervezés irányítójaként. Eb­ből adódan csak vonakodva vállalja és teljesíti az inté­zet által igényelt együttmű­ködést, il’etve — annak fel­tételeit. És viszont: a szer­vező intézet sem nagyon harcol önmaga elismerteté­séért, mert így kise'bb a fe­lelőssége”. E bűvös kör áttörésének lehetőségét közelítsük most az érdekeltség Oldaláról, ez esetben is összehasonlítva a külföldi és a hazai gyakor­latot. A külföldi cégek köz­vetlenül érdekeltek abban, hogy megbízóik konkrét gaz­dasági eredményt produkál­hassanak. mert ez újabb megbízásaik előfeltétele. Ép­pen ezért, szerződéseikben körültekintően gondoskodnak a zavartalan munkavégzés körülményeiről. • Tehetik, mert nagyon ügyelnek arra, hogy kifogástalan, bárki szá­mára bemutatható munkáik legyenek. Ami pedig az anya­gi érdekeltséget illeti: szak­embereik közvetlenül, vagy­is személyesen érdekellek a vállalt munka elvégzésében és ennek elismertetésében. Egészen más a helyzet a hazai szervező intézeteknél. Érdekeltségük elsősorban — és szinte kizárólag — a nye­reség növelésére korlátozó­dik, amihez viszont bősége­sen elegendők a rutinjelle­gű adatfeldolgozási szolgál­tatások. és a főhatósági meg­rendelésre készülő ipargaz, dasagi tanulmányok. Hogy egy-egy vállalati megrende­lésre készülő munkának mi az eredménye, az nem befo­lyásolja az intézeti nverese- get. A szervezők személyes jövedelmét sem beíolvasolia a szervezés sikere, vagy si­kertelensége. A jobbak, a te­hetségesebbek közül sokan elhagyják e munkaterületet, maradt a néhány megszál­lott és meTettük a közép­szerűek. vagy a meg náluk is szerényebb kepesseguek neoes hada. Nagyrészt velük kellene megvalósítani mindazt, amit a vállalati szervezőmunka fejlesztéséről szóló kormány- határozat előír. Elsősorban ők jelentik e roppant fel­adat végrehajtásának szelle­mi hátterét és feltetelet. S hogy mit végezlek eddig, annak áttekintésével folytat­juk. V. Cs. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Biztonságos-e a fénysorompó? Nyugdíjazták a régieket A MÁV 1962 óta szorgal­mazza a fél-, illetve a fény­sorompók felszerelését. Ko­rábban is volt már ezekből a koszerü berendezésekből — de csak keres —, az úgyne­vezett szakállas sorompóké­hoz képest. Néhány nagyon súlyos, sajnálatos baleset fel­hívta a íigj elmet a vasúti kereszteződések veszélyessé­gére. Valamikor a kisparcellak szükségessé tették, hogy át­lagosan 700—800 méteren­ként leljen egy-egy átjárót a közlekedő. Ma már erre semmi szükség, bőségesen elegendő, ha másfél kilomé­terenként jut átlagosan egv- eg'y útátjáró. Számuk 1975 óta több mint ezerötszázza! csökkent. A biztonságot tehát ez.zel a módszerrel is lehet javí­tani. hiszen ezeknél a ke­reszteződéseknél az esetek többségében semmiféle jel­zés sem figyelmeztette a köz­úton haladó járművek veze­tőit. ha a vágányon vonat közeledett. A kormány 1975-ben hatá­rozattal kimondta: az ötödik ötéves terv anyagi előirány­zataiból a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium old­ja meg azoknak a sorompó nélküli útátjáróknak a biz­tosítását, amelyeken menet- rendszerű autóbusz halad keresztül. Akkor mintegy 450 ilyen útátjáró volt az országban. A programot az előírásoknak megfelelően en­nek az evnek a végéig be is fejezzük. De nemesax a prog­ram előkészítéseként felmért 450 útátjáró kapott bizton­ságos védelmet, minden mi, ahol korszerű vágányosat fektettek le, villamosították, illetve a legkorszerűbb tér­közbiztosító berendezéseket helyeztek üzembe, „nyugdí­jazták a régi sorompókat ”. Pedig nem olcsó dolog ezek telepítése, átlagosan egymillió forintba kerül da­rabjuk. Ennek ellenére je­lenleg a fénysorompók sza­ma már meghaladja az 1200-at, mig a félsorompóval kombináltak száma ez idő szerint eléri a háromszázat. Sok autós szerint a ..sza­kállas” sorompók nagyobb biztonságot adtak, mint kor­szerű társai. Bár ezt a sta­tisztikák egyáltalán nem iga­zolják, tény, hogy az utób­biak által védett útátjárók­ban is történnek balesetek. Ennek okai azonban minden­kor a gépjárművezetők fe­gyelmezetlensége, figyelmet­lensége. Pedig a fénysorom­pók mellett nemcsak az szól, hogy működtetése em­beri beavatkozás nélkül tör­ténik, míg a hagyományos­hoz négy ember kellett, elő­nye az is, hogy lényegesen rövidebb ideig várakoztatja a közúti járműveket, mint a vasút hőskorából származó „szakállas” sorompó. A fénysorompót a vonat működteti, és úgy van be­állítva. hogy a szerelvény maximális sebessége eseten is legyen ideje az autósnak, motorosnak, de meg a ko­csihajtonak is elhagyni a ve­szélyes útátjárót. A lámpa a vonat érkezése előtt negyven másodperccel vált pirosra, míg a hagyományos sorom­pót már nercekkel korábban leengedtea. 1979-ben összesen 517 kü­lönféle baleset történt az út­átjárókban. ebből 164 a gépjármüelütes, viszont az utóbbiból több köveiaezett be fénysorompónál. Sokan hazárdiroznak. azt hiszik, hogy bőven átérnek még. es azután bekövetkezik a tra­gédia. Az is e’őfordui két­vágányú pályán, hogy elha­lad a vonat, a gépkocsive­zető .nem varja meg. hogv a lámpa szabadot jelezzen, átvág az elhaladó vonat mö­gött, de közben ellenkező irányból érkezik a másik szerelvény. A fénysorompó jelzésében mindig megbízhatunk. Ha áramkimaradás van, azonnal akkumulátorra áll át. Ügy van kialakítva az automati­ka. hogy ha történetesen a vonat valamilyen okból kénytelen megállni az érzé­kelő szakaszban, a fényso­rompó csak 10 percig jelez piros fénnyel. Utána sötét állásra vált. vagyis vak lesz. Ha nem működik a beren­dezés — ez rendkívül rit­kán fordul elő —. az autó­soknak a .KRESZ szerint is meg kell állni, es csak ak­kor mehetnek keresztül a síneken, ha meggyőződtek a biztonságos áthaladás felté­teleiről.

Next

/
Thumbnails
Contents