Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-25 / 198. szám
a miskolciaké a szó HnniNMBHnmHMaHHHmMBHHHBaHBHHMB Rovatvezető: Radványj Éva — Postacím: Déli Hírlap,, Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Tartalmas munkáról adhatunk számot „A városi partbizottság lapjának, a Deli Hírlap olvasótáborának növelése érdekében propagandát fejtünk ki.. Ilyen feladat is elhangzott azon a taggyűlésen, amelyet az elmúlt héten tartott az MSZMP IV 7. számú területi alapszervezete. Zömmel nyugdíjasok, s rajtuk kívül a legkülönfélébb fogla'kozásű nők és férfiak alkotják ezt a 138 tagú alaP'Zervezetct. S hogy az idei első fél évben, maid pedig az utóbbi két hónap alatt — két taggyűlés között eltelt időben — mennyi konkrét feladatot végzett, s a további hónapokban még miket vállal ez az alapszervezet, ezt tudhattuk meg a beszámolóból és a hozzászólásokból. A taggyűlésen — amelyen az elnöklő Kardos Imre. az alapszervezet titkára köszöntötte többek között Gresesák Jánost a IV számú lakótelepi pártvezetöség képviselőjét is — Nagy Józsefné. az alapszervezet titkárhelyettese ismertette a beszámolót. S a mondandók között természetesen nem csupán az a jó propagandamunka szerepelt, amelynek egy részeként elöljáróban a DH olvasótáborának növelésére tett segítségadást említettük. Hanem például az oktatási munkabizottság segítségadása a következő pártoktatási év előkészítésében, a vitakörök megszervezésében, sőt a párttagokkal való mindennapi kapcsolat megteremtésében, illetve fenntartásában. Vagy: a tömegszervezeti munkabizottság jó kapcsolata a Hazafias Népfronttal, a tanáccsal, a Vöröskereszttel, a nőmozgalommal. A szociálpolitikai tevékenységek között hallhattuk, hogy a reszortfelelősök a vezetőségi tagokkal együtt fél év alatt 20 beteget látogattak meg és két párttag nyugdíjkiegészítési kérelmét továbbították. Az alapszervezet 13 pártbizalmijának munkája külön dicséretes. Esőben, sárban, hőségben egyaránt felkeresik csoporttagjaikat, házhoz viszik az értesítéseket, a tagsági bélyeget. Az ö munkájuknak köszönhető például, hogy a tagdíjfizetés 100 százalékos ebben az alapszervezetben. Jegyeztük' — Jegyeztük! Egy hónapja nem ég a közvV'iapás a Fazola Hevik ii 18—19—20. íz a'att Ez' azért sem egyszer>" ..ügy" mert ez már a hegy alatt, a városi közvilágítástól távol esik. Már több alkalommal szóvá tettem a helni É M A 7 t-irpndelt- légénél ahol idézetet mindig kaptam — feljegyezték.1 —. de attól a lámpák még nem gyulladtak ki. Hogy hol a hiba. azt nekik kell megkeresni, de mielőbb, mert a késő este munkából hazatérő lakók — főleg asszonyok — már nagyon türelmetlenek. Miklóvics Lórántné Miskolc Fazola Henrik u. 20. Udvariatlanság és udvariasság Az alapszervezet fél éve újjáválasztott vezetősége tehát igazán tartalmas eddigi munkáról számolhat be. Erre alapozva pedig reálisan bízhat a további eredményes tevékenységben is. Ezt bizonyította egyébként a beszámolót követő aktivitás, a sok hozzászólás is. amelyek a legkülönfélébb közérdekű — és pártunk politikájához szorosan kapcsolódó — témákat vetették fel. Mint az alapszervezet egyik tagja, igen szívesen és jó érzéssel számolok be tehát a DH- nak erről a tartalmas taggyűlésről. És hadd ne hagyjam még ki azt az elvtársi szívélyességei, amellyel tagságunkat a Kuruc utca 47. sz. alatt a IV 4-cs alapszervezetnél fogadták. Az itteni szép székházban dolgozunk majd ugyanis ez év végéig, amíg a mi, Vár utcai helyiségünket felújítják. R. A. L. Miskolc (Örömmel közöljük e rövid tájékoztatást a IV 7. sz. alapszervezet életéről. És köszönjük a DH terjesztése érdekében végzett munkát. A szerk.) Kismamák és nagymamák - az aluljáróban Mindig nagy a forgalom a Búza téri aluljáróban. S az itt járók közül sokan és gyakran mondanak különféle kritikákat. Elsősorban a kismamák és a nagymamák. Miért? Erről szól a következő levél: — Sajnos, az aluljáró tervezői és építői nem gondoltak arra. hogy sok kismama kénytelen gyerekkocsival menni a piacra, mivel nincs kire hagyni a gyermekét. A nagymamák, idősebb emberek is szívesen használnának a bevásárolt áruk hazacipelé- sére kiskocsikat. Viszont az aluljáróban nincs úgvneve- zett kocsijárólejtő. Szerintünk. akik ezt kihagyták a . számításból”, sohasem cipe- kedtek sem gyerekkocsival, sem nagv szatyrokkal ... Hallottunk olvan magyarázatot. hogy azért nem építettek itt kocsUeiárót. mert az ilyesmit balesetveszél vésnék tartiák: esetleg a kocsi lecsúszhat róla. Ez szinte nevetséges kifogás, hiszen az aluljáróba nem esik be az eső. s egv kocsileiárót nem ’-all olvan sima anyagból készíteni. hogy csússzon, mint a parkett, .. Sok kis- és nasvmama nevében kértük az illetékeseket, hogy ha lehetséges. még utólag próbálják kijavítani ezt a hiányosságot. Ezen a bosszúságon kívül pedig még szóvá kell tennünk a következőt: a Búza téri benzinkút és a szemben levő árucsarnok közötti gyalogátkelőhelyet megszüntettek, s ezzel rá kenys zerítettek az embereket az aluljáró használatára. Ha pedig az aluljáróban mégsem bírja valaki a gyerekkocsi és a csomagok cipelését. akkor jókora tá volságot kell meg lennie ahhoz, hogy hazakerüljön. Nagyon kérjük, hogy próbálják átérezni az illetékesek is a panaszkodók helyzetét. K. Tivadarné két kisgvermek édesanyja N. Ferencire nagymama L. A.-né olvasónknak a közelmúltban két olyan ellentétes élményben volt része,, amely tollat adott a kezébe, hogy a nyilvánossúg elé túrhassa — ki-ki okulására. Az egyik eset a Búza téri, tokaji halászcsárda elárusítóhelyén történt vele. a másik Mályibon. a jagyialtarusnol. De hadd idézzük L. A.-né sorait: — A minap munkába menet (a kereskedelemben dolgozom) utam a piacon vezetett keresztül. A sült hal ínycsiklandozó illata sorbaállásra kényszerűen, s kértem is két kis halat, és két szelet kenyeret. Az eladó egy gyer- mekzsebkendönyi papíron elémrakía a kért árut. Gondoltam, kérek még egy papírt, hiszen így a táskámban nem tudom elvinni a halat és a kenyeret. Be is szóltam az ablakon. Meghökkentően mérges hangú választ kaptam: ..Miért nem szólt előre, hogy csomagolva kéri ? . Mire én: „Nem gondoltam, hogy ilyen kis papírt kapok”. Az eladó azonban csak állt tovább. Ismételt kérésemre pedig kifejtette, hogy ha előre kértem volna a csomagolást. akkor belemérte volna a papírt is (?). Hiszen azt ők is pénzért kapják. Mondtam, hogy fizetek esetleg 50 fillért, vagy egy forinEz uborka! * Meglepően hatalmas uborkát hozott szerkesztőségünkbe Tóth Sándorné kiskerttulajdonos. A Lyukóban termett óriás súlya 3 kiló 20 deka. kerülete 32, hossza pedig 43 centiméter. Az uborka mellé tett töltőtoll jól érzékelteti a nem mindennapos termék nagyságát. (J, L. felvétele) Mérges ör, kutyával Turistaként érkeztünk Miskolcra, ahol nagyon sok szép helyet bejártunk. A múzeum és a műemlékek látogatásán kívül felsétáltunk az Avasra is. Itt megcsodáltuk a varas panorámáját és a templomot, amelyet bizonyára nagy költséggel restauráltak. Sajnos, a templomba nem tudtunk bemenni, mert éppen zárva volt. Bosszúságot azonban nem ez jelentett számunkra. hanem ... Arra jött egv ember egv kutyával, és kijelentette, hogy ő itt az őr és mi sürgősen távozzunk erről a ..védett” helyről, mert ránk uszítja a kutyát. . Természetesen rendkívül fur- csálltuk a kijelentést, de látva, hogy nem tréfa — és főleg. hogy a közbiztonságnak itt egyetlen őre sincs a közelben —sietve lejöttünk az Avasról. Most megpróbáljuk véletlen incidensnek tekinteni az esetet, amely mégsem vette el kedvünket attól, hogy máskor is eljöjjünk ebbe a városba. Szeretnénk azonban, ha a jövőben nyugodtan sétálhatnánk az Avason és itt is a miskolciak vendégszeretetéről győződhetnénk meg. Krasznai O. és lúristatársai Békéscsaba tat, de hajthatatlan maradt. Erre már belőlem is kikíván- kozott a megjegyzés: „Nekem ne mondja, hogy egy darab papír árát nem-'tudja behozni.. . ' Ezt követően a . korábbinál is megnökkentőbb választ kaptam. mégpedig ilyen tege-ó stílusban: ..Azt gondolod, hegy rajtad is behoztam. mi? De nagy szád van!' S odavágott elém egy darab papírt. Én rneg elé- dobtarn ötven fillért és igen keserű szájízzel siettem a munkába .. . És olvasónk „szájíze” tálán csak a következő vasárnap lett édesebb, amikor is: — Mályiban voltam a családommal. Ott építkezünk. A nagy melegben fagylaltot Kívántunk. s ' én . egy termosz- szál elmentem az elárusítóhelyre. Az ott dolgozó fiatalembernek ugyancsak meggyűlt a munkája, hiszen előtte is sorbaálltak az emberek. Ennek ellenére barátságos arccal, udvariasan mérte a fagylaltot. Az én termoszomba 21 forintért jutott a „gombócokból”. Gyorsan fizettem és távoztam, amikor a fiatalember utánam szólt: „Asszonyom. többet adott!” Nem vettem ugyanis észre, hogy egy húszassal több pénzt tettem ki. Itt nyilván még ötven fülért sem fogadnának el ráfizetésként az árura . .. Az utóbbi napokban megkezdődött az általános rovarirtás a Tanácsköztársaság lakótelepen. Mindennap látni valamelyik lépcsőházon a halálíejes papírt, ahol éppen ciánoztak. Mi. lakók, többségében belátjuk ennek szükségességét. De azt már kevésbé értem meg. hogy miért hagynak ki egyes lépcsőházakat. Mi érteimé akkor az egésznek? Miért marad ki egy-egy közbeeső lépcsőház? Én egv ilyen lépcsőházról tudok, a Vörösmarty utca 11. számúról, ahol körülötte minden lépcsőházban bogárirtás volt, csak ebben nem, mivel a lakók aláírták, hogy náluk nincs bogár. De ki vállalja azért a felelősséget, ha valamelyik lakásban mégis található? Szeretnénk megtudni az illetékesektől, hogy tulajdonképpen milyen is ez a KÖJÁL-rendelet? Mert például nálunk sem volt bogár, mégis alá kellett írni. hogy beleegyezünk, különben jön 4 a büntetés. B. I.-né „Jártam ablakid alatt...” Miskolc, ianacsküztarsaság útja Meg 1979-ben a Dorottya utcánál megépítették a LÁ- EV-kisvasút induló-erkezö állomását. A tervezők megtervezték a' megálló helyét, kialakítási módját, jegyárusító bódét is elhelyeztek ide. Minden „szabályosan”, a 2. számú ház ablakaitól 6 méterre, mert ez így törvényes. Csak egyvalamiről feledkeztek meg: arról, hogy a 300— 400 utas részére, akik a végállomáson leszállnak a vonatról, W. C.-t építsenek. Ez a „tévedés” pedig azzal jár, hogy az utasok az ott lakók ablakai alá járnak dolgaikat végezni. Főleg azok a férfiak, akik a Lillafüreden vagy Garadnán megivott sör feszítő hatásától meg akarnak szabadulni. Itt ablakot nyitni annyit jelent, mint nyilvános W. C.-be menni. Felvetődik a kérdés, hogy az illetékesek — tanács, a KUJAL, a közegészségügyi szenea —. hogyan aancuiaK engedélyt arra, hogy illemhelyek nélkül üzemeltessenek egy nagy forgalmú kisvasutak A kis- és nagytakarítást nem a LÁEV alkalmazottai. hanem mi. lakók végezzük. Az ablakok alatt so- takozók, mive] több esetben megzavarjuk őket, nyomda- festéket nem tűrő szavakkal illetnek bennünket. Adófizetői vagyunk ezeknek a lakásoknak, ha egyáltalán lakásnak lehet nevezni ezt a nyilvános illemhelyet, semmint családi otthonnak. Hisszük, hogy mindazok, akik a súlyos mulasztást elkövették. sürgős intézkedés' tesznek ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére Szabó György Dorottya u. és még hat aláírás Érdeklődésünkre a városi KUJAL-tol ár. Lévai Viktoria elmondotta. — Értnetö- en, mindenütt a hazjelügye- lök a „kezdemenyezói” a rovarirtásnak. Hozza erkeznek be a lakóktól a bejelentések. Amelyik lépcsöházban ilyen irányú panasz nem merüljél, s a lakók egyöntetűen — aláírásaikkal hitelesítve — nem kérik az irtás elrendelését. ott — a rendelkezés értelmében — eltekintenek attól. Hogy ez mennyire helyes, vagy sem. azt nem mi vagyunk hivatottak eldönteni de — amint zt a doktornő is elmondotta — nem egy ..sima” ügy ez az egész bogárharc”. Nagyon sok ellenállással találkoznak ott is, rhol az irtás mindenképpen ndokolt. s nem tehetnek semmit ott. ahol egybehangzóan kijelentik, hogy a lépcsőházukban (sehol!) nincs rovar.
