Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-23 / 197. szám
f Villantó Harcsák, pontyok, * pisztrángok az OHCK-en Nemcsak a szakavatott horgasak, haltermelők, de masok is sokan keresik fel ezekben a napokban az OMÉK halászati pavilonját. Tegyük hozzá, méltán. hiszen olyan halakat láthatnak hatalmas akváriumokban, amelyekről eddig legfeljebb csak hallhattak. Az ismert óriás- es törpeharcsa, a tavi- es tükörponty, a bükki tiszta vizű hegyi patakokban honos szivárványosw és se- bespisztrangok mellett olyan busából, amurból, pontyból keresztezett hibridíajlák is találhatók, amelyek első látásra. meghökkentik a nézőt. Szokatlan alakjuk, ijesztően hatalmas fejük furának tűnik. de az ismertetők szerint igen 'jó tulajdonságokkal rendelkeznek. A halászati kiállítás sztárja minden bizonnyal az az 51 kilogrammos óriásharcsa, amelynek hossza rpegfcjladjg. a két métert, és lomhán úszkálva mozgatja ’TiaTalfhas bajszát, hozzá mérten „mini". 5—10 kilogrammos társai között. Kezdőnek lenni... Nemcsak a fogadtatáson múlik Üj közegbe lépni, az újat megszokni, beil'eszkedni — nagyon nehéz. Az idősebbeknek is, de főleg a fiataloknak. Az idén ismét több ezgrre tehető az újonnan munkába lépő fiatal munkások száma. Az utolsó hosszú nyarat még a legtöbb végzett szakmunkás. szakközéoiskolás. gimnazista kihasználta, ho^v aztán az elkövetkező hetekben, szeptember eleién megkezdje a kenyérkeresést. Mondjuk, s az ifjúsági törvény is hasonlóképpen fogalmaz: a fiatalok pályakezdésének segítése elsőrendű feladat. A KISZ Borsod megyei Bizottsága talán a legjobb időpontban (nagyon sok (vállalat most várja a kezdőket) tűzte napirendre a témát: a pályakezdő szakmunkások beilleszkedésének helyzetét tárgyalták meg a múlt héten. Kollektí vában dolgozni Nem véletlen, hogy az ifjúsági törvény is nagy hangsúlyt fektet a végzettek elhelyezkedésére, az első munkahelyen való beilleszkedésükre. Hiszen, az iskolát befejező és munkába álló szakmunkás nagy várakozással lépi át a gyár. az üzem küszöbét, s hogy miként is válik szakmáját kedvvel végző dolgozóvá,' mennyiben lesz sikeres tevékenysége, az nagyrészt fogadtatásától függ. Mert — ez igen dicséretes, s erről a napi sajtó is gyakorta hírt ad —. az ifjú munkásokat ünnepélyesen fogadják. főleg a kohászatban, a gépgyárban. Szép dolog ez, de csak a kezdet... Ha Belegondol az ember, hogy a kezdőket. azok munkáját öt évig figyelemmel kell kísérni — ezt törvény írja elő —. akkor már csak az ünnepélyes fogadtatás nem érdemel dicséretet ! A fiatal, aki új helyre kerül, nehezen szokja meg. hogy most már elsődlegesen nem (nemcsak) a saját teljesítményét ítélik meg. hanem a kollektívában végzett munkáját veszik figyelembe. Segítségre szorul... A kollégák támogatására, akik bevezetik a munka rejtelmei- oe, akik munkássá nevelik . .. Siker vagy kudarc Munkássá válni nagy feladat. DIGÉP-esek mondták, nogy a brigádjuk pártfogásba veszi a kezdőket: segítik, támogatják őket, s mikor úgv látják, hogy jó munkaerő lesz a fiúból, akkor brigádtaggá választják. De ezt ki kell érdemelni . A beilleszkedés nem problémamentes. S hogv a beilleszkedés mégis sikeres legyen (és hogv ne érje rögtön az elején kudarc a kezdőket) már a munkábalépéskor segíteni kell a fiatalokat. Sokan akarnak és sokan segítenek is a'pályakezdőknek. Segélyt adnak a fiataloknak, bemutatják nekik a gyárat, biztosítják a továbbtanulást, a lehetőség szerint lakással kecsegtetnek- Ennek ellenére mindig nagy azon kezdők száma. akik az első évben elhagyják munkahely üet. Az okok összetettek. Vari. aki a ros.sz pályaválasztásban, a munkahelyekről alkotott irreális elképzelésben keresi a hibát. Persze, burkolt munkaerő-elcsábításról is beszélhetünk: egv-két forintért az egy-két éves munkaviszonyt bárki megszakítja. A fiatalokat (mert ők a szakma utánpótlásai) meg kell tartani. A munkahely, a párt-, a szakszervezet, a KISZ feladata ez elsősorban .. . Szakmailag és emberileg Szocialista brigádtagok mesélték, nekik azért pénz -jár. ha pályakezdőket a vállalatnál tartanak. így hát igyekeznek is megszerettetni velük a céget, a szakmai. Többkevesebb sikerrel. A KISZ-eseknek ezért nem jár pénz, s mégis az akció- programjukba beveszik a frissen „szabadultakkal” való törődést. A BÁÉV-nél. a kohászatban patrónusokat jelölnek ki az újak mellé, akik törődnek velük, figyelemmel kísérik pályafutásukat, segítik őket a beilleszkedésben. Ám ahogyan megfogalmaz Iák: a beilleszkedes nemcsatc tőlük függ ... A fiatalokon i* legalább ugyanennyi múlik: hogy tudjak magukat ellő* gadtatni szakmailag és emberileg — az legalább ennyire lényeges. I. S. Kertbarátok Irtják, irtják, nié^is van Nem ismétlődik a „Csípős utazás”? Csípős utazás címmel számoltam be a közelmúltban, milyen reménytelen harcot vívott a Szeged—Miskolc között közlekedő gyorsvonat közönsége az elszántan támadó szúnyogok hadávai. Mivel azt tapasztaltam, hogy az invázió a világítótestek armatúráiból indult, feltételeztem: a kellemetlen clős- diek ide fészkelték be magukat. ezt használják támaszpontul. A cikkre — dicséretes gyorsasággal — válaszolt a MÁV szegedi körzeti üzem- főnökségének vezetője: Lóki Béla. Mellékelte a Szegeden megjelenő Dél-Magyarország augusztus 6-i számát is, melyben felhívta a figyelmet egy hirdetésre. E hirdetésből kitűnik, hogy az egyik környékbeli termelőszövetkezet augusztus 7-én szúnyogirtást végez. Nyilván pzzel is azt akarta bizonyítani, hogy Szegeden nagy gondot fordítanak a szúnyogok irtására. Az alábbiakban rövidítve közöljük az üzemfőnök válaszát: „Lapjuk 183. számában megjelent «Csípős utazás- című cikküket kivizsgáltattam. A vizsgalat eredményes a Szeged—Miskolc Tiszai pályaudvar között közlekedő gyorsvonat kocsijainak tisztaságára és rendszeres fertőtlenítésére Szeged állomás, a MÁV Közegészségügyi Fel. ügyelőséggel közösen, nagy gondot fordít. Rovarirtásra Diazinon, illetve Malathion vegyszert használnak. A szegedi személypályaudvar, a Tiszától körübelül 200 meter távolságra van. így tekintettel a Tisza jelenlegi magas vízállására, mely az árterületet is elöntötte, a rendszeres szúnyogirtás ellenére is előfordulhatott, hogy a szúnyogok Szeged személypályaudvaron 12 órától 16 óra 42 percig tartózkodó gyorsvona. ti szerelvénybe bejutottak. A cikkben foglaltak felhívták figyelmünket az eddig nem tapasztalt es nem is kifogásolt szúnyoginvázióra. A jövőben is rendszeresen elvégezzük a féregirtást es az ellenőrzéseket a MÁV területi Közegészségügyi Felügyelőséggel együtt fokozzuk. Kedves miskolci utasainktól a kellemetlensegért elnézést kérünk, és reméljük, hogy ismételt szegedi látogatásuk alkalmával hasonló kellemetlenség nem éri őket.” b. n. Fogadónap Dr. Koleszár István rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője augusztus 26-án, (kedden) 9 órától fogadónapot tart a Borsod megyei Rendőr-főkapitányságon. (Miskolc, Zsoicai kapu 32. sz.) Az aranda törzs bölcs, öreg főnökei elárulták ..fehér” testvérüknek bűvös táncaik és kultikus cselekményeik titkát — egy feltétellel: a legtitkosabb szertartásokról keszüit kepeket, csak az összes részvevő halála után lehet nyilvánosságra hozni. Halála előtt egy hónappal Strehlow professzor — súlyos szívbeteg volt — azt mondta: ..Már nincs sok időm hátra, és még ’csak a felét értékeltem ki az aranda anyagomnak”. A fehér hajú professzor fáradtnak tűnt. csak éber szemének csillogása volt a régi. Az aranda vallás, mítoszok. drámák és rituálék nagy részét még le kell fordítani az 55 vastag naplóból és a hangszalagok százaiból. 5000 fényképét és kilenc kilométer filmet kell katalogizálni es szöveggel ellátni. Strehlow tudta, hogy erre rajta kívül senki nem képes: „Ha elveszítem a halállal folytatott versenyfutást, az ausztráliai kultúrtörténet Tanácsülés Nyékládházán Két napirendi pontot tárgyalt tegnap délután a Nyék- ládháza nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elsőként a nagyközségi tanács vb építőipari és költségvetési első félévi feladattervének végrehajtását értékelték; majd a költségvetési és fejlesztési alap saját bevételeit. valamint az adóigazgatási feladatokat beszélték meg. fontos részé fog feledesbe merülni”. Strehlow a törzs mitológiájában tucatnyi párhuzamot fedezett fel az északi, görög és kelta mondákkal. Az arandák hiteben is létezik egy Zeuszhoz hasonlatos alak, aki számos fiatal nőt csábított el. Egy másik történet a vak Lear királyéval rokon. A felfedezés meglepte a fiatal tudóst, mivel az arandák kultúrája mindig is elszigetelődött a többi öt kontinensétől. Soha nem érintkezett más kultúrákkal — ellentétben a korai Európa sok néptörzsével, akik évszázadokon keresztül keveredtek egymással. Strehlow: „Még a véráldozat és a körülmetélés is megtalálható az arandáknál, mintáz Ótes tamentumban”. A „haragosok” élete teljesen vallásuk és szertartásaik felé fordult. Az aranda mítoszok az ősapákhoz való kötődést fejezi ki, akikről azt hitték, hogy a napéaette vidék közepén ők adják a túléléshez szükséges vedelAusztrál őslakók között 2. Az „álomido” országos találkozója A miskolci kertbarátok Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakköreinek kisebb csoportja Szolnoki Jenő mezőgazdasági mérnök. szakkörvézető vezetésével Fén.veslitken részt veti egy országos kertbarái- taiálkozon. A találkozón a fényeslitkei szakkör 10 éves fennállását met és erőt. Táncokkal és veraldozatokkal kérték ősapáikat. hogy az európai ember számára elképzelhetetlen szárazság közepette élelmet és vizet küldjenek nekik. Hízott állatokért könyörögtek, nedvdús gyökerekért és esőért, ami ismét megtölti a víztárolókat. Az arandák szerint így kezdődik a Föld története: Mielőtt a Föld életre ébredt volna a sötétségből, sík, szürke. élettelen korong volt. A Nap és a Hold a földfelszín alatt szundikált. Ezt a kort az arandák „álomidőnek” nevezik. A föld alatt aludtak azok a I félig kifejlődött lények is. akik akkor ébredtek fel, mikor a Nap kibújt a földből, és a hideg sötétségen eluralkodott a meleg fény. Ezek az őslények egy heves nyári eső után jöttek a föld színére, és vízforrásokká, sós tavakká, növényekké, állatokká, vagy emberekké változtak. Következik.: A kiválasztott ünnepeltek. Az ünnepség egy filmvetítéssel kezdődött. Az alma virágzásától a gyü- mölcskarneválig címmel. Beád László tanácselnök megnyitó beszéde után Szeles Sándor, a klub elnöke 10 éves munkájukról számolt be. Ezt követően dr. Gyúró Ferenc kertészeti egyetemi tanár, az Országos Kertbarát Szövetség elnöke mondott beszédet gyümölcstermesztés ü n k helyzetéről és a továbbfejlődés kérdéseiről. Az előadást díjkiosztás követte. Megnézték az Agroker által bemutatott kerti gepek. műtrágyák és növényvédő szerek kiállítását is. Ezután több ottani kertbarát kertészetét látogatták meg. Tapasztalataikról Szolnoki Jenő elmondotta, hogy a község a leggazdagabbak egyike Szabolcs megyében. Szép házaik körül sok a virág, és a legtöbb ház mögött 1000—2000 négyszögöl kert van, ami az ottani viszonyoknak megfelelően téli almával van betelepítve. A kertekben középtörzsön zömmel Jonatánt termesztenek, de ott vannak mellettük a Starking- és a Delicious-faj- ták is, így a kölcsönös beporzásra is nagy gondot for. ditanak a kertbarátok. El vannak látva kisgépekkel, műtrágyával és növényvédő szerekkel. A tagok megfelelő szakértelemmel végzik a kerti munkákat. Télen minden hónapban két ízben szakmai előadást hallgatnak, helybeli, vagy meghívott idege« előadóval.
