Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

műsor

Ot év, és a jövö

Jelenünkről — gondolkodó embereknek

\ éget ért a nyári egyetem

Annyi a jubileum, hogy semmi szükség meg azzal is szaporítani, hogy öteves a miskolci nyári egyetem. Dr. Lehoczky Alfréd, a Nehézé ipari Műszaki Egyetem Marxizmus—teninizmus tanszékének docense, a rendezvény intéző bizottságának elnöke sem a kerek szám kedvéért kezdte ezzel a tegnap délben veget ért ötödik kurzus összegzései: a dolog természetéből következik, hogy szükséges a visszapillantás.

— A kezdetektől szervezi, irányítja ezeket az egy hétig tartó rendezvényeket. Van valami összefüggés a foglalkozása es a nyári egyetem között;

— A struktúra és az életmód vizsgálatára szakoso- dom. de az én oktató-kutató munkámnak ehhez az ügyhöz nem sok köze van. Az nyilván nem ártott, hogy a tanszék profiljához illett az öt évvel ' ezelőtti elképzelés: Ember, munka, társadalom összefoglaló címszó alatt a szocialista életmód különböző vetületeit próbáljuk feltárni. Inkább azt nevezném szerencsés találkozásnak, hogy a mi elképzelésünk (ebben a témakörben legyen nyári egyetem Miskolcon! már évekkel ezelőtt is országos érdeklődésre tartott számot. A jelen, a világ, amelyben élünk, minden gondolkodó ember számára izgalmas; ha a gyakorlatban is használható, praktikus oldalról közelítjük meg az összefüggéseit, akkor ez feltétlenül hasznos. Igv gondoltuk, de az induláskor ez nem volt ilyen egyszerű. Vita volt körülötte, hogy kívánatos-e ennek a témának a boncolgatása, és tapasztalatok híján kezdtünk hozzá. Az előző pártkongresszus is

azt mondanám, hogy ez az egésznek csak egy része. Az idei tematika, a társadalmi rétegződés és az életmód közötti összefüggések elemzese sem volt több. mint egv újabb, fontos árnyalat. De nem esett szó idáig a mindennapokat alapvetően meghatározó legkisebb közösségről, a családról, vagy amiről olyan sokat beszélünk: a szabad idő kihasználásáról.

— Honnan jönnek, jöttek a

nyári egyetem hallgatói?

— Az idén a hallgatóság fele budapesti volt. :l() százaléka az ország minden részéből. 20 százalékuk Borsodból érkezett. Gyakorlati emberek egyébként, a szakképzettséget pedig így jellemezhetném: a brigádvezetőtől a vezérigazgatóig. Az idén is követtük az elmúlt évek gyakorlatát; a kurzus első felében az elmélettel, a másodikban a gyakorlattal, vagyis a szocialista brigádmozgalommal foglalkoztunk. A munkáséletmód fő jellemzői címmel. A hét első felében nyolcvanan voltak, az utóbbi téma előadásain, .vitáin kél.sz.á/.an vettek részt. Termes/etes. hogy a kézzelfoghatóbb. a mindennapok során praktikusan hasznosítható ismeretekre többen kíváncsiak. Ez áz érdeklődés, vagyis, ha eljöttem, akkor töltsem hasznosan az időt. ez volt jellemző a délutáni vitákra is. Senki nem arra törekedett, hogy hosszan kifejtse a maga véleményét, arra voltak kíváncsiak a hallgatók, hogy az adott kérdésben mi az előadó és a többiek véleménye. Egyébként csak így van ertelme.

— Mi az érlelnie, vagi' inkább a haszna a nyári egyetemnek?

— Az ember csak a történelemről mondhatja el. hogy ismeri, a jelen mélységeit a tudomány is csak feltárni igyekszik. Az egyik resztvevő például megkérdezte, hogy ezekről a dolgokról, életszínvonal. gondolkodás, magatartás kérdéseiről miért nem tájékoztatják igényesebben a másokkal foglalkozó embereket. például az üzemek propagandistáit. A valót közelítő kutatások legújabb eredményeivel (használható konzekvenciáival isj frissiben itt lehet találkozni.

— Említette, hogy a továbblépésről gondolkodnak. Milyen elképzeléseik vannak?

—Az elmélet és a gyakorlat összhangját igyekeztünk mindig megteremteni. Az elmúlt években ez úgv történt, hogy a hét második felében a borsodi, miskolci üzemek vendegei voltak a hallgatók; az idén meghívtuk a korábbi vendéglátókat, s a vita. beszélgetés itt folyt, összességében tartalmasnak, hasznosnak tudom az elmúlt éveket, a továbblépés már ezért sem lesz könnyű. A többi között például arra gondolunk, hogy nem egy általunk végiggondolt témára, hanem előadóra hívunk hallgatókat. Ennek persze még utána kell járni, de ha például Hankiss Elemér vállalkozna egy két-háromnapos előadás-konzultáció sorozatra, bizonyára nem hiányozna a hallgatóság.

M—

Hazánk, Kelet-Eurápa (6.)

+ A halál előtti utolsó pillanatok a mozi nézőterén. Balról Mario Adorf, mellette Gian Maria Volonlé.

Szörnyen jó film Damiano Damiani (forgatókönyv-társ- író és rendező) Félek című alkotása. A „szörnyű” jelző nem tűlzós: politikai krimiről van szó. olyan történetről. melynek végső eseményéül szinte nap mint nap olvashatók az újságokban. Damianil úgy ismerjük, mint a mai ólasz társdalom kitűnő ábrázolóját, és a róla alkotott képre ez alkalommal sem cáfol rá. Messze vezetnek a filmben ábrázolt — és valóságos — politikai gyilkosságok szálai Olaszországban.

Gian Maria Volonté alakítja a film főhősét, egy rendőr törzsőrmestert, akinek á címben jelzett félelemre minden oka megvan. Akaratán kívül jön rá olyan dolgokra, melyek egyenesen

— gyilkosságok soka.sagan át

— vezetnek a véghez.

Egy bíró mellé rendelik ki testöl nek, és miközben szolgálatát teljesíti, bármenynyire is szeretne kívül maradni az eseményeken, kénytelen azok részesévé válni. Félelmének, tragédiájának oka, hogy nincs hová fordulnia, hisz magas rangú főnökei — éppen azok. akik megvédhetnék — a bűnösök. A jóhiszemű bírónál sokkal hamarabb fedezi fel a szörnyűségek mozgatórugóit, hivatástudata ütközik össze félelmével. Nincs kiút számára. nincs megnyugtató befejezés. az egyetlen megoldás, ami a rendező kezében van: filmet készíteni, mégpedig ilyen kitűnő/ fordulatos, feszültségekkel teli filmet. , Gian Mariá 'Volonte tökéletes elhitető erővel játssza végig - ezt a nem könnyű, ám hálás főszerepet. Nagynevű, tehetséges partnerei: Erland Josephson és Mario Adorf. , Nincs kegyelem, nincs üresjárat a szokatlanul hosszú ■— kétórás —színes olasz filmben.

foglalkozott az életmód kérdésével, s mire szemináriumból nyári egyetemmé nőttük ki magunkat, mindenki

Küzdelem az államhatalomért

Sz. G.

számára egyértelművé vált: nemhogy lehet, de kell ezzel foglalkozni. Később már az sem volt kérdés, hogy hívjunk-e külföldi vendégeket, ezt a kurzust lezárva pedig már a továbblépés felől gondolkodunk: mit szükséges e témában ezután elmondani.

— Mit végeztek el idáig?

— Atpásztáztuk az életmód legdöntőbb elméleti és gyakorlati összetevőit: munkáról. művelődésről, közéle- tiségröl beszéltünk az egymást követő nyarakon. Igyekeztünk ezt komplexitásában teljességében bemutatni, mégis

Gyermekeknek, nyáron

A diósgyőri Vasas Művelődési Központban további színes, változatos programok várjak a szünidőző gyermekeket. Ma 3 órakor például Bogsdn Gyula tart diabemutatót nekik a Bükki Nemzeti Parkról, holnap ugyanebben az időben Hemmer t László műsorára kerül sor. Hogyan készül a rajzfilm? eimmei.

A térség népeinek többségénél a mull szazad derekára kialakult az a nemzeti kultúra, amelyben a modernizált vagy frissen megteremtett irodalmi nyelv és a művészetek elsődleges funkciója a nemzeti célok szolgálata volt. így fokozatosan létrejött és a társadalom széles rétegei “között is elterjedt az etnikai azonosságon alapuló, modern nemzettudat. A folyamat kitel je.sedesehez azonban kevés volt az önkéntes társadalmi szervezkedés, meg kellett nyerni az állam támogatását és közreműködését. Az adott politikai keretekben ez legföljebb úgy volt elképzelhető. ha az egyes nemzeti csoportok területi önkormányzatra tesznek szert, és ez az önkormánvzat a ngmzeti célokat megfogalmazó é.s propagáló polgári-értelmiségi (esetleg liberális nemesi) kezekbe kerül. A nemzeti ébredés kulturális szakasza így törvényszerűen egy politikai szakaszban folytatódott, és megindult a küzdelem az államhatalom befolyásolásáért., a benne való részesedésért.

1848 tavaszán a belső társadalmi és politikai feszültségek. a hatalomnak az engedmények és a merev ellenállás között váltakozó politikája és a külső példa robbantotta ki a népek forradalmi fellépését. A liberális jelszavakat hangoztató megmozdulások elsődleges célja a polgári politikai és társadalmi berendezkedesre való

áttérés gyors megvalósítása volt, de a mozgalom motorját a nemzeti célok alkották, az új néptribunok mógé felsorakozó tömegeket a felébredt nemzeti tudat járta át.

A minden összehangolás nélkül egyidőben jelentkező hullámmal szemben a hatalom tehetetlen volt, mindenesetre gyors engedményekkel próbálta lefékezni a forradalmi lendületet. A pánikból fölocsúdva a manőverezés mellett kezdtek előtérbe kerülni a katonai eszközök. A németországi mozgalmak kifulladása és tehetetlensége. Radetzky osztrák tábornok itáliai sikerei és a prágai megmozdulás letérése a nyár végére megteremtette az általános ellenforradalmi fellépes lehetőségét. Egvedül Magvarországon végződött e kísérlet első menete kudarccal. s a dinasztiával való — nem keresett — szem be keni les természetszerűleg radi- kalizálta a célokat és a politikát. Az európai és a magyar forradalom hatására ugyanekkor nemzeti és társadalmi követelésekkel álltak elő Ma- gvarorszag nem-magyar népei is. önálló nemzetkent való elismerését és területi autonómiát igénylő programjuk nehezen volt összeegyeztethető a magyarok nemzetfogalmával és állameszméjé- vel. amibe a mindenkire kiterjedő szabadságjogok belefértek. de a külön nemzeti jogok nem. A bécsi udvarnak mindenesetre jól iott a magyarok hataban támadt zendülés. A magyar kormány részéről mutatkozó kezdeti értetlenség és türelmetlenség a szerbek, majd a horvátok részéről fegvveres reakciót váltott ki. és a rövidesen nyílttá váló Habsburg—magyar konfliktusban létrejött a föderalista álcát öltő dinasztikus abszolutizmus szövetsége a magyarországi dél- szlávokkal, a románok zömével es a szlovákok Irisebb- ségével. Nincs értelme számolgatni, kit terhel mindezért a nagyobb felelősség, s hogy miért végződtek kudarccal a tragikus szembenállás időben történő felszámolására tett kísérletek. A kölcsönösen elkövetett hibák végzetességét csak az demonstrálta mindenki számára egyértelműen, hogy az orosz segítséggel végül győzelmet arató császári hatalom a magyarországi nemzetiségeknek „azt adta jutalmul. amit a magyaroknak büntetésül", alkotmányosság, nemzeti jogok es föderalizmus helyett a centralizált, bürokratikus, mindenkit elnyomó rendőrállamot. A monarchiabeli forradalmak vívmányaiból egyedül a jobbágyfelszabadítás maradt fenn — s talán a legjobbakban az egymásrautaltság némi felismerése.

(Folytatjuk) JESZENSZKY GÉZA

Magyar—francia rajzfilnvkoprodukció

A jovo csapdái

Javában folynak a második. magyar részvétellel készülő. egész estés koproduk- ciós rajzfilm munkálatai a Pannónia Animációs és Rajzfilmstúdióban. A magyar— amerikai közös vállalkozásban készült Húgó. a víziló után ezútal francia kopro- dukciós partnere van a magyar rajzfilm-műhelynek, a Telecip Filmforgalmazó Társaság. A leendő film címe: A jövö csapdái.

Az 1973 novemberében megkötött szerződés alapján nyomban elkezdődött a hetvennyolc percesre tervezett film készítése: valamennyi jelenet figuráit a magyar szakemberek rajzolják meg. Az első két és fél percnyi színes anyagot mar át is vette a francia partner, további 14 perc történéseit pedig fekete-fehér rajzokon rögzítették, ezeket később .színezik ki. A leendő sci-fi teljes hanganyagát már felvették a franciaországi Angersben. s ezt felhasználják a figurák szájmozgásának megrajzolásakor.

A Pannóniában öt munka- csoport. 15 rajzolója dolgozik. ..A jövő csaodái” szereplőinek életre keltésén. A magvar feladatok rendezője Kovács István.

C SC TÖRTÖK

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Ottlik Géza: Próza. — 12.45: Zenemuzeum. — 14.30: A századforduló irodalmának hetei.

— 15.00: Hírek. — 15.10: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. — 15.27: Sztárok — anekdoták nélkül. — 16.00: Útközben. — 16.05: Rádiónapló — a szövetkezetek tevékenységéről. — 18.00: Hazy

Erzsébet operákat enekel. — 18.15: Hol volt. hol nem volt...

— 18.30: Esti Magazin. — 10.13:

A fekete kakas. — 20.14: A Magyar Radio és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 21.14: Rudolf Schock

operettdalokat énekel. — 21.29: Népzenekedvelőknek. — 22.00:

Hírek. — 22.15: Sporthírek.

22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.00: Világhírű zongoraművészek.

— 23.12: Gioconda. Operarészletek. — 24.00: Hírek. — 0.3 0:

Schönberg: Hat darab férfikarra. Op. 35.

Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak eneke. — 12.35: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. — 13.25: Ifjúsági könyvespolc. — 13.30: Nyári kirándulások. t 14.00: Kettőtől fél ötig ... — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: . Idősebbek

hullámhosszán. — 17.30: Ki tud többet Franciaországról? — 18.30: Hírek. — 18.33: Országtérkep

hangjegyekből. — 19.33: Kovács Andor gitározik. Ráduly Árpád gordonkázik. — 19.35: Slagéi lista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Hívja a 334-322-es telefonszámot! — 22.00: Slágermúzeum. — 23.00:

Hírek. — 23.15: A miskolci

dzsesszhétvége felvételeiből. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.0«: Hírek, időjárás. — 17.05: Női dolgok, női gondok. Asszonyok a hátaiban. Szerkesztő: Karosai Nagy Éva. — Zéray Marta és Vámosi János enekel. — Moszkva 1980. Dr. Fodor László jegyzete. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Miskolc megyei városi Tanács V. B. tárgyalta ... — A tapolcai úttörőtáborban.) — 18.25 —18.30: Lap- és műsorelözetes.

Televízió, 1. műsor: 16.2«: Hírek. — 16.25: A hőmérő. — 16.45: Stop!—16.53: Nyári úttörő-olimpia. — 17.55: Tévébörze. — 18.05: Telesport. — 18.30: Hova látni — a Ganz-MA VAG-ból ? — 19.16:

Tévétorna. — 19.15: Esti mese.

— 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kis- filmek a nagyvilágból. — 21.26: Lord Killanin — 21.35: Nyitott? könyv. — 22.55: Tv-híradó.

Televízió, 2. műsor: 20.01: Televíziós mesék felnőtteknek. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.30: ..Do- mahazi hegyek között . . .”

Szlovák televízió: 16.30: Hírek— 17.03: Kék fény. — 17.30: Pionírok magazinja. — 18.30: Magazin. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tévéjáték. — 21.15: Szórakoztató műsor. —

21.55: A rendőrség naplójából. v- 22.00: Tv-híradó. — 22.30: ..Ro- botcsalad". — 22.35: Hírek.

Kiállítások: Mini Galéria (!«—

18) : Perez János ötvösművész: kiállítása. — Vasas Galéria (14—

19) : Népművészeti’ é.s háziipari- kiállítás é.s vásár. — Varsó tegnap és ma. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka,’

— Pannónia művészété. — Herman Ottó-emlékhaz (10—18): Herman Otto élete és munkássága. — Miskolci Képtar (10—18) : A vizuális nevelés műhelyei. — •Diósgyőri var (9—19) : A diósgyőri vár története. — Penzek Diósgyőr életében. — Déryné- haz (9—19) : A miskolci színészet története. — József Attila Könyvtár (12—20) : Magyar tipográfiái műhelyek IT.

Filmszínházak: Béke (f4. hn6,

8) : Félek! (mb., szí. olasz film, 16 éven felülieknek!) — Kossuth (f3)^ Az ötödik évszak (mb., szí. szovjet film). — (hnö. 7) : A férfi. aki szerette a nőket (mb., szí. francia film. 16 éven felülieknek. 1T. helyar!) — Hevesy Iván Filmklub (4. f7): Dicsőségre ítélve (amerikai film). — Táncaira (5. 7): Hurrá, nyaralunk! (mb. szovjet film). — Táncsics, kamaramozi (6): Ászja (szí. szovjet film). — Szikra (4. 6): A nagy alom (mb., szí. \ amerikai film, 16 éven felülieknek. II. helyár!).

— Fáklya (f5. f7) : Hazateres

(mb., szí. amerikai film, .16 éven felülieknek!). - Petőfi (fő. f7): A leprás no (szí. lengyel film, 11. helyár!). — Tapolca, kertmo- zi (9): örült nők ketrece (mb., szí. francia—olasz film. 16 even felülieknek. Iír. helyár!). — Tokaj, vendéglátóba/ (8) : Indian- kaland Ontarióban (mb., szí. román-francia film. 14 even aluliaknak nem ajánljuk!).

PÉNTEK

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: a mai nap kulturális programjából. — 8.25: Miről ír a Társadalmi Szemle uj szama?

— 8.35: Kamaramuzsika. — 9.30:

Szondi két apródia. — 9.35: Sári néni utazik. — 9.53: Lottosorso- lás. — 10.00: Hírek. — 10.05:

Kököjszi es Bobojsza. — 10.22: Fecskék és fruskák. — 10.48:

Rossini: Teli Vilmos — jelenet, tánc' és ttroli kórus a ül. felvonásból. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Amatör együttesek műsorából.

Petőfi rádió: 8.0U: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.20; Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Daljátékokból. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedélelött. -*

11.45: Tánczenei koktél.