Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
A gátakon Az utóbbi napokban, hetekben lehullott jelentékeny mennyiségű csapadék nem okozott különösebb gondot a borsodi folyókon, a gátak kitűnően bírják a nagyobb megterheléseket is. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság ebben az évben mintegy 120 millió forintot fordít a töltések megerősítésére, szabályozására. Többek között erősebb gátat kap Le- ninváros térségében a Tisza (25 kilométer hosszban), s folytatják Miskolc környékén a Sajó partjának rendezését. Erősítik a folyó jobb oldali gátját, s rendbeteszik a Szin- va alsó szakaszát is. Megduplázzák exportjukat A Borsodi Vegyikombinát miskolci műanyag-feldolgozó gyáregységében tavaly 240- fele terméket gyártottak. Ezt a számot jelentősen csökkentették. és a külföldön is keresett háztartási edényekből. poharakból, tálcákból nagj'obb szériákat gyártanak. A termelés növelése érdekében öt millió forintért új fröccsöntő gépeket vásárolnak, a főleg a Szovjetunióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába irányuló exportot 16 millió forintról 32 millióra emelik, és a kereslet alapján további fejlesztésre és termelékenységnövelésre terveznek űjabb műszaki beruházásokat. A kőhasznosítöval megtakarítják A miskolci üveggyár ez év elején korszerűsített és felújított IV. számú kemencéjénél földgáztüzelést alkalmaznak. Hőhasznositó bérén, dezest helyeztek üzembe, melljel havonta 45 ezer forint értékű energiát takarítanak meg. Ilyen lesz az autós bejárat, háttérben a felső szintekre vezető rampaval (Balaton József felvétele) Aranyat ér majd az Aranykéz utcai í j parkolóház épül Budapesten Faluból városba Költözik az ország Sok gondot, bosszúságot okoz a vidékről gépkocsival érkezőknek az. hogy a főváros belterületén nincs elég parkolóhely. Ezen a gondon enyhít részben annak a tervnek a megvalósítása, melyet most ismertettek az UVA- TERV szakemberei. A Középület-építő Vállalat kivitelezésében a jövő évben parkolóház és tervezőintézet építése kezdődik a belvárosban, az Aranykéz utcában. Az új létesítményben karbantartó- és mosószerviz is működik majd. Az UVATERV- ben elmondták, hogy a parkolóházban a garázsok mellett üzletsor és irodai helyiségek is helyet kapnak. A parkolóhelyek az épület alatt két szinten, és az uteaszint fölött két és tél szinten helyezkednek el, összesen 528 személygépkocsi számára biztosítanak helyet. Önparkolórendszert vezetnek be, ami azt jelenti, hogy az erkező autósoknak egy automata készülék állítja ki'a parkolójegyet. Az UVATERV az Ki, mibcu szerel járni ISőviil a cipőválaszték Sátorponyvából, ha megfelelő színűre festik, divatos, kényeiméi cipő készíthető. Ugyanis világszerte újra hódít a vászonci- pök divatja. A könnyű, szellós. nyári szandálok, textilí'eísőrészű sportos jellegű, kényelmes női, férfi-, gyermekcipők iránti kereslet növekedése hazánkban is várható. Ez ösztönözte a cipőipart arra. hogy az ilyen típusú — korábban csak kis meny- nyiségben. s főként . külföldi anyagokból előállított — termékeinek választékái bővítse. Négy cipőgyár — az Alföldi, a Sabaria, a Duna és a Minőségi — gyártlnánj'fej- lesztői próbálkoztak meg a textil felsőrészü lábbelik előállításával, hazai alaoanya- gokból. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat termékkollekciójában találtak cipőfelsőrész készítésére alkalmas tartós, víztaszító, jó használati tulajdonságokkal rendelkező textíliát, melyet eddig többnyire sátorponyvaként használtak. A megfelelően kikészített, divatszínekre festett anj'agokból már elkészültek a modellek, melyekhez a talpat, a kellékeket, a díszítő elemeket szintén hazai gyártók, a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat, a Szalag- és Zsinórgyár, a. paszomány- árugyár szállították. A Duna Cipőgyárban például csaknem 20. a Minőségi Cipőgyárban pedig 10 párból álló mo- dellcsaládot alakítottak ki. Ezek között megtalálhatók a különböző, bokapántos. fűzős, teletalpú női divatcipők, és a lapos sarkú, sportos. kényelmi lábbelik, sőt műbőrrel kombinált férfi klumpák is. Amennyiben a kereskedelem tetszését is megnyerik, a cipőgyárak még az idén megkezdik a textil felsőrészű cipők sorozatgyártását. Elsősegélynyújtó tanfolyam éoület felső öt emeletén kap új irodahelyiségeket. A jelenlegi UVATERV-székházat összekötő híd kapcsolja majd össze az Aranykéz utcai épülettel. Az új épület egyébként a' Duna-parti szállodasor létesítményeinek kiegészítője lesz, a vendégek autóikat is itt heb'ezhetik el. A tervek szerint egyébként a parkolóházban rent a .car (autóbérleti) szolgáltatás is lesz. aki gépkocsi nélkül érkezik * a fővárosba és munkája elvégzéséhez gépkocsira van szüksége, itt bérelhet majd megfelelő típusú kocsit. A 390 millió forintos költséggel épülő parkolóház megnyitásának* ‘ *hélSrítle1e: 1983 negyedik negyedéve. .• Településhálózat aránytalanságai és fejlesztési koncepciója, területfejlesztés — az átlagembernek nem sokat mondó szavak, fogalmak. De annak, aki nap mint nap ingázva. fél éleiét vonaton tölti, vagy halódó faluból kell elköltöznie, s nem talál munkát és lakost egy helyen: az életéi jelentik. Alig két évtized alatt — 1950-től 70-ig egyharmadnyi Magyarország cserélt helyet. Több mint hárommillió ember változtatott lakóhelyet, s nevezett más várost, falut otthonának. Az óriási mozgás, vándorlás ma is napról napra megújuló' hullámokat vet. Sehol Európában nincs ilven jövés-menés, utazgatás lakó- és munkahely közt — csak Budapestre naponta mis- kolcnyian, közel kétszázezren ingáznak — mint nálunk. Tíz éve próbál arányosságot teremteni, egyenrangú, kulturált város- és faluhálózatot formálni történelmünk során számtalanszor fordulatot vevő változó célok es eszmék viharában - egyenlőtlenül fejlődött településhálózatunkból az Országos településhálózat-fejlesztési Koncepció. Eoymillio forint lakónként V Célja nem kevés: minden településtől háromnegyedórányira egy város legyen, mindenki közel ott lakjon ahol dolgozik, s a kulturált környezet ne csak egyes városokban legyen feltehető. S hogy ebből mi valósult meg tíz év alatt? Lackó László, az ÉVM területfejlesztési főosztálya helyettes vezetőjének a közelmúltban, Miskolcon tar- *K*tn előadásán, s az azt követő parázs vitában kibontaAz Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat Szállítási osztálya elsősegély- * nyújtó tanfolyamot szervezett a gépkocsivezetők részé- «e. A vizsgát tegnap- délelőtt rendezték. Tízen tettek le sikeresen a vizsgát. A vállalat oklevéllel és jutalommal fejezte ki el ismétlését a dolgozóknak. Pénz számolva... Helyszín: a Tanácsköztársaság városrész nagy . ABC -áruháza. pontosabban valamelyik pénztárától nyolc emberrel nyugati irányban. Itt állok én. Előttem tehát hét ember — pontosabban vásárló —, mögöttem kit érdekel mennyi, de jó sok. Miközben a sor állni látszék. belém hasít a- felfedezés: a sor valóban áll. Az időpont: bármelyik nap. zárás előtt fél órával. Hosszú sorok kígyóznak a pénztárak előtt, ugj'anis a vásárlóik — dacára minden ésszerű reklámnak — továbbra is akkor járnak vásárolni mikor van rá idejük. Tehát nem vásárolnák meg mindent hét elején, hó elején, nem rendednek meg egyszerre negyven kiló élesztőt, amit érdemes lenne házhoz szállítani, hanem mindannyian elmennek egyszerre tolongani a boltba, mikor ráérnek. Pedig, ha mindenki össze-vissza járkál bevásárolni, akkor elkerülhetetlen a zsúfoltság, hiába nyavalyognak. Nahát. Akinek nem tetszik, tartson otthon tehenet, lesz mindennap friss tej. Az eddig rutinosan dulakodó sor tehát szoborrá vált. ha csak nem számítjuk azt a mozgást, hogy mindenki a nyakát nyújtogatja, mi történt ott elöl. Pénzt számolnak. Először a pénztárosnő. aztán a mellette álló kolléganője. Jó nagy kö- teg ötszázas, egész nap gyűlt össze. Valami nem stimmel, még egyszer átszámolják. Közben a sor izegni-mozogni kezd: mindenki vérmérséklete szerint reagál az állóháborúvá silánvodott. lendületes, nagy testi erőt és ravaszságot igénylő előrenj’omulásra. A mögöttem álló vásárló még őszinte, ember — lehet vagy négyeves —. ő to por zakói, sót bömböl, nem érti: miért nem ihatja már meg a markában szorongatott kólát. Térdein is vágja a nagymamit a homokozóvödörrel, hogy szavainak nagyobb nyomatéköt adjon. Unoka felpofozva, nagymami felidegesítve, a sor továbbra is áll. Néhány rutinos, öreg vásárló-róka vértanúi mosollyal áld, az egyik kezük — ebben van a tíakdlós kosai’ — szemlátomást hosszabb a másiknál, sőt egyre nyúlik. Előttem bika- nj’akú, negyvenes férfi áll, őbelé szorult a legtöbb bátorság. Igazi krakéler. örök ellenzéki, rámenős és gátlástalan. Előbb destruktív megjegyzésekkel kezdi, mint például: másnak is drága, az ideje, meg ilyenek. Pedig hőbörgésével nem kis veszélyt vállal, ha kiszúrják, öt évig pudvás retket, sótlan sós-kiflit -kap és a parizer végét (ha reklamál, akkor az elejét). Hősies magatartása »mégis sikerrel jár: a pénztáros hölgy közli vele — de mindenkihez szól most: nekik ilyenkor kell összeszámolni a pénzt, s a postára küldeni, mert később nem veszik á/L Ez világos beszed, némán rendezzük sorainkat, csak néhány gyomor kordul néha. A felpofozott unoka elaludt, feje alatt homokozóvödre. Én is fegyelmezetten állok -az élbolyban, ám közben rebellis gondolatom támad: hátha nemcsak a pénzzel kell tudni bánni, hanem a vevővel is!? KISS JÓZSEF kozott az évtized minden feszítő ellentéte, hibája, ered- ménj’e is. A rosszmájú tervezők „vízfejű törpeként” jellemzik a magyar településhálózatot, s a kiélezett jelzőben sok az igazság. A kis ország vízfejével, Budapesttel szemben — ott és környékén lassan két és fél millióan vagyunk — nincsenek egyenértékű, ellensúlyozó városok. Ellenpólusok azért nem leitek, mert a kijelölt öt megyei város helyett az összes megyeközpont fejlődött: pontosabban, főleg számbelileg gyarapodott, szinte vetélkedve egymással. Az egészségtelen versengés, az önös érdekek ára nagy: a fejlesztésre szánt pénznek csak húsz százaléka maradt a többi kis és középvárosnak, falvaknak. Az elnéptelenedő. kihaló falvak felett vészharangot kongatni ma szinte már divat. Anélkül, hogy jelentő-, ségét túlértékelnénk — hiszen felszámolódásuk bizonyos arányban természetes — több törődést érdemelne a faluhálózat. Az ország fele lakik ott, s hatvan százalékuk nem a mezőgazdaságban dolgozik. Egyetlen új munkaerő letelepítése városban - egymillió forintba kerül, s aki elhagyja faluját, nem nagyobb faluba, központba költözik, hanem a kedvező munkaalkalom, a kulturált környezet, szellemi élet iránti igényét kielégítendő: a városba. Soha nem tudjuk így utolérni a városi lakosság gyarapodását a csatorna, lakás, út s egyéb, minden várisi jó építésével. Ott kell megteremteni, helyben a városias szolgáltatások jó részét, ahol ma még csak stagnáló népességszámú falvak vannak: ott helyezkednek el légjobb termőföldjeink is! Az előadó így fogalmazta: az aprófalu, önmagában nem baj, csak akkor, ha ott nincs közmű, kultúra, jó közlekedési kapcsolat. A vidék város lesz Az előadásból kitűnt: nem városellenesség akkar ez lenni. Csak annak a felismerésé, hogy a városiasodás Magyarországon nem lehet egyenlő a városok mértéktelen növekedésével. A városias kultúrát, életmódot, kö- ruimenyefcet keJJ.-elierje&zteni: városi polgár legyen az is, aki falun lakik. A jövő is e mellett teszi le a voksot. A fejlett európai országokban megfordul a városba tartó áramlás: vidékre költözik aki teheti, hiszen a vidék is lassan város lesz, szétterítve a tájban. A változás előszele lassan itthon is érződik, egyre nehezebb problémákkal kell szembenéznie annak, aki városba akar áttelepülni. Csak a másik oldal hibádzik még: a maradásra buzdító falusi, kisvárosi környezet, munka- alkalom. Ehhez nem elég a tervező jó szándék: a falvak, kisvárosok saját gazdálkodása a feltétel, az_ott befolyó adó, városi jövedelem helyszínen való felhasználása. Végül is ők tudják a legjobban: mire és menynyi pénz kell. J áltozó világ, változó szemlélet Elfogultság, parttalan t®- zás lenne azt állítani: csak ilyen sötét színekkel festhető le az, ami településhálózat-fejlesztésünk — szép eredményekben is bővelkedő — tíz éve alatt történt. Egyszerűen csak az elmúlt évek szolgáltaik jó néhány meglepetéssel, a világ, s benne életünk, munkánk nagyot fordult, változott. Amolyan villámgyors, vér nélküli forradalom zajlott, s zajlik: máról holnapra kell változtatnunk felfogásunkon, gondolataink, cselekvésünk mechanizmusán. Meg kell tanulni országos méretekben gondolkozni, tag összefüggéseket látni — s előrelátni — akkor is, ha az túlér a megye vagy a város határain! Nehéz persze beláttafni olyan döntések értelmét, aminek a haszna nagyon távlati és kevéssé kézzelfogható, előtérbe helyezni a néha nagyon távolinak tűnő nagy többség érdekét. De a fejlesztés koncepciója még csak tízéves, s kétezerig szóL Elvei helyességét az ezredforduló bizonyltja majd. KISS LÄJSZLtf Rá kell jönnünk: nemcsak a város, hanem a városias életforma a jövő , (Herényi felv.)
