Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-07 / 157. szám

yAtlétika, torna, — óh! En vagyok a kapusuk

Korszerűsítették a versenyrendszert

Amilyen a megye sportja, olyan a diákoké is

Tegnap délután már valamennyi verseny lezárult a Szolnokon megrendezett XVI. nyári úttörő-olimpián. A szervezők igazán kitettek magukért, hiszen a versenyek és az azok szünetében sorra kerülő kulturális, szabadidő- programok gördülékenyen követték egymást. Bár délután még lobogott az olimpiai láng, mégis gyakorlatilag lezárult a versenysorozat. Kővári Lászlót, az olimpiai szervező bizottság vezető titkárát így is kapacitálni kellett a beszélgetésre, hiszen a záróünnepély még hátra volt.

— Több szempontból is új volt ez az olimpia, hiszen a sporttagozatos isKolák először versenyeztek külön — atlétikában és tornában — a .normál általános iskolásoktól. Ezenkívül pedig ez az első olyan úttöró-olinipia, amelyet csapat- rendszerben bonyolítottak le.

— Valóban eltért a szolnoki olimpia äz előző tizenöttől. Korszerűsített verseny- rendszerben bonyolították le az általános iskolások sportkavalkádját. Ebben az évben az volt a célkitűzés, hogy minél többen, rendszeresen és folyamatosan részt vegyenek az úttörő-olímpia sportrendezvényein. Újdonság volt, hogy például a csapat- versenyekben ahhoz, hogy egy csapat az országos döntőbe kerülhessen, legalább 10 —15 versenyen, mérkőzésen kellett részt vennie) tehát úgynevezett megyei és területi csoportokban kellett bizonyítania tudását. A korábbi években elég volt akár egy győzelem is, a kieséses rendszer miatt. Az eddigi úttörő- olimpiák mozgalmi irányítás alatt állottak, ez a mostani azonban már állami irányítás és támogatás mellett zajlott le. Természetesen a Művelődési Minisztérium mellett az országos sportszervek megfelelő szakágai, illetve a Magyar Üttörőszövetség is a támogatók között voltak. Sokan sajnálkoztak amiatt, hogy csak csapatversenyeket rendeztünk az olimpián. Ez a döntés azért született, hogy a tehetséges gyerekeket lehetőleg egy helyre koncentráljuk, és ezzel emeljük a versenyek színvonalát is. Volt persze nem is egy olyan olimpikon, aki „egyéniben” kiváló eredményt ért el, de mert csapattársai kevesebbre képesek, a csapat sem végzett előkelő helyen.

— A XVI. nyári úttörő-olimpián sikerült-e megvalósítani az új célokat?

— Az első benyomásaim nagyon jók. A célt, ami a tömegességet, folyamatosságot, és rendszerességet jelentette, maximálisan elértük, hiszen a tavalyi szegedi nyári úttörő-olimpia óta több százezer gyerek sportolt, és ha nem is került mindenki az országos döntőbe, mégis élvezték a sport és a mozgás adta örömöket. A színvonal alatta maradt az előző úttörő-olimpiának. Kivételt ez alól csak a labdajátékok jelentettek. Azt hiszem, ez a színvonalcsökkenés magyarázatra szorul. Ügy gondolom, a csapatversenyek elve jó, csak ehhez megfelelő tartalmat is kell adni. Véleményem szerint nagy tanulság, hogy például atlétikában, úszásban és tornában, azaz az alapsportágakban megyei .csapatokban kellene indítani a versenyzőket, nem pedig, ahogy most történt, .iskolai- csapatokban. Képtelenség egy-egy iskolai csapattól elvárni azt, hogy valamennyi versenyzője jó teljesítményre legyen képes. Viszont, ha az egy-egy iskolában meglevő tehetséges gyerekeket megyei csapatokba koncentrálják, akkor úgy érzem, a színvonal is emelkedni fog. Érdekes volt megfigyelni, hogy most azok az iskolák szerepeltek jól, amelyek mögött egyesületi bázis van. Ez a megoldás, úgy érzem, jó, hiszen az iskolai szaktanárokat segíti az egyesület (jobb feltételek, szakmai segítség), és természetesen az egyesületek utánpótlása is biztosítva van. Példa erre a labdarúgásban Pacsa csapata, amely a ZTE egyesületevei tart jó kapcsolatot, és a fiatal labdarúgók az egyesületben is edzenek. Másik érdekesség, hogy ez az olimpia nagyszerűen tükrözte, melyek azok a megyék, ahol a sport jó, közepes és gyenge színvonalon áll. Amilyen a megyei sport, olyan a diáksport is. A szolnoki egyhetes versenysorozaton azok a megyék szerepeltek jól, ahol az élsport is kiváló színvonalú. A verseny anyaga egyébként az iskolai testnevelés tananyagára épült, ami azt jelenti, hogy minden gyerek elsajátíthatta a gyakorlatokat, akár vidéken, akár a fővárosban élnek. Ez tehát a megyék sportjának a hátrányát csökkentette Budapesttel szemben.

— Milyen tapasztalatokat szereztek a testnevelési tagozatosok új rendszerű versenyével kapcsolatosan?

— Tulajdonképpen az elv jó volt, csak a tartalom nerp volt meg. A tagozatos versenyzők az olimpián egyfajta képességíelmérő versenyt vívtak. Ez a testnevelő tanári munkát mutatná meg, de ez nem valósult meg. Sajnos, előjöttek azok a problémák, amelyek a korai szakosodásból fakadtak. Ezen a jövőben valamilyen módon változtatni kell.

*

.4 szervező bizottság nagyszerű munkát végzett, hogy a 19 megyéből és Budapestről érkezett 1824 versenyző minél jobb eredményeket érhessen el. és együtt sportolva felejthetetlen élményt szerezhessen.-#■ hne az ominózus ...

Pohárcsörgő

Szurkolási recept: végy kél műanyag poharat, töltsd meg félig kaviccsal, fordítsd szájjal egymás felé őket és jó erősen ütemesen rázd. Jobb híján ilyen és ehhez hasonló eszközükkel teremtettek a szurkolók hangulatot a fiú kézilabda-mérkőzésen. A szóban forgó, pohárcsörgőnek azonban története van.

A Gádoros—Füzesabony mérkőzés néhány perccel később kezdődött. Az ok az abonyiak szurkolói seregének késése volt. akik a budapesti Mester utcai • általános iskola csapatának tagjaiból • tevődtek össze. AmirU megérkeztek. óriási biztatásba kezdtek és a pohárcsörgők ütemes rázásával szurkoltak. Sokan találgatták, vajon miért. Válaszuk: „a salgótarjáni területi döntőn egy kollégiumban volt a szállásunk és jól összebarátkoztunk. Itt Szolnokon, bár egymás ellen is kellett, játszanunk, megmaradt a barátság és minden mérkőzésen ott vagyunk. Persze, az abonyiak is a miénken”.

Végül is a füzesabonyiak 19:18-ra vereséget szenvedtek, de ez nem a budapesti csapat szurkolóin múlott.

Rajt. A 6-os pályán a lengyelek.

Volt verseny tagozatosoknak — ez most először Szolnokon —, volt verseny nem tagozatosoknak. Borsod megye a legjobbak közé tornában be sem került. Az atlétikai eredményekkel sem fognak dicsekedni. Még a nem tagozatosoknál valamivel dicséretesebb a helyezési szám (10, 14, 21 — a huszonháromból), a torna meg nem említése önmagáért beszél. Reméljük, ezek után megértik kedves olvasóink, mtért féltjük annyira Miskolc sportéletének jövőjét. Hadd tegyük még mindehhez, hogy Borsod megyét nem Miskolc, hanem Ózd képviselte az úszásban. Ezek után az összegzésünk egyértelmű: .

Vajon olyan városban, ahol az alapsportágak (torna, atlétika, úszás) ennyire nem mennek az utánpótláskorúaknál, mi várható, egy, kettő... év múlva. Sajnos, semmi. Ha csak

A Tisza-ligeti stadionban csak kevesen voltak kíváncsiak a labdarúgó-mérkőzésekre. Pedig láthattak volna néhány ügyest, tehetségest. Szombaton a legjobb négy csapat egyik találkozójára, a Pacsa —Kunhegyes összecsapásra késve érkeztünk. Az egyik kapu közeléből figyeltük a fejleményeket, amikor egy nagy lövést az apró termetű kapus nagyszerű reflexszel védett, majd hosszú kirúgással ismét játékba hozta a labdát. Ekkor kérdeztük meg tőle:

— Melyik a kunhegyes!

csapat?

— A csíkos. — Majd továbbra is merően előre néz- vé. a 11-es ponton, csípőre tett kézzel állva figyelte társait. Nem nézett ránk. csak úgy a válla fölött szólt nekünk.

A következő támadásnál ismét jó ütemben mentett, majd hálraszóll:

— En vagyok a kapusuk. Igazi labdarúgó..., bár

1:0-ra vereséget szenvedett a csapata. Véletlen?

valami nagy bravúrra nem lesz képes a DVTK vagy az MVSC, vagy a Honvéd Papp J. SE sportegyesülcte ...

Bronzot érő leütés

Villáminterjú a lengyelekkel

Nagy Attila (Honvéd Papp

J. SE), a 4. sz. Általános Iskola tanulója a fiú tollaslabdázók mezőnyében a bronzérmet szerezte meg. Tizennyolc megye (Békés nem indult) és Budapest leány és fiú tollaslabdázói vívtak nagy csatát a Kilián György Repülő és Műszaki Főiskola tornacsarnokában. A miskolciak három versenyzőt indítottak, Nagy Attila és Balajti Attila, illetve Tatárka Irén személyében. A legtöbbet az apró termetű Nagytól várták, akit az első helyen kiemeltek (aranyjelvényes minősítése miatt), .Végig nagyszerűen helytállt, de .Klein (Budapest) megadásra késztette (18:14. 15:4). és így az ezüstéremért mérkőzhetett. Végül is sérülten „csak” a harmadik helyen végzett, miután Gyuris Attilától (Csongrad) kikapott. Balajti a legjobb 16 között esett ki, mig Tatárka a legjobb 3'2-ben búcsúzott a továhtn küzdelmektől.

ByUnn Zelenia Gora cba- patának neve eddig ismeretlen volt a tizenöt nyári úttörő-olimpián. A tizenhatodikon, a szolnokin mindenki megtanulta.

Kazannerz Stem Lowski:

— Rendszerünk hasonlít a magukéhoz. A négytusa számai nálunk: magasugrás, kislabdahajítás, 60 m es 800 m.

— És a feljutás?

Andrzej Czeczhowicz:

— Kezdjük az iskolai házibajnoksággal. Ezt követi a megyei. Az országosra 49 megyénk legjobbjai jutnak eL

— Csapatban, vagy egyéniben?

— Hat-hat tagú a csapat. Fiúknál, leányoknál egyaránt.

— És itt Szolnokon kik vannak?

— A második vonal...

(Figyelmeztető: atlétikában

a lengyelek a negyedik helyen végeztek volna, az úszást, pedig messze megnyerték volna, ha eredményüket a hivatalos rangsorban közük..'.)

összeállította:

D. TÓTH BÉLA és DARAB GYULA.

A felvételeket SÓLYMOS I-ASZLÓ készítette.

DÉLI

A XV-röl, a szegediről oldalban számoltunk be. Most sem lesz másképp. A XVI. úttörő-olimpiát Szolnokon rendezték, a vizek városában. És ez egy kicsit jelkép is. A Borsod megyeiek épp a vizisportágban, a kajakkenuban érték el a legtöbb dobogós helyezést.

Eredmények

Teljes sort ne várjanak tölünk. hiszen az úttörő-olimpia hivatalos zárása ma este lesz. Azért, amit megtudtunk vasárnap lö óráig, azt ezúttal közzé tesszük.

Atlétika, öttusa, leányok, (60 m, kislabda. súly, távol. 600 m): 1. nyergesújfalui 1. sz. Alt lsk. 1068 p., 2. kiskunhalasi Alsóvárosi Alt. Isk. 1658 p.. 3. nagyatádi 2. sz. Ált. Isk. 1636 p.

19. Mezőkövesd 1432 p.;

Atlétika, öttusa, fiúk: 1. Kiskunfélegyháza 1587, 2. salgótarjáni, Jurij Gagarin Alt. Isk. 1586, 3. nagyatádi 2. sz. Alt. Isk. 1573, ... 10. edelényi 1. sz. Ált. Isk. 1462.

Kajak-kenu, fiúk: EK—500 m:

1. Szemán (Tiszafüred) . . . . 3.

Havasréti. Miskolci Kilián Gy. Úttörőcsapat. TC—500 1. Marié

Curie Úttörőcsapat, Paks. ... 3. leninvárosi Malinovszkij Úttörőcsapat (Tóth A., Tóth Z., Kővári, Fekete) ; Ki 500 m: 1. Rajnai Tibor, miskolci Strom l eld Aurél .Úttörőcsapat; MK-i 2000 ni: 1. Holló Csaba, leninvárosi Malinovszkij Úttörőcsapat.

Kajak-kenu, leányok: EK—500 m: i. Nagy Mariann, leninvárosi Malinovszkij Úttörőcsapat; TC—4 500 m: 1. leninvárosi Malinovszkij úttörőcsapat (Kiss G.. Szilágyi. Kiss E., Kéri). ... 5. miskolci Pataky István Úttörőcsapat (Sinkó, Karászi, Kocsis, Rucska) : MK—1 2000 m: í. Pomps (Vác) ... 4. Krappai. miskolci II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat'.

Atlétika, testnevelés tagozat,

összesítés: 1. Debrecen, Bocskai üli Alt. Isk. (fiúk 1475, leányok 1417, 3192 pont), 2. nyíregyházi Jókai úti Alt. Isk.) 1350. 1714,

3084, 3. pécsi Építők úti Alt. Isk. 1349. 1663. 3012.

Kosárlabda, leányok: 1. kecskeméti Hunyadi úti Alt. Isk. 3 3 217-98 6 pont, 2. miskolci 6. sz. Alt. Isk. 3 2 1 147-141 5 pont. 3. Bonyhád. A miskolciak eredményei: Az első helyért 47-32 arányban szenvedtek vereséget Kecskeméttől, 46-39-re győzték le Bonyhádot, 69-35-re Nyíregyházát.

Kosárlabda, fiúk: i. nyíregyházi 2. sz. Gyakorló Ált. Isk., 2. Tiszakécskei Alt. Isk.. 3. szegedi Ságvári E. Gyakorló Alt. Isk.

Labdarúgás: 1. budapesti Május 1. úti Alt. Isk., 10 pont, 2. Pacsa 8 pont, 3. Nyíregyháza 6 pont.

Röplabda, leányok: 1. Almásfüzitő, 2. budapesti Ilku Pál Alt. isk.. 3. kazincbarcikai Kun Béla Úttörőcsapat.

Tájékozódási futás, leányok: 1. Pintér (budapesti Kerepes úti Alt. Isk.)'33:16, 2. Tóth (Szombathely) 33:21. 3. Káló Edina

(miskolci 25. sz. Alt. Isk.) 33:43.

Tollaslabda, fiúk: •.. 3. Nagy Attila (miskolci 4. sz. Ált. isk.).

Úszás, leányok: 8. ózdi Vörös Hadsereg úti Ált. Isk. 511,5 pont: fiúk: 7. ózdi Vörös Hadsereg úti Alt. Isk. 540,5 pont.

Kézilabda. leányok: l. budapesti Földes Ált. rsk.. 2. Nyírgeyhá- z.i\, 3. Alap: fiúk: 1. Gádoros. 2. Alap, 3. Csurgó.

Helyszínek

A városok változóak, a műsorszámok is. Szolnokon a transzparensek a XVI. úttörő-olimpiát hirdették. Az eddigi helyszínek: 1965. Budapest (ettől kezdve az cvszám folyamatos), 2. Budapest, 3. Budapest, 4. Budapest, 5* Pécs, 6. Szeged, 7. Miskolc (1975. jún. 27.—júl. 4.), 8. Debrecen, 9. Dunaújváros, 10. Kaposvár, 11. Szombathely, 12. Budapest, 13. Győr, 14. Ta<a, 15. Szeged, 16. Szolnok.

És döntöttek. Jövőre Nyíregyháza lesz az otthona a XVII, nyári úttörő- olimpiának. Feltehetően ott is lesznek két és fél ezren, mint most, Szolnokon voltak.