Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-07 / 157. szám

Ember legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni: minden lakótelep hasonlít egy­másra, akár Bécsben épült, akár itthon. Lakótelepi élet Minőséget az otthonteremtésben is! Egyre magasabbra csapó, meg-megújuió hullámokban, szenvedélyesen cs széles kö­rűen íolyik napjainkban a lakótelepvita. Illúziók, rosz- szak és jók, túlkapások és dicséretek: a vitázó hév ért­hető, hiszen százezrek ottho-1 naról van szó, a városlakók jó egyhavmadának életkörül­ményeiről. A problémával aligha ál­lunk egyedül — mondta dr. Szűcs István szociológus a miskolci nyárj egyetemen a lakótelepi kérdésről szóló előadásának bevezetőjében — elég. ha körülnézünk Eu­rópában. Az évtizeddel ez­előtt épült lakótelepeket em­ber legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni: rá­nézésre azt sem tudja. Becs­ben van-e vagy Prágában. .Nem csoda, indítékaink is azonosak voltak. Sok lakás kellett, olcsón és gyorsan, .emberi hajlék a háború ta­rolta romok helyett, s azok­nak. akiknek saját fedél so­se volt a feje felett. Nálunk különösen nagy éhe támadt az új lakásnak, először ke­rült elérhető távolságba, elő­ször leit kézzelfogható való­ság. lehetőség az emberhez méltó környezet, otthon. Szűkös n ósiYzet méterek A lakást politikai kérdés­nek tekintettük — s tekint­jük —. az új városnegyede­ket. lakótelepeket, pedig tár­sadalmunkkal harmonizáló, szocialista lakókörnyezetnek. A „hogyan építsük” receptje egyszerűnek tűnt. Elég, ha a régi. nőtt városok hibáit — sötét lakások, rossz levegő, szűk utca — kiküszöböljük, s *kész az ideális, új lakóte­lep-város. S mégis: Csalha­tatlan indikátoroknál jobban jelzi a körülötte fellobbanó, újuló vi,ta: mégsem ez az egyedüli üdvözítő megoldás. Lassan húsz év távlatából — azóta építünk lakótelepe­ket — mód nyílik a higgadt vizsgálódásra, s a tények minden vitánál többet mon­danak. Nem sikerült az igénylők számát csökkenteni, hiába építettük- a lakások tízezreit Túl testre szabtuk d négyzetmétereket, s a sza­básminta. a tervezési norma mindenütt szorít, szűkös: ke­vesebb alapterületet biztosít, mint amennyi átlagosan egy régi városban jut ránk. Túl sokan vagyunk egy lakótelepi lakásban — 4,2-en az átlagos városi 2.3 helyett —, s bár a szakértők szerint ez idővel csökken, ez idáig még sehol sem értük meg. Bármennyire hittük js. a magánerős építkezés nem vált másodrangúvá, sőt légy­re nagyobb jelentőségre tesz szert. Össztársadalmi igénye­ket szerettünk volna kielégí­teni, s csak a középrétegeké lett a lakótelep. Furcsa, de épp a leginkább rászorulók, a kispénzűek építik a leg­több magánházat — a nö­vekvő magánerős építkezések számán belül, is túlhaladva az átlagon felüli jövedelműe­ket.. Igaz, a lakótelepeken min­denkinek egyformán jó lakás jut, de az emberek, a csa­ládok nem egyformák. Rá­adásul rövid idő alatt változ­nak, s igényeiknek' mereven ellenállnak a lakások: levá­lasztani. átnyitni, falazni, át­alakítani nem lehet, legfel­jebb cserélni — egy ugyan­olyanra .. Hiányzó kert, zárt udvar Más életmódot, lefkuletet és közösséget csorbító hiá­nyosságokat is a fejére szok­tak olvasni a lakótelepeknek — hangzott el az előadáson. Elidegenedünk. magányossá válik szinte mindenki a ház- rengetekben. a személytelen­ség pedig melegágya a tor­zult magatartásformáknak. A vizsgálódás feltárta: nem le­het mindent a lakótelep nya­kába varrni, hiszen a bezár­kózó. otthonülő életmódnak legalább annyira oka a be­költözők szűkös anyagi hely­zete. a kisgyermekekkel járó gond. az idő- és idegzabáló közlekedés. A lakótelep csak hozzá­tesz ehhez. Hozzátesz azzal, hogy hiányzik terei közül a privát életünk — lakásunk —, s a nagyobb közösség — utca — közti átmenetet biz­tosító. Hiányzik a kis közös­séget kovácsoló folyosó, zárt udvar, kert. a ,,m,i házunké” érzés. A szociológusok egy­szerűbben fogalmaznak: a lakótelep nem társadalmiasit. pedig ez lenne az egyik leg­fontosabb célja, valamiféle jó értelemben vett „össztár­sadalmi társbérlet” megte­remtése. A jó után jobb Egy korszak, a lakótelepe­ke lezárul: le kell hogy zá­ruljon. Csodálatos korszak volt hiszen százezrek jutot­tak lakáshoz, emberi körül­mények közé, valamikor hí­res nyomortelepeinknek már a nevét, is elfelejtjük lassan, s a vityillókban, bódékban legfeljebb a motoros kapa laki-k: kinn a telken, Az ember szeret tovább­lépni : a rosszat követő jó he­lyett mégjobbat akar. Az el­következendő évtizedekről kell határoznunk, s a kímé­letlen értékelés az új város­negyedek érdekében törté­nik. A jövő felé kacsintó kon­cepciók sokfélék. Van. aki szerint a lakást kell alkal­massá tenni a társas érint­kezésre, a teljes, közösség felé is nyitott életmódra, mások külön próbálják meg­teremteni az új közösségek, csoportok, az egészséges tár­sadalmi érintkezés színtereit. A recept nem egyseges: egye­di megoldást követel varo­sonként, akár kerületenként is! A választás lehetősége tág, de egv bizonyos: a dia­lektika kérlelhetetlen törvé­nyeinek engedelmeskedve a mennyiség után a minőség évtizedéi következpek, ott­honteremtő munkánkban is ... RISS LÁSZLÓ Maszkos szertartás Egy műiét története Észre sem vettem, úgy szólt a szemével a főorvos a ve­zető műtősnőnek. Csak ké­sőbb tudtam meg, azt „mond­ta”: álljon mögém, s ha bár­mi történik, kapjon el. Az operáció végeztével főorvosi dicséretben részesülök: jól viselkedtem a műtét alatt. Pedig én csak néző vol­tam ... fliem várhatott tovább A Semmelweis Kórház se­bészetének műtőasztalán egy fiatalasszony fekszik. 23 éves. Rutin műtét... Az asszony­kának négy és tel hónapos kisgyermeke van. — Húztuk. halasztottuk volna az operációt, magya­rázza dr. Kardos Géza osz­tályvezető főorvos —, hiszen ilyenkor az anyukának még a bébi mellett lenne a he­lye. De olyan sűrűn jelent­keztek az epegörcsök, hogy nem várhattunk tovább. Csillognak a műszerek, dr. Adorján Iván főorvos. Éger­szegi Péter harmadéves or­vostanhallgató állnak a mű­tőasztal mellett, egy kis do­bogóról pedig Schmek Belá- né műtőasszisztens adogatja a tömérdek fényes szerszá­mot, Györfi József szakkép­zett műtősegéd készenlétben áll, várja a rendelkezéseket. Műtét közben nincs beszéd. Kardos főorvos, már nem tudom, hányadik tucat cso­mót köti a szövetbarát fo­nállal az erecskek végére. Utólag tudom meg, hogy ép­pen most olvasott egy orvo­si szaklapban az epebeteg­ségekre vonatkozó cikket. A kérdésfeltevés úgy szólt, sza­porodott-e az epebetegek száma, vagy csak több pá­ciens került a kés alá? Va­lószínű. hogy évtizedekkel ezelőtt is sokan szenvedtek tőle. Csak a nők azt a szem­léletet örökölték, hős"1’ a fáj­dalmat tűrni kell. Ma már ez az asszonyka is tudja, hogy e betegségével csak se­bészhez fordulhat. Hogy ví- gabban fog élni a kövei nél­kül, annyi bizonyos. Elha- nvagolt esetekről egy cso­korra való rémtörténettel tudnának itt szolgálni. két ébrenlét között A fiatal anyuka mozdulat­lanul fekszik. Grébecz Pi­roska altatóasszisztens vi­gyáz rá. Az altatógéphez kapcsolt fekete', léagömbsze- rű lélegeztetőt ritmikusan kezeli. Pulzust mér. A ha­lántékán pár pillanatra ott­hagyja az. ujját. Minden moz­dulatának jelentősége van. az adatok az altatási jegyző­könyvbe kerülnek. Dr. Farbaky Géza aneszte­ziológus főorvos suttogja a maszk alól: — A betegek az altatástól jobban félnek, mint a műtéttől. Az igaz. hogy minden altatás nekünk is olyan izgalmas, mint egy re­pülés. Ott is a felszállás és a landolás a legveszélyesebb. Itt pedig az elalvás es az éb­redés. A többi akár auto­matákéra, „robotra” is állít­ható. A ..felszállás” abból áll, hogy olyan gyógyszereket jut­tatnak a szervezetbe, ami le­állítja az izomműködést. Vé­gezetül pedig ezt kell esv el­lenszerrel „visszaimádkozni”. A^ ezt végző kis csapatra nem is emlékszik a beteg. Műszerek segíten ek Mig elnézen ezt a sok-sok műszerrel teleaggatott alta­tó- és lélegeztető csodamasi­nát. Farbaky főorvos visz- szaidéz néhány évtizedet. Amikor még helyi érzéstele­nítést alkalmaztak csupán. S mindent látott a beteg, s persze kiabált. Ez a milliós értékű mindentudó aligha tesz kárt a betegek szerveze­tében. A személyzet viszont beszívja a gőzeit. Csaknem olyan hatású, mintha regge­lenként bekapnának egy-két „felest”. Egyelőre még nem került fel ez a munkahely az egészségre ártalmas munka­körök listájára ... A műtétet vezető főorvos magyaráz az orvostanhallga­tónak. Tréfásán bátorítja, szóljon közbe, ha nem így tanulták. Nekem pedig az altató főorvos ecseteli, hogy milyen gondokkal jár, ha pá­ciensükön van némi súlyfö­lösleg, ha dohányzik, s ha gyakran néz a pohár feneké­re. Több altatószert kell ada­golni, s a műtét is tovább tart. Közben véget ér a mes­terséges álom. Az' asszonyka szabályosan lélegzik, A team tagjai kimosakszanak..Nehány percnyi szünet, s a maszkos szertartás kezdődik elölről .., OLÁH ERZSI Járdaszegély, gumiból A régi abroncsokat járda- szegélyek ■ készítésére lehet használni. Ez a poznani Plastgum cég szakemberei­nek javaslata, s mar kísér­leteket is végeztek, ameiyer két örömmel fogadtak a gép­kocsivezetők. Hazánk, Kelet-Lurápa (3.) A nemzeti ébredés kora Az Alpoktól és az. Elbától keletre fekvő területeken a XVIII. század vegén a tár­sadalom több mint 90 száza­léka még az agrar nép esség­hez tartozott. A földet mű­velő parasztok jobbágyok­ként kötelesek voltak földes- uruknak munkával, termék­kel. esetleg pénzzel adózni. Sokuknak még jobbágyi ' földtulajdona sem volt. ezek cselédként, részes művelő­ként, dolgoztak a nagybirto­kosok majorságain. Az or­szágok politikai és társadal­mi vezető ereje a (vagyon és pozíció alapján persze ko­rántsem egységes) nemesség volt. a maga kiterjedt előjo­gaival. A hosszú időn at ide­gen uralom alatt élő népek­nél ez a réteg nyelvében és kultúrájában mindinkább el­különült. vagy más etnikum­mal töltődött fel (Csehország, román fejedelemségek. á balkáni szláv népek esetében pedig teljesen el is tűnt. A városi polgárság N.vugat-Eu- rópához képest szambán es vagyonban csekély volt. gyak­ran külföldi bevándorlók, te­lepesek lészármazottaiból (fő­ként nemetekből) állt. s mindez rányomta bélyegét politikai érvényesülésére. A nemesség hegemóniáját egyet­len tényező fékezte, de az mind jobban: az uralmát a társadalom minden szférája fölé kiterjesztő, erősödő köz­ponti hatalom, az osztrák császár, az orosz cár és a po­rosé. király abszolutizmusa, az uralkodók és környezetük által kiépített allam. ez a racionális-büroivratikus eró- szakszerv. A fel világosodott abszolu­tizmus úgy próbálta megho­nosítani es saját szolgálatá­ba íBfitamfi a Nyugat-Euró­pában elterjedő gazdasági, technikai es szervezeti új­donságokat hogy eközben a társadalom hierarchiája mil­se változzék. Ez azonban mar csak azért sem volt lehetsé­ges. mert a megszülető ka­pitalizmus ipari találmányai­val együtt, sőt azokat sok­szor megelőzve, a francia "forradalom hármas eszmé­nye, a szabadság — egyen­lőség — testvériség gondola­ta is betört Európa középső részébe. Valóban forradalom, mondhatnánk utópisztikus volt, ez a program, olyany- nyi-ra. hogy egészében nem is valósulhatott meg. Pers­pektívája azonban annyira lelkesítő, mozgósító volt, hogy ahol gazdasági és politikai feltételekkel lehetőséget nyúj­tottak. olt néhány év vagy évtized alatt gyökeresen'át- alakult az állam és a tár­sadalom. Az átalakulást irányító hármas jelszó lő hordozója Nyugat-Európában a polgár­ság volt, ő vezette a régi rend ' elleni harcot, de szövetsé­gesként. bázisként az összes alárendelt helyzetben élő tár­sadalmi csoportot fölhasznál­ta. E szövetség eszmei alap­jául a közös nyelvet beszé­lők, közös területtel és kul­túrával rendelkezők összetar­tozását és természetes egysé­gét hirdető nemzetközi gon­dolat (kevésbé szép nevén: nacionalizmus) szolgait, gaz­dasági bázisa pedig a kiala­kuló egységes nemzeti piac volt. A napóleoni háborúk az Európát újjárendező ISI5-ös bécsi kongresszus után Kelet- Kcizép-Európa népeinek poli­tikai elhelyezkedése a követ­kezőképpen alakult. A balti nepek es a finnek a cári bi­rodalom alattvalói voltak. A lengyelek háromfelé osztva eltek Oroszország, Poroszor­szág és'az Osztrák Biroda­lom kereteben. A román nép zöme a török, szultán szuve­renitása alá tartozó, de mind erősebben orosz befolyás alatt álló Havasalföld és Moldva fejedelemségben tengődött, de egyharmaduk a Habsburgo­kat uraló Erdély és Magyar- ország lakosa volt, illetve közvetlenül az Orosz Biroda­lomhoz tartozóit (Besszará- bia), A bolgárok es (1830-ig) a görögök teljesen a török Porta kezében voltak, míg a szerbeknek sikerült korláto­zott autonómiára szert tenni. A magyarok, horvátok. cse­hek, szlovákok, szlovének és ruszinok (mai nevükön kár­pát-ukránok) teljes egészük­ben, a már említett lengye­leknek és románoknak, va­lamint az olaszoknak, ukrá­noknak es a szerbeknek egy része (az osztrák örökös tar­tományok németjeivel együtt) a Habsburgok égisze alatt élt, különböző fokú belső ön­állósággal rendelkező, de az etnikai határokat teljesen fi­gyelmen kívül hagyó törté­nelmileg kialakúít tartomá­nyokban. országokban. Lát­hatjuk tehát, hogy a XIX. század elején a térség nénei önálló állammal nem rendel­kezi;?. egy vagy több tőlük nyelvileg is idegen állami­birodalmi keretben élve ju­tottak a Dol°ári nemzetté vá­lás. korabeli szóhasználattal a .nemzeti ébredés korszaká­ba. (Folytatjuk) , JESZENSZKY GÉZA Borsodi műszaki hetek után A műszaki hetek lényegé­bén a műszaki értelmiség továbbképzését jelenti. Célja az információcserén túl a tudomány és a technika leg­frissebb eredményeinek is­mertetése és a tapasztalatok kicserélése. Hat héten át, május—júniusban rendeztek meg a műszaki heteket. Hol­nap délután 3 órakor a mis­kolci Technika Házában dr. Horváth Béla, az MTESZ saj­tóbizottságának elnöke érté­keli és összegei a borsodi műszaki hetek eredményeit. Eszperantó hírek A Rónai' Sándor Művelő­dési .Központban működő „Ora-Duopo Kalocsai-Baghy” Eszperantó Szakkörében csü­törtökön este 6-tól 8 óráig diavetítéses ismertető elő­adást tartott a Tamperéből érkezett eszpeiantista Sylvia Hamalainen, Finnországból. Július 10-én tartja a kör be­számolóját a július 3—6-án a dunakeszi József Attila Mű­velődési Házban megrende­zett országos eszperantó kong­resszus eseményeiről. Szép sikereket értek el a Csillebércen, az Országos Úttörő Technikai Szemle ke­retén belül megtartott esz­perantó vetélkedőn a szir- mabesenyői általános iskola diákjai. Salamon Andrea, Szakos Judit és Ducii Béla nyolcadik osztályos tanulók: első helyezést értek el. Aranyoklevelet egy-egy rá­diót. s eszperantókönyvet nyertek. Jelen voltak városunk esz- perantistái most vasárnap a Csanyikban megrendezett nemzetközi szövetkezeti na­pon is. Ott eszperantista fo­lyóiratokat, évkönyveket, nvelvtankönvveket és egyé«» kiadványokat árusítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents