Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

íny élünk, íny dolgozunk... Csehszlovák vendég a kohászaiban Folytatódott Miskolcon .lö­set Vaienta. a csehszlovák Partélet (Zivot St'anv) tó- szerkesztő jenek programja. A kedves vendeg tegnap delelöt-1 Ra ;os Imre. a Part- elet főszer kesztó-h el yette.se es Kimer Ár-pád. a megyei pártbizottság munkatársa kí­séretében a Len.n Kohászati Müvekben tett látogatást. Itt a városi pa.tbizottság nevé­ben dr. Kovács László titkár, az LKM pártbizottsága neve- ben pedig Kabar István tit­kár köszöntötte .Josef Valen- tái és kísérőit. Részt vett a megbeszél esen nagy üzemünk hat pártalapszervezeti, iletve pártvezetőségi titkára is. Az LKM helyzetéről, ered­ményeitől. terveiről Rábai István átlóit tájékoztatót. Egyebek kozott beszámolt ar ­ról. hogy a több mint két­százé vés gyár — a gépipar feladataihoz kaocsolódva — termékváltás előtt áll, a ko­rábbinál nagyobb mennyiség­ben gyárt maid ötvözött acé­lokat, könnyített szej vén ve­ket.'' Egvebek között ezt szol­gaija az úi kombinált acél­mű: üzemeltetőinek felkészí­tésében reszt vesznek a cseh­szlovák nagyüzemek. így pél­dául a kassai es a trtneci vas­kohászat! kombinát is. Je­lenleg is 85 dlosgvőri kohász ismerkedik a szomszédos or­szágban a kon ver teres acél­gyártással. Josef Valente számos kér­désit intezeitt vendéglátóihoz. Érdeklődőt arról, hogyan ké. szültek fel az LKM kommu­nistái. partalapszervezetei a XII. kongresszusra, hogyan alakult a regi es az új tiszt­ségviselők aranya, hogyan készülnék az LKM-ben a VI. ötéves tervre. A beszélgetés­be bekapcsolódva Katona László, a régi acélmű pánt- ’titkaira el,mondotta: a nehéz körülmények között is teljé­it- Josef Vaienta (jobbról a második) sok kérdést telt fel, és sokra válaszolt, sitik acél gyártási tervüket. Az ide' első lél évben például a tervezettnél 8 ezer tonnával több acé.t állítottak elő a di­ósgyőri martinászok. Kelemen Sándor, a villamos javító­üzem pari titkára arról a sze­mélyes példámmá lásról szólt, amellyel a diósgyőriek az új acélmű építését segítik. A karbantartók például a nyúj­tott műszakot, az eredetitől eltérő munkarendet is vál­lallak. csakhogy időben üze­melhessen az új acélmű. Iván József, az öntöde mintaké- szitöüzemének ti (kara be­számolt a csehszlovák főszer­kesztőnek arról, hogy a min­takészítő szocialista brigádok ebben az evben több mint 200 000 forint értékű faanya­got takarítanak meg. Több kérdést kapott Josef Vaienta is. Ezekre válaszol­va elmondotta: Csehszlová­kiában jelenleg, a vezetés, és a tervezés korszerűsítése az egyik fő vitatéma mind' a part-, mód a gazdaság; elei­ben. A kommunisták és az ország dolgozói javában ké­szülnék Csehszlovákia Kom­munista Pártja jövő év áp­rilisában összeülő XVI. kong- res'szu.iára. s a VII. öteves terv beindítására. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat ősszel teszi közzé, bocsátja .vitára a Központi Bizottság. A vendégek az esz.mec.sere után megtekintették az LKM életet bemutató dokumentum­ul met, meglátogatlak üze­meket. Délután megtekintet­ték a Bükki Nemzeti Parkot, majd elutaztak városunkból. Ny. I. Villantó Hazánk, Kelet-Európa (2.) A kettéválás kora A hegyek között, síkságo­kon alakult ki Bulgana. Len­gyelország. Csehország. Ma­gyarország. a kijevi R usz. Szerbia es Horvátország, nagyjából egyidejűleg: par száz évvel később pedig a két roman fejedelemseg es Lit­vánia. Kialakuló feudális in­tézményeik. mindenek előtt a földbirtOKlas rendszere, a nyugat-európai alaptípus ön­álló variánsát alkották. A Nemel-romai Birodalom ve­lük határos es sok rokon vo­nasd fölmutató tartományai ia mai Ausztria. Svájc, es Bajorországi viszont a nyu­gati modellt követték. Az új államok között hamar kiala­kultak az intenzív gazdasá­gi es politikai kapcsolatok (ezt tükröztek az uralkodó dinasztiák közötti gyakori házasságok is). A kapcsolatokat nem szün­tette meg a Róma es Bizánc közötti nagy egyházszakadás sem. amely egyébként ketté­vágta Kelet-. Közép-Európát s annak északnyugati felet a germán-latin világhoz kö­zelítette. A különbség a kul­túrában erősebben jelentke­zett. mim a politikában, a gótika és a reneszánsz (maid a reformáció) az ortodox (ke­leti) kereszténység területén nem jelent meg. Közös vo­nás viszont a Német es a Bi­zánci Birodalom bekebelező törekvéseivel szembeni el­lenállás. A mongolok, majd a törö­kök megjelenése a kelet-eu­rópai népek számára közös veszedelmet jelentett. bár ez a veszedelem nem jelent­kezett azonos időpontban es azonos mértékben. A hódí­tók elleni önvédelmi harc­ban ígv is sokszor került sor közös fellépésre, még gya­koribb volt azonban, hogy a lo ellenséggel szentben szük­séges nagvobb erőt a közösen fenyegetettek az egymás ro­vására történő terjeszkedés­sel próbálták megteremteni, vagy pedig egymás rovására megegyezni próbáltak a tá­madóval. a csapás irányát másfelé terelve. A heroikus küzdelem mellett árulások­ban és súlyos baklövésekben is bővelkedő századok vég­eredménye az lett. hogy a tucatnyi önálló feudális ál­lam helvét három nagyobb birodalom foglalta el, az érintett népe* többsége szá­mara idegen uralmat hozva. Az Orosz, az Ottoman és a Habsburg Birodalom belső szerkezete természetesen na­gyon eltért egymástól, de ha­tárterületükön. egvmás elle­ni harcaik színterén (vagyis Kelet-Közep-Euröpában) mindhárom egység hatása érvényesült, nyomot hagyott. Mindezzel nagyjából egy időben a nagv földrajzi fel- j fedezesek hatásara a világ­kereskedelem fő útvonalai nyugatra helyeződtek át. s a meginduló eredeti tőkefelhal­mozás eredményeként Euró­pa nyugati es keleti felének gazdasagi-tarsadalmi fejlő­dése határozottan szétvált. A nyugaton lassan eltűnő job­bágyrendszer keleten konzer- j válódott. kialakult ..második kiadása”. A kapitalizmus erő­sen megkesve. csak a nagy ] francia forradalom nyomán hatolt be a kelet-európai tér­ségbe. s jellegzetes kísérő je­len-ege. a nacionalizmus, csak a XX. században robbantot­ta fel a három sok nemze­tiségű birodalmat. Helyükön torz. nem tiszta formában jöttek létre független, nem­zeti államok, amelyek terü­leti viszályaik folvtán nem tudtak elienálni az agresz- szív náci Németország nyo­másának. A második világ­háború szenvedései után a kelet-közép-európai kisebb nemzetek egvidőben léptek a szocialista fejlődés útjára, s ma a szocialista táboron belül alkotnak gazdaságilag, -társadalmilag és kulturálisan oly sok közös vonást mula­tó csoportot. (Folyta tjük) JESZENSZKY GÉZA Segítenek egy iskolát A „vizes Petőfi brigád B^kemozoalomért kitüntetést kaptak Meg a legöregebb horgá­szoknak is igencsak kutatni kell az emlékezetükben. hogy ilyen, vagy ehhez hasonló nyarat elevenítsenek fel, mint az idei, — A Tiszán — mondották — egész egyszerűen tartha­tatlan a helyzet: s az a leg­szomorúbb az egészben hogy ez ellen senki semmit nem tud tenni. Idén ez a termé­szet rendje. . . Rendben is lenne, ha nem maradt volna el a folyó fel­ső szakaszán — hogy a lenti részen milyen a helyzet, azt nem tudjuk — a ti.szavirágzás, a kerészrepüles. Nincs meleg, a víz olyan magas, mint még soha. nyáron, a kérész lárvája pedig nem tud kijönni az iszapból, a homokos réteg- .ból . . . így a halak is a kiváló csemege nélkül maradnak. Zavaros a Tisza vize. s ha ilyen esős. majdhogynem őszi marad az idő, nem sok jóval kecsegtet a tiszai hor­gászoknak. Halat úgyszólván csak mutatóban lehet látni, pedig a tilalmakat feloldot­ták. Nem jobb a helyzet a folyó „mellékágainál” sem, a Bod­rognál. s a Hermádnál. A Bodrog úgyszintén árad. sok hordalékot hord. a Her- nádon ■ pedig a közelmúltban vegyi szennyeződés vonult le. amely, ha nem is nagy mér­tebben. de károkat okozott a halállományban. Ezek után nem tudunk mást tanácsolni a folyami horgá­szoknak, mint hogy kísérle­tezzenek a tavakban, a hor­gászkezelésben levő vizekben, kisebb patakokban. A Borsod megyei Vízmüvek Petőfi Sándor szocialista bri­gádja az Országos Béketanács Elnökségének „Békemozgalo- mért" emlékplakettjét vette át ma reggel nyolc órakor. A kitüntetés mögött nagyon sok minden húzódik meg. de talán a leglényegesebb az. hogy a brigád már hosszú évek óta patronalja — s az iskola vezetése szerint kivá­lóan — a 6-os számú Álta­lános Iskolát. Ha béke lesz — márpedig Kadar János is megfogalmazta a párt XII. kongresszusán, hogy az lesz —. illetve ha a beke marad, a jövő nemzedékének tanu­lását, előrehaladását se­gítik ... Műszak ulán is A vízművek Besenyői úti telepe sok mindenről árul­kodik : munkáról, rendről, fegyelemről. tisztaságról, csak épp arról nem. hogy itt, a központi műhelyben olyan brigád dolgozik, amely köz­vetve, s közvetlenül sokat tett a békéért. Ámbár a ta­gok azt vallják, hogy ez ne­Ez már Svájc Ez a megkésett jegyzet bosszúból, dacból íródott. Mond­hatnám azt is. hogy könyvrecenzió, ha a recenzens tollát nem az indulatok vezetnék. Kálmán Márta svájci könyvéről van szó (Sträler — lakó voltam). A cím magyarázatául csak annyit, hogy a Sträler vadonatúj zürichi lakótelep. Lakói munkások, kistisztviselők. Elvileg olyan panel-konglomerá­tum, amilyen az Avason is látható. Ám ezek a házak Svájc­ban vannak, s lakói többnyire svájci állampolgárok. A kü­lönbség nagyobb, mint a hasonlóság. A dolog úgy kezdődött, hogy a könyvet nem tudtam, s azóta sem tudom megvenni. Kölcsönbe kaptam. Honnan ez a hihetetlen érdeklődés? Mi a magyarázata a pult alól sem kapható unicumnak? Hiszen: Svájcról jószerével semmit sem tudunk a közhelyes dolgokon kívül: bankok, nemzetközi ta­nácskozások. makacs es jól jövedelmező, semlegesség; s CH jelzés a gépkocsikon. A szép, szabad Svájcban mindent szabad, ami nem tilos. Svájcban nagyon sok a tilalomtabla. írott és íratlan is. Ész- szerűek. s számunkra különösek is.. Ott viszont betartják a szabályokat. Mindegyiket. Az alkalmazkodás története ez a könyv. Egy háziasszony írta, háziasszonyi szemüveggel nézve a dolgokat. Ezért érdekes. Ezért lett kapós. Ezért ingerel vitára, s kelt bennem dacot... És végül ezert is növesztheti masfajta. de magyaros indulataimat. Svájcban természetes, hogy mindenkine|f; van bankbetétje. Természetes, hogy nem lopnak, s az egyébként méregdrága szolgáltatóipar színvonala a miénkhez képest mesébe illő. Magától értetődik, Jtogy a nő „csak” feleség, háziasszony. A szónak azonban más az akusztikája ott. Munkát, státuszt, megbecsülést jelent Doxa-országban htb.-nek lenni. Viszont a virágok levelét naponta le kell mosni. Még a postásnak sem lehet ajtót nyitni pongyolában. Kenyeret enni nem sikk. Sokat enni. alkoholt fogyasztani egyáltalán nem sikk. Nem illő továbbá keresztnevén Szólítani a szomszédot: nem illő hívatlanul vendégségbe menni: nem illő olyan ismerős után érdeklődni, aki beteg. Ha a bérházi lakó fapapucsban jár. akkor • egyszerűbb feljelenteni, mint becsöngetni hozzá, s amúgy istenigazából leteremteni .. . Nem folytatom... A különbség és a különbözőség erősí­tése óv meg bennünket (és persze másokat is) attól, hogy nemzeti sajátosságainkat, s végül is létünket elveszítsük. Sok ezer év példája bizonyság erre. Csak ennek ismeretében, csak így mondhatunk véleményt másokról. Csodálkoznunk lehet; megdöbbennünk, kritizálnunk nem szabad. Nem azért, mert nem illik. Aki másokat nem becsül (hibáival, erényei­vel. furcsa szokásaival együtt), az saját magát sem becsüli, s nem számíthat mások megbecsülésére és megértésére. A Napjaink című irodalmi lapban dúl (jobban mondva csordogál) a vita arról, hogy milyenek a lakótelepek, hogy hogyan élünk a szűkre szabott modernségben. Az egyik hoz­zászóló jogán minősíthetem pillanatnyilag haszontalannak az eszmecserét; hiszen új sablont nem készítettek a házgyár­ban, az avasi lakótelep tovább épül. a lakásigénylők száma egyre növekszik, s nem oldódik a ..betonba zárt magány” sem. Igaz. hogy a svájci bérházakban közős mosókonyhák vannak (a közösséginek szánt helyiségeket hálunk raktárnak, irodának rendezték be), s az is igaz, hogy ott a lépcsőház­ban senki sem tapossa a linóletjmba a cigarettavéget. .. Ám a gyógyulás reményével kecsegtető megoldás receptje aligha olvasható ki egy amatőr módra íródott, s egyes szám első személyben fogalmazott svájci útikönyvből, s nem sokat használna, ha fegyelmet, figyelmet, s az együttélés erkölcseit tanulni, mondjuk az avasi lakótelep lakóit tanulmányútra a „Sträler'"-be küldenénk. Vajon könyvsiker lenne-e Svájcban egy olyan, az idézett­hez hasonló dokumentum-regény, amely mondjuk valamelyik miskolci lakótelep mindennapi viszonyait térképezné föl?! (brackó) kik természetes, hisz majd­hogynem Valamennyien a be­kében nőttek fel, s ennek megőrzése mindenkinek a kö­telessége. A pártalapszervezet titká­ra. Lipták István mondta a brigádról: — Rendkívül nagy es sok­rétű a feladatuk. A villany- szerelésen kívül szinte min­den gépészeti munkához ér­tenek ... A vállalat összes építőipari gépeinek javítása hozzájuk tartozik, s mond­jam azt. hogy ez emberi'elel- tit is kíván gyakran...? Ha például Rit-sere kell menni­ük, s a javítással a munka­időben. délután kettőig nem készülnek el, akkor ott ma­radnak, megreparálják a hi­bás berendezést, pedig tud­ják. hogy túlórát nem tu­dunk fizetni . . . Viszont a víz kell az embereknek, a la­kóknak. S ezt is tudjak... Feleaumi idő alatt Nemrégen tartoznak eggye. A kicsiny — mindössze ti­zenhárom tagból álló — kol­lektíva 1973-tól van együtt, lakatosok, gépszerelők és ke­zelők, technikusok, s egv gé­pészmérnök. Ö a művezető is, de csak brigádtag. — Még nem töltöttem be a harmincat — meseli Öhlschláger Béla, a mérnök, — Míg tanultam, ide jártam szakmai gyakorlatra ... Ak­kor meg kevesen dolgoztak, itt. alig tizenöt-húszán. Most legalább nyolcvan gepes/eti szakemberünk van. de a mai követelmények meg is köve­telik ezt a létszámot... Az udvaron, a szabad eg alatt traktorok (ők erőgé­peknek mondják;, kompresz- szorok. árokásók. Vezeték- lefektetéshez. vezeték ja vitás­hoz nélkülözhetetlen beren­dezések. S most, hogy rosz- szak. a munkások nélkülö­zik őket... — Ám nem sokáig — mondja a brigádvezető. Tóth Lajos. — A meghibásodott berendezéseket, törött csőve­zetékeket 48 órán belül kell kijavítanunk, de idén még 24 óra sem kellett nekünk a hi­bák kijavításához... A titok nyitja Tizenhárom ember — Tóth I^ajos. S'-abo József. Eördögh Gyula, Poczetnyik József, Sze­keres Istvánná, Futó Lajos, Takács Károly. Gazdik Zol­tán. Nagy Ferenc. Debrece­ni Lukács, Hegyi István. Öhlschláger Béla. Ferenczi Béla — átvette a Békemoz­galomért kitüntető címet. So­kat kellett tenni erte . .. — Amióta megalakultunk, azóta segítjük a 6-os számú iskolát. — mondja a brigád- vezető. — Minden munkát elvégzünk ott, ami a vízhez kapcsolódik. Zuhanyozókat szereltünk fel, javítottuk, ja­vítjuk a vezetekeket, a fű­tési hőt keringtető szivattyú-, kát... A legtalálóbban a párttit­kár jellemzi őket: — Az a titkuk, hogy a leg­nagyobb egyetértésben dol­goznak. Nemcsak azért, mert hetente egyszer találkozik a brigád (akkor, mikor a mun­kát beszélik meg), hanem, mert megértik és segítik egy-: mást. s másokat is. Két éve az ezüst-, tavaly az aranyko­szorút kapták meg. idén pe­dig A Vállalat Kiváló Bri­gádja lettek ... Megérdemel­ték a mai kitüntetést is... (illesy) Á Tiszán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents