Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

Kombájnok hadrendben Még zöld a búza # Aratásra készen a kombájnok .... Határszemle a miskolci termelőszövetkezetekben A helyzetet. ■ tulajdonkép-, pen Szatmári Janos. az Egyetértés Termelőszövetke­zet főagronómusa fogalmaz­ta meg a legtalálóbban: — A május nagyon száraz volt — mondotta —. s azért fohászkodtunk, hogy legven mór veare egv kis eső. mert már nagyon hiányzott a ga­bonának. Hát lett... Annyi, hogy most már legszíveseb­ben álljt parancsolnánk a tenneszetnek ... Most már napfény kell. de az nagyon sok . . . Csúszunk a betaka­rítással aiaposan .. . Az aratás előtti helyzetről tájékozódott tegnap a két miskolci termelőszövetkezet­ben — az Új Életben és az Egyetértésben — Csepregi Csaba, a városi tanács me­zőgazdasági és élelmezési osztályvezetője. s Kov>ács Mihály, a városi pártbizott­ság munkatársa. Eső után belvíz is Péter-Pál napja — az ara­tás hagyományos kezdő nap­ja — már jócskán elmúlt, de. még semmi. Igaz. az or­szág déli részén már meg­indultak a kombájnok, de ott lényegesen nagyobb a napfényes órák száma . .. A Miskolcot körülölelő földeken még zölden ritiga- tózik a szélben az árpa. a búza A szemek még teje­sek. a föld lágy. a nap a felhők mögött Trézsi Miklós, a szirmai Új Élet Tsz főagronómusa gondterhelten ingatja fejét: — Csak júniusban 138 milliméternyi csapadék hul­lott. jóval több. mint tavaly. Akkor, június 28-án már arattunk, most jó. ha öt-hat nap múlva elkezdhetjük áz őszi árpával. Ebben az evben a szirmai szövetkezet 719 hektáron ve­tett gabonát, ebből 120 hek­tár őszi árpa. 945 hektár bú­za. s 104 hektár tavaszi ár­pa. :— A belvíz, mint mindig, most ifi félütötte a fejét. 50 —60 hektárt borít, foltosán. Az előzetes becslések szerint azonban jó lesz a termés: 40—45 mázsára számítunk hektáronként, a belvizes te­rületeken csak 5—15 mázsá­ra . . . A hat kombájn katonás rendben sorakozik a szövet­kezet udvarán, a szabad ég alatt. A gépszemlén . átes­tek. csakúgy, mint a szállí­tójárművek. Az aratásra minden kész... — Arra viszont számíta­nunk kell. hogy a szernek nedvességtartalma magasabb lesz a megengedettnél. Szá­rításra is felkészülünk . .. Csak szárítani ne kelljen! Az Egyetértés táblái is jó termest ígérnék. Hogy végül is. mikor kerül a magtárak­ba, a silókba az idei búza és az árpa. azt az elnök, Kormos György se tudja. — Bizonytalan még — vá­laszolja. — Ez a rendkívüli nvar alaposan hátráltat ben­nünket is. Tavaly július 12- én kezdtünk, most. talán a hó végén. Az esőzésen: miatt mar kezd megjelenni a gombabetegség a búza le­vél zetén . . . Itt. lényegesen kevesebb területen. 266 hektáron vé­tettek kalászost, ebből H 8 hektár a búza. A betakarí­tást két hét re tervezik a há­rom kombájnnal. 38 mázsas átlagterméssel számolnak. — Addig meg egyszer jó alaposan átvizsgáljuk a gé­peket. itt dolgoznak a put- noki mezőgazdasági szakkö­zépiskolások is szaicmai gya­korlaton. ők is segítenek. Csak szárítani ne kelljen, mert akkor nagyon draga aratásunk lesz. Mindeneset­re bizakodunk... Sár na csík nélkül összegzésképp: késik az aratas. de a termes — elő­reláthatóan — jó lesz. A szövetkezetek a vezetőségi ülésüKön felállították a had­rendet a betakarításra, s a téma szerepelt a pártvezetö- ségek ülésén is. Jó időre és rossz időre egyaránt elké­szült a séma. hiba, fennaka­dás nem lehet, A pártbizottság külön is felhívta a vezetők figyelmét.- hogv megoldatlan alkatrész­problémáikkal forduljanak hozzájuk segítségért. Most még talán lehet valamit ten­ni ... Az Új Élet a takarékos- sági intézkedésekkel is élen jár. anyagilag teszik érde­keltté a kombájnost. hogy Kommunista szombaton végezték Mezőkövesd az első A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére Bor­sod megyében a helyi taná­csok es népÍ4'.ot).tbizottságok . kezdem én vezesére. több he- lven tartottak településfej­lesztés: kommunista műsza­kokat. Az akcióprogramban gyermekintézmények korsze­rűsítése. gyermeki átsző terek, parkok és sportpályák léte­sítése szerepelt. A most elkészült értékelés szerint a járások közül a legeredményesebb munka a szerencsi járásban folyt, ahol tízezren vettes részt a kom­munista szombatokon vég­zett társadalmi munkákban, melvek értéke csaknem 4,5 millió forint. A városok teljesítmény- rangsorában Mezőkövesd ál] az első helyen: 1 millió 665 ezer forint értékű tele­pülésfejlesztési eredményé­vel. A kommunista szombatok sikerét bizonyítja, hogy az akcióban Borsod megye 77 ezer lakosa, illetve dolgozó­ja kapcsolódott, be a társa­dalmi munkamozgalomba, és összesen 16 millió 622 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, hozzájárul­va a települések fejlesztésé­hez, értékeinek megóvásá­hoz. tisztaságának, környe­zetének kulturáltabbá téte­léhez. £ A putnoki szakközépiskolások is segítenek minél kisebb szemveszteség­gel. minél kisebb tarlóval arasson. Évről évre vissza­térő téma az is. hogy a bú­zát szállító tehergépkocsik vékony sarga csíkot húznak maguk után a szemekből. Most szivacsos tömítéssel próbálkoznak. A szirmaiak példáját, úgy hisszük, az Egyetértés is követi majd . .. (illésy) Elöljáróban le kell szögeznem, hogy jómagam is a közép­generációhoz tartozom. Így semmi okom sincs rá. hogy el­fogult legyek a fiatalok javára. Nem is vagyok, már csak azért sem. mert tudom, hogy a képesség és a tetterő nem életkori sajátosság, sok huszonéves vénséggel és a nyugdíj felé közeledő ifjúval találkoztam. De ami tény. az tény: az ÉSZAKTÉRV jószerivel még pályakezdőnek tekinthető fiatal építészéi számos országos és helyi pályázaton szerepeltek szép sikerrel az utóbbi időben. A vállalaton belüli létszám- arányukat tekintve, feltűnően gazdag az eredménylistájuk. Kíváncsi voltam rá. hogyan magyarázzák ők maguk az eredményeiket. Álszerénységgel nem vádolhatom őket — ön­tudatos emberek, szemmel láthatólag tökéletesen tisztában vanak szakmai kvalitásukkal —. mégis olyasmivel indokol­ják sikereiket, ami túlmutat vállalatuk falain. Úgy tartják, hogy nagyobb a készség bennük a szűkén vett napi teendő­ket meghaladó feladatok vállalására, s ami döntő: könnyen, gyorsan kepesek munkacsapattá szerveződni. Nem részletez­ték — azt hiszem, érthető ókokból —, miért könnyebb náluk kialakítani az ütőképes együtteseket, mint azoknak a köré­ben. akik sok éve dolgoznak együtt, így jobban ismerhetik egymás képessegeit, szakmai tapasztalataik pedig vitatha­tatlanul gazdagabbak. De bármennyire tapintatosan fogal­maztak is, arra mindenképpen elegendő volt ez a beszélge­tés. hogy betájolják gondolataimat. Azzal kezdem, ami ha nem is menti, magyarázza az idő­sebb generációt. A negyvenesek, ötvenesek kétségkívül könv- nyebben fáradnak. Ebben a korban már nagyon nehéz ki­pihenni egy-két átdolgozott éjszakát. Ha literszám isszuk is a kávét. 6—8 órai munka után rohamosan csökken a telje­sítőképességünk. Talán több gondunk, van otthon a család­dal, mint a huszonéveseknek és valljuk be: némi lazításra biztat a kivívott egzisztencia, a biztos beosztás, a szépen berendezett lakás, esetleg autó, víkendház is. Ha külön-külön nem is, de együtt már elég nyomósnak hatnak az érvek. Mégsem csak ennyiről van szó. A tapasztalatok megkönnyítik a napi munkát, de aki nem vigyáz — szinte észre sem veszi —. csak rutinból dolgozik tizenöt-húsz év után. Ellustul és bizony nem szívesen vállal­kozik semmire, amihez újítani kellene. De ne kerülgessük, mint a forró kását: hogyan állunk azzal a készséggel, hogy egy-egy rendkívüli feladatra köny- nyen. gyorsan munkacsapattá tudunk szerveződni, kilépve a vállalati keretekből: a csoport, osztály kötelékéből? A néha nyűgös, de azért jól megszokott vállalati hierarchia mankó­ját félrelökve, el tudjuk-e dönteni gyorsan, helyesem köz- megelégedesre, ki legyen a munkacsapat vezetője? Hát azt. hogy milyen arányban részesülünk majd a plusz mu: .aval szerzett anyagi javakból? S amikor latolgatjuk, hogy kit ve­szünk magunk köze. nem befolyásolnak-e bennünket túlsá­gosan a regi sérelmek, irigységek? Remelem. nem kell bizonygatnom, hogy tűnődésemhez csupán apropót szolgáltatott a .tervező vállalat fiataljainak sikere. A fentebb olvasható aggályos kérdéseket szerintem bármely más szellemi munkát végző kollektívában meg lehet fogalmazni. Ahol úgy érzik, hogy nem. ott talán nem eléggé őszinték magukhoz, az idősebb évjárathoz tartóz, vagy szerencsés embernek tudhatják magukat. Kívánom: legyenek sokkal többen az utóbbi csoportban, mint én hiszem! (bekcs) Nyáron is szükség van vérre Az egész országot meg­rendítette a siófoki közleke­dése baleset. De nem kell Hazánk, Kelet-Európa (1.) „Tiszta lap’ az ezredfordulóra gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon." Szülőföld, anyaföld. otthon­ország, apaország — hány­féleképpen fejezik ki az egves nyelvek a társadalom egvik legfontosabb közösségi formájának a nevét! A ma­gyarnak erre leggyakrabban használt szava az otthon fo­galmát idéző ..haza”, amit általában azonosítunk az ál­lami-politikai kerettel. az országgal. Létezik azonban iazabb, rugalmasabb értel­mezése is. Szűkebb hazánk­ról beszélve egy .falura, vá­rosra, tájra vagy országrész­re szoktunk gondolni, de nem ritkáin nevezzük ha­zánknak földrészünket, sőt az egész világot. A táguló haza- fogalom abból adódik, hogy az emberi közösségek érté­kei, céljai, örömei és gond­jai hol kisebb, hol nagyobb kőiben azonosak- egymásra épülő. vagy koncentrikus köröket alkotó halmazok! kent foghatók föl. A család­tól az emberiségig terjedő skálán a nemzeti közösség tűén következik a hasonló földrajzi, gazdasági. . társa­dalmi vagy politikai körül­mények között élő nemzetek, illetve államok történetileg kialakult területe, tája. kö­zös hazája. A magyar nép esetében ez a tágabb, de közös haza a közvetlen és a valamivel távolibb szomszé­dokkal együtt lakott Kelet- Európa, vagy talán ponto­sabb elnevezéssel Kelet-Kö­zép-Európa. Egy földrajzi vagy törté­neti táj léte a közös, más területektől eltérő sajátossá­gokból fakad. A klíma, a hegy- és vízrajz, a fauna és a flóra, a természeti föltéte­lekből adódó gazdasági lehe­tőségek már eleve seregnyi közös vonást adnak, s a Bal­tikumtól a Kárpát-meden- cen át. a Balkánig és a me­diterrán térségig terjedő övezetet egyetlen nagy ter­mészeti-gazdasági egységbe foglalják. Nyelvi-néprajzi alapon Európa két legna­gyobb népe. a német és az orosz között élő Viszonylag kisebb lélekszámú etniku­mok területe képez határo­zottan elkülöníthető tájat. Kelet-európai hazánk tör­téneti képződmény, ma is jól érzékelhető, hogy a ré­gebbi és a közelebbi múlt milyen erősen rányomta bé­lvegét az egészre és egyes részeire. A történelemből fa­kad. hogy e táj elnevezése és pontos határainak megál­lapítása olyan nehéz. A ne­vek terén tapasztalható ijesztő sokaság (Kelet-Euró- pa. Kelet-Közén-Európa. Kö- zép-Kelet-Európa. Közép- Európa. Délkelet-Európa. Dunatáj — hogy csak a leg­elterjedtebbeket említsük) a kiterjedés változásaiból ered. A történelem során az egves országok, részegységek fejlő­dése hol közeledett valami­féle ,.kelet-közép-euTópai ideáltípus'-hoz, hol távolo­dott tőle: egyes országok vagy országrészek leváltak és valamelyik másik, szom­szédos tájba olvadtak bele (ez történt például Svájccal). Mások viszont eltérő indu­lás után ebbe integrálódtak, ahogy például a Hanza-Vá- rosok többségével történt. A térség két nagy folya­ma. a Visztula és a Duma medencéjében. a határoló Alpok és a Balkán völgyei­ben a jó közlekedési lehe­tőségek és a mezőgazdasági művelésre alkalmas termé­szeti viszonyok a hasonló irányú fejlődés alapját ké­pezték. Ám óriási különbsé­get jelen tett a térségen be­lül, hogy a délibb részek római provinciák voltak, míg a többi „barbár” ma­radt: A népvándorlás vi­szont ,.tabula-rasa"-t csi­nál!. elsöpörte az ókori ci­vilizáció eredményeit, s az újrakezdésre vállalkozó szláv, finnugor és török né­pek legföljebb annak rom­jaira. annak köveit fölhasz­nálva építkezhettek. Az ez­redforduló idején ez a tér­ség volt Európa határöveze­te. a két császárság, a né­met-római és a bizánci üt- közőzónáia. a keresztény kultúra újonnan meghódított területe. (Folytatjuk) JESZENSZKY GÉZA feltétlen katasztrófákra gon­dolni. amikor a véradás szükségességét hangsúlyoz­zuk. Az egészségügynek ál­landóan és folyamatosan szüksége van a biztonságos vérellátásra. A közvélemény azonban a legtöbbször a véradókampányok. felhívá­sok esetében találkozik ez­zel a problémakörrel. Való­ban, a vérellátó központok szerveznek akciókat az egyes üzemekben, intézményekben. A legmegbízhatóbb forrást mégis az állandó véradók jelentik. A miskolci vérellá­tónál júniusban például 194-en jelentkeztek önkén­tes véradásra. Elmondották, hogy a legmegbízhatóbb partnerük a Tiszai pálya­udvar vöröskeresztes alap­szervezete és az LKM ne­mesacél-hengerművének alapszervezete. Ök azok, akikre a legnehezebb hóna­pokban: decemberben, ja­nuárban és nyáron is szá­míthatnak. Finom csehszlovák sajtok A Miskolci Tejipari Válla, lat és ä ZÖLDÉRT rendsze­resen rendez árubemutatót és kóstolót a város és a megye boltjaiban. Aki szereti a fi­nom sajtokat és a körözöt­tet. ne legven rest és hétfőn (7-én) kerüljön egyet a Vo­logda városrészben, a Mátyás korály utcai ABC-áruházhoz. A Kassai Tejipari Vállalat termékeivel ismerkedhetnek meg. amelyek a kishatárfor- galmi árucsere keretében ér­keztek. A bemutató célja: választék- és ízlésbővítés. Jó étvágyat! Nem életkori sajátosság

Next

/
Thumbnails
Contents