Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-29 / 176. szám
A nyolcadik ezüst Nem panaszkodhattunk a XXII. nyári olimpiai játékok kilencedik versenynapján sem. Kolczonay Ernő a párbajtőr egyéni döntőjében második lett, és ezzel megszerezte a 8. magyar ezüstérmet. Pedig sokáig úgy tűnt, hogy ezen a napon sportolóink érem nélkül maradnak. Az atlétikában futóink a középfutamokból nem kerültek az esti döntőkbe, persze nem is vártuk tőlük. A férfiak távolugrásának döntőjében nagyon szurkoltunk, hogy a fiatal, tehetséges Szalma Lászlónak kijöjjön a lépés, és egy jó ugrással felkerülhessen a dobogóra. Nem sok hiányzott hozzá, öt centiméterrel maradt el a bronzérmestől, s új országos csúcsot állított fel. A szabadfogású birkózók küzdelmében egy magyarral kevesebb léphet mától a szőnyegre. Szalontai Zoltán élete legnagyobb viadalán kiesett Fortuna kegyeiből és a további küzdelemből, de sebaj, a diósgyőri fiúnak nem ez volt az utolsó olimpiája. Klubtársa, Szabó Lajos viszont akár kellemes meglepetést is okozhat még, reménykedjünk. Ezek után éremszerzési óhajunkat már csak a súlyemelők vagy a vívók teljesíthették. A legnagyobb esélye a 1U0 kg- os Sólyomvári Jánosnak volt meg erre, de a lökésben nem úgy sikerültek a gyakorlatai, és végül is az ötödik helyen végzett. És akkor jött Kolczonay Ernő, aki a magyar párbajtőrözők közül egyedül verekedte be magát a döntőbe. Higanymozgásával, guggolásból indított furfangos tusaival csak fél sikert ért el. De volt benne kurázsi, és nem mindennapi izgalmak között dőlt el, hogy az ezüstérmet csakis ő veheti át ezen az estén. Neki köszönhetjük, hogy nem maradtunk érem nélkül. Evés közben jön meg az étvágy, szokták mondani. Talán valamennyien csalódottságot éreztünk volna, ha Kolczonay- nak nem sikerül. Telhetetlenek vagyunk? Reméljük, egy magyar sportoló sem veszi annak, de eddig minden olyan szépen sikerült,.. A tegnapi nap volt az első az olimpián, melyen nem született világcsúcs. És mégsem érzünk keserűséget, mert volt egy szédületes Mennea- és Komiszova-hajrá, egy nagyszerű diszkoszverseny és nem utolsósorban egy csodálatosan szép döntő párbajtőrben. És még hat napig élvezhetjük az olimpiai versenyeket... Érem az űrben Szalma László jó roham után (bal oldali képünkön) 813 cm-t ugorva érkezeit a homokba (jobb oldali képünkön). A fehér holló A siker kapujában A magyar férfi kézilabda* válogatott, kellemes meglepetést okozva, elérkezett a siker kapujához. Az utolsó csoportmérkőzésen Kuba együttese volt az ellenfél. Ha győz csapatunk, a csoport második helyén végezve, a bronzéremért játszhat. Tudták ezt a játékosok is, és magabiztosan léptek pályára. Faludi Mihály szövetségi kapitány nagyon bízott fiaiban, és nem ok nélkül, hiszen nyolc perc elteltével a magyarok 7:0-ra vezettek. Ezt követően, a biztos vezetés tudatában kiengedtek a mieink és rendre szabad utat engedtek Casusónak, aki egymás után négy gólt lőtt, s három gólra csökkentette a kubaiak hátrányát. Ez fölöttébb megzavarta együttesünket, és az addig olajozottan működő gépezet akadozni kezdett. Megtört a csapat lendülete, lassabb volt a támadásvezetésünk és ez a ritmuskihagyás kedvezett a ellenfélnek: két gólra csökkentették a magyar előnyt Végül is az első félidőt 14 illés magyar vezetés zárta. A második játékrész elején ismét Kovácsék kezdeményeztek többet, és 23:15-re sikerült elhúzni. Az előny töb- bé-kevésbé maradt is, csak a végére következett be hasonló rövidzárlat, mint legutóbb a dánok ellen. Most azonban szerencsére a fiúk újítani tudtak, és biztosan, 27:22-re győztek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a férfi kézilabda szerdai döntőjét a Szovjetunió vívja az NDK- val, míg a harmadik-negyedik helyért Magyarország Románia válogatottjával játszik. 1 ■ 1,1 ■ 1 '■ Összeállította: DARAB GYULA. A felvételeket a tv képernyőjéről készítette: SÓLYMOS LÁSZLÓ. A szabadfogású birkózók 52 kg-os és 62 kg-os súlycsoportjában a magyar színeket a diósgyőri Szabó Lajos és Szalontai Zoltán képviseli, illetve képviselte. A kötöttfogású sikerek után talán szokatlan megszokni azt, hogy e fogásnem honi képviselői közül nem sokan esélyesek éremre. A néhány esélyes között volt a 62 kg-os súlycsoportú Szalontai Zoltán is. Nem jól kezdődött számára a verseny, hiszen rögtön az első mérkőzésen vereséget szenvedett a kubai Cascarettől. Ezt követően egy vietnami ellen tussal győzött, majd tegnap délelőtt a kétszeres Európa-bajnok bolgár Dukovot kapta ellenfélként. A bolgárok kitűnősége hírnevéhez méltóan, 16:8-as pontozásos győzelmet ért el Zoli ellen, ami a diósgyőri birkózó kiesését jelentette. Guttman József, a DVTK birkózóinak mesteredzője Zoli teljesítményéről így vélekedett: — Sajnos az történt, amitől féltünk. Az első mérkőzésen a kubaiak legtehetségesebb, bár eddig nem a legeredményesebb versenyzőjét kapta. A kubait többször láttam birkózni, eddig a 68 kg-os súlycsoporban versenyzett de több nagy versenyre le. A félidőn túljutott moszkvai olimpia minden téren igazolta a felfokozott várakozást. A mérleg vasárnap estig 52 olimpiai és 30 világcsúcs, s ebből egyedül az uszodában — ahol vasárnap véget értek a versenyek — 10 világrekord és egy csúcsbeállítás, valamint 22 olimpiai rekord mellett, nem kevesebb, mint 238 nemzeti rekord dőlt meg. A Lenin-stadionból a kozmikus távközlési eszközökkel külön tudósítást sugároztak ..egyenes adásban” a Szojuz—Szaljut ür- kompleum négytagú nemzetközi személyzetének. Mint Viktor Gorbatko, a szovjet—vietnami közös űrrepülés parancsnoka elmondotta, vasárnap az űrkomplexum amúgy is ,.olimpiai napot” rendeztek, s az illetékes sportszervek megbízásából a világűrben nyújtotta át „A Sport Érdemes Mestere” kitüntető címről szóló okiratot és jelvényt a világűr abszolút rekorderének, Valerij Rjuminnak, aki már másodízben jár tartósan a kozmoszban és az állandó személyzet másik tagjának, Leonyid Pop^ovnak. fogyasztotta magát, így most az olimpiára harmadszor is, és a 62 kg-osok között indulhatott. Végtelenül ügyes, kígyómozgású, és sokkal erősebb is a technikailag sem tökéletes Szalontai Zoltánnál. A másik szerencsétlen sorsolás Dukov volt, aki egyértelműen jobb a mi versenyzőnknél. Ennek ellenére állítom, hogy a mezőnyben a negyedik legjobb Szalontai volt. Sajnos, a sors és a szerencse nem volt kegyes hozzá, de van még lehetősége bizonyítani. Szabó Lajos, a DVTK 24 éves birkózója, két mérkőzésén sem töltött 8 percnél több időt a szőnyegen. A legutóbbi VB bronzérmesét, a kubai Ocanát hét perc kilenc másoderenél tusolta. Második talákozóján 27 másodpere eltelte után, fektette kétvállra a román Ciarnaut. Guttman József róla így nyilatkozott : — A kubait tavalyelőtt a VB-n Lajos tusolta. Most tavasszal a felszabadulási versenyen a kubai győzött pontozással. Óriási fegyverténynek tartom, hogy Szabó Lajos bátran kezdeményezve, ilyen nagyszerű győzelmet aratott. A román fiú legyőzését biztosra vettem, számottevő eredménye nem nagyon volt, de #gy olimpián sohasem lehet tudni . . . Nagyon bízom Lajosban, és bár elég nagy a mezőny, szerintem bekerülhet a legjobb hat közé. Reméljük, a mester jóslata ugyanúgy beválik, mint Szalontai esetében, amikor még a kiutazás előtt a sorsolástól tette függővé Zoli szereplését. A szombati és vasárnapi atlétikai kudarcok után már csak egyetlen reményünk maradt. Szalma László egy centivel ugyan, de megugrottá a férfi távolugrás selejtező szintjét, ami biztosította számára a tegnapi 12-es döntőben való indulás jogát. A moszkvai luzsnyiki stadionban 21 Celsius-fok és 0.71 m sec erősségű szél fogadta a döntő résztvevőit. Alig kezdődött el a verseny, amikor az első sorozatban fedettpályás Európa-bajnokunk. Szalma 813 cm-es új országos csúcsával a második legjobb ugrást hajtotta végre. Persze a többiek sem tétlenkedtek, és egymás után érték el nagyszerű eredményeiket. Hogy mást ne mondjunk, a később olimpiai bajnokságot nyert NDK-beli Dombrowszki leskisebb ugrása 2 cm-rel volt jobb Szalmáénál, aztán fokról fokra javítva, végül is 854 centi nféterrel nyert. Szalma a második sorozatban 799 cm-t ugrott, a harmadik ban belépett. Ezzel együtt a negyedik legjobb eredménynyel bekerült a nyolcas döntőbe is. Az újabb három sorozatban azonban mindössze egyetlen érvényes ugrása volt, az is 795 cm-re sikerült. Így aztán az 5 cm-rel távolabbra szálló szovjet Podluzs- nij mögött a negyedik helyen végzett. Ez a negyedik hely azonban fölér egy éremmel. hiszen atlétáink közül az egyetlen volt, aki a várakozásnak megfelelő eredménnyel szerepelt, sőt új országos csúcsot ért el. Érmesek Olimpiai aranyérmet nyertek: Dombrowski (NDK, férfi távol- ugrás), Komiszova (Szovjetuniói ÍUO m-es női gátfutás), Ras- csupkin (Szovjetunió, férfi disz* koszvetés), Mennea (Olaszország. 200 m-es férfi síkfutás), Koch (NDK. 400 m-es női síkfutás), Röthlisberger (Svájc, cselgáncs, 86 kg), Szuhorucsenkov (Szovjetunió, kerékpár. országúti egyéni), Hoffmann (NDK, műugrás, férfi toronyugrás), Za- remba (Csehszlovákia, súlyemelés, 100 kg), Harmenbcrg (Svédország, vívás, párbajtőr). ÉREMTÁBLÁZAT arany ezüst bronz Szovjetunió 46 49 28 NDK 34 26 28 Magyarország 6 8 5 Románia 5 4 t> Olaszország 5 1 L Bulgária 4 6 11 Nagy-Britannia 4 6 4 Franciaország 4 4 1 Svédország 3 3 5 Kuba 2 * 3 3 Ausztrália 2 — 5 Svájc 2 — — Csehszlovákia 1 2 6 Finnország l 4 3 Dánia 1 — ’-J Etiópia 1 — 1 Belgium 1 — — Görögország 1 — — Lengyelország — 7 8 Jugoszlávia1 Z Koreai NDK — 1 1 Mexikó1 1 Brazília* Jamaica2 Hollandia2 Ausztria ~t Libanon1 Spanyolo.1 Csúcsok MAGYAR CSÜC5 Szalma László (atlétika — fá- volugrás. 813 cm). Mariann folytatja Alighanem sokáig lesz még téma Ambrus Mariann borulása. Mindig fájdalmas érzés, ha egy rossz mozdulat miatt vész kárba négy év minden lemondása, minden erőfeszítése. Ambrus esetében viszont. . . „Most már túl vagyok a nehezén” — meséli az olimpiai faluban. „Talán tudják, az orvosok részleges hasizomszakadást állapítottak meg nálam, az járt olyan fájdalommal, hogy abban a pillanatban elveszítettem az eszméletemet. Nem is emlékszem semmire, csak arra, ljogy a csapás befejezése után, már a kísérő mentőcsónakban találtam maga. A sérülésem már különösebben nem fáj, legfeljebb e£y-egy mozdulatra, ha felemelem a lábam, vagy ha tüsszentek, vagy nevetek. „Bár — teszi hozzá —, különösebben nincs kedvem nevetni. Azt hallottam, hogy otthon olyasmit írnak rólam, szándékosan borultam. így adtam fel a versenyt... Csak az írhat ilyet le, aki maga sohasem versenyzett. Miért tettem volna? Hiszen kedvező pozícióban voltam . . . Most már csak abban bízom, hogy az orvosok engednek indulni az országos bajnokságon. Mert természetesen nem adom fel. Ernő feltáncolt a második fokra A férfi párbajtőr egyéni küzdelmek során a legjobb hat közé a magyarok közül mindössze a tíz évvel ezelőtt az öttusától a vívókhoz átpártolt Kolczonay Ernő került be. Kicsit bánkódtunk Pethő és Osztrics dr. kiesésén, de bíztunk a mindig jókedvű, mosolygós VB-ezüstérmes Kol- ezonayban. Talán még soha nem jött össze ilyen rangos mezőny az olimpiai párbajtőr döntőben, mint most. Nevezhetnénk szu- perdöntőnek is, hiszen nem kevesebb, mint három világbajnok is pasira lépett az aranymedálért folytatott csatában. A mi fiunk győzelemmel kezdett a román Popa ellen, majd két vereséggel folytatta, a svéd Har- menberg és a francia Riboud ellen. Ez utóbbi azért is volt kicsit meglepetés, mert a délelőtti selejezők során Kolczonay lü:6-ra verte a franciát. Ezután Mozsajevet győzte le 5:3-ra. Utolsó asszója előtt furcsa helyzet állt elő. Az addig veretlen Harmenberg kikapott az addig Te győztél, AIbi Amikor az olimpiai 200 m-es férfi mellúszás szombati döntője után Vermes Albán a dobogó második fokára lépett fel, hogy átvegye ezüstérmét, hirtelen egy emlékkép villant eszembe, öt évvel ezelőtt az egri fedett uszoda öltözőjében készülődtem reggel egy kis frissítő lubickoláshoz. Alighogy levetettem kabátomat — kint hideg tél volt — egy magas, szemüveges, vékonydongájű fiú állt meg a mellettem levő szekrénynél és komótosan, még szinte félálomban vetkőzni kezdett. Csak morogva viszonozta köszönésemet, majd sietve ment az első emeleten levő medence felé. Vermes Albán akkor még 18 éves volt és az Eger SE színeiben versenyzett. Többször találkoztunk, ö edzett, én csak úgy faltól-falig kényelmesen úsztam. Volt alkalmam megfigyelni, hogyan készül versenyeire, és a monoton edzésekbe hogyan visz színt remek humorával. Az egyik edzésen a sokadik ezer méter megtétele után a medence falához érkezve megállt, mint aki elvégezte a kiszabott penzumot. Edzője a partról az ujjával mutatta a hátralevő egy hossz számát. Majd látva, hogy tanítványa nem mozdul, rászólt: — Albi, még van egy hossz, nem látod, mutatom! — Mester, elnézést, nem láttam, az úszószemüveg van rajtam — majd jót derült edzője pillanatnyi mérgén, és kuncogva tovább úszott. Emlékszem, az edzésein rengeteget gyakoroltatták vele a rajtot. Egyszer mókából még velem is gyakorolt, azaz együtt ugrottunk sípszóra, de nekem jobban ment, pedig Aztán, miután már lemondtak róla, Budapestre, Széchy Tamáshoz került, akinek a keze alatt magyar favorit lett, majd bejutott az olimpiai úszócsapatba is. Sok vita előzte meg a nevezését, de végül is — örömünkre és talán legjobban a saját örömére — bizonyított. Büszkeség tölt cl, hogy valaha, ha csak rövid ideig is, de néhány napot együtt tölthettem Albival. Hiszen végül is te győztél, AiBi... * Nemhiába mosolyog Kolczonay Ernő, hiszen első olimpiáján ezüstérmet szerzett a párbajtőrözők egyéni döntőjében. nyeretlen Mozsajevtől, így a Kolczonay—Edling találkozótól függött az érmek és helyezések sorsa. Ha Edling győz, akkor hármas holtverseny alakul ki es újra vív az aranyért Harmen- berg, Edling és Kolczonay. Ha. Kolczonay 5:2-re győz, akkor ő a bronzérmes. Nos, a kissé kopaszodó, csupa szív Kolczonay 0:1 után fordított és végül is 5:1-re nyert. Ez azt jelentette — hosszas számolás után —, hogy a különös és az ellenfelek idegeit teljesen felőrlő, táncoló stílusban vívó Kolczonay a dobogó második fokára állhatott fel. Nagyon örült ezüstérmének és utolérhetetlen szerénységgel köszönte meg edzőjének, szakvezetőjének, a társaknak, feleségének es kisfiának a segítséget, ami őt a szuperdöntö ezüstérméhez segítette. Talán még második gyermekének is megköszönte volna, de ő még nem érkezett meg . .. A magyar szurkolók üdvrivalgása közepette boldogan vette át megérdemelt érmét lord Kil- lanintől, a NOB most leköszönő elnökétől. Újdonsült ezüstérmesünk 1953. május 15-én született Budapesten. Nős, egy fia van. A Bp. Honvéd versenyzője. 1974-ben világbajnoki bronzérmes csapattag, 1978- ban a világbajnokságot nyert aranyérmes együttes tagja, 1979- ben Melbourne-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett egyéniben, majd a mexikói Universiaden egyéniben és csapatban is arany, érmet szerzett. Első olimpiája Moszkva volt. A szabadfogású birkózók 48 kg-os súlycsoportjában Bíró László (balról) a szovjet Kornyilajevvel csatázik, de végeredményben a 6. helyen végzett. Felemásan szerepelnek a diósgyőriek