Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-24 / 172. szám
•. * Háziasszonyoknak vaiő Hz a bizonyos második műszak Gyerekkocsi a padláson Kölcsön o? Sátor, gumimatrac, padló- csiszoló, bóröndgarnitúra, gázióző — megannyi holmi, amire csak egyszer-egyszer van szükség egy évben. Ha vétel helyett csak kölcsön vesszük: egyfajta takarékoskodás, hiszen egy négyszemélyes sátor árából tizenhét évig futja a kölcsondíjra, ha évenként egy hónapra vesz- szük igénybe. A kölcsönzőben járva utánanéztünk: mennyire élünk, s mennyire élhetünk a kölcsönzés adta lehetőségekkel Miskolcon. Szerény külseje és még szerényebb méretei láttán, aligha hinnénk, hogy évi hárommillió forint forgalmat bonyolít le az Iparcikk Kölcsönző Vallalat Széchenyi úti boltja. Nagy a kölcsönzőkedvünk. Ahogy a cikklista, a kínálat bővül, otthon pedig egyre inkább a gazdaságosság a fő jelszó, úgy egyre inkább nő. Tíz, tizenöt, évvel ezelőtt alig volt forgalom — mondja Kovács Istvánná, a boltvezető helyettese —, ma verseny, futás van egyes cikkekért. Például a csiszoló-, festőeszközökre már előjegyzést sem veszünk fel, annyi a várakozó ügyfél. Ugyanilyen kapósak a barkácsfelszerelések is- a „csináld magad” csak úgy kifizetődő, ha nem kell megvenni súlyos ezrekért a gépeket. Tény. hogy az otthoni kényszerű ezermestereket a gazdasági megfontolás vezérli, a szolgáltatások, a szakmunka pénztárca- és türelememésztő hazai sajátossága. De hogyan dönt az, aki nyaralni indul, sátorozni, s a kölcsönzőbe menet épp a 20—30 százalékos kemping- cikk-leértékeiest hirdető táblák előtt halad el? — Többnyire mégis ide jön — hangzik a gyors kereskedői válasz —, hiszen még így is megéri. Igaz, nem az előbb emlegetett tizenhétre, de tizenkét évre még mindig futja az árengedményes árból is, ha kölcsönzi azt a bizonyos sátrat. De lel is szerelheti itt: van gázfőző, gumimatrac,, kempingbútor, s. ha ezt összecsomagolta, felteheti egy csomagtartóra, mert azt is kölcsönzünk. A felsorolás hosszúra nyúlna, ha végigvennénk mindent a négyszáz személyes étkészlettől a fűnyírógépig. Inkább bekukkantottunk a raktárba: hova fér el ez a tengernyi holmi? A velős válasz az lenne: sehova. A csöppnyi helyiségben egymás hegyén-hátán tornyosul minden. Pedig ahogy hallottuk, most sók cikk nincs is itt, például az összes tévé hiányzik az olimpia miatt. Az ügyfelek türelmetlenek, a sor igen hosszúra nyúlik néha. mert a raktár egybén javítóműhely, iroda is, s az adminisztráció, ami a kölcsönzéssel jár, nem kevés. (A cipelésröl nem is beszélve, a gyerekkocsik például a padláson vannak!) A nem éppen ideális körülmények ellenére a kölcsönözhető cikkek választéka folyamatosan bővül. Üj dolog a prizmás látcső, az elegáns bőröndgarnitúra, a Bosch-hűtőszekrény. a szőnyegtisztító gép. Lehetne motoros kiskapa is — sokan keresik —, s a többi népszerű gépből elkelne több, ha tudnánk hova tenni ... A kölcsönzés, ha továbbra is ilyen mértéktartó árai lesznek, alighanem a gyorsan népszerűsödő szolgáltatások közé fog tartozni a jövőben is. Épp ezért elgondolkoztató. hogy az újonnan épült üzlétházakban épp ennek nem jutott eddig még hely... KISS LÁSZLÓ Megoldásra váró gondjaink sorában előkelő helyet foglalnak el a nők termelőmunkája és családanyai, háziasszonyi hivatásuk összeegyeztetésének problémái. A család ellátását segítő szolgáltatások helyenként alacsony színvonala még mindig aránytalanul sok terhet ró a nőkre, megnehezíti számukra a második műszakot. Egy nemrég készült életmódvizsgálat feltárta, hogy egy háziasszony heti bevásárlásai során összesen 50— HU kilónyí élelmiszert cipel haza családjának. Az ország néhány megyéjében végzett felmérés tanúsága szerint vannak vidékek, ahol — a szolgáltatások fejletlensége, a mélyhűtött és készételek szerény választéka, illetve a felsoroltakkal szembeni előítéletek miatt — még mindig heti 40—45 órát fordítanak a dolgozó nők házimunkára! Az naponta csaknem egy teljes műszak, a második. f cii*y az idő, vagy a pénz Sok minden történt nem egeszen öt esztendő alatt, miért nem vagyunk mégsem elégedettek? Tovább kellene lépni vásárlási, tárolási, főzési, étkezési szokásainkban; mert mi tagadás, ezek nem éppen korszerűek. A Magyar Nők Országos Tanácsának egyik munka- csoportja nemrég széles körű vizsgálatot végzett Budapest két kerületében, valamint Bács-Kiskun. Borsod, Gsongrád es Somogy megyében a fogyasztói szokások alakulásáról. A vizsgálat azt kutatta, milyen módszerekkel takarékoskodnak a háztartási munka során az idővel. az energiával és a pénzzel? A tapasztalatok szerint a városi értelmiségi — családok gyakrabban veszik igénybe a háztartási munkákat könnyítő szolgáltatásokat, használnak félkész- és készételeket; s ezzel időt nyernek; a vidékiek inkább a pénzükkel takarékoskodnak. Olyan módszereket. amelyekkel egyszerre takarékoskodhatnának idővel, energiával és pénzzel, a családok nem ismernek. A vizsgált vidékeken minden család mindennap legalább egyszer — de inkább többször — vásárol élelmiszert. Kénytelen, hiszen amíg a kisvárosokban, községekben különböző napokon. különböző időpontokban kapják a boltok a zöldséget, a húsárut, a mireliteket. a tejet, tejterméket és a pékárut, addig mindenért külön kell elmenni. Ahova pedig hetente egyszer-két- szer érkezik friss áru, ott a nagyobb bevásárlások a szállítás napjára torlódnak. A lakótelepeken más a gond; a lakásokban nincs megfelelő tárolóhely a nagyobb be- vásárlásoKhoz. A legtöbb lakás éléskamra nélkül épült, s az sem ritka, hogy a 120 literesnél nagyobb hűtőszekrény elhelyezese is gondot okoz. Nem előre — visszaléptünk Néhány esztendeje még nagy reményeket fűztünk az élelmiszerkereskedelmi vállalatok házhozszállítási akciójához. Nos. a kezdeti fellendülést azóta mindenütt leíéiyeáió a kiszárníthatattar^ áruellátás, a nem megfelelő próöágotnda és 'a münkáerő- goadok. >• Megállapíthatjuk, hogy a második műszak tekintélyes részét a főzés tölti ki. Több családban főznek naponta — vagy legalább kétnaponként —, mint ahányban . hétköznap rendszeresen otthon ebédelnek. tehát szervezett étkeztetésben részt vevő családok nagy részében is rendszeresen főznek otthon. Sajnos. nemcsak az ízlés, a tárolási szokások is konzervatívak. A hűtőszekrények mélyhűtőjében — ha esvál- talán használják — a megkérdezettek legtöbbje mirelitet, és legfeljebb egy hétre beszerzett húst tárol. Hoz- •zátartozik az igazsághoz, hogy noha 1979-ben mar a háztartások 80 százaléka volt ellátva hűtőszekrénnyel, ezek túlnyomó többsége régebbi . típusú, úgynevezett egycsillagos készülék volt, melyben nem is lehet hosszabb ideig ételt tárolni. Több automata mosógépet Nem lenne teljes a második műszakról testen, kép. ha nem szólnánk az ipari szolgáltatásokról. Sajnos, á lehetőségek és az igények ma még nincsenek össz- hangban. Részint előítéletek miatt — „az én uram bele nem feküdne olyan ágyneműve, amit a Patyolat mosott!” — másrészt viszont, az alacsonyabb jövedelmű családok számára e szolgáltatások még az ártámogatás mellett is drágák, és fióküzleteik is távol vannak. A leginkább fejlődő szolgáltatások egyike a textil- tisztítás. Az V. ötéves tervben folytatódik a hálózat bővítése, illetve korszerűsítése a szalonrendszerrel, az ágyneműcserével és a mozgószolgálattal. 1979 tavaszán 1200 felvevőhely működött az országban; az utóbbi években megnyitott 130 szalon közül 100-at vidéken hoztak létre. E szolgáltatás igénybevételét nagy szóródás jellemzi, mert míg a fővárosi lakosok fejenként 5.6 kilogramm mosást és 2 tétel vegytisztítást vesznek igénybe. addig az országos átlag 1.87 kg textilmosás es 1 tétel vegytisztítás. E nehéz házimunkát inkább minél több korszerű, időt és energiát felszabadító, automata mosógép gyártásával lehetne megkönnyíteni. mert ma az ilyen gépek aránya a háztartásokban mindössze 5 százalék. Az otthonok falain kívülről jövő segítség természetesen önmagában nem lehet elég. A nők munkába állásának általánossá válása óta szükség van a családon belüli szemléletváltozásra a munkamegosztásban. Az igazságosan elosztott terhek könnyebbé teszik az egész A múmia titka (4.) Botrány a fáraó sírjánál * Még ugyan csak július írunk, ám a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregységében már javában készülnek a következő szezon (télapó, karácsony, húsvét) üreges csokoládéfigurái. Mint ismeretes, ezek a. közkedvelt csokoládék hazánkban csak nálunk készülnek. A diósgyőri asszonyok nemcsak az országot látják: el velük, hanem jelentős meny-, nyiséget gyártanak exportra is. A diósgyőri csokoládé eljut az NSZK-ba. Ausztriába, Finnországba, de a távoli Kanadába is. _ (Sólymos felv.) Azon a bizonyos napon egyenruhások tucatjai vonultak fel Tutenkämen sírjánál. Tíz óra körül megjelent a középmagas, nagy bajuszú ember, aki az „elfelejteti fáraót” megtalálta: Howard Carter. Egy rendőrtiszt állta el az útját. ,,Állj! Itt senki nem mehet ál!” Carter felvonta a szemöldökét. „Fz az én sírom. Enyém a licencia”. „Tudom, ki ön, Mr. Carter. A tilalom azonban eppen önre vonatkozik”. Az archeológus haragosan szitkozódott. mielőtt megfordult volna, ö fedezte lel a sírt. Nem hagyott magának pihenőt, éjjel-nappal dolgozott, hogy preparálja a leleteket, és napfényre hozza. És most a rendőrök akadályozzák meg abban, hogy belépjen a „saját” sírjába. Délután 2 óra körül delegáció érkezett, élén Pierre Laeauval. a kairói Ókori In- tézőség vezetőiével. A királyi sírbolt bejárata előtt Pierre Lacau egy levelet vett elő- a zsebéből. A tartalma: amennyiben Carter vonakodik átadni a sír kulcsát, fel kell törni az ajtót. intésére mesteremberek léptek elő. Elkezdték szétfűrészelni a nehéz lakatokat, melvekkel az a két vasaitó volt lezárva, amelyek a Tu- tenkámen nyugvóhelyének belsejébe vezető utat biztosították. Ebben az órában az archeológia történetének legnagyobb leletének a sorsa a híres „selyemzsinóron” függött. A selyemzsinór ebben az esetben az a két vastag kötél volt, mellyel Carter és segítői a fáraó sírjának tonnás súlyú fedőlapját felemelték. Mielőtt azonban a fedelet eltávolították volna, hogy a múmiához férhessenek, kitört a botrány. , 1924. február 13-án. kilenc nappal a különítmény megérkezése előtt, Carter meghívta a vállalkozásban részt vevő amerikai és angliai tudósok feleségeit, hogy tekintsék meg a sírboltot. A kormány^ képviselőknek, akik a sírbeli munkákat felügyelték, nem volt kifogásuk ez ellen. Nem így az újonnan kinevezett közmunkák miniszterének. Megtiltotta Carternek. hogy bemutatót tartson a hölgyeknek. Az archeológus és munkatársai, akiknek a feleségei éppen akkor érkeztek meg a Királyok völgyébe, annyira felháborodtak ezen. hogy „sztrájkba” léptek. Mérgükben azt is elfelejtették, hogy a nehéz kőíedél köteleken függ. Carter és Kairó haragos leveleket váltottak. Amikor Carter elutasította a tilalom akceptálását. megvontáK Lord Carnarvon özvegyétől a licenciát, mely ' Carterre is érvényes volt.. Kimondták, hogy nem léphet be a sírba. A király arany szarkofágja fölött azonban még mindig ott függött a tonnás súlyú kőfedél. -A kötelek minden percben elszakadhattak volna. és a fedél szétzúzhatta volna a múmia arany burkolatát, A két vasajtón folyó fűrészelő munkálatok, melyre Pierre Lacau felügyelt, végtelenül elhúzódtak. Csak késő délután szedték le a lakatokat. Amikor a második ajtó is kinyílt. Lacau előrontott. Lélegzetvisszafojtva rohant be a sírboltba. Tartanak még a kötelek? Már pár pillanat múlva visszajött. Semmi sem történt. A kötelek azonban úgy megereszkedtek, hogy a fedőlap már majdnem a szarkofágon feküdt. (Következik: A festett szobor.) család életét. NYÍRI ÉVA Polgári védelmi gyakorlat a postán Az elmúlt napokban eredményes gyakorlatot hajtottak végre a Miskolc, 1. sz. Posta polgári védelmi szervezetébe bevont dolgozók. A gyakorlaton mintegy százan vettek részt, zömmel nős. Kapott feladataikat szakszerűen, pontosan és fegyelmezetten hajtották végre, hiszen átérezték azt a felelősséget, mely adott esetben rájuk hárulna az anyagi javak és emberéletek megmentésében. A gyakorlat lebonyolításáról elismeréssel szóltak a felsőbb szettek szemlezőként megjelent képviselői is. I ^c Egy-két éven belül megszűnik a vasúti kerékpárok gyártása a DIGÉP-ben. A világ harminchat országába exportáló diósgyőri nagyüzemnek sokáig sikeres terméke volt a számos országba eljutó gyártmány. Az utóbbi időben azonban több országban is olcsóbban és jobb minőségben tudták, illetve tudják előállítani, s ezáltal a DIGÉP vesztett versenyképességéből, noha éppen ezekben a hónapokban mintha kedvezőbbé vált volna a diósgyőriek számára a piaci helyzet. Amennyiben a vasúti kerékpárok gyártása megszűnik, a termelőkapacitást gazdaságosabb, nyereségesebb, több jövedelmet biztosító, a nemzetközi piacokon jobban eladható termékek gyártásához csoportosíthatják át. (Kerényi László felvétele)
