Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
$ Gyakran kavicsot szállítanak, pedig ott a mezőgazdasági termény is... (Solynws László Jelvetcle) í A házánál jobb bolt a kavics Termény, tengelyen Érdekes, s egyben elgondolkodtató tényt közölt a megyei szállítási bizottság tegnapi ülésén dr. Juhász György, a Volán 3-as számú Vállalatának igazgatója: — Amíg mi mezőgazdasági terményeket fuvarozunk, viszonylag olcsón, addig a mezőgazdasági szövetkezeten teherautói' a nagyobb hasznot hozó kavicsot szállítják «-megrendelőiknek. Hát...? Tenni nem lehet ellene, mért a banya a sajátjuk, mj meg bérfuvarozast végzünk. Azért kicsit fura a helyzet, nem? Bar meg csak tavasz vege, nyár eleje van, azért a szállítási bizottság ülésén a mezőgazdaság nyári, őszi szállítási munkáiról esett szó. A termények, amelyeket a magtárakba, a fogvasztókhoz. a Zöldért-raktárakba. a malmokba kell szállítani, még a földeken zöldellnek. Ha az időjárás is úgy akarja, akkor a tervek szerint mintegy 1Í5 196 hektárról 324 376 tonna termeket kell betakarítani nyáron a szövetkezeteknek. gazdaságoknak. Maid- nem 231 ezer tonna búzaterméssel számolnák, ősszel valamelyest kevesebb dolguk lesz a betakarítóknák: a kukorica. a burgonya, a cukorrépa ad majd munkát, s ezekből csaknem 258 ezer tonnát kell a teherautók platójára rakni. S teherautó van. Forogó Karoly, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője feljegyzésében így vélekedik: — A gazdasá.gok arra törekednek, hogy a szükséges szállítási munkákat elsősorban saját jármüveikkel végezzék, viszont probléma számukra, hogy a termékszerkezeti változások megnöveltek a szállítási feladatokat is. Mintegv igazolásul az osztályvezető szavaihoz: évek óta nőnek a termésátlagok, több ipari anyagot hasznainak a szövetkezetek, nőtt a gazdálkodási egységek területe s a melléküzemágak száma, s építik a mezőgazdasági utakat. S ehhez mind szállító jármű kell. S minél több, s nagyobb. Dr. .Juhász György: — Mi minden igényt ki tudunk elegí*eai •.. Tavaly is' s minden bizonnyal az idén is az egyik legnagyobb feladat a búza. illetve a cukorrépa szállítása les/. Égy évvel ezelőtt több mint félmillió tonna búza érkezett a malmokba, raktárakba. egy harmadát a Ga-1 bonaforgalmi és Malomipari Vállalat saját jármüvei, felét a bérfuvarozók kocsijai, s kis hánvadál a MÁV vagonjai szállították be. — A legtöbb gond — mondják a malmosok — a vasúti kocsik késéséből adódik. A készletek felhalmozódnak. a gepek pedig állnak Az pedig hogy a múlt ősszel a rövidebb távú vasúti szállításokat közútra terelték. csak rossz volt. A lisztfuvarozást végző Volán- kocsik késtek, a délutáni fuvarok elmaradtak ... Hisszük, hogy idei kenyerünk alapanyagával nem lesz baj. Ám ehhez az kell. hogy a malomipari vállalat js lépjen egyet. A Volán igazgatója mondta : — Gépkocsijaink kihasználatlansága ezeknél a szállításoknál 70 százalékos volt. naponta mindössze 50 kilométert tettek meg. s délután 2 óra után már nem is fogadták őket. Erről nem mi tehetünk : . A vasút. képviselője; — Jelentékenv számú kocsit isénvel tőlünk a záhonyi átrakókörzet. ígv a malomipar igényét 2—3 nap múlva tudjuk csak kielégíteni. Ezt az időt igyekszünk majd csökkenteni. Viszont nem tervezzük az idén a közutakra való átcsoportosítást . . A cukorrépa szállításával nincs gond A szerencsi grvár. a Volán es a MÁV között jó partnerkapcsolat épült ki az utóbbi években, s a nehéz körülmények ellenére is megoldották a zökkenőmentes szállítást... ** I. S. Fórum a Miskolci Rádióban Munkahelyi légkör, üzemi demokrácia Laczkó László minisztériumi főosztály vezető-helyettes tart előadást Telepiileshalo- zat es területfejlesztés címmel hétfőn délután három órakor a Miiszaki e.s Természettudományi Egyesületek Szövetsége miskolci szervezete. valamint az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja rendezésében a Szemete utca 4. szám alatt. A lakótelep honfoglalói A Szinva-Népkert elnevezésű lakótelepen eddig 141 lakaiba költöztek be tuírijdo- nosaik. Az építési munkálatokat az elmúlt év nyarán kezdtek el a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, és a város legújabb lakótelepet két ütemben építik fel-. Az „A "-ütem 880 új lakást jelent, ebből vettek birtokba már 141 -"öt, és a tervek szerint ebben az évben még 660 lakást "adnak át ezen a területen. A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója iúnius 23-án. hétfőn ismét Fórumműsort sugároz, a dolgozó embert mindenütt egyformán fpglal- koztató témakörben. Az üzemi demokráciáról a munka- he+vi légkörről folyó beszélgetés természetesen ezúttal is hallgatóink kérdéseire ala. pozódik. s ezekre a stúdióba meghívott vendégé válaszolnak. Vendégeink lesznék az érdekképviseletekkel foglalkozó jelentősebb szervek vezetői, «letve szakemberei, valamint szocialista brigádok. üzemek és intézmények képviselői, akik mind a levélbeli. mindpedig a telefonon feltett kérdésekre szívesen válaszolnak. Milyen a jó munkahelyi légkör? Hogyan egyeztethető össze az egyszemélyi felelősség az üzemi demokráciával? Lehet-e barát a vezető? Mennyire élők az üzemi demokrácia fórumai? Ilyen, és ehhez, hasonló kerdesekei varunk vendégeink számára. Tei meszelésen konkrétabb formában. Hallgatóink kérdéseiket levélben. vagy az adas ideje alatt telefonon tehetik fel. A leveleket június 2ü-ig kérjük postára adni Levélcímünk: Magyar Rádió Körzeti Stúdió. FÓRUM. Miskolc, Korvin Ottó u. 1. sz. Az adás ideje alatt a 35-510-es telefonon fogadjuk a kérdéseiket. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója Nem kedvezményes, de akció Több olvasónk telefonált szerkesztösegünkbe, hogy a reggeli rádióadások reklámjai kedvezményes tüzelőolaj vásárlására buzdítják a lakosságot. Miskolcon pedig a benzinkutaknál senki sem tud erről. Választ az ÁFOR nerecesi. V. számú tájegységi központjától kértünk: — Rosszul értelmezik a hallgatók a reklámot. Való igaz. hogy vásárlási akciót hirdet az ÁFOR. de nem kedvezmenveset. Most. az úgynevezett nvári holtidőben szabad szállítási kapacitással is rendelkezünk, nagyobb a készletünk. íev kérjük a háztartási tüzelőolajat felhasználókat. most szerezzék be készletüket. Aki kannákkal, kisehb-nagvobb tárolótartályokkal rendelkezik, kívánságára házhoz. szállítjuk, mégpedig rövid időn belül az óla iát. Ha megkezdődnek az aratási-cséplési munkák, már nem leszünk keoesek erre a gyors szolgáltatásra. Akkor már sorba kell állni a töltő- állomásokon. Ezért kéri az ÁFOR a lakosságot es a kö- zületeket: aki teheti, most szerezze be tüzelőolaj-készletét. Tehát akció ugy an van. de nem kedvezményes. Köszöntjük az építőket! Az építőket köszönti az ország. Hagyomány szerint június közepén, s hagyomány szerint az országépitö munka oroszlánrészét vállalóknak kijáró tisztelettel, megbecsüléssel. Mert a haza, a megye, a város az ö kezük munkája nyomán gyarapodik létesítményekben, a tervezők fantáziája, ludasa által szépül, az ország lakóinak sorsa, élete az általuk épített otthonokban teljesedik ki és lesz megnyugvóbb, az általuk megálmodott és megvalósult új munkahelyeken állnak csatasorba a szocializmust építő munka új erői, csapatai. Megyénk, városunk különösen sokat köszönhet a ma és holnap ünnepre gyülekezőknek. Nincs az országnak olyan városa, olyan megyéje - talán a fővárost kivéve amely nagyobb dinamikával épült-szépült volna az elmúlt évtizedekben, mint Miskolc, mint Borsod. Nézne nagyot a hajdan Miskolcon is járt Petőfi, ha rácsudálkozhatna szeme a Pestről befutó vonat ablakából az avasi új metropolisra!... Néznének nagyot azok is, akik csak pár évtizede nem látták Miskolcot, Putnokot, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyt, Ózdot, Mezőkövesdet, akik annak idején még szántóföldön jártak a mai Kazincbarcika; Leninváros helyén! Alig pár hónapja méretett csak fel, hazánk felszabadulásának 35. évfordulóján: honnan, hová jutott ez a nép, ez az ország. S vajon jutott-e volna ilyen messzire az építők nélkül?! Köszöntsük hát az építőt! Hajtsuk meg előtte a nyárelő ez ünnepén elismerésünk zászlaját. Köszöntsük szép épület.ink tervezőjét, ipari nagyüzemeink, nagyberuházásaink megvalósítóját, új lakónegyedeink, munkáslakásaink kivitelezőjét, az építőanyag- ipari termék, a cement gyártóját, az útépítő munkást, a házgyári lakások összeszerelőjét, a családi házak építőjét, a már rendelkezésünkre álló, meglevő építmények karbantartóját... Milyen sokfelé ágazó, milyen nagy területet átölelő tartalmat is jelenthet az egyetlen szó: építő! Ma és holnap 30 ezer borsodi-miskolci építőipari dolgozó ünnepel. Egy pillanatra abbamarad a munka, leáll a gép. A munkáskéz nem szerszám, vakolókanál, hanem kitünlelés, jutalom után nyúl. Legyen szamukra ez a röpke pillanatnyi megállás az újabb erőgyűjtés forrása! Érezzék az őket köszöntő szavakból, hogy nélkülük szegényebbek lennénk, s hogy holnap méginkább számítunk rájuk. Vigye el az étlapot! Volt egyszer egy kocsma... Kétségkívül hatásos, de olcsó fogás lenne most kimásolni két ellentétes előjelű bejegyzést .a vásárlók könyvéből (azelőtt panaszkönvv- nek hívták). Az akkori és a mostani állaootok közötti különbséget jól érzékeltetné a vendég akkori kritikája és a mostani dicsérete. De nem erről van szó. nem ez a lényeg. A vendegek kicserélődtek. új személyzet jött. változott .a belső miliő. A külső kép alig. A diósgyőri Vár étteremről van szó... — De hiszen az. egy kocs- rpa! — mondja a vendéglátós berkekben járatos miskolci polgár. • • Engem, mint a jó izekre, figyelmes kiszolgálásra, tiszta abroszra íogékonv fogyasztót nem érdekel, hogv a változások óta az étterem megduplázta a forgalmat. Nem érdekel, hogy a havi J80—190 ezer forint bevétel nagyobb hányadát nem a sör. bor és pálinka teszi ki. Nem érdekel. hogy a vállalat, vagy az üzletvezető mit tett azért, hogy a hajdani kocsma jövedelmezővé váljon. Engem az érdekel, s nekem az tetszik, hogy — a klasz- szikus terminológia szerint — a helynek szelleme van. Mert nemcsak az étkek íze csábíthatja a vendégeket, ha. nem a helyiség hangulata is. A kisebbik terem múzeumba való látványosságokat kínál. A talon fogát vesztett csoroszlya (boronánák is mondják), régi óra. csak korabeli leírásokból ismert cso- bolyó. és egy igazi járom. (Vajon hány miskolci gyerek látott ilyet?!) A sarokban kemence. Rajta mázas csuprok. kiérdemesült cseréplazekak. És persze lopótök. hagymakoszorú, kukoricacsokor. Van villany is, de a kapcsolóhoz napokig nem nyúl senki. Ha sötét van, akkor petróleumlámpa, s gyertya világít. A Jó bornak is kell a cégér la mit. Az üzletvezető kitalált va No és persze az étlap .LA mar régen megboldogult ...Székula Teréz, sógorasszony reczeptje” szerint készített étkek a múlt század híres magyar konvhájának javát kínáljak. Köröm-csülökpör- költ vele főtt burgonyával 26.50 forint. Csirkepaprikás csipedettel 29.50 forint. Van továbbá marhahúsleves májas gombóccal 12.70-ért, de kapható káposztás cvekedli 7 forintért. s 8.10 forintba kerül a túrós laska szalonna pörc- cel. • • Az üzletvezető húsz évet töltött eddig a szakmában. Erre született, csak ezt szereti és tudja csinálni. Nerii szent ember. Nem höts. nem az ügy érdekében mindenét feláldozó mártír. Szigorú üzleti megfontolás alapján döntött úgy. hogy a bezárásra, felszámolásra ítélt rossz hírű kocsmából csinál egy jó kis vendéglőt. A hangulatos, olcsó helyeket kereső vendég kedvére és hasznára: de saját jókedvéből a saját (forintban nem mindig mérhető) hasznára is. — A feleségem elment a fodrászhoz, én meg leültem egy üveg Kövidinka mellé, gondolkodtam és írtam. Miskolcon sok szép. elegáns étterem van. De — mit szépítsünk a ténveken — sok hely kong az ürességtől. Az árak miatt, a sokszor kifogásolt színvonal miatt, az egyformaság miatt nemcsak a szakma presztízse romlott le, hanem jövedelmezősége is... Nem szaporítom a szót. sokoldalas ötletgyűjteményemet a cég vezetői elfogadták, s azt mondták, hogy csináld... De pénzt nem tudtak adni! Így aztán a kemence nemcsak^ téglából épült, hanem sörből is. A régi holmik mindegyike az üzletvezető tulajdona. És az egyedi gyertyatartók. fűszertartók, hamutálak? Osváth Zoltán saját pénzén csináltatta egy fazekassal. S az étlapot nem gépnél, hanem kézzel írják, a jó emlékű Szekula* Teréz sógorasszony cikornyás betűivel és. modorában. A hajdani Miskolcon nemcsak a reprezentatív Korona, vagy az elegáns Pest volt a híres. A város vendégfogadó hírnevét olyan kocsmák (ma inkább kisvendéglőnek mondanánk) is gyarapították, mint a Szarvas, a Török, a Vörös Rák. vagy éppen a Magyar Huszár, ahol az a nevezetes szólássá is lett história történt a kocsonyába került békával. • • Mi. magyarok büszkék vagyunk konyhánkra, ételeinkre. gasztronómiai szokásainkra. De hol van az" a híres magyar konyha? Irodalmi hetilapunkban hónapokon át dúlt a vita. Az eredménv. a tanulság lehangoló vol*. Többen az ismert nóta refrénjére hivatkoztak: hosv tudniillik dűliön össze ez a vendégfogadó. .. A lapban indított vita azJ óta lezárult. A vendéglátás ügyes-bajos dolgainak végére még nem került pont..! (brackó)
