Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-14 / 138. szám

$ Gyakran kavicsot szállítanak, pedig ott a mezőgazdasági termény is... (Solynws László Jelvetcle) í A házánál jobb bolt a kavics Termény, tengelyen Érdekes, s egyben elgon­dolkodtató tényt közölt a megyei szállítási bizottság tegnapi ülésén dr. Juhász György, a Volán 3-as számú Vállalatának igazgatója: — Amíg mi mezőgazdasá­gi terményeket fuvarozunk, viszonylag olcsón, addig a mezőgazdasági szövetkezeten teherautói' a nagyobb hasz­not hozó kavicsot szállítják «-megrendelőiknek. Hát...? Tenni nem lehet ellene, mért a banya a sajátjuk, mj meg bérfuvarozast végzünk. Azért kicsit fura a helyzet, nem? Bar meg csak tavasz vege, nyár eleje van, azért a szál­lítási bizottság ülésén a me­zőgazdaság nyári, őszi szál­lítási munkáiról esett szó. A termények, amelyeket a magtárakba, a fogvasztókhoz. a Zöldért-raktárakba. a mal­mokba kell szállítani, még a földeken zöldellnek. Ha az időjárás is úgy akarja, akkor a tervek szerint mintegy 1Í5 196 hektárról 324 376 ton­na termeket kell betakaríta­ni nyáron a szövetkezetek­nek. gazdaságoknak. Maid- nem 231 ezer tonna búzater­méssel számolnák, ősszel va­lamelyest kevesebb dolguk lesz a betakarítóknák: a ku­korica. a burgonya, a cukor­répa ad majd munkát, s ezekből csaknem 258 ezer tonnát kell a teherautók pla­tójára rakni. S teherautó van. Forogó Karoly, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetője feljegyzésében így vé­lekedik: — A gazdasá.gok ar­ra törekednek, hogy a szük­séges szállítási munkákat el­sősorban saját jármüveikkel végezzék, viszont probléma számukra, hogy a termék­szerkezeti változások megnö­veltek a szállítási feladatokat is. Mintegv igazolásul az osz­tályvezető szavaihoz: évek óta nőnek a termésátlagok, több ipari anyagot hasznai­nak a szövetkezetek, nőtt a gazdálkodási egységek terü­lete s a melléküzemágak száma, s építik a mezőgazda­sági utakat. S ehhez mind szállító jár­mű kell. S minél több, s na­gyobb. Dr. .Juhász György: — Mi minden igényt ki tu­dunk elegí*eai •.. Tavaly is' s minden bi­zonnyal az idén is az egyik legnagyobb feladat a búza. illetve a cukorrépa szállítása les/. Égy évvel ezelőtt több mint félmillió tonna búza ér­kezett a malmokba, raktá­rakba. egy harmadát a Ga-1 bonaforgalmi és Malomipari Vállalat saját jármüvei, felét a bérfuvarozók kocsijai, s kis hánvadál a MÁV vagon­jai szállították be. — A legtöbb gond — mondják a malmosok — a vasúti kocsik késéséből adó­dik. A készletek felhalmo­zódnak. a gepek pedig áll­nak Az pedig hogy a múlt ősszel a rövidebb távú vas­úti szállításokat közútra te­relték. csak rossz volt. A lisztfuvarozást végző Volán- kocsik késtek, a délutáni fu­varok elmaradtak ... Hisszük, hogy idei kenye­rünk alapanyagával nem lesz baj. Ám ehhez az kell. hogy a malomipari vállalat js lép­jen egyet. A Volán igazgatója mond­ta : — Gépkocsijaink kihasz­nálatlansága ezeknél a szál­lításoknál 70 százalékos volt. naponta mindössze 50 kilo­métert tettek meg. s délután 2 óra után már nem is fo­gadták őket. Erről nem mi tehetünk : . A vasút. képviselője; — Jelentékenv számú ko­csit isénvel tőlünk a záhonyi átrakókörzet. ígv a malom­ipar igényét 2—3 nap múlva tudjuk csak kielégíteni. Ezt az időt igyekszünk majd csökkenteni. Viszont nem ter­vezzük az idén a közutakra való átcsoportosítást . . A cukorrépa szállításával nincs gond A szerencsi grvár. a Volán es a MÁV között jó partnerkapcsolat épült ki az utóbbi években, s a nehéz körülmények ellenére is meg­oldották a zökkenőmentes szállítást... ** I. S. Fórum a Miskolci Rádióban Munkahelyi légkör, üzemi demokrácia Laczkó László minisztériu­mi főosztály vezető-helyettes tart előadást Telepiileshalo- zat es területfejlesztés cím­mel hétfőn délután három órakor a Miiszaki e.s Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége miskolci szerve­zete. valamint az Építőipari Tudományos Egyesület mis­kolci csoportja rendezésében a Szemete utca 4. szám alatt. A lakótelep honfoglalói A Szinva-Népkert elneve­zésű lakótelepen eddig 141 lakaiba költöztek be tuírijdo- nosaik. Az építési munkála­tokat az elmúlt év nyarán kezdtek el a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, és a város legújabb lakótelepet két ütemben épí­tik fel-. Az „A "-ütem 880 új lakást jelent, ebből vettek birtokba már 141 -"öt, és a tervek sze­rint ebben az évben még 660 lakást "adnak át ezen a terü­leten. A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója iúnius 23-án. hétfőn ismét Fórumműsort sugároz, a dolgozó embert mindenütt egyformán fpglal- koztató témakörben. Az üze­mi demokráciáról a munka- he+vi légkörről folyó beszél­getés természetesen ezúttal is hallgatóink kérdéseire ala. pozódik. s ezekre a stúdióba meghívott vendégé vála­szolnak. Vendégeink lesznék az érdekképviseletekkel fog­lalkozó jelentősebb szervek vezetői, «letve szakemberei, valamint szocialista brigá­dok. üzemek és intézmények képviselői, akik mind a le­vélbeli. mindpedig a telefo­non feltett kérdésekre szíve­sen válaszolnak. Milyen a jó munkahelyi légkör? Hogyan egyeztethető össze az egyszemélyi felelős­ség az üzemi demokráciával? Lehet-e barát a vezető? Mennyire élők az üzemi de­mokrácia fórumai? Ilyen, és ehhez, hasonló kerdesekei va­runk vendégeink számára. Tei meszelésen konkrétabb formában. Hallgatóink kérdéseiket le­vélben. vagy az adas ideje alatt telefonon tehetik fel. A leveleket június 2ü-ig kérjük postára adni Levélcímünk: Magyar Rádió Körzeti Stúdió. FÓRUM. Miskolc, Korvin Ottó u. 1. sz. Az adás ideje alatt a 35-510-es telefonon fogadjuk a kérdéseiket. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója Nem kedvezményes, de akció Több olvasónk telefonált szerkesztösegünkbe, hogy a reggeli rádióadások reklám­jai kedvezményes tüzelőolaj vásárlására buzdítják a la­kosságot. Miskolcon pedig a benzinkutaknál senki sem tud erről. Választ az ÁFOR nerecesi. V. számú tájegységi központ­jától kértünk: — Rosszul értelmezik a hallgatók a reklámot. Való igaz. hogy vásárlási akciót hirdet az ÁFOR. de nem kedvezmenveset. Most. az úgynevezett nvári holtidőben szabad szállítási kapacitással is rendelkezünk, nagyobb a készletünk. íev kérjük a ház­tartási tüzelőolajat felhasz­nálókat. most szerezzék be készletüket. Aki kannákkal, kisehb-nagvobb tárolótartá­lyokkal rendelkezik, kíván­ságára házhoz. szállítjuk, mégpedig rövid időn belül az óla iát. Ha megkezdődnek az aratási-cséplési munkák, már nem leszünk keoesek erre a gyors szolgáltatásra. Akkor már sorba kell állni a töltő- állomásokon. Ezért kéri az ÁFOR a lakosságot es a kö- zületeket: aki teheti, most szerezze be tüzelőolaj-készle­tét. Tehát akció ugy an van. de nem kedvezményes. Köszöntjük az építőket! Az építőket köszönti az ország. Hagyomány szerint június kö­zepén, s hagyomány szerint az országépitö munka oroszlánrészét vállalóknak kijáró tisztelettel, megbecsüléssel. Mert a haza, a megye, a város az ö kezük munkája nyomán gyarapodik léte­sítményekben, a tervezők fantáziája, ludasa által szépül, az or­szág lakóinak sorsa, élete az általuk épített otthonokban telje­sedik ki és lesz megnyugvóbb, az általuk megálmodott és meg­valósult új munkahelyeken állnak csatasorba a szocializmust építő munka új erői, csapatai. Megyénk, városunk különösen sokat köszönhet a ma és hol­nap ünnepre gyülekezőknek. Nincs az országnak olyan városa, olyan megyéje - talán a fővárost kivéve amely nagyobb di­namikával épült-szépült volna az elmúlt évtizedekben, mint Mis­kolc, mint Borsod. Nézne nagyot a hajdan Miskolcon is járt Pe­tőfi, ha rácsudálkozhatna szeme a Pestről befutó vonat ablaká­ból az avasi új metropolisra!... Néznének nagyot azok is, akik csak pár évtizede nem látták Miskolcot, Putnokot, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyt, Ózdot, Mezőkövesdet, akik annak idején még szántóföldön jártak a mai Kazincbarcika; Leninváros helyén! Alig pár hónapja méretett csak fel, hazánk felszabadulásának 35. évfordulóján: honnan, hová jutott ez a nép, ez az ország. S vajon jutott-e volna ilyen messzire az építők nélkül?! Köszöntsük hát az építőt! Hajtsuk meg előtte a nyárelő ez ünnepén elismerésünk zászlaját. Köszöntsük szép épület.ink ter­vezőjét, ipari nagyüzemeink, nagyberuházásaink megvalósítóját, új lakónegyedeink, munkáslakásaink kivitelezőjét, az építőanyag- ipari termék, a cement gyártóját, az útépítő munkást, a házgyá­ri lakások összeszerelőjét, a családi házak építőjét, a már ren­delkezésünkre álló, meglevő építmények karbantartóját... Mi­lyen sokfelé ágazó, milyen nagy területet átölelő tartalmat is jelenthet az egyetlen szó: építő! Ma és holnap 30 ezer borsodi-miskolci építőipari dolgozó ün­nepel. Egy pillanatra abbamarad a munka, leáll a gép. A mun­káskéz nem szerszám, vakolókanál, hanem kitünlelés, jutalom után nyúl. Legyen szamukra ez a röpke pillanatnyi megállás az újabb erőgyűjtés forrása! Érezzék az őket köszöntő szavakból, hogy nélkülük szegényebbek lennénk, s hogy holnap méginkább számítunk rájuk. Vigye el az étlapot! Volt egyszer egy kocsma... Kétségkívül hatásos, de ol­csó fogás lenne most kimá­solni két ellentétes előjelű bejegyzést .a vásárlók köny­véből (azelőtt panaszkönvv- nek hívták). Az akkori és a mostani állaootok közötti különbséget jól érzékeltetné a vendég akkori kritikája és a mostani dicsérete. De nem erről van szó. nem ez a lé­nyeg. A vendegek kicserélőd­tek. új személyzet jött. vál­tozott .a belső miliő. A külső kép alig. A diósgyőri Vár ét­teremről van szó... — De hiszen az. egy kocs- rpa! — mondja a vendéglá­tós berkekben járatos mis­kolci polgár. • • Engem, mint a jó izekre, figyelmes kiszolgálásra, tisz­ta abroszra íogékonv fogyasz­tót nem érdekel, hogv a vál­tozások óta az étterem meg­duplázta a forgalmat. Nem érdekel, hogy a havi J80—190 ezer forint bevétel nagyobb hányadát nem a sör. bor és pálinka teszi ki. Nem érde­kel. hogy a vállalat, vagy az üzletvezető mit tett azért, hogy a hajdani kocsma jöve­delmezővé váljon. Engem az érdekel, s nekem az tetszik, hogy — a klasz- szikus terminológia szerint — a helynek szelleme van. Mert nemcsak az étkek íze csábíthatja a vendégeket, ha. nem a helyiség hangulata is. A kisebbik terem múze­umba való látványosságokat kínál. A talon fogát vesztett csoroszlya (boronánák is mondják), régi óra. csak ko­rabeli leírásokból ismert cso- bolyó. és egy igazi járom. (Vajon hány miskolci gyerek látott ilyet?!) A sarokban kemence. Rajta mázas csup­rok. kiérdemesült cseréplaze­kak. És persze lopótök. hagy­makoszorú, kukoricacsokor. Van villany is, de a kapcso­lóhoz napokig nem nyúl sen­ki. Ha sötét van, akkor pet­róleumlámpa, s gyertya vi­lágít. A Jó bornak is kell a cégér la mit. Az üzletvezető kitalált va No és persze az étlap .LA mar régen megboldogult ...Székula Teréz, sógorasszony reczeptje” szerint készített étkek a múlt század híres magyar konvhájának javát kínáljak. Köröm-csülökpör- költ vele főtt burgonyával 26.50 forint. Csirkepaprikás csipedettel 29.50 forint. Van továbbá marhahúsleves májas gombóccal 12.70-ért, de kap­ható káposztás cvekedli 7 fo­rintért. s 8.10 forintba kerül a túrós laska szalonna pörc- cel. • • Az üzletvezető húsz évet töltött eddig a szakmában. Erre született, csak ezt sze­reti és tudja csinálni. Nerii szent ember. Nem höts. nem az ügy érdekében mindenét feláldozó mártír. Szigorú üz­leti megfontolás alapján dön­tött úgy. hogy a bezárásra, felszámolásra ítélt rossz hí­rű kocsmából csinál egy jó kis vendéglőt. A hangulatos, olcsó helyeket kereső vendég kedvére és hasznára: de sa­ját jókedvéből a saját (fo­rintban nem mindig mérhető) hasznára is. — A feleségem elment a fodrászhoz, én meg leültem egy üveg Kövidinka mellé, gondolkodtam és írtam. Mis­kolcon sok szép. elegáns ét­terem van. De — mit szé­pítsünk a ténveken — sok hely kong az ürességtől. Az árak miatt, a sokszor kifo­gásolt színvonal miatt, az egyformaság miatt nemcsak a szakma presztízse romlott le, hanem jövedelmezősége is... Nem szaporítom a szót. sok­oldalas ötletgyűjteményemet a cég vezetői elfogadták, s azt mondták, hogy csináld... De pénzt nem tudtak adni! Így aztán a kemence nem­csak^ téglából épült, hanem sörből is. A régi holmik mindegyike az üzletvezető tulajdona. És az egyedi gyer­tyatartók. fűszertartók, ha­mutálak? Osváth Zoltán sa­ját pénzén csináltatta egy fazekassal. S az étlapot nem gépnél, hanem kézzel írják, a jó emlékű Szekula* Teréz sógorasszony cikornyás betűi­vel és. modorában. A hajdani Miskolcon nem­csak a reprezentatív Korona, vagy az elegáns Pest volt a híres. A város vendégfogadó hírnevét olyan kocsmák (ma inkább kisvendéglőnek mon­danánk) is gyarapították, mint a Szarvas, a Török, a Vörös Rák. vagy éppen a Magyar Huszár, ahol az a nevezetes szólássá is lett his­tória történt a kocsonyába került békával. • • Mi. magyarok büszkék va­gyunk konyhánkra, ételeink­re. gasztronómiai szokásaink­ra. De hol van az" a híres magyar konyha? Irodalmi hetilapunkban hónapokon át dúlt a vita. Az eredménv. a tanulság lehangoló vol*. Töb­ben az ismert nóta refrénjé­re hivatkoztak: hosv tudni­illik dűliön össze ez a ven­dégfogadó. .. A lapban indított vita azJ óta lezárult. A vendéglátás ügyes-bajos dolgainak végére még nem került pont..! (brackó)

Next

/
Thumbnails
Contents