Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-12 / 136. szám
i A KB határozata óta: Hogyan fejlődött a város mezőgazdasága és élelmiszeripara ? 3fc Varoscsinosítók. .. Mindenki tud tenni érte. (Korányi felv.) Irigykedünk a szebbekre Csak álom lenne a tiszta Miskolc ? 9 Egy anyuka lelkesen újságolta . tízemeletes bérházunkban, hogy az a vasi mintára megkezdte a gyerekek tisztasági örsegbe való szervezését. Örültem neki, mondván: ennél a korosztálynál kell kezdeni . . . Később, egyszer a boltból jövet #csokoládét bontogatott a kisfia. A papírt szemrebbenés nélkii] eldobta. Szóljak, ne szóljak? lalalko/tam iskolaigazgatóval. aki iskolája higiéniáját ecsetelve, az új mosdókagylókkal dicsekedett. Am búcsúzáskor a felborult kukákból kiömlött szemétben tapodtam. A/ iskolakertben a dudvák elburjánzásáról tarthattak volna biológiaórát. Micsoda diplomáciai érzék kell ahhoz, hogy tükröt tartsunk olyan % emberek, vállalati, iskolai és lakókö1- zösségek elé, akik, s amelyék csak intézményes tormában tudják elképzelni a rendteremtést... , irigykedve sétál Szegeden. Pécsett. Győrben vagy Debrecenben. Sóvárgunk ' egy szebb Miskolcért, s kivédeni sem tudjuk azt a vádat, hocy országszerte piszkos városnak titulálják. Ih babér jár érié Meg kell nézni a hajdan virágzó avasi pincesorokat. A tulajdonosok abból a meggondolásból, hogy ők nem laknak ott. nem vásárolnak szemétgyűjtő konténereket. Tavasszal a köztisztasági vállalat dolgozói egy héten keresztül szállították innen a szemetet, a törmeléket. A kép harminc nap múlva ugyanolyan siralmasnak látszott. mintha mi sem történt volna. érv: nem kaptak irányítót, aki a munkát vezette volna. A területet azóta lelverte a gaz . . Ahol szép arcú egy lakótelep. az ném ritkán a szövetkezeti lakástulajdonosok keze munkáját is dicséri. A családi házak előtti kiskerteket pedig versenyben csinosítják az ott lakók. Jó volna. ha a jó gazda szemlélet tovább terjedne. O. E. Az MSZMP Központi Bizottsága 1978 márciusában hozott határozatot a mező- gazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. A megyei párt- bizottság a helyi tennivalókról ugyanez év novemberében döntött. A városi parl- végreha jtóbizottság a napokban tájékoztatott róla. hogy Miskolc teriilel-n időarányosan hogyan hajtottuk végre e határozatokat. A feladatok végrehajtását segítendő, a városi pártbizottság megtette a megfelelő intézkedéseket, hogy a politika eszközeivel előmozdítsa területen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését avégből, hogy Miskolc ellátása is zavartalanabb legyen. A pártszervezetek és -szervek többsége — a határozatok megismerése és megtárgyalása után — módosította gazdaságpolitikai cselekvési programját és kidolgozta az V. ötéves terv végéig szóló intézkedési tervét. A végrehajtó bizottság megállapította: a gazdasági egységek többsége megfelelően értékelte és érzékelte a határozatból adódó követelrhé- nyeket. a döntések szakágazati szinten helyesnek minősíthetők. az üzemek rendelkeznek a megfelelő anyagi és műszaki feltételekkel. Miskolcon két mezőgazdasági termelőszövetkezet van fáz Üj Elet és az Egyetértés). Mindkettő célul tűzte ki a növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési föágazatok. valamint — tekintettel az eléggé mostoha termőhelyi adottságokra — a melléküzemágak differenciált fejlesztését. Sajnos, a két termelőszövetkezet igyekezete ellenére sem képes lényegesen hozzájárulni a város ellátásához. bár a számok tetsze- tősek: 50 vagonról (1977-hez képest) 223 vagonra emelkedett a megtermelt zöldségfélék mennyisége —, de ez a város fogyasztásának csak 7 százalékát fedezi. A Nagymiskolci Állami Gazdaság 5 ezer hektár területen gazdálkodik. Zöldségtermesztő területe nagyot csökkent az utóbbi években, a városellátást elősegítő állattenyésztési ágazata viszont jelentős eredményeket ért el (elősegítve ezt beruházásokkal is). Az utóbbi két évben 940-röl 1038 darabra növelte tejelő tehénállományát (a fajlagos tejhozam 370 literrel nőtt), szépen íejlődött a tojástermelés is. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban előbbre lépes történt a beruházásokat. a munka- és üzemszervezést illetően, de a gazdálkodás hatékonyságának növekedése nem volt még egyenletes az utóbbi két evben. A vb előtti tájékoztató elismerően szólt az Unió Áfész- röl, amely jól segítette a kertszövetkezéti mozgalmai, szervezte a szakcsoportokat es a felvásárlást a kistermelőktől. A Zöldért Vállalat evek óta kellő szinten biztosítja a lakossági ellátáshoz szükséges árualapot, sajnos azonban — a szerződéseket tekintve — csökkenő tendenciát mutat a megyei termelés részaránya: a kedvezőtlen adottságok es a megnö- vekeuett zöldsegráíordítások nem teszik érdekeltté a helyi közös gazdaságokat a zöldségtermesztésben. A hiányzó árualapot így más megyékből k*ell pótolni — drágább áron. SZo volt továbbá a végrehajtó bizottság ülésen a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatról (a malom építésé áthúzódik a következő ötéves tervidőszakra), a Vetőmagtermelő Vállalatról (szerződéses termelése két év alatt 88 százalékkal bővült), a Magyar Hütöipar Miskolci Gyáráról (amely megépítette és üzembe helyezte a hasábburgonya-előállító üzemel és további komoly beruházásokat hajtott végre) és a Szerencsi Csokoládégyár Diósgyőri Gyáregységéről (amelynek tőkés exportja meghaladja a 2.5 millió dollárt). A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termeleset a meny- nyiségi növekedés mellett a hatékonysági mutatók romlása jellemzi, Javult a Tejipari Vállalat munkája, emelkedett az élőmunka termelékenysége: ugyanez mondható el a Miskolci Sütőipari Vállalatról is. 9 Környezetünk a tét... Fiatalon észrevenni és szóvá tenni Mi a merce: Régi álmom, régi vágyam volt. hogy egyszer nagy rendet kellene tenni a városban. Valahogy úgy, mint a május elseje előtti akció volt: De fel kellett ébrednem." s néhány nap múlva a felső-majláthi parkunkban ugyanúgy sodorta a szél a szemetet, mint annak előtte. Ha pedig nincs szemétgyűjtő. haza keli vinni és kukába dobni a hulladékot. A vá- roscsinosító akció mintha egyes területeket módszeresen étkéről ne. A Baross Gátkor utcai irodák háza tája, parknak csak nagy jóindulatai nevezhető portája olyan gazdátlan, amely évek óta a legelszomorítóbb város- rjkszlet. Minden társadalmi munka ahnyit ér, amennyit megvédünk belőle. Egy erről szóló kimutatás szerint Miskolc a maga nagy lélekszámával ugyancsak az utolsó helyen kullog ebben a városszépítő vetélkedőben. Kazincbarcikán körülbelül 400 forint az egv főre jutó társadalmi munka értéke, Miskolcon 160 fórint. Akik e munka szervezésével és ügyintézésével 1 foglalkoznak, másként" értéléinek. iAz egyik érv: nem egyöntetű az elszámoló egység. Az öt megyei jogú nagyvárossal cíerélik ki idevonatkozó információikat, s százezrekre rigó ..ellentmondások” bukkannak felszínre. Nem mindegy ugyanis, * hogy hanyad- osztályú talajra számítják fg! a költségeket, s néhány helyen — helytelenül — az ajnyagárakat is hozzácsapják ai társadalmi munkák értéihez. * A végösszeg, vagy az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke keveset változtat • -tényeken. Egy miskolci A laikus úgy látja, hogy a társadalmi munkát szervező bizottság ténykedése csak látványos eredményeket hozó feladatokra korlátozódik. Tulajdonképpen elég is lenne az idei tervvel- megbirkózni. Tovább épül az Avason a haditechnikai park. s a közeljövőben szeretnék átadni a Garadna völgyében kialakított pihenőt. A Szent- péteri kapuban általános iskolásoknak KRESZ-oktató- pálvát építenek, szépítik a diósgyőri könyvtár udvarát, s hosszabb távra szóló társadalmi munka a hejőligeti gázvezeték építését követően a fásítás, s egy sétány kialakítása. A szocialista brigádok is sokkal szívesebben vállalkoznak ilyen, babérokat termő társadalmi munkára. mint az avatás utáni ápolásra, karbantartásra. hi a gazda? Hátrányos helyzetűek lennénk? Van benne némi igazT ság. Az összehasonlító statisztika szerint Pécsett 29 millió forint jutott az V. öt-' éves tervben anyagra és szállítási költségre, ami a társadalmi munkák során kamatozott a mi 12 milliónkkal'. szemben. De! A tervrajzokon az összekötő városrész 5-ös tömbjeként jelölik azt a területet, amit a Hoffmann Ottó utca. a Nagvváthy-iskola , és a Szin- va-part határol. A tanácsiak rendre , kapták a leveleket, hogy az- ott lakók játszóteret s/.eretnének a gyermekeiknek. Végül meg is kapták a hozzá szükséges anyagokat, s az ötödik nógatásra össze is állt' a társadalmi munkások egy kis csapata. A betonozás óta semmi sem történt. Hónapok óta telítetlenül áll a termőföld, a fűmag pedig a raktárban. Az Nem lehet elég korán elkezdeni ! Meg a tanévben történt, hogy egv általános iskolai osztály tanulói (a gyerekek olyan 10—11 évesek lehetitek) a Népkertben sétáltak» »fnint ' később megtudtam, környezetismeret órán. Az egyik fiúcska lemaradt, a sorból, de csak azért (!), hogy figyelmeztessen egy nálánál idősebb fiút: ne törje le a kis fák hajtásait. A válasz, s annak módja megdöbbentett minden arra haladót: a kisfiút a nagyobb ellökte, káromkodott . rá egyet, s elszaladt. Mondjuk. ismételgetjük: óvjuk, védjük a környezetet! Tegnap a megyei környezet- es természetvédelmi bizottság űlésér} szó volt az iskolákban folyó környezetve-' delmi oktató-nevelő munkáról. KÉSÖN ÉBREDTÜNK A fenn említett példa nem általános, de sajnos nem is egyedi. Szóvá kell tenni! Közömbösek vágyunk! Nem azért (illetve nem csak azért), mert egy kisfiút belöknek a sárba, s ocsmány szavakat szórnak fejére, s ezt tétlenül nézzük, hanem meri egy kisfiúnak , kell észrevennie azt. ámít a felnőtt szem nem akar (!) meglátni. Későn ébredtünk fel. de nem az utolsó , pillanatban. Pánikról t még szó sincs, de ha a korábban megkezdett úton halad az emberiség, akkor a vesztébe rohan Sötéten látjuk a helyzetet? Nem hisszük. A környezetről van sgó. a létünkről ... Kis óvodás barátom mesélte. hogy az óvodában száraz, préselt leveleket ra- 'gasztgatnak papírra, állatok színes diáit nézegetik, s ők # A tizenkét esztendő alatt sok mindent a fejekbe sulykolnak . . . f'' * teszik ki telente a magvakat a . madáretetőbe. Ö és sok társa már tudja, mi az a környezet, ha nem is nagyon érti. S már arról a szóról is hallott, hogy védelem ... AZ ISKOLAI TANTERVEKBEN Az 1978—79-e.s | tanévtől új oktatási. nevelési tanterv van éietben. A környezetvédelemmel összefüggő i ismeretek oktatását ez külön is kiemeli. A gyakorlati foglalkozási órák. a körnvezetismereti séták nHódof adnak a környezet közvetlen megismerésére. Fát ültetnek, gyomlál- ^nak,, avart gereblyéznek a gyerekek, s ha erdőbe kirándulnak. akkor a tűzvédelmi szabályzat szigorú betartásával. betartatásával segítenek sokat. A levegő- és vízszennyeződés. a levegő- és vízvédelem szintén az órák tananyagához tartozik, akárcsak a vízgazdálkodás, a talajerózió elleni védekezés, az erdősítés. A középiskolákban — az osztályfőnöki órákra — külön tematikát dolgoztak ki e témákra: az I. osztályban a környezeti tisztaság megteremtése. óvása, a II. osztályban a nikotin és az alkohol egeszsegromboló hatása, míg a III. osztálvbanaz ember természetes es mesterséges környezetének védelme. illetve a környezeti ártalmak elleni védekezés szerepel az órák vázlatában. FELNŐTTEK ROSSZ PÉLDÁJA Ezek után sokakban, s joggal felmerülhet a kérdés: 12 év ' alatt belesulykolják a gyerekbe mindazt, amit tudnia kell a környezetről, s annak védelméről, miért tapasztaljuk mégis úton-útfé- len. hogy ezek a fiatalok (igaz. nem szabad általánosítani) törik a fát. a bokrot, tapossák, tioorják a virágot? Az iskolákban megtanulják a kulturált emberi magatartást. a természetben is., S ahogy elhagyják az iskolai padokat, egyszeriben elfelejtik mindazt, amit tanultak. Azért, mert elfelejtetik velük. Mert a felnőttek szintén leszedik, lelopják a virágot a parkokból, erdőket gvújtanak fel gondatlanságból. S lát ják azt is. hogv nem ők a legnagyobb körnvezet- rombolók! A gyárak kéményei okádják a füstöt, mérgezik. szennyezik a folvót. a gépkocsik kipufogógázai mérges szmogként terjednek az utcákon, s a sort még hosz- szan sorolhatnánk, sorolhatnák ... S tulaidonképnen igazuk van ... Mikor cáfoljuk meg ezt? I. S. A végrehajtó bizottság ösz- szegezésül megállapította több mint két év tapasztalatai alapján, hogy a vizsgált vállalatok és szövetkezetek a határozatban megfogalmazott irányba haladnak, értek el eredményeket. Több helyen és vonatkozásban azonban gyorsítani kell a fejlődést, még szervezettebb, fegyelfne- zettebb munkára van szükség. És folyamatos, fokozott ellenőrzésre! A szállítási bizottság ülése Távközlés és közlekedés Holnap délelőtt kilenc órától ülést tart a Borsod megyei Szállítási Bizottság. Első napirendi pontként Faragó Károlynak, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének jelentései hallgatják meg az 1980. évi mezőgazdasági szállítások helyzetéről, a nyári és őszi. szállítási munkákra való felkészülésről. Ezt követően Koczka Antal postaigazgató szól a megyei* távközlés helyzetéről, annak a közlekedésben betöltött szerepéről, a megyeszekhely ellátottságáról, majd Sújtó, Gábor elemzi a megye lakossági áruszállítási szolgáltatásának jelenlegi helyzetét.
