Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

5fc A megnyitó közönsége (Kiss József felvétele) Színház és képzőművészet MeguyUfra III. országos díszíti- és jcluiczUrv-lrininule A grafikai biennale meliert a város egyik legjelentősebb képzőművészeti eseménye az • országos díszlet- és jelmezterv- triennálé, a színház- és a kép­zőművészet találkozása. Ez az immár harmadszor megrende­zett kiállítás (Balló Gábornak, a Magyar Televízió díszletter­vezőjének a munka ia) nem­csak a magyar színházak szín­padkép- és jelmeztervezőinek a seregszemléje, meri az idén jelen vannak a televízió ter­vei is. A kiállítás tegnap délután 4 órakor nyílt meg a Mis­kolci Galériában. Selmeczi György (zongora). Bakonyi Tamás (oboa). Nemes Ferenc (fagott) kamaramuzsikál á«a után Blaskó Péter, a Miskol­ci Nemzeti Színház művésze olvasott lel egy részletet Gordon Craig: Hitvallás a színházról című művéből Rózsa Kálmán, Miskolc vá­ros tanácselnöke ismertette a trienná’é létreiöttének törté­netét. és köszönetét mondott a kiállítás szervezésében köz- reműk'-'’szerveknek: a Kulturális Minisztériumi Színház- Zene- és Táncmű­vészeti Főosztályának, a Ma­gyar Színházművészek Szö­vetségének. a Magyar Szín­házi Intézetnek, a Magvar Televíziónak, a Miskolci Ga­lériának. valamint a Miskol­ci Nemzeti Színháznak. A kiállítást Deme László, a megvei pártbizottság titká­ra nyitotta meg. 'Elmondotta, hogy a magvar színházmű­vészet és színpadi tervezés mintegy százéves múltra te­kinthet vissza, s igen szén, elismerésreméltó eredmé­nyekkel büszkélkedhet. Ezt bizonyítja. ■ hogv Schaffer Judit jelmeztervező 1975-ben a prágai díszlet- és .ielmez- tervező-quadriennálén ezüst­érmet nvert, és Koós Iván — itt is kiállított báb- ^s dísz­letterveiért — szintén ezüst­érmet kapott. A prágai kiál­lításon a világ minden szá­mottevő színháza részt vett. Deme László külön kiemel­te a tévé jelentkezését, ('ész­vételét a szervezésben és a kiállítás megrendezésében: ..A külső szemlélőnek álta­lában csak a végeredmény­ről van elképzelése, m„ert a/.t látja, de a színház és a te­levízió belső munkájába nincs betekintése. A háttér­ben meghúzódó problémán!) és nehézségekről, arrtélyek nap mint nap jelentkeznek, nem tájékozott. Ezért köszö­netét szeretnénk mondani jelmez- és bábtervezőinknek és a színházak névtelen dolgo­zóinak azért az állhatatos munkáért, amit terveik meg­valósítása érdekében a pró­báktól a függöny felgördü- léséig. a stábértekezletektől a bemutatókig végeznek.-’ A kiállítás július 6-ig te­kinthető meg. héttő kivéte­lével. naponta 10-től délután 6 óráig. A rádióban hallottuk ' A humor hatásosabb A humor az ember egyik leg­értékesebb sajátossága, és ajándéka. Az az adottsága, amellyel képes önmagán és a dolgokon felül- vagy kivülhe- lyezkedni éppen azért. hogy ebből a nézőpontból — a fo­nákjáról sokszor — hozza em­berközelbe, legye kézzelfogha­tóvá, 'megközelíthetővé. Mért amit kinevettünk, azt egy ki­csit már le is győztük. A hu­mor nem mindig, tiszteleitudó, de soha nem életidegen, mert amit kinevettünk, ahhoz kö­zünk van valamilyen módon, attól vártunk, vagy várunk va­lamit. f Van a humornak egy sa­játos. mindenkor naprakész területe, s ez a politikai kabaré. Erről es a Mikrosz­kóp Színpadról beszélgetett szerda éjszaka a (Kossuth adón) Gsgyáni Csaba Rom­lás Jánossal. Karinthy Fri­gyes alorisztikusan azt mondta, hogy a humorban nem, ismer tréfát, s ezzel a gondolattal lehetne a leg­pontosabban megfogalmazni a beszélgetés tartalmát és lényegét is. A politikai ka­barénak, a Mikroszkóp Szín­padnak is az a szerepe, hogy jó közérzetet teremt­sen, mintegy szelep, leve­zesse a feszültséget. Ez a pozitív hatása — hangsú­lyozta Komlós János —, s ezt éppen azzal éri el. hogy nevén nevezi a dolgokat, gondokat. Tehát nem meg­oldja, mert erre nem képes, nem ez a feladata. Ezért nem „él meg” a kabaré színpadán a ..pozitív hős” még akkor sem. ha a mon­danivaló igenlő. A kabaré eszköze a nevetés, ami a né­zőből buggyan ki a látotta­kon. Mindenkor demokrati­kusnak és frissnek kell len­nie mert csak akkor fogad­ják szívesen az emberek. A Kovács Kati a Vasasban Népszerű táncdalénekes- nőnk. Kovács Kati műsora városunkban is mindig sok érdeklődőt vonz. A diósgyő­ri Vasas Művelődési • Köz­pont a Kovács Kari-rajon­góknak é.s az. Univerzál együttes híveinek egvaránt szeretne kedvezni - e hónap végén — június 30-án. Erre a napra hívták meg ugyan­is közös koncertre a tánc- dalenekesnőt és az Univer- *zál együttest. Ök két elő­adást is vállaltak: este 5 és fél 8 órától. Gazdag évad után és előtt Új Zenei Műhely / Értővé válhat a laikus is Vastaps köszöntötte N. Weither Ilona csellóművészt, amikor a Miskolci Üj Zenei Műhely évadzáró koncertje után átvette a műhely .ez évi díját. Az ünnepélyes pil­lanatok után nyílt lehető­ség összegezni a már or­szághatárainkon túl is is­mert és elismert művészi kö­zösség eredményeit, és szóba kerültek a következő évad főbb célkitűzései is. Ezekről Selmeczi György, a műhelv vezetője adott kerek képet. KONCERT­DRAMATURGIA Mint arról annak idején beszámoltak a lapok is. a műhely, életének egyik fón- tos állomása volt az a meg­hívás. amelyet Lengyelor­szágból kaptak. így jutottak el a világhírű czestohowai zenei napokra, ahol a mai magyar kortárs zeneszerzők és néhány világhírű modern lengyel komponista darabjá­val keltettek nagy megleoe- tést a szakmai és a széle­sebb közönség körében. A külföldi szereplés után módszeresen építették fel az itthoni bemutatkozások rend­jét. Üjfajta koncertezésé kon­cert-dramaturgiai formákat kerestek, és a jövőben is ar­ra törekednek, hogy a koiiJf certek hangulatát döntő mó­don befolyásolja a különfé­le művek egymásutánisága, amiből kialakul egy-egy kon­cert és azon túl az egész évad pontos komponáltsóga. Ezzel a szisztémával kon­certről koncertre újabb es újabb hivatkozási alapot tudtak teremteni a közönség­nek, aminek révén közel tudták hozni a hallgatósá­got az új zene kifejezési for­máihoz. ... Sorozatokkal is kísérletez­tek. Állandóan műsoron vol­tak Kurtjig és. Webern mű­vei. és ísv mutatták be Sáry László ötfokú gyakorlatát ■ Öt különféle hangszerelésben és előadásban. . KÖZMŰVELŐDÉSI MODELL Továbbra is kétirányú munkát kívánnak kifejteni. Egyrészt szakmai műhely­nek tekintik a zeneművek betanulását és előadását, másrészt közművelődési mű­helynek tekintik azt a hang­versenysorozatot. amelynek során igyekeznek közös gon­dolkodást kialakítani a kö­zönséggel. A műhely vezetője megje­gyezte. hogy problematikus a kapcsolatuk az újságokkal, ugyanis az az érzésük, hogy nem reagálnak eléggé a be­mutatókra. Szeretnék, ha -a kritikusok vállalnák a mü­vek esetleges félre-, vagy meg nem értésének az ódiu­mát is... Nagy jelentőségűnek tart­ják. hogy tovább kristályo­sodik az együttműködés a megyei könyvtár zeneműtá­rával. és ha ezt nem aka­dályozzák adminisztratív és bürokratikus megkötések, ak­kor sikerül egy olyan zenei közművelődési » modellt ki­dolgozni a zeneműtárban, ami megszünteti az irdatlan szakadékot a szakemberek és a laikusok között. Szinte már mániának tekinthető az a hitük, miszerint az iga­zán nagy művek megértésé­hez csupán jóakarat szüksé­ges. és akkor az eljut a ze­neileg kevésbé művelt kö­zt iséghez is. Barta Éva. a városi mű­velődési. központ munkatársa a legjobb értelemben vett menedzseri munkával intézi a műhely ügyeit, kezdve a plakátok készíttetésétől a v endégm ű vészek meghívása- ig, a műhely ügyes-bajos dolgainak intézéséig. Jó szel­lemi kapcsolat alakult ki az elmúlt évben a Borsodi Fia­tal Művészek Társaságával, sikerült közelíteni egymás­hoz a különböző művészeti ágakat. Az Országos Filharmónia megtisztelő feladattal bízta meg a műhely együtteséi. Október 4-éri a budapesti Zeneakadémián ez az együt­tes mutatja be elsőként a KISZ KB jubileumi pal.vá- za.tán díjazott műveket: Or­bán György József Attila kánonjait, Vajda János Holland anzixát és Hollós Máté Kettészakadottak cí­mű művét, • a Korunk ze­néje hangversenysorozat­ban. A miskolci köözönség ezt megelőzően már október 1-én hallhatja a műveket az 1980—81-es évad nyitóhang­versenyén. ORSZÁGOS BEMUTATÓ December 4-én nyilvános rádiókoncert színhelye lesz a megyei könyvtár előadóter­me, A műsor a műhely re­pertoárjának kiemelkedő da­rabjaiból áll: Webern. Ka- gel, Xenakis. Sáry. Fehér. Orbán. Selmeczi és Ligeti darabjait hallhatja majd a helvszínen levő és a rádió- hallgató közönség. Ezt a műsort megelőzi Ligeti György: Elágazások (Rami­fications) című vonós darab­jának országos bemutatója. Még a 80-as évben folytat­ják Kurtág játékainak mis­kolci bemutatóját.’ A jövő év januárjában budapesti e«vüt- tes, az úgynevezett 180-as. Csoport mutatkozik be. Feb­ruár 18-án t'inn. görög, szov­jet. lengyel szerzők műveit mutatják be. Március 18-án rézfúvós kortárs zenével lép­nek közönség elé. maid áp­rilisban a műhelyhez tartozó szerzők új darabiain kívül megismerkedhetünk Stock­hausen zongoradarabjainak teljes ciklusával. A jövő évad zárásaként Lutoslawskv lengyel zeneszerző ..Prelúdi­um és fúga” című darabját mutatják be. Az évad miisorát újabb budapesti fellépés egészíti majd ki. és terveznek isme- meretterjesztő bemutatókat a megye néhány kisebb váro­sában is. SZENDREI LŐRINC * Marlon Brando a főszereplője a Lázadás a Bountyn ctmü kétrészes amerikai filmnek, melyet ma és holnap este 8 óra 5 perctől mutat be a Televízió. Képünkön: egy kocka a film­ből. Tisztelt 111 GAZ A y in Gázfogyasztóink! « A GÁZSZÁLLÍTÓ VEZETÉK EVES NAGYKARBANTARTASA MIATT MISKOLCON (ESZPERANTÓ TÉRTŐL NYUGATRA, GYŐRI KAPU. BOLGARFÜLD, KILIAN LAKÓTELEP, DIÓSGYŐR VAROSKÖZPONT, MAJLÁTH, VALAMINT MISKOLC-TAPOLCA. EGYETEM) 1980. június 9-éu 05 órától 24 óráig GAZKORLATOZAS LESZ. A KORLÁTOZÁS CSAK A NAGYÜZEMI FOGYASZTÓKAT ÉRINTI. KÉRJÜK HÁZTARTÁSI ÉS KOMMUNÁLIS GAZ- FOGYASZTÓINKAT. HOGY KÉSZÜLÉKEIKET CSAK FELÜGYELET MELLETT HASZNÁLJÁK. BÁRMILYEN RENDELLENESSÉGET EJJEL- NAPPAL A 14-443-AS TELEFONSZAMRA SZÍVESKEDJENEK AZONNAL BEJELENTENI. FELVILÁGOSÍTÁS ÜGYÉBEN IS KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE. T. GAZFOGYASZTOINK MEGÉRTÉSÉT ÉS MUNKÁNK ELŐSEGÍTÉSÉT KÉRJÜK. TIGÁZ MISKOLCI ÜZEMEGYSÉGE közönség akkor azonosul a poénokkal, ha úgy érzi, hogy őt igazolják, vagy ha az ő hangja szólal meg a színpa­don is. ha a humor fricská­ja nyilvánosságra hoz dolgo­kat amelyek éppen ki mon­datlanságuk miatt irritálják az embereket. Csak a laikus kívülálló Jiiizi azt. ’ hogé megnévéttefhi könnyebb az embereket, mint komoly erkölcsi prédikációt mondani nekik. A humor, a kabaré, a szórakoztatás mo­rális feladat”1 — mondotta Komlós János —, olyan szol­gáltatás, amelyre éppen szük­ségünk van. mint a Patyo­latra. közlekedésre. Vannak vélemények, amelyek1 szerint ..nem' szabad humorizálni a gondjainkkal".’' Komlós János viszont azt vallja, hogy ép­pen ellenkezőleg, ..ha nehe­zebb a valóság”, akkor ‘na­gyobb szükségünk van a 'fe­szültség megoldására. Van ennek már hagyománya is. A szocialista avantgarde: MafáRovszlfiJ! TuchóTslfyrhá-' lünk Paiasovszky Ödön tö­rekvései. a politikailag is el­kötelezett.! kifejezetten bal­oldali kabaré. >Ném véletle- ; nül hivatkozott éppen rájuk Komlós. mert ezzel a min­denkori kabaré — immár Arisztophanész óta — tuda­tosságát és elkötelezettségét kivár« a hangsúlyozni. A társadalom gondjait ma­gának a társadalomnak keli megoldani, nem a színpad­nak, de az emberek közérze­tét. tudatát igenis, lehet, sőt kell is alakítani. S ezt nem csupán komoly és komor dolgokkal, hanem humorral is. lehet. " I (horpácsi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents