Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-30 / 151. szám
I J Nem csípnek — szúrnak Méhek és méhészek Ide-oda röpködnek, virágr port gyűjtenek, és ha dühösek, nagyokat csípnek, majd elpusztulnak. Hasznuk a méz, a pcmpö. a viasz. Röviden ennyi talán, amit a mellekről tudunk. — Röpködésük tudatos, hasznos virágbeporzási munkát végeznek, de nem csípnek. Szúrnak — mondja a méhész kiigazításként. —Közel menni akkor sem ajánlatos. Bár a japán gyerekek nagy részét iskolába indulás előtt megszúratják egy-egy méhecskével, így — tudományos vizsgálódások bizonyítják — jobban ellenállnak az iparosodás miatt állandóan emelkedő sugárzásnak. Az sem véletlen, hogy a hiro- simai atombomba-robbantás epicentrumától messzebb, de még a sugárzónán belül élők közül egy embercsoport nem szenvedett sugárbetegséget. Méhészek voltak egytől egyig. • • Ötezer méhcsalád A miskolci es a környékbeli méhészek az Unió Atész szakcsoportjaihoz tartoznak. Kovács István, az Unió szövetkezetpolitikai osztályának helyettes vezetője, maga is gyakorló méhész: — Négy méhész szakcsoportunkban 170 szervezett . tag. mintegy ötezer méhcsaláddal foglalkozik. Többségük nyugdíjas, vagy ahhoz kö el álló. de vannak fiatalabb tagjaink is. Vasutasok, orvosok, gépkocsivezetők és gyógyszerészek munkálkodnak a kaptárok körül. — Mi a méhészkedés: kereseti forrás vagy hobbi? — Nem kimondottan hobbi, mert jelentős a népgazdasági haszna. A méhek szeretető sem kisebb jelentőségű. mint a mézből kapott nem is kis összeg. — Mit ad a méhészeknek a szakcsoport? — Telente tagértekezleteken értékelik a végzett munkát, készülnek az új szezonra, szakmai képzéseket szerveznek, értékesítési, beszerzési kérdéseket tárgyalnak meg. Szerződést kötnek az Unió-val, mi pedig évente egymillió forint kamatmentes előleggel segítjük munkájukat. Beszerezzük számukra a gyógyszeres cukorlepényt, a serkentéshez szükséges méh- etetö cukrot kedvező, nagykereskedelmi áron. Az áfész a szerződés értelmében gondoskodik a vándorlás ideje alatti szállításról, és az Országos Méhészeti Közös Vállalaton keresztül gondoskodik a méz értékesítéséről, melynek 95 százaléka külföldre jut. A magyar méz legnagyobb vásárlói Japán, Svájc, az NSZK. — Milyennek tartják a magyar mézet a világpiacon? — Egyetlen adatot mondok: egy kiló magyar mézért 3 kilogramm őserdei mézet kapunk. A Kárpát-medence klímája, a virágok összetétele, a méhek szorgalma, a méhészek lelkiismeretessége együtt adja a világszerte keresett, érett, tiszt;} magyar mézét. — Próbáljuk röviden ösz- szefoglalni, miből áll tulajdonképpen a meheszkedés? Szirupos etetés Télen javítják a kaptárukat, előkészítik a kereteket, beragasztják a műlépet. Ta>)c Őket se nem csípik, se nem szúrják * Örökké szorgosak, folyton virágport keresnek. vasszal átvizsgálják a méhe-; két. ellenőrzik, van-e anya a családban. Kitakarítják a kaptárakat, berakják a gyógyszeres cukorlepényt. Az idő javultával kezdődik a szirupos etetés. Ez általában 30 napig tart, célja a fiasí- tás serkentése. Március lóig meg kell kötni a szerződéseket. Jön a második átvizsgálás, rögzíteni kel! a kereteket, fel lehet készülni a vándorlásra. Ez éjszakánként történik, és nem köny- nyű feladat. Egy-egy kaptár súlya fél mázsa felett van, többször fel és le kell rakodni egy-egy állomáshelynél. Méhészeink minden évben megkapják a mézelő növények országos térképét, ennek alapján választják ki a helyet. Idén a Duna—Tisza köze volt a legjobb. Nyár végén, ősszel ismét a szirupos serkentés következik, majd később fel lehet készülni a beteleltetésre. Ismét át kell vizsgálni a családokat, ki kel takarítani újra a kaptárakat, és jöhet a hideg idő. A méhek egyébként mínusz 30 fokot is kibírnak, fürtökbe tömörülnek, állandóan változtatják helyüket, egymást melegítik. ,,Apámtól örököltem Nem messze Miskolctól, a Farkas-dűlőben tábla figyelmeztet: itt anyanevelő-telep működik. A fákról fehér szalagok lógnak, két méhész pedig gumicsizmában foglalatoskodik a zümmögő soka- dalom közepette. Nagy Gusztáv fiával. Zoltánnal nemcsak a mézet szerzi meg fondorlatos módon a méheitől; — Első persze a méz, de anyaneveléssel, pempőkészí- téssel is foglalkozunk — mondja — és külföldi megrendelésre Propolist is készítünk, ami fájdalomcsillapító alapanyag. Hatása a Novocainétól tizenhatszorfa erősebb. A méhészek szerte a világon ezt használják, ha fáj a foguk, felsértik a kezüket, de ugyanilyen jó égési sebekre is. A régi székelyek nem is ismertek más fájdalomcsillapítót! — Mik azok a fehér csíkok a fákon? — Mi szeretjük a madarakat, ók szeretik a méheket. De ha bekapják ezeket a szorgalmas jószágokat, mi ezt nem néznénk jó szemmel. Így kompromisszumos megoldást „kötöttünk” és, hogy távoltartsuk őket, ilyen libegő szalagokat aggattunk ki. — Nagy Gusztáv neve ismert méhészkörökben... — Mar húsz éve foglalkozom méhekkel. tulajdonképpen kaptár mellett születtem. Apámtól örököltem a méhek szeretetét. Most kétszáz családom van, és elkel a segítség, különösen a vándorláskor: hármasban csináljuk. Fiammal, és állandó őrzőnkkel. Dzsubával, az ötéves farkaskutyával. Elkísér mindenüvé, néha szeszélyes, de kitűnő cimbora. — Idén merre vándoroltak? — Jánoshalmán voltunk. Itt ez a kis faházunk, ezt visszük az autón magunkkal, és ilyenkor jó ideig nomád- kodunk. összeáll 2—3 méhész, valakinek biztos ott van a felesége, ő főz a kompániának. De van olyan is, hogy a magunk kotyvasztotta ételre kényszerülünk. Nagy Gusztávék. ha a Farkas-dűlőben végeznek, a Bükkbe költöznek a szeder- es málnabokrokhoz ... SOLYMOS LÁSZLÓ Ke? és van, egyre drágább, több kellene Kincsünk, a víz Amíg az. embernek egészséges a szíve, mája, tüdeje, veséje: tudomást sem szerez ezen szervek működéséről és létéről. Ám. ha valamelyikkel baj van, akkor rögtön érdekodni kezd. szakkönyve- ket bújik, kétségbeesett nyilatkozatokat tesz. Igv vagyunk a vízzel is. Bertha Bulcsú minden hájjal megkent, s minden adminisztrációs gátlás ellen felvértezett fürdőigazgatója mondja, hogy például a természet ajándékának tekinthető gyógyvizet az olajnál drágábban lehet eladni Magyarországon ... FOGYNAK A KECSEGEK Szaporodnak az aggasztó jelek, szaporodnak a gyors és nem éppen olcsó megoldást igénylő víznyerő és vízvédelmi feladatok. Kezdetben csak az ökológusok berzenkedtek. (Szennyezettek a vizek!) Aztán jöttek a lakossági ellátás felelősei. (A gyors urbanizáció a lakosonkénti vízfogyasztást a korábbinak tízszeresére emelte, s nem győzik vízzel és pénzzel ezt a versenyfutást.) Közben kiderült, hogy a Tisza kecse- geállománya a szennyezettség miatt egytizedére csökkent. Kiderült, hogy a még mindig nem teljesen kész miskolci szennyvíztisztító mű kapacitása (napi 70 ezer köbméter) az igényeknek csak a , felét elégíti ki. Világossá vált. hogy kevés és egyre drágább a víz. Közben a falvakból kétsegbeejtő információk kelteződtek. A legfrissebb jelentés szerint (a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának múlt heti ülésén szerepelt, a téma) 172 településen nem sikerült találni egyetlen olyan közkutat sem. amely „ivóvíz minőségű vizet” adna. A megyében kilenc helyen a víz nitráttartalma súlyosan veszélyesnek minősül. A hazai és a nemzetközi előírások literenként 40 milligrammban határozzák meg a veszélyességi küszöböt. A most keltezett tanácsi jelentés a literenként 100 milligrammal fertőzött vizekkel számol, s minősíti súlyosan veszélyesnek. A KÖJÁL kimutatásai szerint a nitráttal mérgezett AZ AFIT XVI. SZ AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT (Miskolc, Zsolcai kopu 9-11. sz.) az alábbi munkakörök betöltésére: A vállalati központba VEZETŐ JOGTANÁCSOS, állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, és legalább 5 éves jogtanácsosi gyakorlattal, továbbá a közeljövőben beinduló kazincbarcikai autószerviz üzemegységünkbe ÜZEMVEZETŐ MUNKAKÖRBE közlekedésmérnöki, gépészmérnöki, egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel, és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal. A pályázatokat személyesen, vagy írásban, a vállalat" személyzeti és oktatási osztályára kell beadni. * Kezdetben úgy tűnt, hogy a terméssel ajandéka ... 1 vizektől (műtrágya, szerves trágya, és a talaj túltelítettsége) Borsodban 1975-ben 10, 1976-ban huszonegy, 1977- ben 36 csecsemő betegedett meg. Nem titok; halálos áldozatok is voltak! Az életet jelentő víztől! FORRÁS ÉS FORRALÁS Sötét a kép? Ha a nagy orrú színésznőt nem profil- bői fotózzák, akkor még akár piszének is látszódhat... De ettől az orra még nem kisebb! Nem is lenne nyugtalanságra ok, amíg víz jön a csapból, amíg a csapi víz veszély nélkül fogyasztható, amíg halak t'ickándoznak a folyóban ... De a csecsemőknek már most ajánlatosabb kulacsban hozott forrásvizet, vagy előzőleg forralással csí- rátlanított vizet adni (persze a régi módszer mitsem használ a nitrátosság okozta kékbetegség ellen!), bolond ember, aki a Sajóra, vagy a Szinvára jár horgászni, s az ipar is, csak előzetes tisztítás után használja lel a természetes vizeket. A sokszor sújtott Miskolcot ma már nem fenyegetik az árvizek, de a Sajó holt tolyóvá vált. Hideg es meleg víz csordogál a csapból, de egy 210 ezer lakosú város végeredményben ki van szolgáltatva a bükki források mindenkori hozamának* és szeszélyessegének. s nem utolsósorban a hegyet járó ember,felelőtlenségének. Van abban valami tragikomikus, hogy az életet, élelmet, védelmet adó vízfolyások mellé települt ember hulladékait a folyóba szórja. Marx úgy vélekedik, hegy ha a kultúra ösztönösen halad előre és nem uralkodik rajta tudatosan, akkor sivatagot hagy maga után ... SZOMJAS VÁROS Borsodi példákból tudjuk: a környezetszennyezés korábbi, aggasztó méreteket öltő növekedési üteme megállt. Az utóbbi négy és fél esztendőben másfél milliárd forint szolgált közvetlen környezetkímélő beruházást. A jó közérzethez, a jobb és emberibb környezet is hozzátartozik. Ne azért igyunk kólát, vagy sört, mert rettegünk a víztől. Ne csak azért építsünk csatornát, szennyvíztisztítót, mert szánjuk a rákokat, pontyokat, békákat. Bennünket kímél minden forint, amelyet arra költünk, hogy tisztább legyen a víz. Az is, amelyik a csapból, s az is, ami a folyóban folyik. A hirtelen nagyra nőtt Miskolc szomjas város. Be kell látni; nem voltunk jó jósok. Alábecsültük a lakosság és az ipar vízigényét. A Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet című folyóirat évekkel ezelőtt írta: vízhiány van, s vízhiány lesz a jövőben is, mert azzal, hogy nullára terveztünk, magunk tervezzük és hozzuk létre a vízhiányt. A miskolci vízművek csaknem hetvenéves történetének első ötven évében nem volt vízhiány. A téma nem szerepelt sem az utcai szóbeszédben, sem a sajtóban, sem a hivatalos testületek ülésének napirendjén. A sok, hosszú évekre szóló terv szándékának, kívánságának ez lehet egymondatos esszenciája. Mert — mint a bevezetőben ütaltunk rá —, az nem téma. nem lehet gond, ami egészségesen működik. Csak ami fáj... BRACKÓ ISTVÁN A régieket korszerűsítették Uj szociális otthon Borsodban az országos átlagtól rosszabb a szociális- otthon-ellátottság. A megye egészségügyi vezetői — az V. ötéves tervben 200 új szociális otthoni hely létesítésére biztosított összeggel észszerűen gazdálkodva — más célra használt régi épületeket korszerűsítettek, illetve alakítottak át öregek otthonává. tgy a bonsodnádasdi. a hejőbábai és a most átadásra kerülő ormosbányai szociális otthonban összesen 300, idős ember elhelyezésére nyílik lehetősé#. Ormosbányán, a szociális otthonná átalakított volt vájáriskolában 160 gondozásra szoruló ember számára biztosítanak elhelyezést. Előnye az intézménynek, hogv Miskolc után vidéken, ott 18 házaspárnak tudnak külön kétágyas szobát adni. illetve otthont teremteni. A 8 millió forintos költséggel létesített szociális otthonban kedden kezdik meg az üzembe lielvezési munkákat és utána fokoza’csan történik meg a betelepítés.
