Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
3á AmíQ nem tettek rácsot a hűtöpndra táncos ügyességét kívánta a dolgozóktól addig a feltekeredett anyag eltávolítása egy kötélSűrű filler, ritka forint Kis ötlelek ftsfCfjf mestere Iván László csinálja, de nem nagyon érti A fiatal újítóknak a KISZ és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által meghirdetett seregszemléjén Iván László, az LKM dolgozója kiemelkedően sok: 11 egyéni és kollektív újítással vett részt. Az LKM-ben 1966 óta dolgozik. Előbb mint technológiai lakatos, majd a hengersoron forrasztár. jelenleg művezető a nemesacél-hengermű tinomsorán. Végzettsége: üzemmérnök, most készül egy újabb államvizsgára, műszaki tanár szakon. (A finomsoron minden művezető rendelkezik főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel.) Az üzemirodában előkerül egy dosszié, benne az újítások ntasodpeldánvai. A címeket olvasva nemigen értem. mi a lényegük. Rövid magyarázat után azonban világos lesz, mi a jelentősége a hengerazonosító tábláknak, mit jelenthet égy rács, egy korlát a dolgozó biztonságának megóvásában. Ezeket az ötleteket — melyek közül egyet sem nevez világrengetőnek — a napi munka során előforduló bosszúságok szülték. — Igyekszünk lépésről lépesre elhárítani azokat az akadályokat. amelyek állandó gárjai munkánknak — mondja. Sokak szemében csak az az igazi újítás, ami korszak- alkotó, ami egy csapásra milliókat terem. Pedig nekünk kár lenne elszalasztani a sűrű? filléreket és várni a ritka forintokra. Iván László legtöbb újítása tulajdonképpen nem jár konkrét gazdasági haszonnal, mert „csupán" az emberek biztonságát szolgálja. A legtöbb elgondolását papírra senr veti, mert sokszor Országos tanácskozás az egyetemen jjc Ez a korlát is sokat tehet az emberek egészségének megóvásáért — mondja Iván László könnvebb saját erőből megvalósítani. mint újításként végigfuttatni a hivatalos vonalon. Legfeljebb elesik vagy 500 forint jutalomtól ..7. Legtöbbször a kényszerűség viszi rá, hogy újítson, így történt ez a hűtőpadi'rácsokkal is. Amíg ezt nem tervezték oda. a dolgozók kénytelenek voltak a veszélyes helyen egyensúlyozva szétvágni a hibás, feltekeredett anyagot. Azzal pedig, hogy a hamisan mérő elektromos készülék helyett saját mérőeszközét, á korlátra félméterenként felfestett jeleket használták, a pontosabb darabolás miatt 1970. évben 8250 tonna anyagot takarítottak meg. Bár újítani ma még mindig nem a legkiíizetőbb mellékfoglalkozás. azért sokan nem tudják magukba fojtani az állandóan jobbat, újat kereső gondolatokat. Megyénkben az újítások ebben a tervidőszakban már másfél milliárd forintot jövedelmeztek ,.. (kerényi) Ma délelőtt a Nehézipari Műszaki Egyetemen országos műszaki-tudományos tanácskozás kezdődött, amelynek részvevői a számítógépnek a raktári anyagmozgatásban való felhasználásáról cserélik ki tapasztalataikat. Amint azt dr. Cselényi József, az MTESZ Borsod megyei Szervezete Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottságának titkára a tegnap délutáaL-sajtótájékoztatnn e>- mondotta. az elméleti és gvakorlat; szakemberek eszmecseréjének az a célja, hogy hazánkban is fokozzuk a raktári anyaamoza'atás ha-, tékonvságát. Ebben egyre fontosabb szerepet töltenek be a számítógépek. A Ill-as előadóban délelőtt 10 órakor kezdődött tanácskozáson először ,a miskolci és a fővárosi műszaki egyetem, illetve a Gépipari Technológiai Intézet kutatói számoltak be kutatómunkájuk eredményeiről. A délután folytatódó tanácskozáson pedig „színre lép” az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet, valamint a Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalat is. A tanácskozás tapasztalatait dr. Lévai Imre egyetemi tanár, az Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottság megyei elnöke foglalja majd össze. népművészek , A világjáró kalocsai pingálóasszonyók. a magyar hetek. külföldi kiállítások elmaradhatatlan szereplői, befejezték tavaszi turnéjukat. Az idén eddig az NSZK-ban, Franciaországban és Ausztriában mutatták be egyedülálló művészetüket s már érkeznek az újabb meghívások a nyári szereplésre. A pin- gálóasszonyoknak. akik több mint húsz éve járják a világot. nagy részük van abban, hogy újra virágkorát éli Ka- locsa-vidék népművészete. A fantáziadús, élénk színű hímzéseknek nem csökken a keresettsége, sőt a jelenleginél jóval többet tudnának értékesíteni a csodálatos színösszeállítású. motívumú térítőkből. Az idén 52 millió forint értékű kézimunka kerül ki a mintegy 1500 bedolgozó hímzóasszony keze alól. Egyötöd ország nyugdíjban i , Várva várt vagy nem kívánt, választott vagy kényszerű, bűvös határ az életet számláló évek sorában: a nyugdíj. Van, akinek túl hamar érkezik eJ, másnak megváltás. Egyben azonban szinte mindenki számára egyforma: nehezen viseljük el az életformaváltást. Hemingway szerint nyugdíjba menni egyel jelent azoknak az elfoglaltságoknak a feladásával, amik azzá tesznek, amik vagyunk. A tevékeny élet köréből átlépünk a pihenés, a kényszerű semmittevés világába, még részt kérnénk, dé már nem kapunk a társadalmi munkamegosztásból. Tagjai leszünk egy széles, s egyre rohamosabban gyarapodó rétegnek : az egyötöd országnyi, lassan már kétmillióra rúgó nyugdíjasokénak. Bár nem növekszik a jövőben sokkal várható életéveink száma — inkább stagnál, vagy éppen csökken —, kétezerre az egyötödből mái- egynegyed lesz, ha Hihetünk az előrejelzéseknek. Az életfa — amelynek „ágai” az'egyes korcsoportok számát jelzik — felfelé terebélyesedik. a növekvő életkornak „ágai” egyre szélesebbre nyúlnak. A TIT szabadegyeteme demográfiai és szociológiai szakosztályának előadásán hangzottak el ezek a számok, jelezve, körvonalazva egy folyamatot, amit nem vár — nem akar várni — a világ, bár növekvő súlyát már most is érzi. Nem várjuk, nem készülünk arra, hbgy gyors iramú, embergyot- rően modern környezetünkben egyre több öreg fog botorkálni. Gondoljunk bele: azon a lépcsősoron, amin fiatalon is szuszogta'tó felkaptatni. húsz év múlva minden negyedik alvajáró hatvan év feletti lesz. Életünk mindennapos színtere. a város pedig tele van — s egyre inkább tele lesz — az öregeknek áthághatatlan akadályt állító képletes és valódi lépcsőkkel. A nem is túl távoli jövő már most érezteti hatását. Egészségügyi intézményeink menthetetlenül túlzsúfolódnak, nyögik azoknak az öregeknek a terhét, akik nem feltétlen kórházra, csak némi szakszerű ápolásra szorulnának. S ahol ez lenne a cél ? Ma húszezer szociális férőhely van. s csak magányos, megözvegyült nőkből háromszáz- ezer. A csalóka túlzást elkerülve: természetesen nem szorul mindenki erre az intézményesített formára. S bizonyos az is, hogy a megoldás nem lehet ilyen egyszerű, ilyen gépies, a termékeny életet koronázó evek sorsa nem lehet ennyire behatárolt, kényszerű. Más utak. megoldások is léteznek, s amennyire szűkre szabott anyagi lehetőségeink engedik, próbálkozunk is vele. De valljuk be: túl keveset tudunk az öregedés társadalmi és lelki természetrajzáról, próbálkozásaink inkább tapogatózások. A pszichológusok szerint az öregség biológiailag ellenszenves, taszító jellege miatt a szellemi életünkben tabu erről reálisan beszélni, szembenézni az élet végével, befejező életéveinkkel, pedig ez alól egyetlen halandó sem kivétel. Meg kell érteni, s valamilyen módon megváltoztatni a nyugdíjasok szerepet, ami ma síz, hogy nincs szerepük. Szakértelmüket a technikai haiadas gyorsuló ütemben értéktelenné teszi, a családban pedig kevés hely jut ma egy öregnek: a feladatokról nem is beszélve. Munkát többnyire csak jóval képzettsége alatt vállalhat, s az ezzel járó, erkölcsi, presztízsbeli fiaskót csak akkor vállalják, ha szűkös anyagi körülményeik kényszerítik erre. Az emberek többsége munkájával méri magát: ezt elveszteni. anyagilag és tekintélyben hátraszofulni, s ezt önmagunkkal tisztázni, elfogadni rendkívül neft'éz. A nyugdíj intézménye alig kétszáz éves múlttá tekiht'htet vissza a világon. létrehozója aligha gondolt rá: mekkora fába vágta a fejszéjét. A szociológusok szerint a társadalom elöregedése az egyik legbiztosabban előrelátható és megjósolható folyamat az emberiség fejlődési tendenciái közül. Nincs más hátra: a világnak idomulni kell az öregekhez, ha nem is máról holnapra. A svédek — akik nagy szakértői a kérdésnek — ehhez elsősorban egy kollektív „agymosást" javasolnak, kitörülve Min-* den előítéletet, tabut, konvenciót. Az agymosás káros dolog, s nem is tartozik társadalmunk módszerei közé. de előrelátni, gondolkozni és tervezni enél- kül is tudunk: ha akarunk... KISS LÁSZLÓ Miskolc vciiicpc a láfrai Nemzeti Park igazgatója Ma délelőtt Miskolcra érkezik dr. János Takács, a Csehszlovák Természetvédej * Vissza a szabócentihez. Tisztelet a korszerű technikának, de ezúttal a hűtőpad korlátjának beméretezése pontosabb uiyagdarabolást eredményez, mint a beépített villamos mérő. Bányász barlangászok Megtalálják-e Örvénykőn, amit Jókai megálmodott? Népszerű sport leit a Bpr- sodi Szénbányáknál a barlangászat. A Borsodi Szénbányák Igazgatóság SE Természetjáró Szakosztálya keretében működd barlangászok az idei évre is. gazdag karszt- és barlangkutatói tervei állítottak össze. A felderítő kutatások között első helyen szerepelnek az örvénykői sziklaüregekkel kapcsolatos munkák. Örvénykő, a bükki Kis-fennsík legmagasabb csúcsa, bástyaként emelkedik ki a környezetéből. Impozáns sziklatömb- iein találhatók a Bükk legszebb karsztjelenségei. A szikla belseje viszont mindmáig őrzi a Jókai által megálmodott sziklabarlang titkát. A bányász barlangászok az őrvénykői sziklaüregek megkutatása révén nagyobb méretű cseppkőbarlang felfedezésében reménykednek. Kutatnak az idén a sólyomkúti sziklaüregeknél és a Vidióczki-barlang térségében is. A hidegvíztetői hasadék- barlangot 1978-ban Kositzki József, bányász barlangász fedezte fel. Az idén folytatódik a munka, s remélhetőleg itt is sikerül egy jól fejlett járatrendszerrel rendelkező a^nabarlangot felfedezni. A felderítő kutatás három további színhelye a Soros teb- rek legnyugatibb részén található Vadmacskás nyelő, a Kőlvuk hegy déli oldalában* lévő Kőlyuk III-as barlang és a tapolcai barlangfürdő. Ez utóbbi területen bővítést végeznek a barlangászok. Eredményes feltárás esetén légzőterápiás barlangrész kialakítására nyílna lehetőség. A teljes feltárási munkák zömét a korábban már feltárt barlangok. rendszerek alapos kutatása, újabb járatok kibontakozása jelenti. Ilyen hely például a Lilla- barlang. ahol az idén a víz által behordott üledéket szedik. szállítják ki. illetve újabb cseppkövei termek után kutatnak. A Kovácsit® barlangnál pedig a Kis-fennsík egyik legjelentősebb barlang- rendszerére szeretnének rábukkanni bányász barlangé szaink. mi Hivatal vezetője, a Tátrai Nemzeti Park igazgatója. Borsodi vendéglátói végigkísérik a Bükk-fennsíkon, hazánk egyik legszebb nemzeti parkján. Az elsőnapi kirándulás utolsó állomása Szilvásvárad lesz, majd a kora esti órákban visszatérnek Miskolcra, ahol a TANAP — a Tátrai Nemzeti Park — szlovák rövidítése — igazgatója színes diafilmmel kísért beszámolót tart a Tatra természeti értékeiről, növény- és állatvilágáról. Az érdekesnek ígérkező előadás helye a TIT Kazinczy-klubja, ideje pedig este 6 óra. A TANAP igazgatójának másnapi borsodi programja a megyeszékhelytől távolabb folytatódik. Előbb a Bánhorváti mellett Lázbércre látogatnak. ahol megtekintik a környék vízellátását biztosító tározótavat, majd Aggtelek leié visz útjuk. Bemutatják dr. János Takácsnak az aggteleki karsztvidéket, annak tájvédelmi körzetét, majd az esztramosi kőfejtést, illetva cseppköveket tekintik me*.
