Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
forintnyi kiadást, takarítottak meg a tanácsnak. S ekkor még nem is értékeltük azt a • segítségadást! amit forintban nem lehet kifejezni: hogy mennyivel lettek örömükben gazdagabbak a gyerekek.,. R. r. Semmi sem drága? A Gyula utca 46—52. számú bérháztömb szeméttároló kukáit rövidesen konténerekre cserélik ki. Idáig rendjen is van. De... A MIK dolgozói május 13- án reggel kezdték el a bér- ház mögött levő területen a konténerek helyének kialakítását. Fél napig dolgoztak rajta hatan, igen szorgalma^ san. Aztgn abbahagyták, mert valaki nyilván rájött, hogy rossz helyen kezdték meg a munkát. Ugyanaz a valaki újabb utasítást adott, s a hat ember ezután a nemrégiben egymillió forintért kialakított park különböző részein kezdte ásni a konténerek helyét. Miért? Ki tudja! Ügy látszik: semmi sem drága! Hat dolgozó fél napi munkája - nem számít. A nem csekély költséggel kialakított parkot is tönkre lehet tenni. A konténereket is telepíthetik a lakók ablakától három méternyire ... S lehet úgy tervezni-szervezni egy vállalatnál a munkát, vhogy fél nap múltán módosítani kelljen a döntéseket. Drága mulatság ez! A Gyula utca 46—52. s*. háborgó lakói a miskolciaké a szó Sokak segítségével A csótányoknak is vannak barátaik Magam is megigazítanám a szemüvegem és újra elolvasnám a fenti címszavakat, ha nem lettem volna tanúja és résztvevője az alábbi tragikomikus történetnek. A Bársony János utcában — az új, kilenccmcletes épületben — igen e.szemteienedtek azok a fürge bogarak, melyeket csótányokként emleget a köznyelv. Ezek a jószágok fittyet hánynak porszívónak, felmosóruhának, sőt azzal sem törődnek, ha elromlik a lift, ők vígan közlekednek le és fel a lakáson belül és kívül, főleg az éjjeli sötétben, össze- mászkálják a fürdőkádat, a mosdót, sőt a konyhai edényeket és élelmiszereket is. A lakók óhaja meghallgatásra talált, illetékesek elhatározták az említett épiiiet három lepcsóiiázának gázzal történő rovartalanítását. A lakók — azok is, akikhez a kellemetlen . bogarak még nem juiottak el — türelmes belenyugvással vették tudomásul a köztisztasági vállalat írásbeli értesítését az egyik csütörtökön, hogy a következő hétfőn — vagyis négy nap múlva — eljön a t égítélet a csótányok számára. Nosza kapta-fogía mindenki — három lépcsoház 84 lakásának lakója — üsszcramolnivalóját, elhelyezték az öregeket, beteget, gyerekeket ismerőseiknél. Meg a kitűzött nap reggelén is úgy tűnt, hogy a három lépcsonazban mindenki tuuomásul vette a hasznos intézkedést. Eakásonként legalább egy valaki valamilyen módon távol maradt munkájából, hogy ajtót nyisson a köztisztaság dolgozóinak. Ment is a munaa hétfőn kora reggeltől két lépcsóltázban, mint a karikacsapás. Csak a harmadiknál — ahol én lakon — torpant ineg a gázszóró úgy 10 óra felé, nem tudtuk mi miatt. Az eddig türelmesen várakozók a ház elé tódultak, ahol a házmestertől tudtuk meg, hogy a 13. szám alatti lakásokban nem lesz rovarirtás. Előbb csend, aztán viharos lárma. Ki-ki temperamentumának megfelelően méltatlankodott. Az ügyintézésben jártasabbak a telefonhoz siettek, hogy a köztisztasági vállalat illetékeseit kérdezzék meg, hogy mi történt. Így tudódott ki, hogy a 13. szám alatt lakó orvos házaspár a köztisztasági vállalatnál táviratban tiltakozott a rovarirtás ellen a ház lakói nevében! (Az ellenvetés indoka az volt, hogy a köztisztasági vállalat nem szabályszerűen, lő nappal előbb értesítette, ki a lakókat, továbbá: hogy családjukban beteg van, akit nem tudnak addig elhelyezni.) Mikor a lépesöházban összeg,vUlekezelt lakók a telefonálóktól megtudták, hogy miéit maradlak hiába itthon munkájukból. bábeli zűrzavar támadt. A nevükben kéretlenül intézkedő lakótársuk éppen akkor érkezett haza, és félvállról, cinikus hangon hárította el magától a szemrehányásokat, miközben betegnek mondott nénikéje felöltözve állt mögötte az előszobában. A neki címzett főbb kérdéseket az alábbiakban foglalom össze: 1. Miként lehetséges, hogy éppen egészségügyi doigozo vetett gáncsot — adminisztratív formaságokra hivatkozva — a maga és lakótársai egészségét védő köztisztasági intézkedésnek? 2. Hogyan fogadhat el a köztisztasági vállalat lakótársai nevében illetéktelenül nyilatkozó egyetlen személytől egy egész házra vonatkozó kollektív tiltakozást? 3. Amikor a köztisztasági vállalat visszavonta a 13. számú lépcsőhá/ra vonatkozó rovaririási szándékát, miért nem értesítette még aznap — ha kell, táviratban vagy egyszerűen a lépesöházban kifüggesztett hirdetményben — a lakókat? A fenti kérdéseken tűnődve, vízióként jelennek meg szemem előtt a képzeletemben már óriásokká nőit bogarak, amelyek hosszú sorban vonulnak el házunk elölt, magasra tartott táblákat cipelve ezzel a felirattal: „A csótányoknak is vannak barátaik!” 1 V. E. Miskolc, Bársony J. u. 13. sz. Amatőrként, de mívesen Ebben az évben is bemutatkozott — immár negyedik alkalommal a megalakulás óta — az LKM képzőművészeti stúdiója. A kiállításon 45 kép, grafika, linó és montázs látható az LKM KISZ- klubjában május 17-ig. Az amatőr képzőművészek évek óta nagy lelkesedéssel dolgoznak. Kletz László szakkörvezető instrukciójával. Céljuk: az esztétikai neveles. A tizenöt lelkes — nagyrészt fiatal — stúdiótag mar jelentős eredményeket is mondhat magáénak, hiszen az amatőr képzőművészek minden eddigi seregszemléjén reszt vettek. Rendezzünk játékbörzét! Sok-sok családnál halmozódnak fel■ gyermekjátékok — két-, illetve háromkerekű kerékpárok, go tartok, pedálos autók stb. —, amelyeket, a serdülök már kinőttek, ám jó állapotuk miatt sajnáljuk kidobni. Tárolásuk nagy gondot jelent a házgyári lakásokban. Ennek ellenére tartogatjuk őket. hiszen ezek a játékok többnyire drágák, s ráadásul hiánycikkek is... S a másik oldal: sokan vennének az üzletekben kaphatóknál — vagy éppen nem is kaphatóknál! — olcsóbban ilyen hasznait játékszereket. No de hol, hogyan? A nagy sikerrel megtartott sibörZe adta a következő ötletet: valamelyik szabad szombat délelőttjén az egyik nagy játszóterünkön — például az Eszperantó téren — meg lehetne szervezni egy játékbörzet, ahol a használt, ámde fölöslegessé vált, s még használható gyermekjátékok új gazdái találhatnának. Kérem a Déli Hírlapot, hogy segítsen megszervezni ezt a börzét. Hiszem, hogy sokan élnének a lehetőséggel. Dr. Kanceczkiné Havas Sonja Miskolc, Bársony J. u. 41. sz. Egyetértünk olvasónkkal, annál is inkább, mert a játékbörze gondolatát nem először pendítjük meg, S már tapasztalatokat is lehet majd' szérezni egy másik nagy megyei városból, Pécsről, ahol a gyermeknapon rendeznek országos ja- tékbörzét. Készséggel és. örömmel segítünk tehal. Kérjük olvasóinkat. hogy Írják meg szerkesztőségünknek: ki mit vinne ki szívesen erre a játékbörzére, ki milyen játékot keresne ott. véleményünk szerint melyik nagy játszóterünk lenne a legalkalmasabb erre a rendhagyó „csereberére”? Ha kellő érdeklődés kiséri a javaslatot — rajtunk nem múlhat! A szerk. Az avas-déli lakótelepen, az Elek Tamás utca 11. szám alatti bérház első és második emeletét lassan két éve kisgyerekek uralják. Hat lakást — 157 gyerek. — Az új lakótelep apró csemetéi ugyanis olyan sokan vannak, hogy a tanács több bérházban is rákényszerült úgynevezett lakóházi óvodát létesíteni, s előreláthatóan még több éven át fenntartani — mondta Barnócki Jó- zsefné, az óvoda vezetője, akinek a beköltözéskor ugyancsak sok gondja adódott: hogyan teremtsen a bérházban, s a hozzá tartozó kicsi és rendezetlen területen olyan körülményeket, hogy az az óvodai nevelés és ellátás céljait, a gyermekek jó közérzetét, mozgási és pihenési igényeit egyaránt kielégítse. Szerencsére nem maradt magára a gondok megoldásában. Igazán követésre méltó társadalmi segítségről, összefogásról adhatnak számot itt. A kifogástalan tisztaságú, rendkívül hangulatosan berendezett óvodában szinte mindennek története van. Beköltözéskor a BÁÉV egyik szocialista brigádja — Pásztor József vezetésével — társadalmi munkában végezte el például a villanyszerelői tennivalókat, a csillárok felhelyezését. de az öltözőszekrények rögzítését, sót a ta- pétacserét is. Aztán, amikor a gyerekek a tapéták alját összefii'káluík. ismét a BÁ- ÉV-esek segítettek az óvodának: a József Attila szocialista brigád — Saiga Janos és Csontó János irányításával — ..olajlábakat” festett a szobákban. Közben a December 4. Drótművekben dolgozó szülők a rendezetlen udvart szé- pítgették. Hargitai Pál vezetésével a Petőfi Sándor, majd az MHSZ szocialista brigád készített drótkerítést, hintát, homokozót, csúz- dát. Mellesleg: a Miskolci Beruházási Vállalat területileg illetékes műszaki ellenőre — Zsoldos János —egyik napon öt jókora csemetefával lepte meg az óvodát, ilyen szavak kíséretében: — A Miskolci Kertészeti Vállalat küldte, hogy lomb- arnyék is legyen az udvaron. Az előadódó apró javítgatásokban pedig szinte minden nap szívesen segítenek a szülők. Ott jártunkkor az egyik apuka — Kavasánszki Sándor, az LKM forgattyús üzemének dolgozója — az első emeleti öltözőszekrényeket javítgatta éppen. Tavaly ez az óvoda 98 ezer forint értékű társadalmi munkát könyvelhetett el. A szocialista brigádok, a szülők tehát csaknem 100 ezer Kulcs a ruhatárban Va&arnap este baráti körünkkel átmentünk az Ifjúsági étterembe szórakozni. Tulajdonképpen jól éreztük magunkat, s kiszolgálásra sern lehetett panaszunk. Figyelmesek, udvariasak volKilencven gyermek — ki tudja, hányfelé kerül? tak velünk szemben, s nyil- ván ezt tapasztalták a többi asztalnál ülő vendégek is. Ám. mégiscsak tartogatott kellemetlen meglepetést a vendéglő. A toalettet kerestük. de ajtaja zárva volt, s rajta felirat: a kulcs a ruhatárban. egv forint ellenében megkapható. H-:bo-og1un'-: az eset fölött. V'.'hr rí r.y iür.k, véleménye az volt. hogy ilyesminek egy II. osztályú étteremben .nem volna ■ 'ízzel msytijrennie. V ej azt ni -e tel kí i': el a for::st.• ha a ku:c 'irt a v?. ’ légnek reáirt ! fáradnia? Máid ne n v: íek, fel vala'.!'.. ha már bif'.ön szolr gälte'. int megüt".éltetik a vendéggel a „kulcsátadást"? Kár ilyesmivel bosszantani a szórakozni vágyók t. K. Jenőre Miskolc Az étterem vezetője mentegetőzött a jogos panasz hallatán. Elnézést kér a kedves vendégektől, jobb híján választották ezt a kényszermegoldást. Mint mondta: manapság nagyon nehéz az illemhely felügyeletére vállalkozót találni. Szerencsére csupán pár napig tartott ez a háborgásra okot adó helyzet. Ma már az intim helyiség ajtaja is nyitva áll. A tagság nagy része fizikai dolgozó, s Így külön erdekes, hogy a nehéz fizikai munka után a könnyű kezeket igénylő foglalatosságot is mívesen végzik szabad idejükben. Tevékenységüket azzal hálálja meg a KISZ városi bizottsága, a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ, hogy segítséget nyújt alkotó munkájukhoz. Terveik közölt szerepel, hogy a képzőművészet minden ágazatával megismerkedjenek, és ezen belül képességeikhez mérten jártasságot szerezzenek. B, A. A Petnehazy ulcai lakótelep épületeit harmadik esztendeje folyamatosan felújítják. A lakótelepen levő bölcsőde felújítását is tervezték már a munkálatok megkezdése előtt. Ehhez a napokban akarnak hozzáfogni. Volt idő tehát a lakótelep munkálatainak megkezdésétől napjainkig intézkedni a bölcsődében levő picinyek elhelyezésére. El is intézték. Véleményem szerint 5 perc alatt, a következő módon: az avas! lakásbölcsődébe 20, a Ttáez Ádám utcai bölcsődébe 4U. a Szentpéteri kapui bölcsődébe 20, a Selyemréten levőbe 4 kicsi kerül, a többi máshová. (De hol van az a máshol?) Közölték mindezt pedig a szülőkkel május 6- an. de a végleges listát — hogy melyik gyermek hová kerül — csak ma, május 15- en hozzak nyilvano«agra. Ez van. Majd elfelejtettem: volt még egy nagyon jó ötlete az illetékesnek. Nagylelkű Valaki rendelkezésünkre bocsát egy autóbuszt, amely reggel vinné a gyerekeket — és esetleg a ’ szülőket is — a ■ Petneházy utcáról a Rácz Ádám utcáig. De hogyan, amikor minden szülő különböző időpontban indul munkába ... ? A szülőknek volna ennél jobb ötlete: esetlgg a Petneházy lakótelepen vagy az avasi lakótelepen helyet biztosíthatnának a felújítás idejére ezeknek a gyermekeknek. Lakásokban.- Ne kelljen szétszórni az összeszokott kis közösségeket! Kovács i'erencné Miskolc, Bezerédi u. 34. sz. (A városi tanács művelődésügyi osztályának szives figyelmébe ajánljuk olvasónk javaslatai. A szerk.)
