Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-12 / 109. szám

f: A T Bemutató a színházban Irma, te édes Irma, a párizsi utcalány beleszeret Nestorba, egy ma­roknyi alvilági figura „nesz­torába”. Dobja eddigi kitar­tottját, Mimózát, és szíve pa­rancsának engedelmeskedve még többet „dolgozik”, hogy még több pénzt adhasson új barátjának. Nestor, aki Ho­mérosz idős, tapasztalt, bölcs királyának nevéből vált az idegen szavak szótárának cikkszavává, féltékeny lesz. Pedig semmi oka rá, hiszen 'Irma nem csalja meg senki­vel, az, hogy pénzért árulja testét, az ő köreikben termé­szetes női munka. És - mint tudjuk - más a munka, más a szerelem. Nestor mégis féltékeny, előbb csak általában a férfi­akra. később saját magára. Merthogy kerít Irmának egy —'■ csak egy! — gazdag ki­tartót, aki... ő maga, álru­hában, álszemüvegben, álsza- kállal'. ÖScar úr — az álsza­kállas Nestor — és Nestor — a szakálltalan Oscar — ágya között ingázik Irma, hozza- viszi a tízezer frankokat, az­az: ugyanazt a tízezer fran­kot. És hát... bekövetkezik az, .amitől mindannyian tar­tunk,, beleszeret Oscar úrba. Pompás vígjátéki alaphely­zet, Olyannyira pompás, hogy éhből világsikerű darabot irt 195ű-ban Alexandre Bref- fortv Áz első rész végén Nestor —Oscárt a tudathasadásos szefeiemféltés „gyilkosságba” kérgfeti. Leszámol Oscar úr­ral, álszakállát, szemüvegét, kalapját a Szajnába dobja. Tárgyi bizonyíték — hulla — hiányában is életfogytiglani börtönszigetre ítéli a tekinte­tes bíróság. Már csak meg kelj szökni a- szigetről, haza­térni, bebizonyítani, hogy ár- taflsyjk és, ..Irma . ikreinek,, a, ki$ .fägstörnak és, Oscárnák boldog apukája lehet a reha­bilitált Nestor. •Míg az első rész viszonylag egységes, a második néhány önálló életet élő kabaréjele­net laza láncolata. (A bíró­sági, tárgyalás, a börtönsziget, a szökés, a hazatérés, utóbbin belül a betét az adószedővel, vájd a heppiend.) Világsiker ide, világsiker oda. igencsak úgy tűnik, hogy a szerzőnek volt egy remek vígjátéki öt­lete, ami azonban kevés volt egész estét betöltő darabhoz, így hát megfejelte parányi bohózatok sorával. És még feltehetően ez is kevés lett volna, ha nem szerez mind­ehhez kitűnő, fülbemászó dallamú zenét Marguerite Monnot. Utcalány és utcafiúk, egy kis ‘lírai jó sok humor, dal­betétek — így már majdnem érthető az Irma karrierje. Még néhány dolog hiányzik hozzá: két nagyszerű színész, akik hosszú idő óta — mél­tán — bírják az adott or­szág, város közönségének ke­gyét. több más poénvadász színész, nem utolsósorban a vígjáték törvénveit nagyon értő rendező, díszlettervező, jelmeztervező. Hogy miért mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház az Irma, te édest? Bizonyára úgy gondolták, hogy mindez együtt van. Lehet, hogy így van. az előadás néni ezt bi- zon3’ítja. (Azért, hogy még­sem volt minden rendben, és ezt a színház illetékesei is tudtak, : 'bizonyítja, hogy a meghirdetettel ellentétben a darabot nem kettős, hanem másfélszeres szereposztásban játsszák, a férfi főszerepet csak Varga Gyulára merték rábízni.) ■ Nagy, túl nagy a „felhaj­tás” a bevezetőben. A szín­ház előcsarnokában hangszó­rókból sugárzott riport fo­gadja a közönséget, ebből megtudjuk, hogy Párizs — Párizs. Megkezdődik a játék, de még mindig nem kezdő­dik, mert előbb vetített dia- képekbol tudjuk meg, hogy ♦ Komáromy Éva és Varga Gyula — Irma és Nestor (Jármay György felvétele) Párizs — Párizs. Mindez nem lenne bántó — utólag —, ha. felfokozott várakozá­sunkat nem követné csaló­dás. Végre valóban megkez­dődik az, amire beültünk, a narrátor elmondja nekünk, hogy Párizs — Párizs. És ezek után egy olyan stilusegyvelegnek leszünk szem- és fültanúi, amiből jó nem sülhet ki. A hagyomá­nyos, könnyed bohózati já­téktól a majdnem sokkoló színházig (a banditák kóru­sának éneke, arcuk alulról megvilágítva), a tandrámától a brechti színházig, sok min­dent belegyömöszöl a ven­dégrendező Éless Béla, a mis­kolci előadásba. Magas er- kölcsiséget kíván bemutatni, léleknemesítő hatást elérni ott, ahol erről szó sincs. El­kallódik a darab líraisága, pedig a humorral ötvözve ez adná a báját. A színészek szinte érzelem nélkül szerepüket „ledarálva'’ játszanak, itt-ott csillan csak meg a két. (illetve három. Zsolnai Júliát a főpróbán láttam), főszereplő tehetsége. Komáromy Éva (Irma) első­sorban énektudásban jeleske­dik, Zsolnai Júlia (a másik Irma) bájai tagadhatatlanok, ám végig egysíkú érdesség­gel énekel-beszél. A legna­gyobb csalódást Varga Gyula okozza, akit képességei min­denképpen alkalmassá tenné­nek e szerep (Nestor) meg- förmálására. Sajnos, ő sem ..hozza magát", faradt bele­törődéssel játszik. Vonatkozik ez a mellékszereplőkre is, szinte kivétel nélkül. Nem találják helyüket — stílusu­kat — a bandatagok (Radó Béla, Teszáry László, M. Szi­lagyi Lajos, Ötvös Éva), kö­zülük még Rudas István ala­kítása elfogadható. A bártu- lajdonos-narrátor (Somló Ist­ván) elsősorban arra fordítja figyelmét, hogy túlharsogja a zenekart. A bírósági tárgyalás „al­című” jelenetben jól komé- diázik-parodizál az elnök- ügyész-ügyved harrnas (Csi­szár András. Kanalas László, Bánó Pál), kedves figura az ügyvéd-bojtár (Csabai János). Toronymagasan a legna­gyobb — nevetésben mért — sikert aratja az Angol utazó hálás szerepének lehetőségeit maximálisan kiaknázó Kriv- jánszky István. Néhány jól sikerült jelenet (az első rész végén a teme­tés. vagy a ‘börtönszigeti „el­vágyódó dal” beállítása, ha éppen nem esik szét a rács­díszlet. A szecsuáni jólélek - böl „átem,elt” mennyből az ágy), ötletes díszletek (terve­zőjük a vendég Vayer Ta­más), sok-sok kihasználatlan és. félresikeredett poén — a bábfigul'a .ssüirnyű I —, ez a miskolci Irma. te édes. A bo- hókás jelmezeket Fekete Má­ria. a koreográfiát Somoss Zsuzsa tervezte, zenei vezető Herédy Éva. SZABADOS GÁBOR Hétköznapok anatómiája A cím kissé riasztó és meg­tévesztő is. A gyanútlan néző­nek, olvasónak önkéntelenül is Szentágothai professzor minapi előadássorozata juthat az eszé­be. holott ezúttal egészen más­ról van szó. Ebben, a szomba­ton kezdődött sorozatban is az ember kerül terítékre, de nem a biológikuma, hanem a tár­sadalmi szerepe. Mindezt maga a sorozat (egyik) szerzője: Csepeli György mondta el ma­gyarázatként, beharangozóként, mintegy megnyugtatásunkra. Marxot; idézte, s ezzel önkénte­lenül is igen magasra emelte önmaguk számára a mércét. Idézhette volna Shakespeare-t is, „színház az egész világ”, mert ez talán jobban is kife­jezi a műsor lényegét, mondán, dóját. Később, az interjúkat hallgatva ugyanis kiderült, hogy azért nem kell ezt a „tudomá­nyos” igényt túl komolyan ven­ni. Az első adás után (13 ré­szesre tervezték) kiderült, hogy amolyan játékos, csevegő lec­kéket kapunk ön- és ember- ismeretből a hétköznapok szint, jén. Innen hát a cím is: hét­köznapok anatómiája. Nosce te ipsum! == Isméid meg önmagad! A latin mon­dás egyszerre erkölcsi pa­rancs és praktikus tanács. Csak az tudja a sorsát ala­kítani, aki fel tudja mérni a képességeit, lehetőségeit, önmaga és a világ korlátáit. Ugyanakkor a világ megis­merését is önmagunkon kezd­jük. A csecsemő nézegeti az ujjait, később (s nemcsak a kislányok) szívesen elidőz a tükör előtt. Az én, mint a megismerés tárgya és alanya mindig „kéznél van”. Az kö­vetkezhetne ebből, hogy va­lóban jól is ismerjük önma­gunkat. Nos, sajnos nem így ‘ van. Pontosabban szólva ez csak egy hosszú (lényegében a halálunkig tartó) folyamat eredménye lehet. Vannak viszont fogódzók, támpontok, amelyek segíthet­nek, mint ahogyan vannak tényleg bölcs embertársaink, akik okos tanácsokat, tudnak ■ adni. Óriási szerepe- van a 'családnak és az iskolának.' Ha olyan szerencsénk van, hogy intelligens, a lélektan­ban is jártas nevelővel talál­kozunk, akkor az ő tapinta­tos vezetésével megszabadul­hatunk pl. a gátlásainktól, rossz beidegzettségeinktől, szokásainktól. Nincs minden­kinek ilyen szerencséje, de enélkül is boldogulhatunk, ha tudatossá tesszük1 az önmeg­figyelést. Ezt azonban sokan összetévesztik a saját lel­kűkben való vájkaíáss'al. Órákig tudnak '• „lelkizni”, ilyen-olyan lelki pattanásaik­kal, karcolásaikkal bíbelődni. Miért baj ez?,. Mert a leg­többször megreked a técsegés szintjén, önismétlésekbe, túl­zásokba bonyolódik, s ez még a türelmes partnernak is fá­rasztó. Veszedelmes ez azért is. mert éppen a lényegről: a világról, az én és a világ kapcsolatáról tereli, el a fi­gyelmet. A világ ugyanis sok­kal érdekesebb, izgalmasabb, színesebb, mint mi magunk. Másrészt: aki nem figyel a világra, az soha nem ismeri meg önmagát sem. Ez a kissé közhelyes igaz­ság ennek az (első) adásnak a tanulsága is. Közheiyesnek talán éppen a megszólaltatott interjú alanyok, illetve a ri­porter (Wisinger István) kér­dései miatt éreztük. Melyik szép (és nem szép) nő fogja bevallani, hogy hiú? pláne a tévé nyilvánossága előtt? Hiúk a férfiak is, persze, csak éppen másra, nem min­dig a külsejükre, megjelené­sükre. A hiúság és a becs­vágy nagyon is közel áll egy­máshoz. Becsvágy nélkül nem lehet élni, célokat kitűzni, míg a hiúság — önmagában — fárasztóan unalmassá és ellenszenvessé teheti az em­bert. Nagyon is érdekes a „világ visszajelzése”, amely igazolhatja vagy más irány­ba terelheti a viselkedésün­ket. Kár, hogy a tévé példái nem eléggé általánosíthatók. Nem, mert sem Skála Ági, sem a Ki. mit tud?-on ku­darcot vallott kislány, sem a sikeresebb fiatalember pél­dája nem eléggé jellemző. Másrészt a Ki, mit tud? mint „akció” nagyon is érdekes kérdéseket vet fel,, hiszen maga a tévé kelti’ Váz illúziót'-■■»>•' tiatalökfeanAhógy" munka és tanulás nélkül is lehet sikert elérni, karriert csinálni! De — belátjuk — ennek a kérdéskörnek az ala­posabb elemzése már a szo­ciológusok. s nem egy tévé­műsor dolga. Sportszerűtlen is lenne az első adás után véleményt mondani magáról a sorozatról, hisz még éppen egy tucatnyi rész van előt­tünk. (horpácsi) Radnóti-hékemenet Körülbelül 15 ezren vettek részt vasárnap a Radnóti-’ békemeneten. Győrből indult a menet és részt vevői Abda község határába, a Rábca folyó partjára zarándokoltak * el: itt oltották ki — nem a liszt Ferenc Ma este fél 8 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban vendégszerepei a budapesti Liszt Ferenc Kamarazene- kar. A Liszt Ferenc Kamaraze­nekar 1962-ben alakult Sán­dor Frigyes művészeti, veze­tő vezetésével. Azóta tevéke­nyen részt vesz az együttes a magyar zenei életben. Re­pertoárjukon elsősorban ba­rokk és a XX. század mű­vei szerepelnek. Az együttes nevéhez számos bemutató fűződik, művészi tevékenysé­güket hanglemez- és rádiófel­vétel örökíti meg. Hangle­mezre vették például Vival­di. Bach, Corelli müveit. Szá­mos külföldi hangverseny- kőrútjuk során felléptek Ausztria, Jugoszlávia. Olasz­ország, Franciaország és az Egyesült Államok városai­ban. Az együttes művészeti ve­zetését Sándor Frigyes halá­la után Rolla János látja el. Az est folyamán az együt­tesse] fellép Onczay Csaba gordonka-. Kostyál Kálmán hegedű-, First Zoltán hege­dű-. Szőkefalvy Nagy Katalin ének- és Ella István orgona­művész. Műsorukon hallható: Bach: D-dúr versenymű 3 hegedűre, Boccherini: D-dúr gordonkaverseny, Decsényi János: Sírfelirat és Dvorak: Szerenád vonószenekarra. Hangversenymester: Rolla János vezényel: Gazda Pe­ter. sokkal a második világhábo­rú befejezése előtt. — Rad­nóti Miklós életét a fasisz­ták gotyói. Hagyomány már, hogy a győzelem napját köve­tő első vasárnapon békeme- nelet ■ rendeznek az itteni emlékhelyre a Györ-Sopron megyei fiatalok. A menetben részt vettek az ország va­lamennyi megyéjéből és a fővárosból érkezett fiatalok népes csoportjai is. A folyó­parti emlékhelyen Nagy Sán­dor, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára mondott be­szédet. A beszéd után ko­szorúzás! ünnepséget tartot­tak. A Radnóti-emlékhelyet elborították a kegyelet virá­gai. A békemenet és az ün­nepség honvédelmi bemuta­tóval fejeződött be. Zene és néninűvés/et A „Kepes zenei kaleidosz­kóp” című zenés, vetitettké- pes sorozat következő előadá­sát, május 13-án, kedden délután 6 órakor tartja Tur- esanyi Emil főiskolai tanár, a miskolci II. Rákóczi Fe­renc Könyvtárban. Az elő­adás címe: Zene és népmű­vészét. műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00; Deli kró­nika. - 12.20: Ki nyer mav - Í2.3o: Válaszolunk hallgatóinknak.- 12.ő0: Zenei eruekességek az elrhuit hét müsoráool. — 14.3«; Válaszlevél egy fioKban. - 14.54; Édes anyanyelvűnk. - 15.00: Hí­rek. - iá.lo: A Szovjetunió né­peinek zenejéóol. - la.20: Képek es jeikepek. Müveiodestőrtenet gyerekeknek. - ítí.oo: ütközően.- Lb.üa: Koruspocuum. - 10.2O: Kamarazene. - 17.00: Hírek, ­li.iu: A királyné csipkekencíoje. Uperettrészletek. - Inad: Mentó- kocsi érkezik... - 18.J5: Hol' volt, hol nem volt ... - 18.30; Esti magazin. - 19.15: A Rádió-’ színház bemutatója. Spinoza, Theun de Vries hangjáteka. - 20.49: Színes népi muzsika. ~ 21.30: Vonalvég. - 22.00: Hírek.- 22.20: Tíz perc külpolitika. - 22.30: Händel: Acis es Galathea- pásztorjáték. - 24.00: Hírek.- 0.10: Balázs Árpád es Till&i Aurél nepdaikórusaiból. Petőfi rádió: 12.00; Lakatos Sándor népi zenekara játszik,.- 12.30: Hírek. - 12.33: Kis ma­gyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. - 13.25: A Munkásőrség Központi férfikara énekel. - 14.00: Kettőtől ötig - a Radio kívánságműsora. - 17.00: A fel­nőttkor határán. - 17.30: ötödik sebesseg. - 18.30: Hírek. - 18.33; Zeneközeiben. - 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.30: Hírek. - 20.33: Senki többet? Harmadszor! - 21.50: örökzöld dallamok. - 23,00: Hírek. - 23.15: Jolán tha. Részletek Sullivan operettjéből. - 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Hírek, időjárás. - 17.05: Hétről hétre, hétién este. A stúdió zenés ma­gazinja. A műsort szerkeszti: Antal Magda. - 17.50: El sze­retném mondani . . . Gyárfás Im­re jegyzete. - 18.00: Eszak-ma- gyarországi krónika. (Az építő­ipar .tovabbfejlesztésenek lehető­ségeiről ... - Ünnepi megemlé­kezés az egészségügyi világnap alkalmából.) - ia.25-18.30: Hír­összefoglaló. Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap es a Heves megyei Népújság keddi számából. Televízió, 1. műsor: 18.45: Té­vétorna, - 18.50: Esti mese. - 19.00: Volt egyszer egy Paleszti­na. - 19,55: Hírek. - 20:00: A Magyar Televízió III. nemzetkö­zi karmesterversenye, Díjkiosz­tó gálaest. - 21.30: „Megpendí­tettem egy húrt...” Nemes- kürthy Istvánnal beszélget Zöldi László. - 22.10: Hírek. Kiállítások: Mim Galena (10- M>: Csikszentmiháiyi Róbert ­szobrászművész és Deim Pál fes­tőművész kiállítása. - Szönyi-te- rcjp3 (9,30—18): Csongrád mesvei leStppiüvésíek kiállítása. - jözseL-. MW» —Könyvtár’- '(12-20)y Rsjz- Iflmtervek és rajzfilmek. Filmszínházak: Béke (í4, hns, 8) : Földi űrutazás (mb. szí. ame­rikai film. Hl. helyár). - Béke, kamaramozi (4): Az inkák kin­cse (mb. bolgár-NSZK film) ­(6) : Halhatatlan légiós (szí. ma­gyar film). - Kossuth (13. hn3): Államérdek (mb. szí. francia- olasz film, 14. éven aluliaknak nem ajánljuk) - (7): Akiket forró szenvedély hevít (mb. szí. olasz film, 16 éven felülieknek, Hl- helyár). - Kossuth, éjszakai vetítés (9): Földi űrutazás (mb. szí. amerikai film, 111. helyár).- Hevesy Iván Filmklub (í5. 17) : Szívzörej (francia-olasz film) - Táncsics (4, 6, 8): Örült nők ket­rece (mb. szí. francia-olasz film, 16 even felülieknek, III. helyár).- Táncsics kamaramozi (6) : Roeco és fivérei 1-H. (mb. olasz film, 16 éven felülieknek, dupla helyár). — Fáklya (14,16): Foly­tassa, Kleó! (szí. angol film). - Fáklya Filmklub (főj: Szivzöt ej (francia-olasz film). - Szikra (3. 5): Félénk vagyok, de hódí­tani akarok! (Mb. szí. francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, IH. heiyár). - Szikra Filmklub (7): Nézd a bohócot! (szí. olasz film, 18 éven felüli­eknek). - Petőfi (15, 1:7): Az utolsó vérbosszú (szovjet film).- Tokaj vendéglátóhoz. disco­mozi (7) : Száll a kakukk fész­kére (szí. amerikai film, 16 éven felülieknek). - Tapolca, Atly (8): Ajándék ez a nap (szí. magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk). - Görömböly, Krúdy (7) : Négy bandita, tíz áldözat (mb. szí. francia film. II. hely­ár.) — Pereces (6): Ezüstnvereg (mb. olasz film. II. helyár) - Hámor (6): Vállalom, tűnök 1 (mb. csehszlovák film). - Szirma (6): Vállalom, főnök! (mb. cseh­szlovák film). Kossuth rádió: 3.00: Hírek. - 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. - 0.27: A felnőttkor határán. - 8.57: Nótacsokor. - 9.44: Rímek és ritmusok. - 10.00: Hírek. - 10.05: MR 10-14. -10.35: Kamarazene. - 11.40: ... hogv hosszú életű légy e földön. Csak Gyula elbeszélésének rádioval- tozata. Petőfi-rádió: 8.00: Hírek. -8.20: Tíz perc külpolitika. - 8.30: Hí­rek. - 8.33: Társalgó. - 10.30: Hírek. - 10.33: Zenedélelőtt. apróhirdetés Diplomamunkák, szakdolgoza­tok gépelését, angol szöveg má­solását vállalom. ..Szép külalak 71 550” jeligére a kiadóba. Hároméves Trabant, vizsgáztat­va eladó. Érdeklődni munkáid* után, a 33~37.3-as telefonon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents