Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

Villantó 9 Szép-e Miskolc? Az idegenek, ha Tapolcára mennek, azt mondják, igen. Ha a belvárost látogatják, fa­nyalognak. Bizonyára nem tet­szik nekik az Ady-hidnál lévő óra, amely semmiképp sem akarja mutatni o Tiszai pálya­udvar felöl érkezőknek az időt. Aztán továbbmennek. Ha útjuk az MSZBT tér felé tart, megcsodálhatják a tulipáno­kat. A Miskolci Kertészeti Vál­lalat a városban több tízezer tulipánt telepített. De ha az útjuk nem arra tart, akkor is megpihenhetnek a Centrum Aruház előtt. A kellemes ülő­helyeket ugyancsak a kerté-* sezti vállalat tervezte, és vi­tette a helyszínre. Még né­hány méter, és a jövő Mis- kolcára figyelhetnek. Javában folyik az Ady-híd és a Búza tér közötti átmeneti terület közmüforgalmát elősegítő köz­út rendezése. A villany, a víz, a gáz, a szennyvíz veze­tékei már régen a felszín alatt, s a felszín fefetti mun­kákkal is hamarosan végez a KÉV Metró. Ezután néhány lé­pés, és a tavaszi közmű- felújítási munkákat láthatja az idegen. Arrébb festik a zebrát. Es végezetül egy nem mindennapi téma: gyermek- kocsi a Zsiguli mellett. Apuka, anyuka benn ül. Anyuka a csecsemőt is bevitte. A felvé­tel idején a csöppség éppen tejet ivott. Nem is akármeny­Barangolás a belvárosban nyit. Még a fényképezőgép sem zavarta meg, hogy hat­hónapos kora ellenére 300 grammot fogyasszon. Szép-e Miskolc? Lehet, hogy a belváros csú­nya, de széppé teszik az apró. mindennapos esemé­nyek. Tudjuk, ilyenek minden városban vannak. De mi most Miskolc belvárosában baran­goltunk. (Solymos László képriportja)' Aki pisztrángot akar fogni. • #» Miből és mennyit kap az újító? Az egyik cégnél azzal dicsekedtek, hogy az újítók elisme­rése új lendületet vett, 's egyre inkább új formát ölt. Az eszmei alapon díjazott ötlet-emberek aránya egyre nő, s ez — szerintük — jó dolog ... Nemrég Miskolcon járt az Országos Találmányi Hivatal elnöke, s száznál több szakember előtt szögezte le: az újítok eszmei díjazása mérsékli az anyagi ösztönzést, visszafogja az ambíciókat, s az újítások honorálása egyre inkább juta­lék-, járadék-jellegű kezd lenni... Ez rossz és veszélyes gya­korlat ... Miről is van szó? A mai szabályok szerint vala­mely ötlet (újítás, találmány, szabadalom) gazdasági haszná­ból a „szülő” alapvetően kétfajta módon részesedhet: vagy szigorúan közgazdasági alapon, vagy kizárólag eszmei alapon. Az előbbi esetben a haszon 2—5 százaléka az övé. Itt nincs, nem lehet vita. Az utóbbi esetben — tisztelet a kivételnek — hasára ver az. aki kalkulál. Az eszmei díjazás adminisztra­tív lebonyolítása gyorsabb, s kevesebbe is kerül a vállalat­nak, illetve kevesebbet kasszírozhat az újító. A kicsi pénz mindig biztosabb. Ha történetesen fogyóban a vállalat ilyen célra előirányzott pénze, akkor két dolgot tehet: vagy eluta­sítja az újítást, vagy ajánlatot tesz a végül is fillérekbe ke­rülő, eszmei díjazásra. Ez a gyakorlat — mert hiszen aligha tagadható — nem válik javára a mozgalomnak. A szürkéket, a megalkuvókat, az ötletteleneket részesíti előnyben, s eleve kedvét szegi azoknak, akik nem restek gondolkodni. , Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy első látásra az újító pénze — bármilyen címen honoráltassék is — a „többieknek” szánt -közös alapot csökkenti. Hosszú és kanyargós vitához vezet a mechanizmus áttekintése. Tény az, hogy jelenleg az újító, töprengő, a több ötletért, munkáért joggal többet váró ember nem az első helyen szerepel a vállalati népszerűségi listán. Éppen ezért van az, hogy Borsodban például évek óta stagnál a hasznosított újítások és a kimutatható hasznot hozó újítók száma; de ez még mindig kedvezőbb az országos hely­zetnél, hiszen ebben az esetben visszaesésről beszélt az OTH elnöke. (Más kérdés, s aligha szolgálhat vigaszul, hogy a hasznosított újítások nyomán mért eredmény nem csökkent.) Visszatérve a bevezetőben idézett céghez, illetve a hang­zatos nyilatkozatokhoz: csínján kell bánnunk olyan tények felmagasztalásával, amelyek legfeljebb csak alkalmi és rövid távú erényt dicsérnek, ellentmondva a holnapi igényhez mért gyakorlatnak. < (brack*) Építőipari ankét Mit tegyenek azok. akiket a nemesebb halak kifogása vonz, például a pisztrángé? Most számukra szolgálunk néhány tanáccsal. A sebes pisztráng és a szi- várványos pisztráng a gyors folyású, oxigéndús, hegyi pa­takok lakója, de előfordulnak — telepítés útján — a kris­tálytiszta, mélyvizű tavakban is. (Épp erről olvastunk hírt az elmúlt napokban; 1980- ban immár harmadszor tele­pítettek pisztrángokat a nyé­ki tavakba. Az eddigi tapasz­talatok kedvezőek.) Tehát a horgász szereljen a hátára turistazsákot is a horgász- készségek mellé. Menjen ki a Bükkbe! Nem is kell so­kat vándorolnia, hogy pata-, kot találjon. Azokon a he­lyeken. ahol egy kis mélye­dés van a mederben, vagy szikla torlaszolja el a lefolyó víz útját, vagy egy-egy bo­kor hajlik a patakba, előbb- utóbb foghat pisztrángot, ha jó a készsége. Legkönnyeb­ben műléggyel érhet el si­kert, azonban több dologra is vigyázni kell: 1. 22 cm-nél kisebb halat nem foghat ki; 2. A beszerezhető enge­délyekről időben érdeklőd­jön. hiszen a Bükki Nemzeti Parkban (természetvédelmi térület) csak névre szólóan, és csak meghatározott időre adnak ki horgászati enge­délyt­3. Legyen ügyesebb, mint egyébként szokott. Ugyanis a pisztráng műlegyes halásza­tát Világviszonylatban . is a horgászat legmagasabb foká­nak tekintik. Ha egy-két halat fogott, a többi már egyszerű. Húsa bárhogv elkészítve ízletes, fe­hérjéd ús. Hétfőn délután' tél három­kor a Szemere utcai székház­ban építőipari ankótot rendez az MTESZ megyei szerve­zete, a szervezet kommuná­lis bizottsága, s az Építő­ipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja. Az ankét előadója Szilágyi Lajos épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, aki az építőipar továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről tart elő­adást. Ezt követően a ren­dezők konzultációt tartanak, amelynek keretében kérdé­sek is feltehetők a minisz­terhelyettesnek. Liza, Helga és társaik A szemüveg kerete Tetsszen annak, aki viseli, keltsen ,jü benyomást mások­ban. ugyanakkor az ortos minden előírását pontosan elégítse ki. Ezeknek az egy­mástól nagyon távolálló igé­nyeknek, a divat és az egész­ségügy követelményeinek kell egyszerre megfelelniük az optikai szemüvegkeretek­nek. Nem kis feladatot ad ez a Látszerészeti Eszközök Gyárában a Liza, a Helga, és más. újabb és újabb model­lek telezőinek, szerkesztői­nek. hiszen Granvisus már­kájú kereteik a hazai és a világpiacon is nagyon kere­settek. Az első helyen — természe­tesen — az optikai követel­ményeket veszik figyelembe. Ekkor is sok mindenre kell tekintettel lenniük, de a leg­fontosabb: olyan legyen a ke­ret anvaga. formája, hogy az optikus könnyen meg tudja munkálni. A nagyüzemi ke- retgyártásnál, a kisebb-na- gyobb sorozatok- készítésénél ugyanis nem lehet pontosan követni az egyes emberek sokféle fe’formáját. A végső ..illesztést” az optikusnak kell elvégeznie. Ugyanakkor a sorozatgyártásnál is a fej anatómiai adottságaiból in­dulnak ki. Az NDK nagy ha­gyományokkal rendelkező jénai optikai iparának a ta­pasztalatait hasznosítva, 13 fő fejtipust különböztetnek meg. Ezek két nagy csoport­ra, az ovális és a szögletes típusra tagozódnak. Az ová­lishoz tartozik például a sze­lesen elliptikus, a tojásalakú, a fordított ovális (felül kes- kenyedő): a szögleteshez pe­dig a négyzetes, a keskeny rombusz, a különböző trapéz, az ötszögletes fejformák. Az optikusnak azonban a teljes egyéniséget, többek között például a tekintetet, a frizurát is figyelembe kell vennie ahhoz hogy ,ió kere­tet tudjon ajánlani. Emellett a kényelmi szempontok is nagyon lényegesek. A keret­nek úgy kell az orrtőhöz és a halántékhoz illeszkednie, hogy ne okozzon semmi za­vart. Az orrnál ugyanis bőr­betegséghez vezethet a kioi- rosodás, a halántéknál pedig a vérellátást zavarhatja. A Granvisus szakemberei alaposan ismerik a fő divat- irányzatokat. hiszen kiállító­ként is minden fontos nem­zetközi kiállításon, részt vesz­nek. Az új model’eket a gyár különféle szakembereiből — fejlesztőkből, műszakiakból, kereskedőkből — álló zsűri vizsgáztatja. Természetesen konzultálnak a forgalomba hozó OFOTÉRT szakemberei­vel is. Főleg a vevők kíván­ságait tudakolják. A női és a férfi szemüve­gek között tulajdonképpen csak a méretekben vannak nagy különbségek, a gyer­mekkereteket azonban jóval több variációban tervezik. A gyerekeknek ugyanis koruk­tól' függően nagyon változó, és a felnőttekétől -egészen el­térő a látásmódjuk. Mivel alacsonyak, mindig felfelé néznek. Ezért a keret felső részét, úgynevezett szemöl­dökívét - sokkal magasabbra készítik, mint a felnőttekét. A gyerekkerétek orrgyökét szélesebbre tervezik, mert a kicsinyek orrocskája még nem válik ki az arc síkjá­ból. széles és lapos. Fejük is aránvtalanul szélesebb, mint a felnőtteké, ezért a keretek oldalait úgy formálják, hogy a kis pu ni 11 am éret (a szemek egymástól való távolsága) el­lenére kényelmesen legyenek viselhetők. A tervezőkből és a szerkesztőkből álló szoci­alista brigád rendszeresen felkeresi a komáromi gyer­mekváros lakóit, az egyik esztergomi általános iskolát és óvodát hogy személyesen is meggvőződienek gyártmá­nyaik alkalmasságáról, illet­ve tapasztalatokat szerezze­nek az új típusok tervezésé­hez. B. *.

Next

/
Thumbnails
Contents