Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-31 / 126. szám

JL Ez alatt az embléma alatt először játszik dzsesszegyüttes — reméljük még sok követőjük akad A könyvhét könyvei Ra-Re kötetek Az egyre népszerűbbé váló Ra-Re kötetek tíz példányával rukkolt ki a könyvhétre a Magvető Kiadó, mégpedig csu­pa magyar szerző művével. Ezeket a köteteket könnyedsé­gükben is nívós irodalmat nyújtó mivoltuk es - nem utolsósorban - olcsóságuk egyaránt közkedveltekké tették már. és a könyvheti tízes szé­ria sem marad el a régiektől. Nézzük hát sorban, mit is ka­punk a könyvhétre. Minden ítélkezés szubjektív, a sorrend összeállítása ezúttal is elkerül­hetetlenül az: de talán egye­zik az olvasók ítéletével. A hatalommal való visz- szaelés lehetősége és a ma­nipulált tömeghisztéria nap­jaink közismert jelensége. Négy Ra-Re kötetnek is té­Zenei csemege és fesztiválétlap A hétvége eleje dzsessz-ritusban maja ez. Mas író. más-más hangvétellel mondja el ezzel kapcsolatban, amit érez, e« önti szórakoztatóan izgalmas sztoriba gondolatait. — Fe- ' lefci' László a Selgas című kisregényben egy gyáva, szürke senkiből szörnyeteg diktátorrá váló kisember pa. tologikus lelkiállapotát for­málja politikai krimivé. — Páskándi Géza a Beavatko­zz jazz szó kreol nyelven vadászatot es izgalmat jelent egyszerre. Ha vadászat nem is folyt, de valamiféle nyug­talan várakozás, a „nagy buli" előérzete lebegett a le­vegőben már jóval a dzsessz- hétvégét megnyitó első kon­cert előtt a Vasas Művelődési Ház előterében és környékén. Az ország minden tájáról seregiéit össze a népes né­zőközönség az egészen fiatal­tól a tisztes középkorúig: ki saját autóval, ki autóstop­pal. Kevéssel hét óra Után elhangzottak a megnyitó sza­vak, amelyeket a Magyar Rá­dió részéröl Kiss Imre, a miskolci rendező szerv nevé­ben dr. Környey Lászlóné, a Miskolci városi Művelődé­si Központ igazgatónője tol­mácsolt. Apróság, de mégis, fontos: a pár közvetlen, ven­dégszerető megnyitón el­hangzott szó megalapozta az este — s remélhetőleg az egész dzsessz hétvége — csa­ládias, barátságos légkörét. Elsőként a magyar „Sa­turnus'’ együttes hangszerein csendült tel az örömteli, já­tékos muzsika, amit dzsessz- nek neveznek. Elsőnek fel­lépni mindig hálátlan feladat, hiszen a nehezen megterem­tett jó hangulat a követke­ző együtteseknek, előadók­nak könnyíti meg a dolgoát, A Bbbos Gyula vezette együt­tes azonban könnyedén túl­tette magát ezen: átgondolt, igényes kompozíciókkal ko­moly sikert arattak rögtön az első percekben. A lélegzetvételnyi szünet­ben, aki tehette, a .büfébe tódult, s sietni sem kellett, mivel az előtérben házi té­véhálózat közvetítette — a magyarországi fesztiválok történetében először — a koncertteremben fellépő együttesek műsorát. Fusion Workshop — a név négy nemzetiséget és hét ze­nészt takar, akik időről időre együtt játsszva alakítják ki egyénenként különböző, de mégis közös nevezőre hoz­ható játékstílusaikból a len­dületes, s. viharos tetszést arató muzsikát. Lala Kova- cev jugoszláv dobos fergete­ges dobszólója s hazai nép­zenei elemekkel átszőtt szer-, zeménye az est kiemelkedő pontja volt: az aznapi „fő- díjat” vitathatatlanul ő nyer­te. A műsor* második részé­ben már igazi dzsesszfesz- tivál-módra. jelvénnyel és plakáttal felszerelt közönség hallgatta a Regős-kvartett egyéni hangzású, a dzsessz nehezebben * emészthető tar­tományaiba tartozó zenéjét. A koncertet a csehszlovákiai Peter Lipa kvartett zárta, Dedikál: Barátit Lajos Az ünnepi könyvhét ren­dezvénysorozata ma folyta­tódik. A könyvtéren — a Szabadság téren — ezúttal Dinnyés József daltulajdonos sásban egy szimpla kis le­vélhamisítási ügy nyomozása során jut el napjaink egyik tömeghisztériájának, a hisz­tériát kihasználó őrültnek lelki rugóihoz. Hernádi Gyu­la a Borotvált tabló című írásában a húszas évek fe­hérterrorjának egvik gyilkos­ságát, Somogyi—Bacsó meg- öletését használja fel arra, hogy a manipulált, kreált perek mechanizmusára irá­nyítsa rá reflektorát. — Rá- kosy Gergely pedig a maga szarkasztikus humorával ír­ja meg Latiatuc feleym... című kisregényében egy bá­nyába szorult ember utolsó visszaemlékezéseit, elénk ve­títve mindazt, ami visszás volt egy földi lény. de — visszatekintve a történelem A Napjaink estje a ítT-ben Az ünnepi könyvfiét ren­dezvénysorozatához kapcso­lódva ma délután 6 órától a TIT Kazinczy-klubjában ren­dezik meg a Napjaink című folyóirat estjét a Mis­kolc városi Könyvtár. Az esten a folyóirat munkatár­sai : Papp Lajos főszerkesz­tő. Serfözö Simon szerkesztő, Kalász László és Munkácsi Miklós rovatvezető mellett a Miskolci Nemzeti Színház művészei működnek közre. A B.-A.-Z. MEGYEI TAVHÓSZOLGALTATÓ VÁLLALAT értesíti a Bolgárföld-nyugat (Stadion u. 49—71 -ig. Bertalan u. 6—30-ig, Kiss tábornok u. 2-26-ig, Árvíz u. 2. és Szarkahegy u. 23-25-27. sz. alatti) fogyasztóit, hogy karbantartási munkák miatt a melegvíz-szolgáltatási MO. ills Mi 13-ij szüneteltetni lógta Kérjük fogyasztóink szives türelmét és megértését % Az öromzene és a zene öröme az arcon tükröződik: Heiri Kanzig virtuóz bögojatéka egyik emlékezetes hangulatterem­tője volt. hazai berkekben sajnos elég ritkán hallható és látható a dzsesszénekes tolmácsolásá­nak is helyt adó felállásban. A jam session — a zenészek kötetlen, improvizatív együtt- zenélése — minden koncer­ted csemegéje, ezúttal külö­nösen örvendetes csemege­ként, meglepetésként szol­gált. Az Avas-szálló Fehér terme kellemes helyszín, a kiszolgálás udvariassága és a mérsékelt árakkal büszkél­kedő fesztiválétlap pedig ör­vendetes meglepetés volt. Nyugodtan mondható, hogy az, mivel — sajnos — ritkán fordul elő, hogy a vendég­látóipar — ez esetben a Hun- garhotels — ennyire a szívén visel egy túl nagy nyereség­gel nem kecsegtető rendez­vényt. A rendezők feszültsége, várakozása kicsit enged: a premier fesztivál túlélte el­ső huszonnégy óráját, s a siker, úgy látszik, nem ma­rad el.,. műsorát hallhatják az érdek­lődők délután 5 órától. Hol­nap 12 órától ugyanitt Ba- ráth Lajos dedikálja műve­it. folyamatában — sok-sok lény életében. Egy régebbi és egy mai társadalomrajz bontakozik ki két másik kötetből C. H. M. (Csáth Géza. Havas Emil és Műnk Arthur) kisregénye. A repülő Vucsidol egv bácskai régi napilap elfelejtett foly­tatásait előbányászva, korai „sci-íi” formájában ad ké­pet a békebeli béke magyar vidéki kisvárosának életéről, Mikszálhra emlékeztető hu­morral. — Dobai Péter mai társadalmi korképe, a La­vina egy gyári rendész kör­mönfont gyilkosságát széle­síti ki napjaink kisemberei­nek tablójává, amelvben je­lentéktelen emberek apró törvénytelenségéi, látszólagos normális élete mögött gyil­kos indulatok húzódnak meg, és ezek — mint a könyv fordulatos sztorija elénk tárja — tragikus em­berölésig is vezethetnek. Egy fiktív és egy valódi történelmi esemény a moz­gatója két másik kötetnek Sarkadi Imre ■ könyve. a Száz éve Segesvárnál, egv elképzelt diáktüzér történe­te a szabadságharc idején. aki megélte és elmondja Pe­tőfivel való találkozását, majd a nagy költő halálát Segesvárnál. És leszűri belőle a történelmi tanulságot — Sarkadi szemléletével. Rath —Végh István kedves anek- dotázó történészkedéssel, szí- nesep és elevenen írja meg Az erényöv című kis törté­netében egy XVIII. századi perbeszéd ismertetéséből ki­indulva. ennek a középkor óta sokáig „divatos”, a női erényt „védő” szörnyű esz­köznek történetét és irodal­mát. A Ra-Re sorézat még két kötete. Mándy Iván kisregé­nye. A bútorok és Zám Ti­bor házassági tragikomédiá­ja. a Túl a poklokon jól egészíti ki ezt a könyvheti sorozatot. . A Ra-Re könyvek felvonu­lása — azt hiszem — jól szolgálja majd a széles tö­megek nívós, de azért könv- nyed lektűrökkel való ellátá­sát. MÁTÉ IVÁN \ Ki volt a szőke lány? Fábry Zoltán emlékére Ma tiz esztendeje, hogy a publicisztikát irodalmi műfajjá varázsló harcos szellemű anti­fasiszta író, ki »„ember” tudott maradni az „embertelenség­ben”, Fábry Zoltán egy szlo­vákiai faluban, a Kassa-közeli Stószon elhunyt. Ott halt meg, ahol született, s ahol néhány iskolai és háborús évet leszá­mítva. egész életét élte. Re­meteként? Igen, ha így néz­zük. De ha a sok ezer kötetes könyvtárára, a megszámlálha­tatlan magyar, s külföldi kor­társ íróval, gondolkodóval foly­tatott rendszeres levelezésére gondolunk, - olyan igényekkel, s szellemi közegben mégis, mint egy évszázaddal korábban a nem messzi Széphalmon Ka­zinczy Ferenc. Most, hogy az évfordulóra emlékezünk, az emlékezésre Miskolcnak külön oka is van. Fábry levelei, vallomásai se­gítenek a nyomravezetésben. „Miskolcról a fényképek megjöttek?” — kérdi 1917- ben egy tábori levélben szü­leitől a frontról. Egy életre elhatároló je­lentőségű kapcsolatát Mis- kolccal az Ady-könvvek cí­mű, s a Kassai Napló 1924- es évfolyamának egyik de­cember végi számában meg­jelent írásában tárta föl. A novellisztikusan érdekes, for­dulatos vallomásnak már el­ső sorai Miskolcról szólnak: ..Az Ady-könyvek odaát ma­radtak. Hidasnémetin túl, Miskolcon. az Avas-hegy mögött egy nagy gyalulatlan ládában porosodnak immár negyedik esztendeje”. Fábry ezután leírja, hogy a frontról az olasz hegyekből hazöjövet Ady temetése után „papír­galléros fiiozopterként” a Múzeum körúton a kirakatba telt könyveket, s a tizenki- lences pestieket nézegeti. Hetenként egyszer Babits Ady-szemináriumát hallgat­ja. mögötte kopott katona­kabátban. pápaszemesen Szabó Lőrinc ül ... Később ismét visszatér az Ady-köte- tek sorsára: „Aztán a köny­vek bekerültek a ládába. Néha valaki, egy lány, sző­kén. fiatalon előhúzta a könyveket és engem kere­sett ... aztán ez is elmúlt.” Elkerültek-e később az Ady- kötetek Miskolcról Stószra? Nem valószínű. Két eve e sorok írója a már múzeum­má alakított Fábrv-emlékház dolgozószobájában, az „Ady- sarokban” nem lelte. Jólle­het, minden abban a rend­ben állt itt, ahogy az író életében. Miskolcon marad­tak a könyvek a deszkaládá- ban? A több mint hal es fél ezer levélbe csak' belekósto­lásra futja az időtől. A 363 fényképet azonban átnézzük. S nem várt meglepetésként Schreibefné. Fábrynak ha­láláig gondozója az egyik to­tóra mutat:- „Egy miskolci ügyvéd lánya, ő ’ volt Fábry menyasszonya ...” Az író azonban agglegény maradt haláláig. Az esti világítás­ban is jó] kisejlik a szőke hajszín. Azonos-e a gyalulatlan deszkaládában Miskolcon, az Avas mögött Ady-könyveket őrző szőke lány. s a szőke menyasszony? Van még er­re emlékező a városban? Bár lenne. A Fábry-kutatás hálás lenne érte. KISS GYULA l■

Next

/
Thumbnails
Contents