Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

I területet ’ tekintve Miskolc nem tartozik a jól ellátott települések közé. De ha így van. miért nem becsüljük, őrizzük jobban közös kert­jeinket? Messzi földről, Hol­landiából vásárolja a gyö­nyörű tulipánok hagymáit a kertészet. Nem olcsó pén­zen! És most figyeljenek! A kiültetett 103 600 tőből 11 600-at loptak el. A. kinyílt virágok közül pedig több. mint 28 000 szálat törtek le és vittek el ismeretlenek! Ha belegondolunk, hogy anyák napján, illetve balla­gások idején a tuíipánritka- ságok száláért 10 forintot, vagy ennél is többet kell fi­zetni. akkor megbecsülhetjük a kárt. illetve azoknak a hasznát, akik jövedelmező üzletággá fejlesztették Mis­kolcon a viráglopásf. Mert hogy eladásra is-jut az éj­szakánként megdézsmált kö­zös kertek virágaiból, bizo­nyosra vehető. Az egyébként is' illegális utcai virágke­reskedelem tehát — ha nein a hegyekben gyűjtött hóvi­rágról, ibolyáról van szó — korántsem olyan ártatlan te­vékenység, ami fölött jóin­dulattal szemet hunyhatunk! • • A következő hetekben a rendőrség gyakran hajt rég­re helyszíni ellenőrzéseket és ígérik: nem fukarkodnak majd a bírsággal, büntetés­sel. Ám a rendcsináláshoz a rendőrök és az erdekelt vál­lalatok, intézmények ereje édeskevés- Ahhoz, hogy sző­kébb pátriánkat ne illethes­sék az ismert jelzővel ven­dégei. jő gazdaként kell vi­selkednünk. Többet várunk a közrend és a közbiztonság hivatalos őreitől, a rendőr­ségtől, a városgondnokságon át a köztisztasági vállalatig. De amíg a lakosság, ponto­sabban a lakosság bizonyos rétegének magatartása nem változik, gyökeres változást sem remélhetünk. (bekcs) » 1 Úttörökrónikások a sajtóházban Városunk tíz általános is­kolájából érkeztek vendé­gik tegnap délután sajtó- házunkba. Forgácsáé' Pász­tor Judit, a miskolci Molnár Béla Üttörőház vezetője kí­sérte őket. akik számára Ba­rátunk az újság címmel ren­deztek összejövetelt. A mint­egy húsz úttörő — V.—VII. osztályos lányok és fiúk — •krónikásként ténykedik a csapatoknál. Sokan szeret­nének közülük ű isáaírók len­ni. S mint mondották: nagy élmény volt szamukra, hogy megtekinthették a nyomda üzerprészeit. majd a sajtóház II. emeleti tanácstermében kérdezősködhettek az újság­írói munkáról. Boda István, az Észak-Magyarorszáe szer­kesztője és Radványi Éva. a Déli Hírlap rovatvezetője válaszolt kérdéseikre. • Ki esi ra hús n a a yot ki van ? • Tulipántolvajok • Keréknyomok a pázsiton- - - ........................ / A DH várospolitikai fóruma Májusi őrjárat - utcákon, tereken jk A drótgyáriak KORAL-ká belcsaládja BNV-díjat nyert, de laposköteleik is nagy, siker­re számíthatnak Nem égetik — feldolgozzák Díjat nyertek a vásáron T (Folytatás az 1. oldalról) A vegyipar hatalmas csar­nokában a Tiszai'Vegyikom­binát ezúttal is látványosan újat hozott. Hatalmas üveg­gömbök alatt — amelyek, mint a molekulában az ato­mok kapcsolódnak- egymás­hoz — mutatják be a ter­mékeket A látvánvos kiállí­tás egyik szervezője. Zub- riczky Sándor osztályvezető nagvdíjas termékükről mon­dotta: — Évente 70 000 tonna mű- , anyagot gyártunk, ebből mint­egy 2000 tonna hulladék kelet­kezik. amelyet korábban el­égettünk, vagy eldobtunk. Lényeges változást hozott 1978. amikor ennek felhasz­nálására megkezdődött a fejlesztési munka. Tavaly júliusban indultak t?e a ter­melőberendezések. Ugyanis a hulladékot újragranulálják, s ezt a granulátumot hasz­nálják tel hulladékgyűjtő zsákok, különböző csomago­lóanyagok. hordtáskák készí­tésére. A termék exportképes is. amit jól mutat: mintegy 100 tonnát szállítottunk már belőle különböző piacokra; s ezért 70 ezer dollárt kap­tunk ! Ez pedig dupla pénzt jelent, hiszen nem dobjuk, égetjük el, nem szennyezzük a környezetet, mi több, de­vizát hozunk vele.. Nem hisszük, hogy a drót­gyáriak KORAL-kabeleit be kellene mutalni az olvasók­nak. miként szinte minden­ki ismeri a TVK univerzá­lis festékcsaládját is. Az impregnálólakk importot tesz feleslegessé. A diósgyőri ko­hászok ' a korszerű futómű­vek anyagaként kísérletez­ték ki az IHC-alapanyagot, amely a legszigorúbb nem­zetközi összehasonlításokat is állja. Hasonló a helyzet az ózdiak betonacél termé­kével is. amelynek mind na­gyobb a szerepe a különböző építkezéseknél A DIGÉP ö.sszecsapógépe — amelyről a tegnapi sajtotaiékoztatón ki­emelten is szólt Kuszmann Károly, a gyár igazgatóhe­lyettese — a KGST-szako- sodas keretében, a hasonló rendeltetésű gépek tapasz­talatai alapján készült, ti- risztoros vezérléssel. Műkö­dése. tevékenysége a legszi­gorúbb nemzetközi előírá­soknak is megfelel. T. Z. jü Olvasónk rendes akart lenni és a garázsa környé­ken összésepert építési tör­meléket kiiuvarozta a nádas- réti szeméttelepre. Ott azon­ban határozott visszautasí­tásra talált: ..Maszek hulla­dékot nem fogadunk!” A szeméttelep túlbuzgó őre — közölték a városi tanács épí­tési osztályán — helytelenül járt el. A nádasréti telepre szabad, sót csakis oua szabad vinni a hasonló rakományt. A közlést megtoldottak egy jámbor óhajjal: „Bár min­denki olyan rendesen, lelki- ismeretesen járna el, mint panaszosuk 1” • • Mert sajnos nem tipikus a fenti eset. A városi tanács — a közbiztonságért, a köz­tisztaságért felelős szervek, intézmények, vállalatok be­vonásával — a közelmúlt napokban őrjáratot szerve­zett. Mindhárom kerületben alaposan körülnéztek, és bi­zony elszomorító tapasztala­tokat szereztek. Illegális sze­métlerakó helyeket találtak a Jókai utca környékén és több más belvárosi negyed­ben- Igaz. hogy sokfelé zaj­lik bontás, útépítés, felújí­tás, ez azonban senkit sem 'jogosít fel árra. hogy ..ki­csi rakás nagyot kíván"-fei- kiáltással az éoítési terüle­tekre hordja a háziszemetét. Lehangoló látvány, hogy az utcai szemétgyújlő-edenyek közvetlen környékén is úgy fest a járda.' mint a csata­tér. Csak néhány lépést kellene tenni, vagy annyit sem. hisz csupán egy moz­dulatra lenne szükség, hogy ne a járdára, hanem az edenvbe hulljon az üres sta­nicli, használt villamosjegy, a jégkrém papírja és a ny- loyitasak. De sokan erre is restek. Egyesek úgy vélik, hogy több utcai hulladék- gyűjtőre lenne szükség. De annyi sincs, amennyi lehet­ne, hiszen a köztisztasági vállalat 120 ezer edényt he­lyezett ki -a tavaszon, ezek közül . 17-et egy rövid hét leforgása alatt megrongáltak, letörtek. Az értelmetlen — nevezhetem így is: barbár — pusztításnak számtalan más jelével találkoztak az őrjárat résztvevői. Bár több .ezer KRESZ-tábia van vá­rosszerte, mégis elképesztően soknak találom, hogy rövid idő leforgása alatt csaknem százat törtek ki közülük. Van, amit gépkocsisárhá- nyóval, vari, amit kézi- erő­vel. • • A selyemréti kis fúszerbolt raktárát rendszeresen a par­kon át közelítik meg a szál­lítók- Megtakarítanak egy kis fáradságot, de milyen áron? És hogy lehet minő­síteni azoknak az eljárását, akik az üdezöld park egy részét önkényesen beterítet­ték kőzúzalékkal, hogy így teremtsenek parkolót jármű­vüknek? * Nem szűnünk meg pana­szolni. hogy szennyezett le­vegőjű városunkban sok a beton és kevés a fű. fa. vi­rág. Az egy főre jutó zöld­* A Diósgyőri Gépgyár DSÖ 63 BTL típusú összecsapógépét BhVrdijjal tüntették ki . 1 Kováls \ándor találkozója a meJicorosokkal Mikor lesz hetes; n peches emher? Képviselőjükkel beszélgettek az egészségügyiek Csoportos beszélgetés. - Ezt a címet adta annak a tegnap délutáni találkozó­nak Szuchy Robert, a Haza­fias Népfront városi titkára, amelyen Kovóts Nándor, a 4-es számú választókörzet országgyűlési képviselőjelölt­je a Medicor Orel gyárá­val, annak eredményeivel, problémáival ismerkedett. Ä vállalat nevében Bula Zoltán igazgatóhelyettes kö­szöntötte a jelöltet. n\ajd beszámolt az Orel négyéves múltjáról, jelenéről, felada­tairól. A fél ezer fizikai. \s a 165 nem fizikai dolgozó ter­ve az idén: 170 millió forint érték előállítása A diagnosz­tikai táskacsalád mellett új terméke kkel is jelentkeznek ebben az esztendőben. Grósz György párttitkár a nehézségekről beszélt, arról, hogy á mai. stagnáló piacra Buiyen »nehez betörni, s ott t is maradni az orvoselektro­nikai készülékekkel. Elmond­ta. hogy a gyáregység alapí­tásakor (1976-ban) 1980-ra 300 millió forintot tervez­tek. s ezt az értéket ezer embernek kellett volna elő­állítani. % — Tervünk — mondotta —. hogy minél hamarabb eljussunk oda. amit 1976-ban k-fűztünk. A képzettségünk adott és biztosított, Kérjük a jelöltei, hogy megválasztá­sa eseten ebben az. akaraT tankban segítsen nekünk... Míg a vállalat Vezetői rö­vid ismertetőjüket tartották, addig Kováts Nándor szor­galmasan jegyzetelt. — ígérem — felelte bemu­tatkozása után —. hogy meg­választásom esefén nagv fi­gyelemmel kísérem maid a gyárat, egyben kérem, hogy a problémákat bátran vessék fel, ezzel is segítve engem ... I. S. A Semmelweis Kórház vendége volt tegnap dél­után országgyűlési képvise­lőjelöltünk, Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának nyugalma­zott titkára. Megtekintette az épülő, fejlődő kórházat, majd városunk egészségügy dolgozóinak képviselőivel ta­lálkozott. Stílusosan szólva, az egészséges vitoszellemet sem nélkülözte az az esz­mecsere, amelyre a kórház nővérszállójának barátságo­san berendezett klubjabon került sor. Megjelent a találkozón dr. Szarka Gyula, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak alelnöke. Orbán György, a városi pártbizottság osz­tály vezeiő-helyettese. dr. Dé- rald József, a miskolci egész­ségügyi pártbizottság titkára. Dr. Jánváry Anna igazga­tó-főorvos adott számot vá­rosunk egészségügyi intéz.mé­nyeinek fejlődéséről, elemez­ve, hogy mennyire összelono- dik, integrálódik ‘— éppen a betegek érdekében a gyógyí- tó-beteg-éeet megelőző mun­ka. Szolt az egyes területe­ken jelentkező orvoshiányról. De azt is megemlítene: ha . egy osztály élére híres szak­ember kerül, aki egyben jó vezető — példaként a rönt­genosztályt — vonzza és megtartja a fiatal szakembe­reket. Jobb szociális körül­mények közé juttatni a pá­lyakezdőket. ez is programja a tanácsi es egészségügyi ve­zetőknek. A miskolciak régi szívfáj­dalmai mondta el dr. Kardos Géza főorvos. Valamennyi megyei jogú városnak me­gyei rangú kórhaza van. csak Miskolcinak nincs. A kórhá­zak felállása is hasonlókép­pen kategóriába soroltatott, mint a gyáraké és a szállo­dáké. Az egészségügyiek nem hiúsági kérdést csinálnak az . ügyből, de nem veszik jó né­ven az ezzel járó hátrányos helyzetet. A városi kórházak ugyanis nem fogadhatnak szigorló hallgatókat, pedig a fiatalok arra serkentik az . idősebb kollégákat, hogy tu- I dúsukat állandóan készenlét- ' ben tartsák. És anyagi von- zata is van a megkülönböz­tetésnek. hiszen a rangosabb ' egészségügyi intézmények több. különleges berendezés birtokába juthatnak., Dr. Déváid József. az egészségügyi szervezés tudo­mányának magasabb szintre emeléséért harcol. Mondván, hogy a költséges berendezé­sek oda kerüljenek, ahol tel­jesítményüket maximálisan kihasználhatják. Cseterki Lajos jegyzetelte az észrevételeket, s ígéretet tett, hogy ahol tud a politi­kai munka eszközeivel, segít az orvoslásukban.

Next

/
Thumbnails
Contents