Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

Szolgálni az ügyet... Díszpolgárunk: képviselőjelölt rft Cselerki Lajos megköszöni a bizalmat 7 anácstaqnak javasol juh... Szenvedéllyel tenni a városért Válasz a kor kihívására Száztíz éve született Lenin Napjainkban a lenini eszme örökségtartalmáról es értel­méről folyó viták ugyanban élesek, mint amilyenek életé­ben voltak. S ez a lenini eszmék életképességének, valóban el nem halványuló időszerűségének fontos bizonyítéka. Egy körülmény azonban külön is hangsúlyozandó: Vlagyi­mir Iljics Lenin ilyen vagy olyan következtetései konkrét tartalmától függetlenül, maga a leninizmus megjelenésének ténye századunk legnagyobb eszmetörténeti eseményévé vált. amely sokban meghatározza a történelmi fejlődés további menetét. Gondoljunk csak arra, hogyan fogadta a világ a XX, századot. Akkoriban mindenfelé viták folytak: vajon mit hoz az embereknek az űj évszázad? Mindenki valamiféle nagy vál­tozás közeledtét érezte. Ügy tűnt, hogy az emberiséget akkoriban nyugtalanító kérdések megoldását Marx és Engels örökösei, a szociál­demokraták. találhatják meg. Ámde éppen abban az idő­szakban. a XIX. század végén a legnagyobb szociáldemok­rata pártok vezetői a marxizmus legfontosabb tételei taga­dásának útjára léptek. Eduard Bernstein, aki magára vál­lalta a marxizmus „első megcáfolójának" szerepét, a XIX. század kilencvenes éveinek végén a szocialista forradalom szükségességét tagadva, a kapitalizmus megjavításának lehe­tőségét hirdette. Ez gyakorlatilag a munkásosztály ideológiai lefegyverzését jelentette a beköszöntött forradalmi változásokkal szemben. A Bernstein-típusú szociáldemokrata vezetők, irta Lenin, nem tanították meg a proletariátust semmiféle új harci módszerre, ők csupán meghátráltak, miközben a proletariá­tusnak nem a harc, hanem az engedékenység elméletét hir­dették. A XIX. század végén a reformizmus sorra meghódította a nyugat-európai szociáldemokrata pártokat; politikájukban fokozatosan, de egyre nyilvánvalóbban összekapcsolódott a nacionalizmussal és a sovinizmussal. Ennek az árulásnak legfelsőbb kifejezésévé vált az a tény, hogy végső soron a nyugati szociáldemokrata partok vezetői „saját” imperialista kormányaikat támogattak az első Világháború éveiben. Ez a II. Internacionálé teljes csődjét, dicstelen végét jelentette. A XIX. század vegén eppen az opportunisták vezetői ve­tették meg a munkásmozgalom szakadásának, a munkásmoz­galomból a reformista irányzat elkülönülésének alapjat, ha­dat üzenve a forradalmi marxizmusnak és a munkásosztály hozzá hű erőinek. Am az opportunizmus terve, amelyet minden lehető mó­dón igyekezett előmozdítani a burzsoázia, meghiúsult. S eb­ben döntő szerepet játszott Lenin, a leninizmus. Lenin és harcostársai határozottan védelmére keltek a forradalmi marxizmusnak — szemben a revizionizmussal a reformizmussal és az opportunizmussal —, mind Oroszor­szágban, mind pedig a nemzetközi küzdőtéren. S ez egyál­talán ftem csak szóbeli tiltakozás volt, hanem elmélyült el­méleti munka, amelynek lényege a társadalmi fejlődés leg­újabb jelenségeinek tüzetes tanulmányozása, az emberiség előtt akkoriban felvetődött gyökeres kérdésekre adandó vá­laszok felkutatása. 'Lenin, a leninisták' megtaláltak ezeket a válaszokat. Ki­mutatták: a társadalom életében a legfőbb uj vonás azzal volt kapcsolatos, hogy a kapitalizmus haladó, felemelkedő rendszerből hanyatló, saját alkonya felé tartó társadalommá vált. Napirendre került a szocialista forradalom. Létfontos­ságúak voltak továbbá a nemzeti felszabadító forradalmak is, ameíyek a szégyenletes gyarmatosításnak voltak hivatot­tak véget vetni. Valóban tudományos, minden oldalról meg­indokolt következtetések voltak ezek, amelyek teret adtak a munkásosztály forradalmi tevékenységének. Különös jelentőségű volt az a körülmény is, hogy Marx és Engels eszméi kifejtésében a lenini argumentáció kibon­takoztatását fáradhatatlan szerv.ezőmunka kísérte Oroszor­szágban egy olyaij forradalmi, valóban marxista párt létre­hozásáért, amely képes a beköszöntő forradalmi korszak kö­vetelményeinek magaslatán állni. Az a tény. hogy V.. I. Lenin megteremtette az új típusú forradalmi munkáspártot, döntő gyakorlati bizonyítékul szol­gait arra, hogy a világ munkásmozgalmában a forradalmi marxista irányzatot sikerült megmenteni, majd pedig tovább erősíteni. A leninizmus, s vele együtt az új típusú forradal­mi marxista párt megjelenése Oroszországban, majd pedig a kommunista pártok megjelenése más országokban (ami mar az októbert követő időszakban történt), lényegében az igazi forradalmi munkásmozgalom újjászületésének aktusa volt. S éppen ez a Lenin eszméitől lelkesített mozgalom állt az emberiség életének gyökeres szociális átalakításáért in­dított harc élére. Prof. \ AGÍIM ZAGLAGYIN, az SZKP KB osztályvezető-helyettese Propagandistákat tiintettek ki Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának nyugalmazott titkára újból hazajött. Talán minden eddiginél nagyobb izgalom­mal: miként fogadják újra mint országgyűlési képviselőt. Azzal a belső viaskodássa! erkezett, hogy tudja-e még azt az ügyet szolgálni, amire ifjúkora óta feltette az éle­tét. De a tegnapi jelölő gyű­lésen emberi, baráti és elv­társi szeretet vette körül, amely megerősítette hitében. A szakadó eső ellenére zsú­folásig megtelt a BÁÉV kul­túrterme, és az emeleti rész­ben is százak hallgatták hangszórón át a 3-as számú választókerület jelölő gyűlé­sén elhangzottakat. Szuchy Robert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kovács László, a vá­rosi partbizottság titkára emelkedett szólásra. Beszelt 35 éves országépítő munkánk­ról. arról a nagyszabású programról, amelyet pártunk XII. kongresszusa adott egész nemzetünknek. Csokorba fűz­te városépítő munkánk ered­ményeit. számba vette, mivel gyarapodott ez a választóke­rület is. A dinamikus fejlő­dés azonban sok ellentmon­dást is hozott magával. Eze­ket megszüntetni az elkövet­kezendő időszak feladata lesz. ebben a munkában jobban kell támaszkodni a lakosság véleményére, segítő közre­működésére. Az előadó méltatta Cseter­ki Lajos munkásságát, akit Miskolc 1978-ban díszpolgá­rává fogadott. Borsod me­gyében szerzett gazdag ta­pasztalatait mindig a ta­vára kamatoztatta, rendsze­resen és gyakran találkozott választóival, számos jelét adta városunkhoz való kötődésé­nek. Szabó László és Kovács Istvánná mint régi ismerőst köszöntötte a jelöltet. A MÁV Miskolci Igazgatósága-- nak képviselője felszólalásá­ban azt méltatta, hogy a Sok népgazdasági probléma mel­lett miként segítette képvise­lőjük a vasút műszaki fej­lesztését. Az Avas-déli 3-as számú iskola pedagógusa is megerősítette: gondjaik min­dig meghallgatásra találtak, kéréseik értő támogatóra. Mint pedagógusok is tanul­tak a közéleti pedagógustól: példamutatást és helytállást. Munkásságával bizonyította: vezetőnek lenni nem hata­lom. hanem szolgálat. Rózsa Kálmán, a városi ta­nács elnöke, a jelöltet támo­gatva elmondta: sok fővárosi, tréfásan így fogalmaz: a Bu­dapestre szakadt hazánkfiai közül ő a legnagyobb miskol­ci lokálpatrióta. Nem készült statisztika, hogy az elmúlt öt évben hányszor járt — mi­A görömbölyi C w utcákban is... A parkgondozást, a nö- Vén.vültetést a görömbölvi utcák . lakói is igénylik. Csakhogy ehhez tőlük is né­mi társadalmi munkasegítsé­get vár a Miskolc városi Ta­nács Városgondnoksága. Fel­ajánlásaikat levélben szíve­sen fogadják. A Tégla utca és a Garócai pincesor lakói is segíthetnek a vizesárkqk tisztításában, illetve a víz­áteresz iavításában és cső­cseréjében. lyen gyárakat, intézményeket keresett tel —; Miskolcon, de ha jogos kéréseket. hallott, azok soha nem maradtak el­intézetlenül. Az egészségügyi dolgozók nevében dr. Schiff- ner György támogatta Cse­terki Lajos újbóli jelölését. Elmondta, milyen nagyszerű gyámja volt az egészségügyi szervezetek integrációjának, amely azóta példát adott más szocialista .országnak is. A gyűlés résztvevői Cseter­ki Lajos újbóli jelölését egy­behangzóan megszavazták. A jelölt nem kis megille- tödöttséggel szólt hallgatósá­gához. Nem programbeszédet mondott, hanem városszere- tetéről tett hitet. Mostani mandátumának évei alatt is Miskolc színeiben ült és szólt a Parlamentben. Nem először kap bizalmat, s így tudja, hogy azt megtartani, a Vára-, kozásnak — kicsiben és nagy­ban —j eleget tenni nem könnyű. A legtapasztaltabb képviselő sem tehet csodát, hiszen csak egy kis kerék az ország nagy szerkezetében. De ígéretet tett: ha újból képviselheti majd választó- kerülete tagjait, jogos ügyü­ket fogja szolgálni. A Molnár Béla Ifjúsági és Úttöröház nagyterme tegnap délután már jóval három óra előtt zsúfolásig megtelt: a késönjövöknek nem jutott ülőhely, s az ajtót sem le­hetett bezárni. Három ára­kor kezdődött a 4-es számú országgyűlési választókerület jelölő gyűlése. A jelölt, Kováts Nándor — Szakmája: acélgyártó főol­vasztár — a Lenin Kohásza­ti Művekben dolgozik. Bár életkora mindössze huszonhét év. mégis sokan ismerték azok közül, akik a széksoro­kat megtöltötték.. Jó néhá- nyukaal együtt is dolgozik, de tágabb értelemben vett ismeretségi köre igencsak széles: 1977 óta ö az acél­mű KISZ-alapszervezetének titkára. A Hazafias Népfront me­gyei és városi bizottsága ne­vében dr. Tóth István, a Miskolc városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkára nyitotta meg a gyűlést, maid Kolláth Sándor, az MSZMP városi bizottságának titkára mondott’ beszédet. — Az az optimizmus és- tettreké.szség. amely kicsen­gett a XII. kongresszus hoz­zászólásaiból. a világgazda­ságban bekövetkezett, szá­munkra kedvezöt’en változá­sok. és az enyhülésben ta­pasztalható megtorpanás elle­nei-e is,' bizakodásra, cselek ­Zsúfolásig megtelt tegnap este a Semmelweis Kórház kultúrterme; itt tartották a 16. sz. tanácsagi választási körzet jelölő gyűlését. Orosz László, a városi ta­nács osztályvezetője ismertet­te hazánk és városunk fej­lődésének es társadalmi ele­vésre ösztönöz bennünket — mondotta, majd a városunk te.iie.szléseben elért eredmé­nyeket méltatta. Kitért azok­ra a jelenségekre is. melyek éppen a jobb és hatékonyabb megoldásokra kell hogy te­reljék figyelmünket. 1700 la­kás. három bölcsőde, két óvo­da épült a közelmúltban csak ebben a kerületben, mégis sokan várnak lakásra.1 sokan szeretnék gyermekeiket bölcsödébe, óvodába járatni. Mindezt nem lehet egy csa­pásra megoldani, de a hato­dik ötéves terv időszakában nagyobb hangsúlyt kell kap­nia az összehangolt fejődés­nek: a kommunális és egyéb kapcsolódó létesítményeket lehetőleg a lakóépületekkel egv időben kell létrehozni. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek: munkatársak, is­merősök. munkahelyi vezetők mondták el véleményüket Kováts Nándorról. Szavaikból a jelölt emberi arculata bon­takozott ki: mindannyian egyetértettek abban, hogy ed­digi életvitele alap ián leg­jobb ludasa szerint fog ele­get tenni a nehéz és szép megbízatásnak. A gyűlés végül kettős jelö­léssel ért véget: a másik je­lölt Kovács Attila, a Köz­gazdasági Szakközépiskola tanara lett, aki megkapta a jelöléshez szükséges egyhar­mados szavazatok tének legfontosabb jellemző­it, majd a Hazarias Nép­front Miskolc városi Bizott­sága nevében Kolláth Sán­dort, a városi pártbizottság titkárát ajánlotta tanácstag­nak. Röviden isme, ,eue a je­lölt eddigi tevékenységét, akit — muiatott rá — pél­dás magatartása, igazdag.sze­mete. humanitása miatt áz egész varosban szereinek, becsülnek. Kollath Sándor — mondotta —, igen jól ismeri Miskolc város goridjait, s már eddig is nagyon sokat tett azpk megoldása, váro­sunk fejlődése érdekében. Az előadói beszéd és a je­lölési javaslat fölötti vitát Korpánál Janosné dr., az I. kerületi tanácsi Hivatal he­lyettes vezetője nyi-lotta meg. A körzet lakói egymás után emelkedtek szólásra, hogy biztosítsák támogatásukról a Hazafias Népfront jelöltjét. A varos egyik legszebb, ré­szé a 16 sz. választási kör­zet — mondotta felszólalásá­ban dr. Kiss József. — Saj­nos. meg ebben a szép vá­rosrészben is nagyon sok tennivalója akad majd a ta­nácstagnak. Elsősorban azért kell tennie, hogy a lakók közgondolkodása ‘változzék, mert igaz. hogy a kertes csa­ládi házak portáit példamu­tatóan rendben tartják, ám a' járdák itt is szemetesek, á kukákat napokig hagyják állni a járdán ... Szilágyi József arról szólt, hogy miért nem vonják be jobban a várostervezésbe az állampolgárokat. Sipos PnJ felvetette: az SZTK-val szemközti buszmegálló nyolc­tíz városi és Volán-busz megállója. Kellene ide kel- .három pad — amint az van á másik oldalon Is —. hiszen olykor terhes kismamákat Iát félórákat állni a buszra való várakozás közben. Felszólal! a jelölő gyűlésen Drótos László, a városi párt- bizottság első titkára is. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy mivel a városfejlesztés dina­mikája a rendelkezésre álló kisebb pénzösszegek miatt várhatóan csökken , az elkö­vetkező öt évben, még na­gyobb szenvedéllyel kell ten­ni gondjaink megoldásáért. A közgondolkodás Miskolcon — mondotta — jelentős- vál­tozásra szorul: el kell jutni arra a szintre, amit a szo­cialista építömunka feladatai az ország második városá­ban igényelnek, Sok pótolni­valónk van az ifjúság neve­lésében is — ezt egv éhként mái- megálLapítolta a városi pártértekezlek Végül meleg szavakkal ajánlotta tanács­tagnak Kolláth Sándort. A jelölő gyűlés résztvevői egyöntetűen arra szavaztak, hogy a június 8-i választá­son a 16. sz. körzet tanács- tagjelöltje Kolláth Sándor legyen. A jelölt meleg sza­vakkal mondott köszönetét a bizalomért. Ny. I. (Folytatás az L oldalról) • A 15 éve folyamatosan műkö­dd propagandisták elismerő ok­levelét érdemelték ki: Deák Fe­renc, Mathe József (Szolgáltató- ipari Pb), Szamos Gábor, Ignác/, János. Hornok József (BÁÉV), Nagy Béláné (Fanrutlonó), Palá- csik Gyula, Tóth József (Peda­gógus Pb), dr. Figeczky Gyula, dr. Nagy Kálmán, Bozzai Béla (Egészségiig: i Pb). Búron Béla, Majoros Dezső, Tóth József (Ke­reskedelmi Pb). Vojnarovics Er­nő. Bodrogi Károlyné (MÁVPb), N'agy Pálné (Volán Pb). Kováts György (SZMT), Hegedűs T.ászló (VrEZÓGÉP). Zsíros Zoltán (MNB), Fazekas Miklós (RÜYI- KÖT). A tű éve megszakítás nélkül oktató propagandisták elismerő oklevelét vették át: Bonyhádi Ernő, Bácz Béla, Tóth Barnáné, Somogyi László, dr. Sassné dr. Király Katalin. Matlák Zoltán, Fdelcn.vi Csaba (Kereskedelmi Pb). Nagy Jónefné, Grosszmann Sarolta. Kolozsvári István (Szol­gáltatóipari Pb). Kajati Sándor (EAEV), vanyai Bertalan, Ko­vács Dezsőné (Miskolc városi- jarási Rendőrkapitányság), Pász­tor László, Takács Lajos, Vass Sándor, Földi László. Bajzáit* Vince, Tóth József, Bakos Já­nos, Nagy József (BÁÉV), KalO- tai Sándor. Deli Tibor (BEFAG), Mlkó József (NME). Kertész Bé­la (Pamutfonó). Kuti István, Szolga István (Pedagógus Pb), Lányi Fercncné, Zsebeházi Fe­renc. Pogonyf László, Bárány Gyula, Nagy László. SzöiAsi László (MÁV Járműjavító), dr. Pócsi Győzd, dt-, Tuza Klara, Harsány! László (Egészségügyi Pb). Kárpáti Andor (Volán Pb), Csépes György (városi ta­nács), dr. Sallay László, Juhász János (XVI. sz. AFIT). Jakab László (MHSZ), Farkas Gyula (Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség), Demjén István (MHSZ), Nagy László (MEZŐ­GÉP). Kovács István (MiskólH Közúti Építő Vállalat), Laczházi Gczáné (MOBIL), Borítás Kál­mán (KPM Közúti Igazgatóság), Lelik László (EL VÉG Y). He­gedűs Katalin, Szilágyi Ist­ván fEMÁSZ), Bordás Kálntán (MÁV Pb). O. E. % Kováts Nándori a szűkebb családi kör is elkísérte Sok jő szó a főolvasztárról Cselekvésre ösztönöz /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents