Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-21 / 92. szám

A szépségét kell felfedezni

Unokáink is lakni fogják?!

Mindenekelőtt a címváltozást üdvözöljük és helyesel jük, mert jobban kiíejezi a lényeget, mint az eddigi. (Unokáink is látni fogják.) Mert nagyon igaz, hogy az építészet. a városkép jelentősen meghatározza vizuális kultúránkat (a látvány állandó) az épület értékét mégsem az esztétikum jelenti első renden, hanem a lakhatósága, praktikuma. Nos, végre és eléggé nem dicsérhető módon a péntek esti adás (de miért ilyen késői órán?) éppen ezzel a kérdéssel foglalkozott.

Magyarországon a lakáskérdés az egyik legsúlyosabb probléma. Nincs is hét. olyan folyóirat, napilap, mely ne foglalkozna ezzel a témával. A legutóbb például lásd Beke Kata cikkét az Élet és Irodalom múlt heti számában. Elmondják ezek a szerzők. hogy a mai lakáshelyzet részben történelmi örökség, hiszen már a század elején lemaradásban voltunk a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest (s .ezt éppen a baloldali szociológusok írták le, tárták fel), de van néhány új motívum is, amelyek csak súlyosbították a helyzetet. Mindenekelőtt talán az éppen nem eléggé átgondolt településfejlesztés. Itt megintcsak utalni tudunk Lázár Istvánnak az Élet és Irodalomban megjelent cikkére (Falura borsó). Idejekorán és túlzott mértékben sorvasztották, sorvasztjuk el a kis településeket, mondván, hogy nem „korszerű”, s ezzel az amúgy is túlterhelt nagyvárosainkba kényszerítjük az embereket. Ahol rögtön lakásigénylőként jelentkeznek. Ezzel magyarázható — többek között :—. hogy noha valóban minden erőnket meghaladó módon, iparszerűen építjük a lakásokat, a lakásra várók száma mégsem csökken, sőt növekszik. De van itt néhány más tényező is. amin érdemes eltöprengeni. Az egyikre éppen Fekete Gyula hívta fel a figyelmet a legutóbbi rá- diojegyzetében (Szemtől

szembe). A lakótelepi életforma jellegzetesen fogyasztói, tehát pazarló. Paradox módon pazarlás a pénzzel, a szabad idővel, de az építőanyaggal is. Mert miről van szó? A lakótelepi ember -— miután ott rosszuk érzi magát — kivágyik a zöldbe, a természetbe, a szűk lakásokból. Víkendtelket vesz, ví- kendházat is épít. Nem kiméivé időt, fáradtságot, pénzt és építőanyagot. Teszi ezt akkor, amikor beszűkültek a beruházási keretek, feszített tempóban dolgozik az építőipar. Miért nem lehet ezt az alkotó kedvet, kapacitást a lakásépítésben érdekeltebbé tenni, kamatoztatni. hasznosítani — teszi fel Fekete Gyula joggal a kérdést.

Nos, a péntek esti műsor éppen arra válaszol, hogy lehetne ezt tenni. Mindenekelőtt megcáfolta azt a közhiedelmet (eddig is sejtettük), miszerint a toronyházas

lakóházépítés, nemcsak ház, telep „olcsóbb'’ és a hagyo- níányo.snak megfelelő kertes, vagy 2—4 szintes építkezés. Mert lehet ugyan, hogy az építőiparnak valóban kifizetődő -(mert termelékenyebb) több szintet rakni egymásra a panelekből, de Osskó Katalin szellemesen bebizonyította szemléletes ábráival, hogy a helykihasználás nem gazdaságosabb. és elfogadhatatlan érv a közművesítésre való hivatkozás is. Hiszen a toronyházaknál éppen a járulékos: a gépesítés növeli meg a lakások árát. Tehát amit nyertünk a koncentráltabb közművesítéssel, az elvész a pluszköltségekkel. De ezek még mindig az építőipar szempontjai, s nem magáé az emberé, a társadalomé. Az ember ugyanis nem csupán lakni akar a lakótelepen, de élni is, otthon érezni magát. Erről már többet tud mondani a szociológus és a pszichológus, akiket mindeddig nem kérdeztek meg a tervezők és a beruházók.

Az embereknek — mint minden élőlénynek — sajátos, pontosan lemérhető térigénye van. A lakótelepi lakásban bezárva érzi magát, magányosnak, izoláltnak. A rideg, szürke betonfalak a térigény, kielégítetlensége, a kulturális és közintézmények hiánya, amit „járuléknak” tekintünk a lakótelepen a deviáns magatartást. Nem új dolgok ezek, — mondták a tévéműsorban is —, de nem árt újra felfedezni. Míg nem késő!

(horpácsi)

Zse benci klopédia

A.r úl egykötetes szovjet enciklopédia 80 ezer címszót tartalmaz. Alapjául a har- mincfeötetes Nagy Szovjet Enciklopédia és több, ágazati tudománnyal foglalkozó lexikon szolgált.

A lexikon jelentős része — a cikkek egytizede — a Szovjetunióval foglalkozik. Számos információt tartalmaz a világtörténelmi fejezet is, amelyben ismertetnek minden fontosabb eseményt, az ókortól napjainkig. Részletes adatokat közölnek a világ mai politikai arculatáról és a nemzetközi kapcsolatok eredetéről, történetéről is. Helyet kapott az enciklopédiában mintegy 20 000 ismert személyiség rövid életrajza *»•

Az enciklopédia több cikke a világkultúráról, irányzatairól. a különböző stílusokról, műfajokról ad ismertetést. A megemlített irodalmi és művészeti alkotások száma eléri a húszezret.

A szerkesztő bizottság. Alekszandr Prohonov akadémikus vezetésével, a lehető legnagyobb tömörségre törekedett. A kötet számára különleges. vékony papírt állítottak elő, a cikkeket háromhasábosra tördelték, a nyomtatáshoz speciális betűtípust használtak, hogy minél több anyagot közölhessenek. Ezért viszont az illusztrációk száma viszonylag kevés: 550 ábra és 350 térkép.

Már tervezik az enciklopédia újabb kiadásait is, mivel a kötet népszerűsége igen nagy.

Pécsi Kamarakórus Fesztivál

A magyar munkásmozgalom egyik rangos eseménye a kétévenként sorra kertilő Pécsi Kamarakórus Fesztivál, amelyet az idén április 25—27. között rendeznek meg. 1964 óta minden páros év tavaszán a mecsekaljai városban találkoznak a legjobb amatőr

énekkarok, számot adva fejlődésükről, törekvéseikről. Az idei — immár a kilencedk — a legnépesebb fesztiválnak ígérkezik: hatszáznál több hazai és külföldi dalos találkozik Pécsett. A tizenhárom magyar együttes mellett két olasz, egy-egy csehszlovák és NDK-beli kórus is fellép.

A magyar nyelv hete

Ma délután, a TIT Kazinczy Ferenc Klubjában Borsos Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének ünnepi megnyitójával fél 6-kor veszi kezdetét a magyar nyelv hetének helyi rendezvénysorozata. Az első előadást — mely az ünnepi megnyitó után hangzik •I, és József Attila költői

képalkotásának toivenysze- rűségeivel foglalkozik — Fodor András költő tartja.

A rendezvénysorozat keretében, a Kazinczy-klubban öt előadásra kerül sor. a város általános és középiskoláiba pedig tíz alkalommal lá- , fogatnak el a meghívott előadók.

Szerdán délután 5 órakor a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban a Magyarország című politikai hetilap munkatársaival találkozhatnak a lap olvasói, szerkesztőségi est keretében.

if; A Miskolci Fotóklub tavaszi tárlatáról mutatunk be két képet; fent Kurucz János, lent fia. Kurucz Péter fotója. A kiállítás a Rónai Sándor Művelődési Központ előcsarnokában látható, április 23-ig.

Nehéz-e a komoly zene ?

Beszélgetés Hegedűs Gézával

— Nehezen tudnám a nehéz, zenét megkedvelni . . . Nem merek a nehéz zenéiiez közeledni .. . Nincs türelmem, nem értek hozzá ... Napjában találkozunk ilyen, s ehhez hasonló véleményekkel; ez a

/ tartózkodás nagyon sok embert kizár a hangversenytermekből. Hegedűs Gézát, a népszerű írót a Magyar Rádió sikeres közművelődési műsorának, a Szocialista brigádok akadémiájának irodalmi szerzőjét ezért kérdeztük meg, hogy mit szól a komoly zenétől idegenkedő, tartózkodó véleményekhez.

— Meggyőződésem, hogy • nem a zene nehézségi foka

az, ami még távol tartja a hallgatók egy részét a komoly zenétől. Véleményem szerint nincs nehéz zene. A zenét elsősorban nem érteni, hanem élvezni kell. Én sem vagyok zeneértő, csak laikus hallgató. Gyermekkoromtól kezdve érzem, élvezem, örülök a zenének. Többet kaptam életemben a zenétől, mint minden egyébtől.

— Hegedűs Géza az irodalom értékeinek, széDségeinek felismerésére tanítja a rádióhallgatókat . ..

— Több mint negyven éve rádiózom. Mondhatom, hogy ez az egyik „szakmám”. 130 hángjátékot írtam, ezt tekintem hivatásomnak, a zene világa pedig a magánörömöm. az élettől kapott jutalmam.

— Hogyan hat egyéniségére, munkásságára a zene?

— A zene, mint a legszub- jektivebb művészet, hangulati művészet, érzelmek és indulatok kifejezője. Magával ragad, kilépek önmagámból, időtlen térben lebegve befogadom hangulatát, ami aztán nemegyszer produktív erővé válik bennem. Megmozgatja képzeletvilágom, vallomásra késztet. Mesélő alkat vagyok. gondolataimat legszívesebben példázatban mondom el. Az „összhang és zűrzavar” című verseskötetemben Bachtól Bartókig a zenetörténet nagyjainak művészi-emberi portréját örökítettem meg, úgy. ahogy nekem megmutatták magukat.

— Egy alkalommal a Rádió- és tévéújságban olvastuk az író gondolatait, amelyet Wagner Trisztán és Izolda című zenemunkájához fűzött, így ajánlotta a műsort: „Érdemes meghallgatni, mert ez a zene mámorítóbb két konyaknál.” Hogy érti ezt a példázatát, hiszen éppen Wagner zenéiét tartják általában „nehéznek”?

— A Trisztán zenéje egeket ostromló szenvedély, varázslat. Az utóbbi jelző a szerző egész életművére is jellemző, jingem a zenéből áradó mágikus bűvölet éppoly mámorossá tesz, mint a mértékkel ivott, igazán jó alkohol. Mert nézzük csak. mi a zenedráma igazi színhelye? Az emberi lélek. A cselekmény, az érzelmek áradásával, gazdagításával feltárja a lélek mélyrétegeit.

Wagner új zenei nyelvezetet teremtett, amely közvetlen és erős hatást gyakorol az ember érzésvilágára. Liszt Ferenc mondotta: „Olyan muzsikus. aki még a botíülűe- ket is rábeszéli a zenére.”

— Tto?van ismerkedjen a komclv zenével az. aki még nem ismerte fel a hallgatása- uaü óloméit?

— Akik várnak valamit a zenétől, elnyerik jutalmukat. Felfedezik a szépségét. Nincs nehéz, megközelíthetetlen zene. nincs nehézségi foka. A rádió gyakran sugároz komoly zenét, klasszikus műveket. Próbálják teljes figyelemmel és átadással hall- . gatni; azokra a percekre tegyék félre a köznapi gondolatokat. Kezdjék talán az eseményeket kifejező, a természetet megjelenítő, köny- nyen felismerhető zenével. Például Wagner zenedrámáinak fenséges termégzetszim- bolikája van. Valósággal megszólaltatja az erdőt, a Rajnát, a vihart, a tavaszt, a tűz világát. Akit megragad a zene, merüljön el benne. s ha az érzelmi kontaktus létrejött, aztán keresse megértésének kulcsait: olvassa el cselekményét, szövegkönyvét. ismerje meg mondanivalóját. Izgalmas és örömteli szellemi kaland így eljutni a komoly zene ■ világába.

ERDÖSI MÁRIA

HÉTTŐ

Kossuth rádió: 12.00; Deli Kló- mivtí. — i2.zu: Ki nyel ma? — 12.35; v ciiaaZoiuiiK. . aaii.gatoinK.naK. — 12.au: Ziciiei érue±vesscgek az ti- nuui hét musoráooi. — 14.-Í4:

Szerelmesek. Novella. — H.üi; niües anyanyelvűnk. — lö.OO: i-n- rek. — ia.lu: Regi magyar Qai- lamok. — 15.28: xiétszinvirág. — lti.U5; • Schumann; a-nioli vonósnégyes. — 16.30; Szocialista on- gauuK akaüemiaja. — lnuü; Hírek. — 17.10: Az emlékmű. Polc ámen tummusor. — irf.uu: P.o- koxjev: iKiasszikus szimfónia. — 18.1a: Hol von, hol nem volt . . .

— lö.Su: Esti magazin. — üj.iö ; Miért? Szilagyi jaaos műsora.

— zo.iö: színes népi muzsika. — 20.5 <; Évszázadok mesterművei.

— 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Bartók Vonósnégyes hangversenye. — 23.40: Karotyi Fal: Lyclianoz. — 24.00: Hírek. — O.lü: Brenner Janos táncdalaibol.

Petőfi rádió: 12.00: Népdalok.

— 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Aki dudás akar lenni. — 14.00: Kettőtől

ötig... — 17.00: Vizsgálatok

nyomában. — 17.30; Ötödik sebesség. — 18.30: Rjrek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.35: Udvardy Tibor operettfel vételeiből. t- 20.00: Lenin. 1980. Körkérdés tudósokhoz, művészekhez. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Francia operettekből. — 24.00:

Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05; Hétről hétre, hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. A műsort szerkeszti: Antal Magda. — El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyzete. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Övodatejlesztés Fel- sötárkányban. — Milyen lesz az egri .Almagyar-városrész?) — 18.15: Sport. — 18.25—18.30: Hírösszefoglaló. — Szemle az Eszak- Magyarország. a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság keddi számából.

Szlovák televízió: 15.00: Szamovár mellett. — 15.30: Tudományos kommunizmus. — U*.GQ: Hírek. — 16.05: Iskolatév;:. —

16.25: Pionírok műsora, — 16.55: Dokumentumfilm. - 17.10/. Katonák műsora. — j8.05: Honvédelmi járőr. — 18.10: az cl üst a társadalmunk fejlődésének időszerű kérdései. — 18.40: Esti

mese. — 19.00: Tv-hiradó. — L9.30-: A dunai hajóraj krónikásai. — 19.55: Sula; Jó fiú a majorból.

— 21.20: A hét könyvei. — 21.25: A rendőrség nyomoz. — 21.áo: Tv-híradó;"z. — 22.00: Találkozás barátokkal. — 22.25: Birkózó EB, felvételről. — 23.05: Hírek.

I -1. V - > 4*\

■x Kiállítás:".JjüfcSeí' Attila •'Könyvtár (12—20); Rajzfilm tervek es rajzfilmek.

Filmszínházak: Béke (f'4. hn6); Ezüstnyereg' (szí. olasz film. il. helyár!) — (8): UTőlso előtti

ítélet (szí. magyar film, 16 éven felülieknek!). — Béke, kamara, mozi (4) : János vitéz (szí. magyar rajzfilm) — (6) : Tízezer

nap (magyar filmdráma). d_ Kossuth (í'3, hn5): A rejtélyes bankbetét (szí. szovjet film) — (7): Konvoj (mb. szí. amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!, III. helyár!). — Kossuth, éjszakai vetítés (9): Sebes- séglaz (szí. olasz film, II. heiy- ar!). — Hevesy Iván Filmklub (15, f7); Tizenkét dühös ember (amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). — Táncsics (í'4, £6, f8) : Fábián Bálint találkozása Istennel (szí. magyar film). — Táncsics, kamaramozi (ü) : A márványember I—II. (szí. lengyel film, dupla helyár!). — Fáklya (f4. t6): Fedora (mb.

szí. NSZK—francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, II. helyári). — Fáklya Filmklub (£8): Tizenkét dühös ember

(amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). — Szikra (3, 5): Mennyire szerettük egymást! (szí. olasz film, 14 éven aluliaknak nem .ajánljuk!). — Szikra Filmklub (7): Egy bürokrata halála (kubai film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). — Petőfi (fő. Í7): Lidércnyomás (mb. szí. francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, II. helyár!). — Tokaj vendéglátóház, discómozi (7): Sugarlandi hajtóvadászat (mb. szí. amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). — Tapolca, Ady (8)- Elve, vagy halva! (szí. magyar film). — Görömböly. Krúdy (6): A madarak is, a méhek is (mb. szí. amerikai film. 16 éven felülieknek!). — Pereces (6): Ostrom (mb. szovjet film). — Hámor (6): Békeidő (szí. magyar film). — Szirma (f6): Békeidő (szí. magyar film).

KEÖt>

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Tudomány és gyakorlat. —- 8.57; Versek. — 9.07: Verbunkosok. nóták. — 9.44: Gyermekversek zenével. — 10.00: Hírek.

— 10.05: Iskolák — őrsök — barátok. — 10.35: Fischer Adám vezényel. — 11.39; Jókai Mór élete és kora.

Petőfi rádió; 8.00 Hírvek. ~ P.05: Népdalok. — 3.20; Tíz per* külpolitika. — 8.30: Hírek. —

P.33: Társalgó. — 10.30: Híre*. — 10.33: Zenedélelőit.

Televízió, 1. rnü'.'.e: 8.00: rá- vétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 9.30: Óvodások 'filmműsora.

11.05: Élővilág. — 11.20: Csal« íefe ete-f ehér ben.

A Magyarország ősije