Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

bőrűm a miskolci rádióban Egy kis türelmet kérnek Megújult a Reflex * A képen a megújult Reflex. Balról jobbra: Báthory László, Kormos Zoltán, Bárdos István, Csonka Zsolt, Kolozsi György. (Vadas Zsuzsa felvetlee) Báthory László gitáros és Kolozsi György basszusgitáros szerencsi, Csonka Zsolt, aki billentyűsökön játszik, kazinc­barcikai; a dobos, Kormos Zol­tán és a zenekarvezetö-énekes Bárdos István miskolci lakos. Az együttes is miskolci, a megújult Reflex. A régi. ahogy az már lenni szokott, felbomlott. Mire Bar­dos István fogta magát, és elkezdett keresni. Addig-ad- dig hallgatózott megveszerte, mig végül összeállt a csapat.^ Ez január végén történt, s pár héttel a válás után már megkezdődtek a próbák az új együttessel. A stílus: nem nehéz kita­lálni. a most mindent elsöp­rő kemény rock. Heti négy­öt négy-ötórás próba után a napokban elkészült az első négy rádiófelvételük — a miskolci stúdióban. Húsvétkor tartották a be­mutatkozó koncertet, az ede- lényi ifjúsági házban. Má­jusban — többek között — a lőrinci és a budai ifjúsági parkban szerepelnek. Húsznál több szám a re­pertoárjuk. melv természet- tesen állandóan bővül. Saját szerzeményeik legtöbbje a gi­táros. Báthory László kom­pozíciója. A színpadkép: hatalmas műanyag háló alatt játszik az együttes. Hogy Miskolcon mikor látjuk őket. Majd meglátjuk. Egy kis türelmet kérnek. A rádióban hallottuk Szólótáncosok A Városligetben áll a "Képzőművészeti Kivitelező Válla­lat kőszobrászati műhelye, amelyet az egykori Fővárosi Mú­zeum háborúban tönkrement épületének helyén hozott létre a Képzőművészeti Alap, 1954-ben. Miért ritkaság a nagy méretű szobroknak a művész általi kivitelezése? Mert ehhez bonyolult apparátus, nagy hely és hatalmas testi erő kell; s a kivitelezésre fordított idő az alkotómunkától vonja el a művészt. S ha valakiben felmerül a kérdés: vajon mes­terség vagy művészet-e a szoborkivitelezés? Kell, hogy min­den művésznek a kisujjában legyenek a megvalósítás fo­gásai, a mesterségbeli tudás; s éppúgy kell, hogy a kivi­telező művésze legyen a szakmájának. (Képünkön: készül­nek a szegedi Móra Ferenc Múzeum díszkövei.) (Hauer Lajos felvétele) Kiskertek a város peremén... A Magyar Rádió Miskolcikor- zeti Stúdiója folytatja frórum- müsorsorozatát. Aprilis :8-án. hétfőn este 17 óra 5 perctói a kiskertekben gazdálkodók és sza­bad idejüket hasznosan eltöltők részére nyújtanak szakmai ta­nácsokat. illetve válaszolnak a feltett kérdésekre a stúdióba meghívott vendégek. Hol lehet kiskertföldet, illet­ve telkei igényelni? Milyen kö­telezettségei vannak a kertszo- vetkezeti tagoknak? Milyen anyagi támogatást, hitelt nyújt az állam a kiskerttulajdonosok' nak? Mekkora terület minősül kiskertnek? A gyakorlatlan és kezdő kertészkedők hová, i»lei- ve kihez fordulhatnak szaki a- nácsért? Milyen a kisgép vásár­lási lehetőség? A Kertész Áru­ház elfogad-e " előjegyzéseket hiánycikkekre? Hogyan oldható meg a kiskertek zöldség-gyü­mölcs termésének értékesítése? Ilyen és hasonló kérdéseket te­hetnek fel levélben, április 'íj­ig. Címünk: Magyar Rádió Mis- kolc->teörze+i Stúdiója. Míc’_olc. Korvin Ottó u. 1. szám. 3530. Kérdezni lehet még az adás időpontjában: ügyeleti telefon­számunk: 35-510. Azokat a kérdéseket, amelye­ket az adás időszakában nem tudunk megválaszolni, a későb­bi napokban az Észak-Magyar­ország és a Déli Hírlap hasáb- iáin válaszolják meg az illeté­kesek. MAGYAR P \D!Ó MISKOLC-KÖRZETI STÚDIÓJA Kossutti-kiadváiyok Megjelent a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Többek között tartalmazza az Az anyák önbecsülése 7^ . „ f Nemzetk özi sí verni °kra jzpáh ázal A cím talán meghökkentő­nek tűnhet, mégis igazat kell adnunk Turgonyi Júliának, aki a Kossuth rádióban elhangzott jegyzetében ezt a témát járta körül. Felvetődik az a kérdés is. hogy mi teszi aktuálissá eppen most a témát? Nos. erre válaszol részben maga a cím is: zavar van a mai nők egy részénél már magában a ..sze­repértelmezésben’*, de bizony­talan néhány ponton a társa­dalom. a közvélemény megíté­lése is. Nem véletlenül írtunk „sze­repet” és nem hivatást. Mert igaz ugyan, hogy elvben minden egészséges felnőtt no alkalmas az anya-szerepre, ám hogy az valóban hiva­tássá váljon, ahhoz nagyfokú tudatosság, felelősség és fel­készülés is szükséges. Pon­tosan ezen a téren van a leg­több baj. zavar — figyelmez­tet Turgonyi Júlia. Az anya­ság ugyanis nem csupán bio­lógiai funkció, legalább anv- nyira társadalmi is. amire igenis fel kell készülni, fel kell készíteni a leendő anyá­kat. Természetesen elsősor­ban a családnak magának, hiszen a szülő-szerepet is utánozzuk jól vagy rosszul másoljuk, de nem kicsi az iskola, a tömegkommuniká­ció. az egészségügy, általá­ban a társadalom felelőssége sem. Gondoljuk meg. hogy az iskolában csak diplomá­val lehet dolgozni, tehát 16— 17 évi tanulás után. holott ott csupán a nap egy részét tölti a gyerek, míg szülő mindenki lehet, bármilyen végzettsége, műveltsége van is. Naivitás lenne azt hinni, hogy a tudatformálásban az iskoláé a döntő szerep, illet­ve hogy ez megoldható a család segítsége nélkül. Ezért perdöntő az anyák műveltsé­ge, érzelmi gazdagsága, vagy epoen ezek hiánya. Turgonyi Júlia felsorolt né­hány negatív példát, tipust, a teljesség igénye nélkül. A leggyakoribb a „mártír” tí­pus. aki „feláldozza” magat a gyerekéért. Ezért elismerést tt várnak, állandóan han­goztatják, hogy „mindent odaadtam a gyermekemért”. Igaz-e ék, vagy sem. kár fir­tatni. Tény, hogy ezt senki se várja el az anyáktól, sőt! Ezzel a szemlélettel éppen a gyereknek ártanak a legtöb­bel. Mert hogyan nevelhet teljes embert az. aki magát sem érzi-tartja annak? Aki lemond a művelődésről, aki mindig duzzog, morcos, mert megrövidítve érzi magát? A másik típus uralkodni akar a családon: térjen, gyereken. Veri a gyereket, mert az övé. mert ellenkezni mer az aka­ratával. Maga is boldogtalan, és sivataggá tesz mindent ma. ga körül. Variálja az előbbi két típust a felkeszületlen, aki semmit se tud a gyerek­ről. Szomorú, hogy sok fia­tal anya nem ismeri a gye­rekdalokat. a meséket, a já­tékkészítést. s magát a játé­kot. Azért nem beszélgetnek a picivel, mert „úgysem ér­ti”. s aztán csodálkoznak, hogy csak késve tanulnak * meg beszélni, érzelmi-értelmi fejlődésük visszamaradott. Nem beszélt róla Turgonyi Júlia, de feltétlenül szólni kell a két szülő kapcsolatáról. A kisgyerek természetesen az anyához kötődik jobban, s az apját mintegy az anyán, az ö „szemüvegén” kérésziül is­meri. szereti. Sok fiatal anya féltékenységből, önzésből vagy csak tudatlanság miatt úgy próbálja magához láncolni a gyereket, hogy az apja ellen fordítja. Később aztán, ami­kor a gyerek a kamaszkorba jut, már kellene az apai „szi­gor”, de akkor már végzete­sen késő, mert nincs kon­taktus, harmónia. „Mindenki úgy nevel, ahogy őt nevelték, csak egy kicsit rosszabb hatásfokkal” — tartja egy szállóige. A szülö-szeiepre már a gyer­mekkorban fel kell készülni, illetve készíteni a gyereket. A mindenkori felnőtteknek. (horpácsi) baletlcsljc Hétfőn este fel nyolckor kerül sor a hatodik munkás- bérleti hangversenyre a Mis­kolci Nemzeti Színházban. A műsort a Miskolci Szim­fonikus Zenekar adja Sán­dor Janos vezényletével. A közreműködők az Állami Qperaház szólótancosai: Pon- gor Ildikó, Szabady Edit. Dózsa Imre. Harangozó Gyu­la. A műsoron többek között Csajkovszkij, Erkel. Bach es Hacsaturján műveit láthatja és hallhatja a közönség. Az UNICEF, az ENSZ Gyér- meksegélyezö Alap Magyar Nem­zeti Bizottsága is részt vesz azon a nemzetközi gyermekrajzpályá- zaton. amelyet az-Építészek Nem­zetközi Szövetsége és az (JNICEF Lengyel Nemzeti Bizottsága hír* dejiett még. A képzőművészeti vetélkedés­ben lti éven aluli fiatalok vehet­nek részt, s müveiket három korosztályi kategóriában. 3-7 éves. 7-1? illetve 12-16 éves ko­rig bíráljak el. Az iCjú rajzolók, ..Az én házam, az én kertem és a városom” témában jelenthetik meg békés építőmunkánk, fejlő­désünk eredményeit, a család, a gyermekközösségek örömeit. A 45x60 centiméteres rajzokat a megyékben, illetve a fővárosi kerületekben elözsürizik, és min­denünnen 10-10 müvet küldenek l$e október 13-ig az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságához., A pályázó alkotásokáü‘Budapest ten újabb bírálattal válogatják* s a iegjobb müveket Varsóba küldik, ahoi az Építészek Nem­zetközi Szövetsége 1981. január 13-21. közötti kongresszusán ki­állítják a díjazott gyermekraj- zokat. A nemzetközi zsűri a legki­emelkedőbb képzőművészeti mun­kákat díjazza. A? első és a má­sodik helyezett kéthetes lengyel­országi úton vehet részt kísérő­iével. Ezenkívül turistafelszere­lés, víkendsátrak. kerékpárok, mopedek, valamint érmek és ok­levelek is gazdára találnak. MSZMP KB előzetes jelen- tését, az MSZMP KB beszá­molóját. amelynek előadója Kádár János elvtárs volt. a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Kádár Jánop vi- taösszeioglaló beszédét, az MSZMP XII. kongresszusai­nak . határozatát, valamint, a p&M "központi vezető szervei tagjainak névsorát. ★ Gazdasági épitőmunkánk feltételei és a pénzügyi poli­tika címmel megjelent Falu­végi Lajosnak, az MSZMP KB Politikai Akadémiáján elhangzott előadása, ugydh- csak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Üzenet a Halhatatlanok Földjéről (Minden tollforgató, aki csak egy ki­csit is ad magára, rendszeresen elláto­gat ide, vagy oda, Afrika, vagy Ázsia kevéssé ismert országaiba, az ameri­kai kontinens valamelyik csücskére, s hazatérve közkinccsé teszi élményeit, találkozásait, mert anélkül fabatkát sem érne az egész. Haladni akarvan a korral és kollégáimmal, magam is be­számolok legutóbbi utómról.) A Halhatatlanok Földjén jartam. Sok mindenkit láttam, akikről tanul- , tarn, akiket az egész világ ismer, de interjút egyikkel sem készítettem,. Pe­dig ott volt Dante, meg ott volt Ein­stein, akit már csak azért sem mer­tem megszólítani, mert féltem, hogy fizikatudom a nyom kevés a beszélge­téshez. Aztán láttam Napóleont, akitől szerettem volna megkérdezni, mi a vé­leménye a most zárult tévésorozatról, meg az ő szerelmeinek históriájáról, de ez tapintatlanság lett volna. Aztán lát­tam Petőfi Sándort. Ady Endrét, Mó­ricz Zsigmondot. aki még kissé meg­viselt volt a tavalyi centenáriumi év megpróbáltatásaitól, s olt volt József Attila, aki még várakozóan nézett az év hátralevő hónapjai elé. Egy kávéházi teraszon, mert a Hal­hatatlanok Földjén olyan is van, isme­rős férfit pillantottam meg. Magas homlok, hófehér haj. eltéveszthetetleii arc. Igén, ez Bartók Béla. semmi két­ség. Sikerült egész rövid időn belül kapcsolatot teremtenem vele. s •olyan szerencsés is leheltem, hogy asztalá­hoz invitált. — Hallom, ön mai magyar újság­író. raadasul kulturális területen dol­gozik. Mielőtt interjút kérne, én aka- rob felajánlani: elmondok önnek va­lamit. s kérem, tegye közzé otthon, se­gítsen nekem. Nem tudtam, hova legyek a megtisz­teltetéstől, meg a varallan örömtől, hogy a nagy téma szinte az ölembe hul­lott. Bartók nem hagyott hálálkodni. Folytatta. — Nezze. én nem akarok sem di­csekvő. sem oktalanul szerény lenni. Tudom, hogy engem 'az egesz világon ismernek és tisztelnek zeneértő mil­liók. Tudom azt is. hogy hazámban is nagy a Bartók-kullusz. utcák, intéz­mények viselik a nevemet, még a ro­konaim falujának termelőszövetkezeiét is rólam nevezték el. Tudom, hogy egyre nő azoknak a tábora otthon, akik nemcsak sznobságból hallgatnak, de igazán érteni is akarják a muzsiká­mat. Ugyanakkor azt is tudom, igen sok tisztességes, becsületes honfitársam igényeitől, lelkiségétől, zenei értésétől még kicsit távol áll az én zeném... — No. de Mester!... — próbáltam közbeszólni, de szelíden leintett: — Semmi de! Tessék ‘eljegyezni és tolmácsolni a kérésemet. Itt van ez a Petőfi Sándor Nagyságát igazán nem vitatja senki. De emlékezzék csalt, mi történt 1973-ban. amikor születésének 150. évfordulója volt. A jubileum ide­jén úgy agyoniinnepelték a különböző bizottságok, hogy az év második felé­ben mar kezdték unni a jószándékú emberek szegény Sándort. Aztán itt van Ady Endre. Vele is hasonló tör­tént 1977-ben. Ü nneplésre mindenkor hajlamos utódaink Ady nevével keltek es feküdlek, minden Ady jegyében történt, még igen rossz film készítésé­re is álltáimul szolgált. Mit mondjak, ronggyá ünnepelték szegem/ Ady End­rét, az év vége felé mindenki a nap­tárt leste, meddig kell még Adyért ra- jonganl. No és Zsiga bácsi, Móricz Zsigmond az elmúlt évben?!-Az em­lékbizottság mindig azt mondta, hogy mértéktartó módón ünnepeljenek, s megismétlődött minden, mint Petőfi­vel. meg Adyval. Pedig Zsiga bácsi se volt híve a zajos ünneplésnek, meg a túllihegésnek. S amikor vége a jubi­leumi évnek, hová lesz a sok lelkes fogadalom? Meg itt van most ez a Jó­zsef Attila. Velünk együtt hallgatja a híreket, mert hogy most neki van ott­hon jubileumi éve. Hát reggeltől estig emlékeznek, ünnepelnek otthon, egyre szaporodnak a kortársi emlékező!:, ahogy ilyenkor szokás. Félő. hogy az év végére József Attilából is elege lesz a jószándékú magyarnak. ' — A Mesternek bizonyára igaza van. Illetlenség lenne vitatkoznom. Ez len­ne az üzenet? — Részben. Es most jön a kérés. Jövőre is lesz centenárium: az én szü­letésem századik évfordulója: azt sze­retném. ha igazán, szívből ünnepelné­nek. ha nem túlszervezettség. hivata­los programok jelentenék az emléke­zést. hanem valami olyan szellemidé­zés, ami a muzsikámhoz, annak szel­leméhez, magyarságához hozná köze­lebb az embereket, ha tartózkodóbb es okosabb adagolásban ünnepelnének. Nem szeretném, ha úgy akarnák nép­szerűségemet növelni, hogy közben akár többen rá is unjanak az ünnep­lésre, meg az ünnepeItre... Azt hiszem, ideje közreadnom a Halhatatlanok Földjéről küldött üze­netet, BENEDEK MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents