Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

MNK *■» * Három forduló után még két csapat veretlen. Az egyik az ELTE (sötét mezben).. Kosárlabda Országos , főiskolai bajnokság Talár két góljával az elünlen aDVTK Tegnap délután Szombat­helyen, Üllőn, Gyöngyösön és Komlón nagy érdeklődés mellett játszották a labda­rúgó Magyar Népköztársasá­gi Kupa újabb mérkőzéseit az elődöntőbe jutásért. A legnagyobb küzdelem Szombathelyen zajlott le a két NB II osztályú csapat között. Kilencven perc alatt nem született gól, a hosz- szabbításban a Sabaria egy­szer a hálóba talált, ezzel kiesett az NB II Keleti cso­port éllovasa, a Nyíregyhá­za. Komlón ismét búcsúra kényszerült egy NB I-ben szereplő együttes, a Pécsi MSC és a Tatabánya után most a Salgótarján. 2:0 ará­nyú vereséggel. A Gyöngyös nem tette különösebb pró­bára a Vasast, a fővárosiak 5:0-ra győztek. A Diósgyőr megállította bravúrsorozatá­ban az Üllőt, Salamonék 2:0 arányban bizonyultak jobb­nak. Így a legjobb négy közé két NB I-es (Vasas, Diós­győr), és két NB II osztá­lyú (Komló, Sabaria) klub került. Diósgyőri VTK—Üllői SK 2:0 (0:0). Üllő, 5000 néző. Tegnap két fordulóval foly­tatódott a kosárlabda orszá­gos egyetemi és főiskolai baj­nokság a Fazekas utcai álta­lános iskola tornatermében, illetve a sportcsarnokban. Va­lamennyi csapat 2—2 mérkő­zést játszott, így a MEAFC is. Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem-Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem 59:84 (26:42). Sport­csarnok, férfi. Vezette: SziU vássy-Matlári. MEAFC; Házi 8, Balázs 10, Busák 16, Fodor 13, Izrael 4. Csere: Marossy 2, Gyürkey Kocsis Ragats 6. Edző: Eper- jessy Gyula. * Két kihagyott távóíl dobással, és két eladott labdává kezdtek a miskolciak. Hogy mennyire in- diszponáltan folytatták, arra bi­zonyíték, hogy az ötödik perc­ben esett első kosaruk. Lényegé­ben nem változott a játék képe az első félidő végéig: rendkívül gyengén védekeztek, rendkívül pontatlanul dobtak kosárra, rendkívül sok labdát adtak eL Teljesen alárendelt szerepet ját­szottak, s úgy tűnt, egyáltalán nem is akarnak játszani. A második félidőben sem csök­kent az elemi, technikai hibák száma. Társult mindehhez, hogy a büntetőket képtelenek voltak bedobni. A mérkőzés folyamán 14-et hagytak ki. Házi, Fodor, Busák egymást múlták alul a palánkok alatti közelharcban, illetve a védekezésben. Az egyenlőtlen harcban a bu­dapesti egyetemisták még azt is megengedhették maguknak a 34. percben (47:75-ös állásnál), hogy úgynevezett amerikai cserét hajt­sanak végre, azaz öten jöttek le a pályáról, és öt új ment föl. .Ez a cseresor is tartani tudta az eredményt. A második forduló további féríieredményei: Testnevelési Főiskola-Veszpré­mi Vegyipari Egyetem 95:87 (44:44). Meglepően szoros ered­ményt hozott a találkozó. Leg­jobb dobók: Kinter 29, illetve Somoskovi 25. JATE-MAFC 64:105 (27:55). A fővárosiak közepes teljesítmény­nyel is biztosan győztek. A leg­jobb dobók: Kecskés 37, illetve Kókai 21. MEAFC—MAFC 50:100 (32:54). Sportcsarnok, mintegy 300 néző. Vezette: Matlári-Domonkos. MEAFC; Házi 4, Balázs 5, Bu­sák 19, Fodor 11, Izrael 2. Cse­re: Osgyáni 2, Marossy 3, Györ- key —, Kocsis 2, Ragats 2. Edző: Eperjessy Gyula. Szoros emberfogással igyeke­zett a MAFC már kezdetben megfogni a találkozót. Teljes si­kerrel. A hazaiak közül egyedül Busáknak ment, aki nagy kedv­vel is játszott. Fodort lefogták, nem tudott dobóhe*yzetbe ke­rülni, vagy pedig tempóban sze­relték. Házinak semmi sem ment, sőt, igen hamar összeszedett há­rom személyi hibát, ezért az ed­Ippsprpltp A budapestiek a legjobb ötö­süket 10 perc tiszta játékidő után lecserélték (ezt egyébként a második félidőben megismétel­ik a másik a MAFC. Kö­zös bennük, hogy mindkét támadásból kosár született. (Solymos László felvételei) ték), de a „második sor** is tar-' tani tudta a kiharcolt előnyt. A második félidő első tíz per­ce sokáig emlékezetes marad a kosarlabda-szurkolóknak: igazi bumutatót tartott a MAFC, szi­porkázó an szellemesen játszott. A 8. percben már 82-t jelzett az eredményjelző óra a nevük alatt. Ha a cseresor alatt el is lapo­sodott a játék, az a tíz perc mindenért kárpótolt. Túl azon, hogy kétségkívül nagy különbség volt a két csa­pat között, a MEAFC mellé kí­vánkozik néhány számadat. Ezek ugyanis ékesen beszélnek. 23 lab­dát adtak el, kihagytak 8 zic­cert, 15 büntetőt. Távolról tíz­szer nem talált a labda gyűrű­be (ebből hét tempódobás volt), és kimaradt 17 közeli tempó is. Bizony, ez nagy luxus a MAFC- cal szemben. Annyi pozitívum azért volt, hogy most legalább látszott a játékosokon, hogy akarnak, küzdenek. A harmadik forduló további eredményei: Veszprémi Vegyipari Egyetcm- JATE 91:63 (41 :37). Ld.; Szatmá­ri 30, flletve Sándor 20. Csak az első félidő volt szoros. ELTE-TF 97:39 (54:52). Az ELTE a mérkőzés folyamán vé­gig biztosan dobott, a TF pedig gyengén védekezett. Ma csak egy fordulót játsza­nak. A MEAFC 14 órakor kezd. —o­A női mérkőzések eredmény«»: Szombathelyi Tanárképző—Sze­gedi Tanárképző 36:56 (24:23). A szegediek végig biztosabban ve­Nemcsak a DVTK-műsor- füzet jelenik meg szombaton, a DVTK—Tatabánya NB I-es labdarúgó-mérkőzésen, ha- ■em újból lesz Képes Sport­tombola. Az Ifjúsági Lapki­adó Vállalat a mérkőzés szü­netében húzza ki a nyertes számokat. A nézők a mérkő­zés kezdete előtt vásárolhat­nak számozott Képes Spor­tot. zettek. mint azt az első félidei eredmény tükrözi. Elsősorban na­gyobb rutinjuknak köszönhető a győzelmük. SZOTE-ELTE 67:65 (43:36). Óriási meglepetés, hiszen az ELTE majdnem megegyezik a BEAC-cal (ha a legjobbak nem is érkeztek Miskolcra). Kevés azonban a cseréjük, és ez a végén megbosszulta magát. TF-SOTE 70:64 (44:26). Az el­ső félidő alapján fölényesebbnek látszott a budapestiek győzel­me, de az edző a második fél­idő jó részében a cseresort sze­repeltette. ELTE-Szombathclyi Tanárkép­ző 71:63 (38:33). Ezúttal nem volt gond a kisebb létszám, mivel a szombathelyiek még rutintala- ’ nők. 'ó*. ; < SOTE—SZOTE 71 ?57 (41Sok­kal biztosabban győztek a buda­pestiek, mirjt várni lehetett. Szegedi Tanárképző-TF 36:65 (19:43). A két csapat közötti, tu­dásbeli különbséget az első fél­idei eredmény fejezi ki hűen. (D. TÓTH-DARAB) Vez.: Győri. Góllövő: Tatár (2). Röplabda f Ami nem ment a Kubikban, az nem ment Almásfüzitőn sem az MVSC női röplabdacsapatá­nak. Miskolcon 3:1, idegenben 3:0 arányban szenvedtek vere­séget az A-csoportban. A jelenlegi állás; 1. NIM 2. Bp. Vasas Izzó 3. Közg. Egyetem 4. Almásfüzitő 5. MVSC 6. Külker. SC 7* Haladás VSE 10 10 - 30: 1 20 8 8 — 24 2 16 8 5 3 18:12 13 8 4 4 13:14 12 10 1 9 8:29 11 8 2 6 8:21 10 8 - 8 2:24 8 A birkózó OB után Incidens az Intimben Helyszín: a Pannónia­szálló Intim presszója. Idő­pont április I5„ kora dél­után. Teltház a presszóban, ismerősök, barátok beszélget­nek. Az asztalokon sör, kávé, üdítő, ki mit szeret. Egyik régen látott barátommal be­szélgettünk a cigarettafüst gomolygó homályában, ami­kor a presszó zsongása elő­ször csendesebb lett, majd teljesen megszűnt. A helyiségben mindenki egy dülöngélő fiatalemberre figyelt, aki a pultnál támasz­kodott. Sztentori hangon be­szélt a pincérekkel. Ponto­sabban szeszes italt kért, eléggé udvariatlan módon. A felszolgálók, látva ittasságát, nem akarták kiszolgálni, mi­re a piros-fehér trikóban, modern farmernadrágban levő izmos férfi a pult mögé ment, és ott követelőzött to­vább. A presszóban dolgozók valamennyien nők, mégis si­került a pult mögül eltávo­lítani a makacs vendéget, aki ismét a pultnál „foglalt ál­lást”, majd egy gyors moz­dulattal a tálcáról felkapott egy fél vodkát — amit egyéb­ként egy másik vendégnek vitt volna ki a pincérnő —, és gyors mozdulattal felhör­pintette. Az ital árát nem fi­zette ki, és amikor erre a felszolgálók többször is fel­szólították, durva hangon szidalmazni kezdte az ott dolgozókat Végül is hasonlóan ittas ismerőseivel együtt — mind­egyik amolyan izompacsirta volt — nagy nehezen elhagy­ta a helyiséget. Színjátéké­nak vége előtt felszólította a társaságot, hogy köszöntsék őt, hiszen a kötöttfogású ma­gyar birkózóbajnokságon va­sárnap bronzérmet nyert. Majd látva, hogy senki sem köszönti, az üzletvezető-he­lyettes erélyes kísérete mel­lett, az ajtóban meghajolt, majd távozott. A presszó zsongása vissza­tért, mindenki a közjátékot tárgyalta. A pincérek kissé remegve, és 9,30 forint hi­ánnyal végezték tovább mun­kájukat. Felismerjem az il­lető fiatalembert, aki való­ban harmadik lett a bajnok­ságon, sőt néhány évvel ez­előtt magyar bajnokságot is nyert. Nem csoda hát, hogy senki sem mert közbelépni, kivéve barátomat, akit úgy ellökött, hogy ha nem fogom meg, az asztalunkkal együtt a falnál landol. A presszóban egyébként az ittas birkózó két klubtársa is jelen volt, akik súlyemelők, ök azon­ban némán ültek a helyü­kön, és nézték, hogy klub­társuk hogyan járatja le a sportolók becsületét. Hogy többször ez ne for­dulhasson elő, és az ünnep­lésre — amely különben jo­gos — határokat tudjon szab­ni mindenki, tanulságul és okulásképpen ideírjuk az il­lető nevét: Juhász József, a DVTK birkózója. D. Gy. A bécsi szelet nem is bécsi A bécsi szelet eredete az ókorba nyúlik vissza. Már a per­zsák is ismerték a rántott húst, de kedvelt étel volt az araboknál is. A görögök szakácskönyveiben szerepel a sült hús, melyet prézlivel készítettek. A rómaiak is kedvelték a tojásban, morzsában megforgatott sült húst. A módok Spa­nyolországba magukkal vitték ételeiket is, így megismer­tették a rántott húst a lakossággal. 1492-ben (a mórok ki­űzetése után) Andalúziában „chuleta Andalúzia” néven sze­repel a spanyol szakácskönyvekben a rántott szeleit. A 15. század vége felé spanyol, német és francia csapatok törtek be Itáliába és pl. a spanyolok ötször is elfoglalták Milánót. A város népe tőlük leste el a rántott szelet készítésének titkát. Milánóban járt osztrák szakácsok a múlt század ele­jén itt tanulták meg ezt a náluk új húsételt, és ettől kezdve Becsben is készítették, de már borjúhúsból, a szelet neve pedig az azóta világhírűvé vált „Wiener Schnitzel” (bécsi szelet) lett. Becsből került Magyarországra is. A bécsi szeletről, mint osztrák specialitásról azt írja a Die Küche című szaklap, hogy „ez a legjobb hússzelet, mely olyan illatos, mint a virág, olyan zamatos, mint a cseresz­nye és olyan ropogós, mint a frissen sült zsemle.. Rubinstein naplója A Francia Akadé­mia egyenruhájában látható, mint „hal­hatatlan”, azután Gregory Peckkel, amint az átnyújtja neki az Oscar-díjaf, és négy gyermeké­vel, feleségével 1948- ban. a nyugatnémet Stern magazin fotó­in a 93 éves Arthur Rubinstein, abból az alkalomból, hogy rö­videsen megjelenik memoárja „Sok-sok évem” címmel (saját hevenyészett fordítá­som) a nyugatnémet S. Fisclier Verla g- nál. (Ez a régi pati­nás kiadó volt Tho­mas Mann müveinek kiadója vagy egy fél évszázaddal ezelőtt.) A mű tulajdonkép­pen a második kö­tet, mert az első, „Emlékezések — if­júkor” címmel már megjelent, ugyancsak a Fischer Verlagnál, ám amíg az főleg a fiatalkori szerelme­ket tárgyalta, a mostani már a mű­vészpályáról szól, mégpedig emlékezet­A bői. mert naplót so­hasem írt. Mint a Stern is­mertetéséből kide­rül, Rubinstein az élet örömeit éppen úgy kimerítő, mint a művészetet kiaknázó kifenc évtizede alatt Thomas Mannt elra­gadtatta beszédével, Picasso 24 képét ad­ta neki ajándékba és Einsteinnel kamara- muzsikát játszott. Igor Stravinszkijjal elköltött vacsoráját pedig egy nem ép­pen jó hírű mulató­ban eltöltött éjszaká­val fejezte be. ahol Rubinstein, a nők barátja, volt az úti­kalauz. Külön csemegéi a könyvnek — a Stern mazsolázása alapján — Rubinstein véle­ményei nagy kor tár­sairól. — Wladimir Horowitz például „a világ legnagyobb vir­tuóza, de semmit sem tett hozzá a muzsikához” — Ja­scha Heifetz „szíve sohasem mozdul meg, de ha játszik, a legnagyobb hege­dűs” — Igor Stra- vinszkij „közepes zongoristája és még közepesebb karmes­tere saját jó művei­nek”. Nem éppen hízelgő véleménye 93 éves korában, hogy „morálisan és mű­vészileg lezüllött a világ, a zeneszerzők — mint Pierre Bou­lez — emóció nélkül szereznek zenét”. — Magamagáról azt ír­ja: „Csak olyan mu­zsikát játszottam, amellyel közvetlen kapcsolatom volt. \ muzsika szóljon hoz­zám.” Végül egy szemcJ lyi apróság: meg most is elszívja Ha­vanna-szivarját, sze­ret lemezt hallgatni, ha van rá ideje, és minden reggel bele­tűzi nyakkendőjébe) azt a gyöngyöt, ame­lyet egy női tiszte­lője ajándékozott ne­ki hatvan évvel ez­előtt Dél-Ameriká- ban. MÁTÉ IVÁN szív őre Az orvosok azt tanácsol­ják egyes betegeknek, hogy többet mozogjanak a szívük túlterhelése nélkül. Kijevi szakemberek olyan kis mé­retű műszert szerkesztettek, mely jelzi ezt a határterhe­lést. A berendezés a páciens öv­szíjára rögzíthető, a két elektródát pedig a mellen, a szív tájékán helyezik el. A műszer figyelmeztető hangot ad a legkisebb túlterhelés esetén is. Moszkvai divat * Ivanovói anyagból készült ruhák. Tervező: Vjacseszláv Zajcev. Moszkvában, az össz-szövet­ségi Divatházban a közelmúlt­ban nagyszabású divatbemutatót tartottak, amelyen 1980 divatjá­ról adtak tudósítást. Idén a kosztümök vonalvezetése a fér- fizakókra emlékeztet, szélesített váll, keskeny fazon a divat. A ruhákat a legváltozatosabb díszí­tések, hímzések, tűzések, hajtá­sok jellemzik. Tervezésüknél tág teret kap a fantázia. A legdiva­tosabb színek a többi között a lila minden árnyalata, a bordó, a szürkéskék, valamint a fehér és feke*te. A szőrme egyébként állandó kísérője a divatnak. Az orosz coboly a világpiacon a legdrá­gább szőrme. Van olyan coboly­prém, amelynek egy grammja megfelel egy gramm arany ér­tékének. A kékrókától az ezüst- rókáig sorolhatnánk a szebbnél szebb orosz szőrméket. Tiszta hóra emlékeztet a sarkiróka habkönnyű, sűrű szőrméje. Ren­geteg színárnyalatával tűnik ki a nyercprém. A tűzpirostól az ezüstösen csillogó feketéig ugyan­csak változatos színskálájú a ró­kaprém. és a gyöngyházszínű« illetve fekete nutria. Idén a sportos ruhák divat­ját a moszkvai olimpiai játékok határozza meg. A sportöltőzetet a tűzések, a keskeny paszpólo­zás, a rátett zsebek jellemzik* Szombaton: Képes Sporí-ioiola

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents