Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-03 / 80. szám
Brigád félárnyékban Bótáék kiválóak A drótgyár — mint számtalan kitüntetése is bizonyítja — jó gyár. A munkások évek óta túlteljesítik tervüket. javítják a minőséget, újítanak, a gyár termékei messze tőidre eljutnak. Eljutnak, mert távol a félárnyékban, távol minden fénytől dolgozik egy brigád, s a brigádtagok mindent megtesznek azért, hogy a gépek ne álljanak, hqgy a gépek folyamatosan termeljenek. ne legyen fennakadás, ne legyen hiba. Ám bármennyire is félárnyékban dolgoznak, azért a dicsőségből nekik is kijut. Ez a brigád a tmk-sok Radnóti szocialista brigádja, Bóta István vezetésével. Ők a gépek, berendezések, kemencék tudós doktorai. ♦ ♦ Hogy jól megy a gyár, vagy rosszul, az nagyban függ a tmk-sok munkájától is. Épp ezért — s nemcsak ezért — Bótáék mindenhol megtalálhatók, ahol szükség van rájuk. Itt hegesztenek, ott kalapálnak, megint máshol festenek, vagy kovácsolnak. Munkájukról mondja a tmk-gyáregység vezetője. Bodnár Béla: — Hosszú ideje együtt vannak, jól összeforrt társaság. A drótgyár tulajdonképpeni lelkének, a kemencéknek a reparálása a fő feladatuk, s szinte nem tudunk nekik olyat mondani, amire ne lenne valamilyen elképzelésük. A legnehezebb munkát is elvégzik, azt is, amibe más brigád bele sem merne talán fogni. Tavaly tőlük indult el az a kezdeményezés, ami alapján a vállalat összes dolgozója. ^brigádja csatlakozott a kongresszusi mmrkaver- senyhez. Munkájukba mindig hoznak valami újat, valami újítást, de nekik — azt mondják — ez természetes... Most egy háromszálas betonmegeresztő kemencén dolgoznak .,. ♦ ♦ A fotó kedvéért mindenki a kemencén serénykedik, drótkeféznek. hegesztenek, a ventillátor alkatrészeit vizsgálják át, még a kovácsok is találnak maguknak elfoglaltságot. Barcsák János-, a brigád helyettes vezetője mondja: —■, Aki itt dolgozik ebben af; Indul a hegesztöcsapat. a brigádban, az — büszkén mondhatom — nem megy el innen, csak nyugdíjba, vagy ha előléptetik. Már tizenhat éve, 1964-től együtt dolgozunk, négyen még alapítók, a többiek később jöttek, a fiatalok többségét pedig mi neveltük. Hogy mi a titkunk? Egyszerűen az, hogy pontosan, figyelmesen dolgozunk, s inkább kétszer is megnézzük azt a kemencét, csakhogy hiba ne maradjon rajta. Eddig munkánkért hat hónap garanciát vállaltunk, most még rátettünk egy lapáttal: egy évig garantáljuk, hogy az a kemence, vagy az a sodrógép • kifogástalanul működik, nem lesz semmiféle baj vele... ♦ ♦ Tizennyolc ember (Bóta István, Barcsák János. Bozó László, Dávidházi Tibor, Franczuz István. Gombos István, Klusovszki Elek, Minden László, Ludvik Imre, Oláh Gábor, Paulik László, Pecsenye László, Pipoly Sándor, Tóth Miklós, Zörgő István, Bodnár László. Sallay József, Koltai . Józsefné), s egyik sem kezdő. Mint ahogy a gyáregységvezető megfogalmazta, összetartanak jóban, rosszban. Nemcsak a munkahelyen, de a gyárkapun kívül is találkoznak. Tavaly A vállalat kiváló brigádja voltak, s most is minden reményük megvár, arra, hogy ismét elnyerjék ezt a kitüntetést. Ma este a színházi ünnepségen a brigádvezető az elnökségben foglal helyet, a brigádtagok közül pedig ketten ülnek majd a nézőtéren ... I. S. fl fonoda bizonyított (Folytatás az 1. oldalról.) A gyárigazgató után ave- zérigazgatónö köszöntötte a miskolci íonoda kollektíváját. Emlékezett egy forró hangulatú tanácskozásra, amelyen a szocialista- brigád- vezetők elhatározták, hogy megpályázzák az Élüzem címet. Kíváncsian figyelte, hogy a hétköznapokon mint váltják valóra a terveket, s a kitüntetés az ékes bizonyítéka, hogy a munkalendület nem hagyott alább. Az erről tanúskodó oklevelet "SlZ igazgatónak adta át. A ve- zérigazgatónő Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést nyújtott át a jók közül a legjobbaknak. Ezt vette át Ládi Béla, Sebák László, Balázs Imréné, Barabits Irh- réné, Földest Barnabásné, Einbech József, s ezt kapta a betegsége miatt távol levő Kollár Béla, A Vállalat Kiváló Brigádja kitünletést kapott a Pattatyús, a Tavasz és a Zója szocialista brigád; Kiváló Dolgozó kitüntetést j Liszonyi Zoltán főmérnök, j Taizs Irén, a pártbizottság t titkára, Tomasovszky Kata- - Un KISZ-titkár. A SZOT elnökségének oklevelét vette át Béréi Imréné, Turcsoky Károlyné és Bihari Istvánná. A KISZ Központi Bizottsága Dicsérő Oklevelét is itt adták át Soltész Ágnesnek és Aranykoszorús KISZ-jelvény- nyel tüntették ki Tomasovszky Katalint. A gyárigazgató nyújtotta át a műszakok versenyében első helyezést elért Kiváló címet a IV-es műszaknak és a Kiváló Osztály kitüntetést a munkaügyi osztály képviselőjének. Kiváló MHSZ- munkáért főtitkári oklevéllel tüntették ki a IV. műszak kollektíváját. A kitüntetetteknek és a gyáralapítóknak Drótos László gratulált a városi pártbizottság és a városi tanács testületé nevében. Emlékezett a' gyárépítés hőskorára, amikor városunkban igen nagy gondot jelentett a nők foglalkoztatottsága. A város vezetői mindig nagy figyelemmel kísérték e gyár fejlődését, támogatták azokat a törekvéseket, amelyek a dolgozók munkahelyi és szociális körülményeit voltak hivatva javítani. Köszöntötte a gyáralapítás óta itt dolgozó dr. Szigethy Tibor igazgatót, aki a napokba vette ót a Munka Érdemrend bronz fokozatát. O. E Barátságot erősítő látogatások & Grósz Károly és Heinz Simkowski az együttműködési szerBizalmit, főbizalmit választanak Szakszervezeti szerveink Miskolcon is időben elkészítették azt az intézkedési tervet, amely meghatározza az alapszervezetek választásával kapcsolatos feladatokat. Ezekben a napokban már élénkül a munka mindet^ területen. Az építők szakszervezete megyei bizottságának intézkedési terve szerint elsején megkezdődött a főbizalmiak, illetve vezető bizalmiak újraválasztása. Ezt a munkát április 3ü-ig kell befejezni. A helyi körülményeknek megfelelően változások lesznek a szervezeti felépítésben is. A létszámarány változása miatt megszűnik például — mint önálló alapszervezet — hat termelőegység alapszervezete, mint például a nvékládházi. az alsó- zsolcai és a miskolci kavicsbányáknál. ahol főbizalmiakat. bizalmiakat és helyetteseket választanak. (Folytatás az 1. oldalról) Az A. Sz. Drigin vezette vologdai küldöttség Újhelyi Tibornak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében tegnap délelőtt felkereste a Miskolci PamutfonáL Itt dr. Szigethy Tibor igazgató és Taizs Irén párltiklár tájékoztatta a negyedszázados gyár életéről, terveiről a vendégeket. akik ezután gyár- látogatáson ismerkedtek a fonoda munkájával. Ezután a küldöttség a Medicor Miskolci Gyárába lá-- togatott. ahol Hrabár Sándor igazgató, s Orosz György párttitkár mutatta be azokat a termékeket, amelyeket a gyár többek közölt a Szovjetunióba exportál. Délután a szovjet vendégek Sárospatakon, voltak, ahol a Rákóczi Gimnáziumot és a Kossuth Termelőszövetkezetet nézték meg. A neubrandenburgi küldöttség — amelyet Heinz Simkowski. a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács elnöke vezet, — délelőtt a Vasas Művelődési Központot, a megyei könyvtárat, s a gyermekkórházat kereste fel. Délután pedig a megyei párt- bizottságon együttműködési zödest látja el ke:jegyevei... szerződést írtak aló, amelyet Grósz Károly, az MSZM1 KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Heinz Simkowski látott el kézjegyével. Ezután német barátaink Óidra látogattak, ahol megtekintették a kohászati üzemeket. Tegnap délelőtt Miskolcra érkezett a kelet-szlovákiai teslvérmegye delegációja is, amelyet Vojtech Majkut, a megyei pártbizottság titkára vezet. Tagjai Stefan Csaji, a kerületi párlelnökség tagja, a cecejovczei termelőszövetkezet elnöke, s Jan Galló, a rozsnvói járási pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottságon Grósz Károly első titkár fogadta őkef, maid a küldöttség a szerencsi járásba látogatott. J Szabadságunk 35 esztendeje • F Európában harmincöt éve hallgatnak a fegyverek. Magyar- ország harmincöt-éve szabad Három és fél évtizeddel ezelőtt romok fölött keseregtünk. És reménykedtünk: az újrakezdést hozó tavaszon új élet is bimbózik. S íme, fél emberöltőnyi távolból visszatekintve a kezdetre, s az esztendőkre, jogos a büszkeségünk: tetteinket dicséri majd az utókor és jegyzi a történelem; mássá lett a népek testvériségében bontakozó haza, miközben mi magunk is megváltoztunk. Szocialista országban, szocialista emberekként élünk. Mi tette lehetővé ezt a teljes átváltozást? A szabadság, amelyért századokon ót senyvedt és vérzett a nép: a szabadság, amelyet a kommunizmus útjára elsőként lépő proletár testvér — maga is vérezvén érte — kínált fel: a szabadság, mellyel éihi tudtunk, támaszkodva a munkásosztályra és pártjára, amely programot adott, s az olykori buktatókon — mert ilyenek is voltak — átsegített bennünket. És kellett a béke! A béke, amelyért az eszmében, a célokban és a tettekben szövetséges harcostársainkkal mindmáig következetesen küzdöttünk, szorosan fűződve a Szovjetunióhoz, amely legfőbb szenvedője volt annak, hogy harmincöt évvel ezelőtt Végre béke legyen Európában és valódi szabadság Európa egy jelentős résziben. A mi igazságos, szocialista társadalmat építő igyekezetünk a békén alapul. A mi életelvünk az alkotás. Eszménkben is ezért szerepel olyan hangsúlyozottan a szó: béke. Ám a mi fogalmaink szerint a béke nem csupán óhaj. Akarat! S hogy valóban az legyen, annak az az alapvető feltétele, hogy legyen erőnk a szabadság, az alkotás, a békés élet megvédéséhez. És mivel van ilyen, táplálja bennünk a hitel és az optimizmust. Kádár János elvtárs a párt XII, kongresz- szusán így fogalmazta ezt meg zárszavában: ..Béke kell! Amikor a beszámolóban ehhez a témához értünk, azzal kezdtük, hogy most kiéleződött a nemzetközi helyzet. Ez így van, és ez nyugtalanítja a béke őszinte híveit, nemcsak nálunk, hanem a világ minden országában. De arról is mélyen meg vagyok győződve, hogy nem lesz új világháború, azt képes megakadályozni az emberiség. Ereje abból az akaratból fakad, amely a világ jobbik felét összefogja: csak háború ne legyen!” A szocialista tábor természetéből fakadó békeakaratának száz- és százmillió követője és hirdetője van szerte a világon. De ez önmagában nem elég. Az akarat — magában — józan szándék. Ehhez még kell valami, valami nagyon fontos. Óriási taps fogadta Kádár elvtárs szavait, amiket az imént mondottakhoz fűzött: „Természetesen egy új világháború kirobbantásának megakadályozására más, nyomatékos eszközeink is vannak tartalékban.” S hogy mik ezek, az nyilvánvaló: önmagunk, eredményeink, szabadságunk védelmének korszerű eszközei. Ä gyenge — ez történelmi tény is — mindig áldozatává lesz az erősnek. Erőssel szemben csak erős védheti meg magát. Természetes dolog, hogy a szocializmus, a haladás hívei ellenzik az örült ütemű fegyverkezést. Mi. a békeeszme őszinte védői, az embert, az emberiséget boldogabbá tevő dolgokra szeretnénk fordítani anyagi erőinket. Ezért — ezért is! — emeljük fel szavunkat a fegyverek gyártása ellen. A fegyverzetcsökkentés azonban kétoldalú. Mindkét félnek akarnia kell azon az elven, hogy egyensúly legyen. „Mi azt állítjuk — mondotta Kádár elvtárs —, hogy az erőviszonyok kiegyenlítődtek. Ez a tárgyalások alapja, és ésszerűbb az őrült fegyverkezési versenyt lefékezni.” ..Béke legyen, erő- egyensúly legyen, de a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Érezze magát biztonságban minden állam és minden nép” •— fejtette ki Kádár elvtárs pártunk nézetét és hozzáfűzte: „Mi ezért harcolunk nemzetközi síkon.” Hazánk, a Varsói Szerződés tagállamaként, nyilvánvalóan maga is hozzájárul a béke, a* biztonság védelmet szolgáló eszközök megteremtéséhez. Ez alapvető kötelességünk önmagunkkal, szövetségeseinkkel, sőt minden haladó emberrel szemben. Lehetőségeinkhez képest — az áldozatkészséget sem kizárva — hozzá kell járulnunk, hogy az erőegyensúly ne billenjen azok javára, akik lelkiismeretfurdalás nélkül belerántanák a világot egy minden eddiginél rettentőbb katasztrófába. A beke fenntartása, szabadságunk, eredményeink oltalmazása, a történelem parancsolataként követeli tőlünk, hogy kezünk munkájával, ajkunk buzdító szavaival tegyük, amit tennünk kell. Hittel és optimizmussal: Mert: „Nekünk mély meggyőződésünk, hogy az emberiségnek nincs más útja. jövője, reménye, mint a béke és a szocialista 'társadat- n.” Amikor 35 évvel ezelőtt, a szabadság első napján széttekintettünk a romok felett, tudtuk, de legalábbis éreztük, hogy nemcsak újjáépítenünk kell. hanem teljesen újat. Le kell raknunk egy egészen más jövő alapjait, s azokon emelkedni egyre feljebb. A nemzedék, amely akkor e gigászi munkába kezdett, őszinte szívvel szerződött el a béke híveként. s az if jabb, az azóta felnőtt generáció ebben a szellemben nevelkedett. Utódainkba már gyermekként beletápláljuk: az élet értelme az alkotás, amelynek a szabadságon kívül a béke a feltétele. De midőn erre oktatjuk, hozzátesszük: ezért küzdeni, harcolni kell. mert a béke nem jótét-lelkek ajándéka, hanem az értelmes életküzdelem eredménye. S mert a tetteink, a szavaink ‘és a szándékunk között őszinte az. összhang, semmi ellentét- nincs közöttük, vagyunk képesek — barátainkkal együtt — a nagy történelemformálásra. Ezért szép példánk': a szocializmus eszméje, ezért buzdító a tettünk: a szocialista társadalom építése a világon mindenült. ahol a haladó milliók sokasága zászlót bontogat. Szabadságunk és békénk e 33. évfordulóján az országgal együtt mi. miskolciak, hazánk darabkájának lakói is őszinte szívből köszöntjük azt az első április 4-ét. Ünnepelünk azzal a tudattal, hogy munkásvárosunk e három és fél évtized alatt, becsülettel teljesítette kötelességét és teszi ezután is a hazáért, a szocializmusért, a békéért. Miként eddig, nagy igyekezettel szolgáljuk a haladás ügyét. Tudjuk és valljuk mi is: ez kötelességünk!---- ------------------Történelem Első alkalommal rendeznek Tapolcán olyan kiállítást, amely tanulságos lehel nemcsak a kerület, hanem a város lakossága számára is. A területi pártszervezet új heképekben lyiségében ma délután négy órakor megnyíló kiállításon 35 év fejlődését mutatják be fotókon. A kiállítás egy hétig, 9—18 óra között tekinthető meg. V
