Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-19 / 297. szám
Hányán vagyunk, hol dolgosunk? (3.) Egyre kevesebben leszünk lökben Cikkünk kel előző részében megpróbáltuk mérle;re lenni mindazokat a tényezőket. amelyek meghatározzák Miskolc munkaerőmérlegét. A városi pártbizottság mellett muködö munkabizottság felmérése megállapítja: a foglalkoztatási szerkezei kedvező irányú változatát akadályozza a munkaerő globális és strukturális egyensúlyának hiánya. Az abszolút munkaerőhiányra az üzemek előtti felvételi táblák figyelmeztetnek. Ezek azonban többnyire vélt, s‘nem társadalmilag és gazdaságilag indokolt szükségleten alapulnak. A strukturális egyensúlytalanság azt jelenti — mint korábban már utaltunk rá —. hogy nem a kéz kevés, hanem az elosztás rossz. Vj i menetrend heil Miskolc népességének es a munkaerő felhasználásának növekedési . üteme 19/0-tóÍ mérséklődik. Néhány üzem gárdája az átlagot meghaladó mértékben öregszik, a nehéz fizikai munkára egyre kevesebb a jelentkező, a város vonzása mérséklődik, párhuzamosan a vidéki ipar megerősödésével, s a város környéki községek konforto- sodásával. A következő tervidőszak gazdaságpolitikája a városok lakónépessége növekedésének mérsékeltebb emelkedését és a város környéki gyűrű fokozottabb fejlesztései fogja elősegíteni. Ez a koncepció nem jelenti a városok további urbanizációjának a stop.jat. A felismerés azon alapszik, hogy több nehézipart. a korábbinál több lakást már nem lehet Miskolcra telepíteni: egyszerűen azért, mert kevés a hely, a víz, a levegő, a pénz, a munkáskéz ... És egyáltalán: a korábbi városfejlesztési menetrend a nyolcvanas években használhatatlan. Eddigi eredményeinket veszélyeztetné. A he járókra szükség van A következő tervidőszakban kevesebb lakás épül Miskolcon, mint a hetvenes evek második leiében. Az iparfejlesztés az intenzifiká- las jegyébfen bonyolódik. Az arányokat tekintve több pénz jut a komfortosabb életkörülmények megteremtésére és a nehéz fizikai munka, illetve a szakképzetlen munka kiküszöbölésére. Az elkövetkező 13 esztendőben — a mostani ismeretek birtokában — 11 800 új. a népességszaporodásból származó munkavállalóval számolhatunk Miskolcon. Ez évente és átlagosan jócskán alatta marad a korábbi évek hasonló adatának. A bejárók számának növekedésével nem számolhatnak a munkahelyek. de1 lélő — hogy csak egy lehetőségre utaljunk a sok közül — a Bükkábrányi Hőerőmű építése és üzemeltetése több száz. vagy éppen több ezer vidéki ingázót maraszt helyben: kárhoztatva ezzel egy műszakban. kihasználatlan dolgozni a városi gyárak nagv értékű, naay termelékenységű gépeit. A DH várospolitikai fóruma A vásárlók már igényesebbek „Szánkózik’* a keiner Ha egy szer ellünk... Hot kezdődik az érdekvédelem ? A város kinőtte ruháját, de Miskolcnak szüksége van bejárókra Az ellentétes hatások semlegesítésére ellentmondásosnak tűnő javaslatokat tartalmaz az elemzés. Egyrészt . a városi foglalkoztatottsági feszültségek és a későbbi, gondot jelentő hiányok megelőzése érdekében kényelmet kell adni, kedvet kell csinálni a bejáróknak. Másrészt olyan körülményeket kell teremteni a város környéki településeken, hogy az otthonra várók ne a város lakáshivatalát ostromol iák. hanem a perem községekben telepedjenek le. Kétezerre neg xedmillióan Erre a sok kérdést tartalmazó bizonytalan helyzetre nemcsak és nem elsősorban a „munkaügyisnek" ,%ell megadni a feleletet. Ügy kell egyensúlyi teremteni, hogy a már meglevő városi üzemekben a gépek — emberek híján — ne álljanak: fejlesszük az ipart, de úgy, hogy a munkaerő-szükséglet r|e számszerűen, csak minőségben növekedjen: s - úgy lépjen előre Miskolc! hogy a mar itt lakók jobb ellátására többet költsön (mert mi lehet fontosabb Miskolcnak a miskolciak jobb közérzeegységen belüli látványos dinamizmusnak is van határa. Miskolc — véleményünk szerint — olyan határhoz ért. ahol, illetve ahonnan másfajta mértékkel kell mérni, akár a városépítésről, akár á .foglalkoztatásról van szó. (Vége) BRACKÓ ISTVÁN Biztos vagyok benne, hogy játszi könnyedséggel kapná tel és vinné a 15—16 kilogrammos kenyeres rekeszeket a daliás fiatalember. Ö azonban tartogatja — ki tudja mire? — az erejét, s a latyakos járdán szánkáztatja be az üzletbe a lyukacsos oldalú műanyag edényeket. A sajátos szállítási-módszernek megfelelően néznek ki a ládák: mocskosak. Pedig kívánatosán szép. barna-piros cipók illatoznak bennük. • • Idézet a városi tanács kereskedelmi osztályának jelentéséből: ..Az áruátvétel során végzett minősége1 lenőrzés nagyon szorosan hoz- zátavtozik az áruforgalmi munkához, de jelentős szerepet tölt be a fogyasztói érdekvédelemben is.” Rontja-e az áru, konkrétan a kenyér minőségét, ha sáros, piszkos? Olyannyira, hogy a fenti jelenet után. nem szívesen vettem volna kenyeret a Szemere-sarok melletti pékáruüzletből. Telefon a sütőipari vállalat szállítási osztályára: , — Ki fogásól ta-e az utóbbi időben a szóban forgó üzlet. vagy bármely más élelmiszerbolt vezetője a „szán- kázós” szállítási módszert, s a rekeszek tisztátalanságát? lénél?), mint a letelepítésére. bevándorlók Az előrejelzés szerint Miskolcnak az ezredfordulón negyedmillió lakosa lesz. A 10 évenként mért népességgyarapodás csökkenő mértékű: 1971 és 1980 között 82 ezer. a következő évtizedben 18 ezer. a század utolsó tíz esztendejében 10 ezer. Látható, hogy egyre kevesebbel leszünk többen. Ne s/.omor- kodjunk ezért! Az urbanizációnak. az iparfejlesztésnek, az egy adott közigazgatási Két bizottság ülésén: Előzetes viták Miskolc sportéletéről Radnóti-est Moszk váhan Nagy sikerű Radnóti-em- lékest színhelye volt tegnap a moszkvai magyar nagykövetség. A rendezvényen, amelyen jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai ríagykövete is, részt vettek a szovjet irodalmi élet képviselői, újságírók, művészek. A városi tanács pénteken jelentést hallgat meg Miskolc város sportéletéről, a sportélet fejlesztésének további feladatairól. Tegnap két bizottság is megvitatta a tanács elé kerülő anyagot. Délelőtt, ülést tartott- a tanács művelődési bizottságának sport albizottsága. A testület részletesen megvitatta a jelentést, amelyet alapjaiban jónak tart, azonban számos kiegészítő javaslatot Is tettek a sport- albizottság tagjai. Délután Csótai János, a városi tanács elnökhelyettese, a művelődési bizottság elnöke vezetésével ez a testület is napirendre tű/.le a varos sportéletéről szóló jelentés megvitatását. A művelődési bizottság tagjai is sokoldalúan vizsgálták a jelentésben foglaltakat, s ugyancsak több javaslatot tettek az anyag kiegészítésére. A művelődési bizottság több más kérdésről is tárgyalt. Csótai János elnök tájékoztatta a testületet arról, hogy az illetékesek döntöttek a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói tisztségének betöltéséről. Színházunk új igazgatója Gyarmati Béla újságíró. az Észak-Magyarország kulturális rovatának vezetője lett. Ünnepélyes beiktatása pénteken délelőtt, a színház társulati ülésén történik meg. ■ Énekelte Csótai János a művelődési bizottságnak ez évben végzett munkáját. A művelődési bizottság, annak albizottságai, ideiglenes bizottságai az'idén is hasznos, sokoldalú munkával segítették városunk" kulturális fejlődéséi, az ennek érdekében hozott tanácsi végrehajtó bizottsági döntések előkészítését. A bizottság most is több vb-döntés anyagának előkészítésében vállalt részt. A bizottság ellenőrző tevékenysége soi-án vizsgálatokat végzett a miskolci ipari szövetkezeteknél. a Borsod megyei Tejipari Vállalatnál. vagy például számos ipari nagyüzemnél.' ahol a nőpolitikái határozat gyakorlati megva- losulását nézték meg. Megvitatta a bizoitsag az 1980 első félévi munkatervet is. A jövő esztendő első leiében kétszer ülésezik a testület. Ennek során egyebek között megvizsgálják Miskolc általános iskolái és az úttörőszervezet együttműködését. a Miskolci Galéria helyzetét és munkáját, a képző- művészeti nevelés helyzetét és tennivalóit, s beszámoltatják eddigi munkájukról a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ igazgatóját. Csótai János meleg szavakkal köszönte meg a bizottság ez évi tevékenységét, s kérte a tagokat, hogy 1930 első felében is hasonló lelkesedéssel. aktivitással végezzék fontos munkájukat. Az esztendő második felében — a tanácsi választások után — egy új összetételű művelődési állandó bizottság kezdi majd meg munkáját. Ny. I. A válasz: — Nem. De azt is hozzáfűzte a szállítási részleg vezetője, hogy munkásuk szabálytalanul járt el. a rekeszeket pedig — a belső utasítás szerint — rendszeresen tisztítani kell. — Mit ért a rendszeresség alatt? — Szükség szerint.. . A kereskedelmi osztály jelentéséből vett idézet így folytatódik: ..Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes szállítók monopol helyzete nem mindig teszi lehetővé a szállítási szerződésekben foglalt minőségi követelmények érvényesítését.” Ez lenne a magyarázat ? A sütőipar eseteben aligha. Ha egyeduralkodó is ez a vállalat a miskolci kenyér- és péksüteményfronton, a ..kö- tözködó" boltvezetőt aligha sújthatnák azzal, hogy mondjuk néhány napig nem küldenek neki kenyerei. Kockázat nélkül reklamálhatna tehát és — a szállításvezetővel folytatott beszélgetésem szerint —, lenne is foganatja a panaszának. • • ’> Csak meg kellene köveiel- rii -végre — és nemcsak az élelmiszerboltokban! — a fogyasztók érdekét, egészségét védő rendszabályok betartását. Egyébként sem elhatározás kérdése, hog^ szemet húnynak-e a kisebb-na- gyobb mulasztások fölött! A belkereskedelemről szóló 1978. évi törvény 1. paragrafusa félreérthetetlenül fogalmaz: „A törvény meghatározza a Magyar Népköztársaságban a belkereskedelem feladatát, irányításának, működésének és ellenőrzésének alapvető szabályait. Védi a fogyasztói érdel et és a vásárlók jogait, Wtia a vásárink megtévesztéséi és megkárosítását." Mivel magyarázható tehát a sokszor tapasztalt engedékenység? Talán abban a tévhitben ringatják magukat egyes kereskedők, hogy a hamis mérés, árdrágítás, tudatos minőségrontás, azaz' a legsúlyosabb szabalytalan&á- gok kivételével, minden imás bocsánatos bűnnek számít? Az ellenőrök érthetően a súlyos szabálytalanságokra koncentrálnak, és az is igaz, hogy ezeket lehet észrevenni a legkönnyebben. Engem megdöbbentett a kereskeüei- mi osztály közlése: 27 húst árusító üzlet közül tíz-tizen- kettőben (a jelentés 45 százalékot emleget) az olcsóbb húst magasabb áron értékesítették, a megengedettnél több zsírt, faggyút hagytalt az árun. és- — jól ismert módon — „dobták’’ a mérlegre az adagot, hogy le is kaphassák, mielőtt még megállna a műszer nyelve. Mondom. megdöbbentett a szabálytalankodók magas aránya. de ugyanakkor kicsit megnyugtatott az ellenőrök ébersége. Nem akarom érdemeiket kisebbíteni, amikor — sok-sok vevőtársam nevében szólva — arra biztatom őket. hogy ne elégedjenek meg a kirívó szabálytalanságok leleplezésével, büntetésével. • • Évente 1000—2000 bejegyzést tesznek a vevők a miskolci boltok vásárlókönyvébe, és ezeknek a 35—38 százaléka jogos panasz. De még ez az adat, illetve arány is csalóka, hiszen alaposan leszoktattak .minket.' vevőket a reklamálásról és valljuk be, eleggé igénytelenek vagyunk, ami az udvariasságot, az előzékenységet. vagy teszem azt, a kenyérszállítás módját illeti. Igaz. elindult egy lassú változás, amit így jelez a kereskedelmi osztály: „A legutóbbi (1979. júliusi) árváltozást követően ... a lakosság részéröl növekedett a minőség iránti igény . .. Mindez a fogyasztói érdekvédelem. fokozását teszi szükségessé." Szóval, mi vásárlók mór inénvesebbek vagyunk. Lehet, hogy közel a nap. amikor nem a bel^ő ellenőrtől. a törvény szigorától, hanem a vásárlók elpártolásától tartva követeli meg szállítóitól és magától a kifogástalan minőséget a boltos? (bekes) Új klub a Rónaiban A Rónai Sándor Művelődési Központban következő év januárjától új klub kezdi meg működését. A klub azoknak nyújt majd tartalmas szórakozást, akik érdeklődnek a tudományos-fantasztikus irodalom iránt. A programok ebbe a tárgykörbe tartozó filmekkel, zenei alkotásokkal, képzőművészek munkáival is megismertetik a tagokat. Havonta két alkalommal terveznek foglalkozásokat, szívesen várják az érdeklődőket. Aki jelentkezni kíván, írjon a művelődési központ címére, közölje nevét, pontos lakcímét, s névreszóló meghívót kap az alakuló összejövetelre, sőt a további rendezvényekre is. a Megnyílt Tiszai étterme Mintegy féléves szünet után tegnap délben ismét megnyílt a Tiszai pályaudvaron az Utasellátó Vállalat étterme. A felújításra 1,5 millió forintot költöttek, többek között álmennyezetek új világítást kapott a terem, a gazregi cserépkályhákat konvektorokra cserélték ki, s 30 négyzetméterrel növeltéi az alapterületét is. A konyha berendezését is kicserélték. Az étteremben egyszerre most már 150 vendég étkezhet, a havi forgalmat 1,2 millió forintra tervezik.
