Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-15 / 294. szám
Ismer minden fát i Foglalkozása: mozdonyvezető Amikor a Tiszai pályaudvaron a hangosbeszé'.ő éjjel tizenegy óra Után pár perccel megszólalt, mindenki tudta, hogy a Pestről érkező személyvonat, amely XI óra 15 perckor indul tovább Nyíregyházára, ismét késik. Késett. Igaz, most nem sokat, mindössze 17 percet. Hideg volt. az első igazi téli hideg éjjel. Az engedély úgy szólt, hogy a mozdonyvezető felügyelete mellett — annak minden utasítását betartva — utazhatok a mozdony vezetőállásán. És a V 4.11064- es villanymozdony vontatta éjféli vonat néhány perccel fél tizenkettő előtt kigördült a Tiszairól. is érzékelni — 100 kilométer óránként. A mozdony falja a kilométereket. Her- nádnémetiben már két percet behoztunk a késésből... A mozdonyvezető vékony, szikár ember; 47 éves. Brigádvezető, brigádja a November 7. nevet viseli. " s 1975-ben elnyerték a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. — Szüleim korán elhaltak — meséli Pozsonyi Tibor. Szavait a villamos gép erős zúgása el-elnyomja. — Szegedre kerültem, a MÁV nevelőintézetbe. Gépipari technikumot jártam, s 1952-ben lettem vasutas. Hat évre rá kerültem gépre... ♦ ♦ — Mikor 1975-ben elnyertük a magas kitüntetést, nagyon együtt volt a brigád. Az idősebbek mostanra már nyugdíjba mentek, a fiatalabbak brigádmozgalomba való beilleszkedéséhez pedig idő kell. Különösen nekünk, akik utazó brigád vagyunk. Őszintén meg kell mondanom, nem megy annyira, mint akkor ... A táj már annyira ismerős, mint — ahogy már ilyenkor mondani szoktuk — a saját tenyere. Helyismeret hiányában nem lehet mozdonyt vezetni. Itt ismerni kell — némi túlzással — minden bokrot, fát, tudni kell, hol vannak átjárók, hol * Kerékmustra a járműjavítóban ... Aki vassal dolgozik, hamarabb fogy ... (Solymos László felvételei) ♦ ♦ Előttünk a végtelen sötétség, a végtelenbe futó sínpár, a mozdony mögött, a hátunk mögött tizenegy vagon, több száz, a délutános műszakból hazafelé tartó dolgozóval, akik kártyáznak, alszanak, beszélgetnek, van aki vacsorázik, s olyan is van, akinek már nem jutott ülőhely. S akitől mindenük függ, aki vigyáz rájuk, aki ma éjjel a mozdonyt vezeti: Pozsonyi Tibor. Gyakorlott pilóta. : több mint két évtizedet töltött már a vezérállásban, 15 éve vezet villanygépet. Tekintete a messzeséget fürkészi, neha-néha szeme végigpásztáz, a műszereken, egyik keze örölvké a fékkaron nyugszik. A sebesség — meglepő, innen íentről nem A CSM-es szolgálat annyit tesz, hogy vonatvezető nem utazik a gépen. A vezér így magára marad a 3000 lóerős masinán. Könnyebb így? — Jobban kell figyelni. Nincs, aki kontrollálja a döntéseimet, egy pillanatra sem szabad elniélázni. De talán mindezek ellenére jobb ... Taktaharkány felé közeledik a vonat, valahol távol már Szerencs fényei látszanak. — Könnyebb ma már ... Könnyebb a szolgálat, 12 órát dolgozunk, a pálya automatizált, vonatbefolyásoló van a mozdonyokon, s eberségi berendezés is... Pozsonyi Tibor 1950-től párttag. Volt KlSZ-bizottsá- gi tag, pártalapszervezeti titkár,» elvégezte a marxista egyetem szakosító tagozatát, most a szakszervezeti bizottság tagja.- \ Az üzemorvos A köztudat nehezen veszi át a sokszor talán túlságosan gyakran is hangoztatott igazságot, hogy a szocialista egészségügy alapeive a megelőzés. Ennek pedig legkifejezeitebb hordozója az üzemorvos. Ö állítja sorompóba ehhez „partnereit”, a műszaki szakembertől a szakszervezeti tisztségviselőn át a munkásig mindenkit, akinek része van, része lehet a munkakörülmények alakításában. Ám erre csak akkor nyílik módja, ha főfoglalkozásban törődhet a vállalati, üzemi közösség egészségével. E tekintetben számottevő a* fejlődés. 1974 és 1978 között — országosan — 36 százalékkal nőtt a fő foglalkozású üzemorvosok száma. Javulnak szakmájuk gyakorlásának feltételei is. Az egészségügy közismert integrációja révén tág lehetőség nyíit kórházi gyakorlattal is alátámasztott továbbképzésükre, ezenkívül a betegségek megelőzésével kapcsolatos munkájuk — szűrés, gondozás — is bővült. Szükség van. szükség lesz rá a jövőben is. Hiszen, jóllehet a munkafeltételek javulnak, a gondok mégsem szűnnek meg egy csapásra. Illetve a leküzdött ártalmak helyébe — az új technológiával új veszélyek lépnek. Gyerekcipőben jár még a zaj, a por, a vibráció okozta megbetegedések kivédése. Legalábbis technológiai úton való megelőzése. Marad tehát az orvos dolga; rendszeresen ellenőrizni a veszélyeztetett emberek állapotát, és a legcsekélyebb gyanú esetén intézkedni, ha szükséges, más munkahelyre állítani. Nyilvánvaló, hogy az orvosnak csak javaslattevő joga van. Az már személyi adottságaitól, tekintélyétől, nem kevésbé környezete felfogásától függ, milyen hatásfokkal. Arról van szó tehát, hogy nem nélkülözheti a „hátországot”, a szak- szervezeti, a vállalati segítőtársakat. Azokat, akik nem szívességből. hanem hivatalból működnek vele együtt. És nemcsak akkor, amikor mar valami bekövetkezett bajt. vagy leselkedő veszélyt kell elhárítani. Hanem a kezdetnél is. Akkor, amikor még csak készül a műszaki fejlesztés terve. vagy éppen a szociális program. Mert az az igazi megelőzés ha ebben is kikérik az orvos véleményét. Kétségtelen, hogy ez és a hasonló tevékenység fogalma nem fedi az orvoslásról alkotott nézeteket. A közvéleményben nem. De — ami nagyobb baj — a medikus gondolat- társításaiban sem szerepei. Kórterem, fehér köpeny, fonen- doszkóp, mikroszkóp helyett poros, zajos üzem? Ugyan melyik leendő orvos képzeli el így pályája színterét? Pedig napjainkban aligha akad másutt ilyen tökéletes modellje a megelőzés és a gyógyítás összefüggésének. Aligha akad, mert ennek legideálisabb talaja az üzem, amelynek alapos ismerője az orvos, aki éppen ezért hiteles elbírálója a keresőképességnek, amely viszont sarkalatos pontja a kényes táppénzkérdésnek. Amely éppen a sokszor bizonytalan x megítéléstől válik kényessé. Rangot jelent-e tehát orvosnak lenni — üzemben? Ma már sokkal inkább, mint néhány évvel ezelőtt. És elsősorban azok szemében, akik ismerik a vele járó felelősséget, sikerélményt. Kár, hogy az orvosi tanulmányok során, a pálya kezdetén erre nem nyílik mód. (t.) Egy harmad millió ember munkahelye Nehéz- munkások vannak jelzők, hol táblák. A Miskolci Vasútigazgalóság vezérjei mindezt tudják, ez a fő vonaluk, a Budapest— Miskolc—Nyíregyháza szakasz. — A család már megszokta, hogy eljárok éjjelente. Fél napig, sőt, van olyan, mikor tovább, nem látnak. Lányaim iskolába járnak, az egyik főiskolás, a másik gimnazista. Több vasutas nem lesz a családban ... ♦ ♦ Szerencs, éjfél már elmúlt, Nyírgeyházáig még egy óra. Akik Felsőzsolcán szálltak le a vonalról, már ágyukban vannak, alszanak. A mozdonyvezetőnek még van egy útja. hajnalban a legelső szerelvényt hozza Nyíregyházáról Miskolcra. (illésy) A csomagolásnál is Takarékosabban A Borsod megyei Tejipari Vállalatnál is sokat törődnek a takarékossággal. Például az úgynevezett kiemelt segéd- és csomagolóanyagokkal kapcsolatban vállalták, hogy ez év utolsó negyedében a terv szerinti mennyiséghez viszonyítva 400 ezer forint megtakarítást érnek el. Az eddigi tények szerint a dol_ gőzök — műszaki újítással, takarékos gazdálkodással — teljesítik vállalásukat. * Rövidített munkaidő, kor- kedvezmény és védőszemüveg ... Mégis; a nehéz szakmák utánpótlási gondokkal küszködnek. A munkavégzés körülményeit öt tényezővel lehet jellemezni. Ezek a következők: az erőkifejtés mértéke; a munka közbeni testhelyzet; a hőhatás és az egészségi ártalom, valamint az a veszély, amelyet ma még védőberendezéssel sem lehet teljesen kiküszöbölni. Hazánkban a fizikai dolgozók kisebb hányada, de még így is több mint negyven százaléka végez az előbbi értelemben vett nehéz munkát. Közülük minden harmadik, tehát mintegy 360 ezer munkás nagy erő kifejtése közben, többféle ártalomnak kitéve tevékenykedik. Hol találhatók ők, és melyek ezek a legnehezebb munkakörök? Mág ma is a bányászok munkája a legnehezebb. Okét követik az építőipari és az építőanyag-ipari dolgozók, a mező- és erdőgazdaságban tevékenykedők, a villamos- energia-ipar. a kohászok és a szállítás fizikai dolgozói. Csak az izomerői pótolta... Hogyan lehetne könnyíteni ezeknek az embereknek a munkáján? Kézenfekvőnek tűnik a válasz, hogy a nehéz fizikai munkát kiküszöbölő gépek alkalmazásával, valamint egészségvédő és balesetveszélyt csökkentő berendezések felszerelésével megoldódik ez a gond is. Az egy-másfél évtizede megvalósult beruházások — és nem utolsósorban a rekonstrukciók —, valamint a korszerűbb technológiák már eleve növelik a működteté- 'sükhöz szükséges szellemi munka arányát a fizikai rovására. Somogyi Miklós, a Központi Statisztikai Hivátal osztályvezetője azonban egy nemrég megjelent tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy „a fejlesztés túlnyomórészt a nehéz fizikai munkát könnyítette meg, az emberi izomerőt pótolta, és sokkal kevésbé javított a munka más feltételein”. Ezzel szemben igen gyakorinak mondható az, hogy a gépesítéssel, a villamos és a vegyi folyamatok térnyerésével fokozódtak az olyan ártalmak, mint a zaj, a por, a gáz, a fény- és a hőhatás, a rezgés, az áramütésből, a vegyi anyagok okozta fertőzésből, továbbá a bőrfelület szennyeződéséből adódó veszélyek, a munka kötött ritmusából fakadó idegfeszültség, a különleges figyelmet, koncentrált gondolkodást vagy akaratmegfeszítést követelő szellemi állapot (például az eghangú munkák, az állandó irányítási feladat, a tartós figyelő tevékenység esetén). Márpedig egy munka nehézségi fokát ezek a körülmények is erősen befolyásolják. A munkát könnyítő kedvezmények Hogyan lehet ezen segíteni? Például a munkaidőrend kedvezőbbé tételével. A statisztikai adatok már most kimutatják, hogy minél nehezebb egy munkakör, annál rövidebb az ott dolgozók heti munkaideje, illetve ahol lehet, a műszakok számát — és idejét is — igyekszenek kedvezőbbé tenni. Így lehet napi 8 órás munkaidőből 6 órai, a három műszakból égy vagy kettő; és a heti hát munkanap ötre csökken. Da előfordulhat, hogy az adott munkakörben alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, vagy éppen hosszabb a fizetett szabadság. Természetesen sokkal köznapibb összetevői is vannak a nehéz fizikai munka könv- nyebbé tételének. A dolgozóknak csak akkor kell kevesebb erőt kifejteniük, ha mindig működnek azok a gépek és segédeszközök, amelyek megkönnyítik a munkájukat. Ugyanez vonatkozik az elszívókra és a ki tudja még hányféle védőberendezésekre. Kérés nélkül kell megkapniuk a védőételt és a védőitalt, valamint az egyéni védőeszközöket. Ugyancsak ilyen „egyszerűbb” munkakönnyítést kínál a szervezés javítása. Az egyenletes munkaütem, a zavartalan anyag- és segédeszköz-szállítás, a munkahelyi rend. költséges beruházás nélkül is javítja a munka körülményeit. iVem a pénz a legfontosabb Utoljára marad a munkabér. Talán azért, mivel a nehéz fizikai munkát végzők elismerése kapcsán erről esik szó leggyakrabban. Az érv persze igaz. hiszen a munka nehézségi fokának emelkedésével a hozzá kapcsolódó bérek is nőnek, de — mint ahogy az eddigiekből is kitűnik — csak ezzel nem lehet könnyíteni a dolgon. Már most kimutatható, hogy a majdani foglalkozás és a munkahely megválasztásánál a fiatalok gyakran második helyre sorolják * keresetet, és inkább a munka jellege és körülményei kerülnek előtérbe. — németit — Értesítjük Kedves Utasainkat, hogy a MÁV az ünnepi forgalom zökkenőmentes biztosítása érdekében mentesítő vonatokat közlekedtet A vonatok indulásáról és érkezéséről a pályaudvarokon adnak felvilágosítást. A torlódások elkerülése érdekében felhívjuk Utasaink szives figyelmét, hogy menetjegyeiket és helyjegyeiket elővételben is megválthatják A MÁV MENETJEGYIRODÁBAN ÉS AZ ÁLLOMÁSOKON Előre köszönjük, ha időben gondoskodnak menetjegyeik és helyjegyeik megváltásáról. Jó utazást és kellemes ünnepeket kíván A MÁV MISKOLCI IGAZGATÓSÁSA
