Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-13 / 292. szám

A szlovákiai magyar irodalom Urömbey András előadása a kazium klubban Görömbcy András iroda­lomtörténész hétíőn délután a Kazinczy Klubban hallott magvas és izgalmas előadá­sa arra döbbentette rá a hall­gatót, hogy a nemzeti önis­meretünk szerves részévé keil tennünk a határaihíkon kívüli magyar irodalmat is. S tenni kell ezt nem csupán azért, mert az egyetemes ma­gyar kultúra része,, hanem, rnert ez az irodalom egyre nyilvánvalóbb és elvitaíha- tatlanabb értéket jelent. A közvélemény, a hazai olvasó viszonylag jól ismeri az er-' délyj irodalmat, de már ke­vésbé a szlovákiait, jugo.- szláviait és a nyugatit. Több oka is van ennek. Mindenek­előtt történeti és politikai. Az erdélyi irodalmi hagyo­mányok mélyebb gyökerűek (Misztótíalusi Kiss Miklós, Heitai Gáspár. Apáczai Cse­re Janos. Bethlen Miklós, Bethlen Kata, Kemény Zsig- mond, Jósika Miklós stb.), míg a csehszlovákiai, a vaj­dasági és a nyugati magyar irodalom viszonylag. új, tör­ténelmi „képződmény", 1920, illetve 1945 után keletkezett. Sajátos paradoxon ez. hiszen Balassi Bálint, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán. Madách Imre, Reviczky Gyula, Kassák Lajos (nem folytatjuk a, sort) szülőhelye a mai Szlovákia területén volt, mégsem „szlo­vákiai” vagy „felvidéki" író­ként emlegetjük őket. jólle­het a mai szlovákiai irodalom tudatosan ápolja hagyomá­nyaikat. A jelenlegi szlovákiai ma­gyar irodalom ugyanis több is. kevesebb is. de minden­képpen mas. mint ezeknek a hagyományoknak- szerves folytatása. Amint az Göröm- be.v előadásából is kiderült, a szlovákiai magyar iroda­lomban lenvegeben három korszakról, újrakezdésről van szó. Az első koyszak, lénye­gében Ady szellemét élteti tovább, s ebben elévülhetet­len érdemei vannak elsősor­ban Fábry Zoltánnak. Győry Dezsőnek. Féja Gézának, Dobossy Lászlónak, Komlós Aladárnak, Jócsik. Lajosnak, a Sarlós-mozgalomnak. Ezek az írók azonban a két világ­háború között vagy azt kö­vetően áttelepültek Magyar- országra, s szinte alig ma­radt magyar írástudó Cseh­szlovákiában. Ezzel magya­rázható. hogy 1945 után is­mét szinte a semmiből kel­lett újrakezdeni, hogy a há­ború utáni írónemzedék tOzs- vald Árpád, Bábi Tibor. Racz Olivér) nem támasz­kodhatott ezekre a hagyomá­nyokra, korábbi tapasztala­tokra. Alig volt magyar iskola, pedagógus, magyar értelmi­ségi. Jószerével csak az iro­dalom volt az egyetlen fó­rum. megnyilvánulási forma, amelyen az igen nehéz hely­zetbe került magyar nemze­tiség egyáltalán megszólalha­tott. A kor — az ötvenes évekről van szó t— irodalmát olt még erősebben meghatá­rozta a sematizmus, hiszen már a magyar írásbeliség té­nye is eredmény, vívmány volt. Ezzel a szemlélettel kí­vánt szakítani az újabb nem­zedék. amely a hatvanas években jelentkezett. Lírá­ban és prózában egyaránt nem csupán szembefordul a sematizmus szemléletével, nem csupán meghaladni kí­vánja azt (az avantgárd tö­rekvések), de ábrázolni is, feldolgozni is a művészet esz­közeivel ezeket a csehszlová­kiai magyarság életében igen nehéz éveket. Ügy kívánják bemutatni a nemzetiségi sor­sot és életet, hogy ma már ki is akarnak törni annak bezártságából. Magyarán: — Fábry Zoltán jogos intelmei és tanácsai nyomán — emel­ni kívánják az esztétikai mércét, magukat az egyete­mes magyar és európai kul­túra szerves részének tekin­tik. Feladatuknak éppen azt tartják, hogy ezt a nemze­tiségi sajátosságot, a nyelv és a hagyományok sorvadá­sát. a szétszóródottságot, az ebből fakadó személyiségza­varokat. a kétnyelvűségből adódó híd szerepét fejezzék ki. Ezzel érték, érik el, hogy a mai közép és fiatal írónem­zedék: Dobos László, Duba Gyula, Gál Sándor, Tözsér Árpád,. Cselényi László, va­lamint Tóth László. Varga Imre. Kulcsár Ferenc írásai nem csupán felnőttek a ma­gyar irodalom élvonalához, de helyzetükből fakadó mon­danivalójukkal már hatni is tudnak arra. Hála az örven­detesen javuló könyvkiadás­nak és könyvterjesztésnek, már egyre inkább jelen van­nak a köztudatban is. Görömbey András másfél órás előadása természetesen csupán ízelítőt adhatott eb­ből az izgalmas témából. Fi­nom elemzései, pályaképei még a téma ismerőinek is sok új ismeretet, szempontot adtak. Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy élményt is. (horpácsi) )(c Adu-illusztráció XTellinger István rajza) Új iskola épül Leninvárosban (Tudósítónktól) Leninvárosban befejeződött az új, 16 tantermes általá­nos iskola szerkezetszerelé­se. A városi tanács fejlesz­tési alapjából épülő leg­újabb BVPR-szerkezetű lé­tesítmény kivitelezői a Bor­sod megyei Állami Építő­ipari Vállalat és a Közmű- és Mélyépítő Vállalat. A há­romszintes. tizenhat tanter­mes gyermekintézményhez 700 négyzetméter alapterüle­tű tornatermi szárny tarto­zik. Az egyrészt aulás. rész­ben udvaros elrendezésű is­kola tanulói számára 400 adagos konyha és étterem all majd rendelkezésre. A 43 millió forintos tervezett beruházási összeggel épülő új intézmény tantermi részét 1980. augusztus 20-ra terve­zik átadni az építők. Megyénk fiatal városában az új létesítmény üzembe helyezésével az általános is­kolai tantermek száma a je­lenlegi öö-ről 81-re emelke­dik. A városi tanács illeté­kesei szerint ily módon hosz- szabb távon elkerülhető lesz a tantermek túlzsúfoltsága Leninvárosban. T. B. / Néhány nappal - ezelőtt mondta Szecskö Tamás a te­levízióban. hogy az adások nézettségét, népszerűségét fi­gyelemmel kísérő intézmény, az MRT Tömegkommuniká­ciós Kutatóintézete meglepő eredményre bukkant; az egyik legnépszerűbb összeál­lításnak a Kisfilmek a nagy­világból című sorozat bizo­nyult. Az egyébként nagyon komoly szakember ezt a be­jelentést olyan félmosollyal kísérte, amiből véletlenül sem a nézők ízlésének a le- becsmérlése,' sokkal inkább a teljesen privát jókedve de­rült ki; nyilván Szecskő is szereti azokat a rövidfilme­ket, amelyek a világ titkait hozzák közel hozzánk, a ter­mészetet ismertetik meg az aszfalthoz szokott civilizáci­óval. Az ember minden lát­szat ellenére is igényli, hogy többet, sokat tudjon termé­szetes környezetéről, nagyon sokan vannak, akik a legna­gyobb érdeklődéssel figyel­nek minden, a természet nagyszerűségéről készült képsort; nagyon sokan lesz­nek, akik őszintén örülnek Kollanyi Ágoston Az altatok válaszolnak cimú színes ma­gyar filmjének. , Lehet, hogy a nézők egy része a száját biggyeszti: az etológia, az állatok viselke­désének törvényszerűségeit kutató, fejtegető tudomány már közelebb áll hozzájuk, mint ami ebből a filmből ki­derül. Biztosan születtek már az egyes állatfajok megis- merteíésére szánt, mélyebben elemző képsorok is. de más­fél órás. egy teljes játékfilm idejét kitöltő, kedves, és ilyen mértékben népszerűén tudományos film csak a ré­gi. régi szakember, és vá­lasztott témájához a legna­gyobb szeretettel közeledő ember. Kollányi Ágoston fe­jében születhetett meg. Ha gonoszkodni akarnánk, mondhatnánk azt is, hogy Kollányi a filmjében szereplő aranyos csimpánzhoz hason­lóan nagy fába vágta a fej­széjét; a rovaroktól a legfej­lettebb emlősökig', a halakon át a madarakig az egész ál­latvilágot igyekszik egy-egy példa erejéig átfogni. Sok­sok állatfajta viselkedésén keresztül igyekszik bizonyí­tani, hogy ezek az ekkenyek milyen eredetiek, vagyis kü­lönbözőségükben is mennyi­re egyformák; születnek és pusztulnak, közben pedig (ha­csak az ember bele nem szól) a természet csodálatos egyensúlyát biztosítva úgy élnek, ahogy a törzsfejlődés mai, adott fokán élhetnek. Okos. genetikai programjuk szabályozza ezt az életet, és kicsit segíthetünk is nekik. Főként, ha meg akarjuk fi­gyelni őket. mint ahogy a film bölcs írója és rendező­je, illetve nagy tehetségű operatőre, Vancsa Lajos tette. Munkájuk eredményét szel­lemes. sőt humoros összekö­tő szöveg, Tanzániától a Hor- tobágyig készített csodála­tos természetfotók, és leír- hatatlanul kedves „állati életképek” formájában él­vezhetjük. Vagyis minden további okoskodás helyett egy jó tanács; akit ezek a „tudományos dolgok” érde­kelnek, azok feltétlenül néz­zék meg a filmet. A tenger szépségét, a puszta, az erdő büszke urainak fenségét, az élővilág gazdagságát olyan fölösleges szavakkal dicsérni, ha láthatjuk is ... M— Diszkó — egy jelenség természet rajza L Válságba jutott szórakoztatás A hetvenes évek elején a' popzene szakemberei egyik konferenciát a másik után rendezték, s kétségbeesetten állapították meg, hogy a beatkorszak elmúltával év­ről évre egyre nagyobb ne­hézségekkel kell a szakmá­nak megküzdenie. A popzene elvesztette korábbi hitelét, mozgalomjellegét. művészi erejét. A hatvanas évek nagy sztárjai kiöregedtek, a nagy profitot jelentő nevek visz- szavonultak, eltűntek, meg­fogyatkozott a koncertlátogató közönség, visszaesett a le­mezforgalom és ezzel egyidő- ben a gazdasági nehézségek — az olajválság eredménye­ként — a hanglemez-gyártást is megdrágították. A válságból kivezető utat a mesterségesen szított, régi időket felidéző nosztalgiahul­lám sem mutatta meg. A menedzserek, szakemberek előtt nyilvánvalóvá vált,' hogy csak valami új dolog­gal lehet fellendíteni az üz­letet, megnyerni a felnövő új nemzedéket, a vásárló kö­zönséget. De mi legyen az.? A korábbi irányzatokat (soul, underground stb.) hiába pró­bálták ötvözni új elemekkel, hiába reklámozták agyon a kérészéletű sztárokat, a re­mélt üzlet nem ütött be. Egé- sz,en addig,, amíg 1974-ben fel nem tűnt George Mc Crae: Rock me baby című száma a sikerlistákon. Az új hangzású dal meglepően jól fogyott az üzletekből és ha­marosan újabb hasonló, rit­mikus. jól táncolható számok is megjelentek a slágerlistá­kon. A popműfaj fogyasztói apparátusát irányitó, „jó szi- matú” üzletemberek azonnal felismerték, hogy itt a régen várt lehetőség. A kezdeti kí­jjc Az első diszkóegyüttesek egyike, á Labelle sérletezéseket tudatos, gon­dosan szervezett és irányított popnagyüzem váltotta fel. Kitalálták az új slogant és 1974 végén a legtekintélye­sebb szaklap, a Billboard már diszkó néven jegyzi Barry White Love's theme című dalát. A folyamat ettől kezdve megállíthatatlan. Egy új ze­nei irányzat, szórakozási for­ma, új életstílus, értékrend- szer és nem utolsósorban egy új társadalmi jelenség születik: a diszkó. Ahogy már annyiszor a szórakoztatás történetében, ezúttal sem találtak ki új dolgot. A diszkó már a hat­vanas években ismert szóra­kozási fonna volt. csak akkor a beatlemánia,' a koncertek extatikus hangulata minden tatikus hangulata minden mást háttérbe szorított. A hippivilág idején azonban a virággyermekek számtalan koszos kis klubot rendeztek be maguknak — kevés bútor­ral, pompa nélkül — ahol jó illatú füstölgő pálcikák mellett, „füvet” szíva, kábí­tószeres „utazá$>” közben hallgatták a lemezeket. Ugyancsak diszkó néven em­legették a színesbőrűek tán­cos lebujait is, ahol hét vé­geken a néger fiatalok tán­colták ki magukból a min­dennapok fáradalmait. (Következik: A nvarupaia- ciós gépezet beindul.) SEBŐK JANOS CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00; Deli Kró­nika. - 12.20: Ki nyer ma? - 12.23; Hegyi Béla; A dialogus sodrában. Könyvszemle. — 12.45: Zenemúzeum. - 14.48; Hevesi népdalkórusok. — 13.00: Hírek. — 15.10: Julio iglesias énekel. - 15.28: Csiribiri. - 16.00: Útköz­ben. - 16.05: Kóruspódium. — 16.34: Körmikrofon. - 17.00: Hí­rek. 'Útközben. - 17.07; Üdvöz­let az olvasónak. - 18.07; Honthy Hanna két Lajtai Lajos-dalt éne­kel. - 18.15: Hol volt. hol nem volt... - 18.30: Esti magazin. - 19.15: Geszty Szilvia és Peter Schreier operettkettösöket éne­kel. - 19.40: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zene­karának hangversenye. - 21.20: Kocsár Miklós népzenei feldol­gozásaiból. - 22.00: Hírek. ­22.15: Sporthírek. - 22.20: Olaj- város a kanadai tajgában. - 22.30: Sztravinszkij; Mavra. - 23.00: Elszáll a buborék? - 23.20: Schubert: G-dúr vonósnégyes. - 21.00: Hírek. - 0.10: Dzsesszíel- vételeinkböl. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezók, falvak éneke. - 12.35: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. - 13.25; Ifjúsági köny.- vespolc. - 13.30: Hull a pelyhes fehér hó... - 14.00: Válogatott perceink. - 16.30: Hírek. - 16.33: Útközben. - 16.35: Idősebbek hullámhosszán. - 17.30: Zenei tükör Helsinkiből. - 18.00: Dis­puta - arról, hogy mire jó a történelem. - 18.30: Hírek. ­18.33: Hétvégi panoráma. - 19.55: Slágerlista. - 20.30- Hírek. ­20.33: A 04. 05. 07 jelenti. - 21.05: Az Ezüst tavak kincse. - 22.15: Nóták. - 23.00: Hírek. - 23.13: Rádióoperettekből. - 24.00: Hírek, Miskolci rádió: 17.00: Hírek, idöjáráá. - 17.03: Női dolgok, női gondok. A nőpolitikái hatá­rozat nyomában egy munkásva­rosban. Szerkesztő: Jakab Ma­ria. - Szűcs Judit énekel. — A jó társadalmi közérzetről . . . Gyárfás Imre jegyzete. - 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (A Közlekedésbiztonsági Tanács el­nökségi ülése. - A fogyasztói érdekvédelem helyzetéről tárgyal Miskolc megyei városi Tanácsa.) — 18.25-18.30: Lap- és müsorelő- zetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. - 16.33: Rövidfilmekből. - 17.00: Az építésvezető. Szovjet film. - 17.50; A sivatag partján. Kisfilm. - 18.05: Tévébörze. - 18.15: Percnyi megállás nélkül .. . — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. - 20.00: Csak egy csap. Tévéjáték. - 20.50: Kockázat. Versenyben a világpiacon. - 21.20: Teíesport. — 21.45: ,,Sok van, mi csodála­tos. . .” - 22.20: Tv-híradó 3. Televízió, 2. müsor: 18.50: Programozott oktatás. - 19.10: Táborozás a múzeumban. - 19.30: Tv-híradó. - 20.00: Magyar tudósok. - 20.50: Tv-híradó 2. - 21.20: Tombol a hold. Angol film. Szlovák televízió: 15.35: Iskola­tévé. - 15.55: Hírek. - 16.15: Ifjú szemmel. - 16.45: Egy kis mit-' zsika. — 17.00: Pionírok magazin­ja. - 18.00: Magazin. - 18.40: Esti mese. - 19.00-; Tv-hkado« — ry r* ___________ 1 n r 19.40; Színházi közvetítés. -21.30: Tv-híradó. - 22.00: A rendőrség naplójából. — 22.05: Publicisztika.- 22.30: Labdarúgó-összefoglaló.- 22.55: Hírek. Kiállítások: Miskolci Galéria (10-18) ; X. országos grafikai bi­ennale. - Mini Galéria (10—18) : Kos Károly-reprodukciók. — Kossuth Művelődési Ház (10-18) : Vologdai grafikusművészek kiál­lítása. - Herman Ottó-emlékhaz- (10-18): Herman Ottó élete es munkássága. - Miskolci Képtár (10-18): Kondor Béla-emlékkiál- liiás. - Új szerzemények. - A X. országos grafikai biennálé nagy díjasainak jubileumi tárlata.- József Attila könyvtár (12-20): Gácsi Mihály grafikái. - Vasas Galéria (14—19) : Vasas fotószak­körök kiállítása. - Munkásélet ’79. - Herman Ottó Múzeum (10-18): Ember és munka. - ........... azok a gyerekek”. - Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház (10-18) : Gümöri fazekasmunkák és pasz- toreszközök. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Dubarry FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A fej nélküli lovas Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4, hn6 órakor A kérdés Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor BÉKE, kamaramozi Csendes otthon Magyar film Kezdés: 6 órakor KOSSUTH Az állatok válaszolnak Szí. magyar film Kezdés: ±3, f5 órakor Csillagok háborúja I—II. Szí. amerikai film Dupla és III. helyár! Kezdés: f7 órakor HEVÉSY IVAN FILMKLUB Casanova I-II. Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Dupla és n. helyár! Kezdés: 3, ö órakor TÁNCSICS Születésnap Mb. szí. szovjet film Kezdés: fő; í7 órakor TÁNCSICS, kamaramozi Hollónegyed Svéd film Kezdés: 7 órakor FÁKLYA Az elveszett múlt Mb. szí. francia-holland film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA A vad hattyúk Mb. szí. japán rajzfilm Kezdess 4, b arakor PETŐFI Folytassa. Kleo! Mb. szí. angol film Kezdés: 15, f7 órakor PERECES Az állatok válaszolnak Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR * Lángoló sivatag Mb. román-olasz fflm Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió; 8.90: Hírek. - Kb. 8.20: A mai nap kulturali* programjából. - 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? - 8.37: Beethoven: Prométheusz; - balett. — 9.30: Lánc, lánc esz- terlánc ... - 9.50: Lottószámsor­solás. - 10.00: Hírek. - 10.05: Az egér farkíncája. Mesejáték. - 10.33; Bánáti strófák. Versek. - 10.41: A vasutas-szakszervezet népi zenekara játszik, Szentend­rei Klára és Marczis Demeter népdalokat énekel. - 11.00: Gon­dolat. - 11.45: Petényi Mikioa Popper-müveket gordonkázik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. -8.OS: Az izraelita felekezet negyedórá­ja. - 8.20: Olajváros a kanadai tajgában. — 8.30: Hírek — 8.3S: Munkásdal-feJdolgozások. - 8.5S: Slágermúzeum. - 9.50: Lottószám­sorsolás. — 10.00: Zenedélelőtt— 11.45: Tánczenei koktél. Televízió, 1. műsor: 8.05: Tévé­torna. - 8.10: Iskolatévé. A Posta kéri • ünnepi küldeményeit idejében és pontos címzéssel adja fel! Az állatok válaszolnak

Next

/
Thumbnails
Contents