Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-10 / 289. szám
\ Labdarúgó i\B II Debrecen—M iskolc: három pont Kikapuit az MVSC, döntetlent játszóit a Honvéd Bar meg egy mérkőzés hátra van a labdarúgó NB II Keleti csoportjában, az ez évi küzdelemsorozatból, de a £9.. a vasárnapi volt az őszi utolsó forduló. Előzetesünkben bíztunk abban, hogy a két újonc' debrecenit a két .-.régi'’ miskolci csapat legyőzi. vagy legalábbis három pontot szerez ... Honvéd Papp J. Síi—DUSE 0:0. Hejőcsaba, 300 néző, vezette: Demeter. Hönteti Papp J. SE: Elekes — Kovács, 1 ai Kas I.. Farkas 1., Makszua — Boúolai, Czerva, Fodor (69. perc Magyar) — Tokur; Paikovics, Kepási (37. perc Kvaszla). Edző: Vágó György. A 9. percben a hazaiak dolgozták ki az első komolyabb akciót. Tokár jobb oldali beatlasát először Répást vágta kapura, de a védőkről kipattant a labda. Paikovics ismetelni próbált, erőtlen lövése azonban elakadt a védőkben. A 19. percben a vendégek jutottak a lb'-os \ őnálánál szabadrúgáshoz. Maczkó lövése alig- lel meieirel zúgott el a Honvéd- kapu felett. A hazai gárcía erőtlen támadásokkal próbált meg sikert elérni, sajnos támadásaik a pontatlan átadások és az alapvető labdakczelési hibák miatt sorra elhaltak. A 23. percben Répási tört a kapura, szinte biztos gólhelyzetben, de a kapu előterében a csetlö-botló játékos elöl Kiss doktor az alapvonalon túlra vágta a labdát. A félidő derekán Paikovics kapott a bal oldalon jó labdát. A kisodródó játékosnak csak egy erőtlen beadásra tellett, amit a vendégek kapusa könnyedén hárított. Az első félidő utolsó hazai helyzete a 42. percben adódott. Farkas I. mintegy 25 méterről az ellenfél kapujától lövésre határozta el makrát. A nagv erővel elrúgott labda alig fél méterrel kerülte el a debreceniek kapuját. Ha az első félidőre azt mondjuk. hogy igencsak közepes játékot láthattunk, még inkább érvényes ez a második játékidőre. A Honvéd-fiúknak az 52. percben sikerült egy veszélyesnek mondható akciót összehozni. Tokár— Bodclai—Eépási—Palko vies összjáték után az akciót indító Tokár fejelt kapura, ele a kapus elcsípte a labdát. Két perc múlva a vendégek lövése csattant ra Honvéd-kapufán, A 71. percben szögletrúgáshoz jutott a katonacsapat. Tokár beívelt szögletét az ötösről Paikovics a kapu mellé fejelt. A félidő és a mérkőzés utolsó helyzete a 82. percben a hazai kapu előtt adódót:. A debreceni Csapó doktor veszélyesen tört a kapura. Lövése Elekes lábáról kipattant, és csak Farkas T. szemfülessé:: ének köszönhető, hogy nem született meg az ellenfél gólja. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a Honvéd fiai ezen a héten ismét nem találták meg a „góülövp cipőt”. Az itthon maradt egy pont a látc tak alapján inkább a szerencséjüknek, mint a tehetségüknek tudható be. Jók: Farkas T.. Paikovics. GAJDOS IMRE DEBRECENI KINIZSI— MVSC :í:2 (0:1) Szeles-hűvös időben, mintegy 300 néző előtt. Szentkuti játékvezető sípjelére az MVSC kezdte a játékot a következő összeállításban: Kun — Lipiák. Kovács, Varga Pin- csák, Locher. Fisíer, Egry, Bukovenszky. Kiss, Török. Az MVSC játékosai, bár az első negyedórában ritkán jutottak el a hazaiak kapujáig, a 16. és 24. percben megszerezhették volna a vezetést. Mindkét esetben Egry elől mentettek bravúrral a védők. A 34.1 percben Fister szerezhetett volna gólt, miután egy ha- zaadást elcsípett, de végűi i* a kapufát találta el. A 44. porcban egy óriási hazai helyzet után szerezte meg a vezető gólt az MVSC. Locuer a lelvonairol az előre iiuzocio Varganoz játszott a bal oldalra, aki kozepre ívelt. Á 16-os vonalánál Kiss három veclo mellett remekül vette le a labdát, majd 12- méterről a kifutó kapus meliett elegánsan a jobb alsó sarokba gurított. 0:1. A 16. percben ismét kimaradt egy nagy hazai helyzet, és csakúgy, mim az első gól előtt, most is az MVSC talált be a debreceniek kapujába. Fister jobb oldalon remekül húzott el, betört a 16-oson belülre, a kapus lövésre várva kimozdult. O okosan középre gurított, és az üresen álló Egry senkitől sem zavartatva, a kapu közepébe lőtt. (I Érdekes módon a kétgólos vezetés az MVSC csapatát zavarta meg.. Ezt követően a vasutasok védelme hibát hibára halmozott, amit a Kinizsi csak azért nem tudott kihasználni, mert hol a kapufa, hol pedig a védők mentettek döntő pillanatban. A mérkőzés fordulópontja a 63. percben következett be. A mindent egy lapra feltevő debreceni csapat teljesen kitámadott. A 80. percben Tóth szabadrúgása után Szabó elől még Kun ki tudta ütni a labdát, de az bal szerencséjére pontosan Puskás elé került, aki nem tétovázott, és egyből a bal alsó sarokba lőtt. 1 :2. A 83. percben ismét a vasutasok hálójába került a labda. Egy beívelés után Puskás fejese a kapufán csattant, majd a kamt előtti kavarodás után Fodor lövése Locher oldaláról pattant tovább. Meglepetésre Szentkuti játékvezető ll-est ítélt, a büntetőt Tóth a balra mozduló Kun mellett a iobb alsó sarokba gúrí- tofta. 2:2. A 88. percben megszerezték a győztes gólt. Tóth a bal oldatról rúghatott szabadrúgást, amit Kun kiöklözött, de sajnos egy zöld-fehér védőn megnattant a lahda. nnn+osan Palesó e>é kernt». aki a bal felső sarokba löt*. 3*2 Az MVSC csp.nsTúhun ió kot nvú;totí Kim, Locher, Kos és Fister. DARAB GYULA sxebenyt Jkjty Lakcím Labdarúgó NB I Hajszálnyira a botránytól DVTK—Újpest 1:2 , 4 ? ★ Durvaságok — „Újpest”-módra: fenn Viezkó belépője, középen Dunai-kasza, alul Tatárt ápolják. (Szabó István felvétele) Őszintén megvallva, kissé turcsálltuk Kellermayer Sándornak, a Vasas ügyintéző elnökének tippjét. A Népsport szombati számában ugyanis ezt jósolta: DVTK—Üjpesti Dózsa: 2. A kisördög sugallta a kérdést a mérkőzés után: — Vajon honnan tudhatta? De foglalkozzunk inkább az eseményekkel! Mert sok voll. Igaz. hogy többségük csak a labdarúgás perifériáját érinti, s a játékhoz nem sok közük van . .. Volt alkalmunk többször is megfigyelni a DVTK szurkolóinak reagálásait egy-egy mérkőzés után. Lényegében ezel^ három tő csoportba sorolhatók. 1. Ha a csapat győz. .akkor önfeledten, boldogan ünnepelnek a mérkőzés után, részben a lelátókon maradva. részben az öltözők elé vonulva. 2. Ha a csapat nagyobb tudású — azaz jobb — csapattól szenved vereséget, akkor is csak a legritkább esetben hangzik el fütty. A B-közép (és a hozzájuk csapódóki a „Nem baj, fiúk!” — szavalókórussal reagáL Ez utóbbira rendkívül megkapó példa volt az UEFA Kupában a DVTK—1. FC Kaisersleulern mérkőzés utáni ünneplés (a 2:0-ás vereség ellenére). 3. Ha valamilyen, nem a játékkal összefüggő „körülmény” miatt kap ki a DVTK, akkor elszabadul a pokoL Szombaton is ez történt. A levegőben lógott a botrány. Még a DVTK sokat látott szakvezetői (nemcsak a labdarúgó szakvezetők) is séllek, hogy mi fog történni. Féltették a csapatot, feltették a pályát. Ugyanis a felingerelt szurkolók Lehettek vagy ezren) az öltözők felől próbálták megközelíteni a szamukra tilalmas helyeket. A rendezők — a rendőrség igen áldozatos es egyáltalán nem veszélytelen közreműködésével — úrrá lettek a zűrzavaron. Igaz ugyan, hogy közben néhány hangadót —. többségében részeget — ki kellett emelniük a tömegből. (Re-1 méljük, egy időre eltiltják őket a mérkőzések látogatásától!) Azt azonban senki sem tudta megakadályozni, hogy a szavalókórus mintegy tél óráig ütemesen kiabálja: „Meghalsz Lauber!”. (A játékvezetőket és az Üjpesti Dózsa játékosait nagyon ügyesen kimentették, kivonták a- stadion előtt álló szurkolók haragja elől. De hogy máshol mi történt, arról nincsenek pontos információink.) Két megszívlelendő tanács x- jutott eszünkbe. (Mi magunk is kellően lehiggadva a Lau- ber-sokk után.) Az egyik az, amit a Magyar Újságírók Országos Szövetségében és az MLSZ-Óen többen és többször megfogalmaztak: — Kérjük. ne foglalkozzanak a játékvezetéssel. A másik összetettebb. Részt vettünk már egynéhány alapfokú játékvezetői tanfolyamon, olvastunk (hallottunk) több játékvezetői visszaemlékezést. ami szintén tele volt jótanáccsal, mindkettőben közös volt egy mondat: — Akkor bíráskodtok jól, ha sem a játékosok, sem a szurkolók nem veszik észre, hogy a pályán vagytok. Most észrevettük, sőt Lauber lett a főszereplő. Hadd ne soroljuk részletesen tetteit. hiszen ezt a vasárnapi lapok megtették. De hozzátesszük: ennyire indiszponált, ennyire részrehajló bíráskodást régen láttunk. Persze, nemcsak mi vélekedünk így. Baross Dezső, a Népsport munkatársa egy csillaggal (!) ...jutalmazta” ténykedését. (Arra gondolunk, az egy csillag azt akarja kifejezni, hogy a játékvezető kibírt 90 percet a pályán.) Viszont reméljük, hogy a Játékvezető Bizottság levonja a szükséges következtetéseket. és egy ideig pi-' henteti a — feltehetően — idegileg kimerült játékvezetőjét. Azt remélni sem merjük, hogy fegyelmi következményei is lesznek az ügynek . . . A MÉRKŐZÉS RÖVID JEGYZŐKÖNYVE A COLOK: A 13. percben Fazekas szabálytalankodón Salamonnal szemben, de a játékvezető továbbot inteti. Salamon a 16-osoh belülre törő újpesti csatárt lerántotta, amiért 11-eshez jutottak a vendégek. A büntetőt a sértett értékesítette, • a. A 41. percben Schumann csapott le egy labdára, majdnem az egész pályán végigvezette, és a hátráló, közbe item avatkozó diósgyőri védők kíséretében a 16-oson kívülről óriási gólt toll a bal alsó sarokba, 0:2. A szépítés cs a mérkőzés végeredménye az 51. percben történt. ugyancsak 11-esböl. Egy jó szöktetés után Szálait vágták tel alig valamivel a kapu előtt. A megítélt lt-est Fükő értékesített. DVTK—Újpesti Dózsa 1:2 (0:2). DVTK: Veréb — Szántó. Salamon, Teodoru. Kerekes — Fükő, 'latár, Görgei —, Borostyán. Szálai, Fekete. Edző: Szabó Géza. C. DÓZSA: Rothermel — Vicz- kö. Dunai. Sarlós. Tóth — Kiss,. Jm-ácsik. Nagy. Tóth - Fazekas. Fekete. Edző: Várliidi Pál. Csere: Tóth A. helyett Schumann a 34. percben. Szalui helyett Szlivka a 76. percben. D. TÓTH BÉLA
