Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-01 / 282. szám

Kilenc hónapra született... Számítógép, negyvenmillióért * A nagyra, nőtt magnetofonokhoz hasonló szerkezetek szalagjain nem zeneszámok sorakoznak, hanem adatok• milliói... Ait I.KM hatalmas válla­lat. évi mérlegükön sokje­gyű számok jelzik eredmé­nyeiket. kiadásaikat. Még ezek mellett sem tömül el az az összeg, amennyibe a tegnap — ünnepélyes kere­tek között — végleg üzem­be helyezett R—22-es számí­tógép került: negyvenmillió­kétszázezer forint. Az épü­let. az egyéb kiszolgáló be­rendezésekkel együtt, kerek húszmillióba került, ezt ha­zai viszonyok között rekord idő alatt tervezték és épí­tették meg. Mindez a gyorsaság első­sorban a tervezők és az épít­tetők rugalmasságának kö­Miskolc 35 éve szabadult fel »e Ünnepel a város (Folytatás az 1. oldalról) ■ December 3-an, héttőn dé­li fél 1-kor adják át ren­deltetésének a 15 ezer ada­gos ételgyárat, a Gasztrofol üzemet. Az ünnepségen dr. . Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke mond beszédet. Ezt megelőzően, délelőtt lü órakor adja át dr. Gyimesi Béla, a III. kerületi hivatal elnöke a Kilián György Gim­názium könyvtárát. Decem­ber 4-én délelőtt 10 órakor a Beton- es Vasbetonipari Müvekben lesz avatóünnep­ség. ekkor adjak át rendelte­tésének az új műhelycsarno­kot. Ugyanezen a napon dél­után 5 órakor veszik birto­kukba a Magyar Rádió mis­kolci stúdiójának munkatár­sai a Korvin Ottó u. 1. szám alatt kialakított stúdióhelyi­séget. Miskolc város felszabadu­lásának 35. évfordulója al­kalmából városszerte koszo­rúzás! ünnepségeket tartanak. A Hősök temetőjében, a szov­jet hősök emlékművénél de­cember 3-án 14 órakor ko­szorúznak, s ugyanebben az időpontban lesz koszorúzási ünnepség a Bartók téri szov­jet hősi emlékműnél, vala­mint a román hősi emlékmű­nél is. A központi koszorú­zási ünnepséget délután fél 3-kor rendezik a Hősök terén levő felszabadulási emlékmű­nél. Városunk felszabadulásá­nak évfordulóján ezúttal az építők rendeznek ünnepséget, december 3-án délután 4 órá­tól. a Rónai Sándor Műve­lődési Központ színháztermé­ben. Szepesik Rezső, a Bor­sod megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója nyit­ja meg az ünnepséget, ame­lyen Kolláth Sándor, a vá­rosi pártbizottság titkára mond beszédet. Ezután Rózsa Kalman, Miskolc megyei vá­ros Tanácsúnak elnöke adja át a „Miskolcért'' kitünteté­seket. December 4-en. , kedden délután negyed 3-kor ünnepi munkásgyűlést tartanak a December 4. Drótmüvekben. Az. ünnep programjához kapcsolódva, az Országos Ta­lálmányi Hivatal és a .Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa közös réndezésében nyílik meg december 3-án 12 órakor a Rónai Sándor Mű­velődési Központ kiállítócsar­nokában a III. megyei újítási kiállítás. Ezt megelőzően dél­előtt t0 órától újítási tanács­kozást rendeznek az SZMT- székház földszinti klubhelyi­ségében. délelőtt 10 órától. Dr. Szilvássy Zoltán, az Or­szágos Találmányi Hivatal elnökhelyettese Az újítómoz­galom fejlődése, helyzete, a továbbfejlesztés jeladatai címmel tart előadást, majd Burán Karoly, a SZOT poli­tikai főmunkatársa szó] a szakszervezetek közreműkö­déséről az újítómozgalom to­vábbfejlesztéseben. A polgári és gazdasági kollégium ülése Jogalkalmazás az ítélkezési gyakorlatban A Borsod megyei Fő­ügyészség tanácstermében tegnap együttes ülést tartott a Miskolci Megyei Bíróság polgári és gazdasági kollé­giuma. A kollégiumi ülésen meg­jelenteket — akik között ott volt dr. Kovács Attila, a Leg­felsőbb Bíróság képviselője, dr. Szakács Mária, az Igaz­ságügyi Minisztérium képvi­selője. dr. Löcsey László, a Borsod megyei Főügyészség helyettes főügyésze — dr. Tímár László, a Miskolci Megyei Bíróság elnökhelyet­tese, a polgári kollégium ve­zetője köszöntötte, majd elő­terjesztésében megvitatták a jogalkalmazás jogpolitikai irányelve érvényesülésének ■vizsgálatáról készített jelen­tést az ítélkezési gyakorlat­ban. illétve a hasonló című. de a gazdasági bíróságok ítél­kezését vizsgáló jelentést, amelyet dr. Viiusz Lászloné. a gazdasági kollégium veze­tője terjesztett a jelenlevők elé. A kollégiumok együttes ülése több javaslatot tett e vizsgálat, s a tapasztalatok alapján a felsőbb szerveknek az egyes jogszabályokkal kapcsolatos joggyakorlat mó­dosítására. Szabályok és szabályozók (5.) Iff és most A világpiaci hatásokat, igényeket tükröző árrendszer automa­tikusan is felértékeli a külpiaci árucsere szerepét. Azt a terüle­tet, amelynek súlya — hazánk adottságai miatt — eddig is je­lentős volt, hiszen nemzeti jövedelmünknek több mint a felét a külkereskedelem közreműködésével realizáljuk. Ha tudjuk te­hát, hogy minden második forintunk lényegében valamiféle kül­kereskedelmi akcióval — termeléssel, exporttal, importtal — áll összefüggésben, elismerjük ay.t is, hogy fejlődésünk meghatáro­zója: sikerül-e hatékonyabban lebonyolítani a külkereskedelmi cserét? Azaz: megjavítani cserearányainkat, exportképességünket. Ezért is természetes, hogy a külkereskedelemnek igazodnia kell az új feltételekhez, követelményekhez — módosulnak a külkeres­kedelem szabályozói is. A fő cél az egyensúly ja­vításának elősegítése, az ex­portgazdaságosság javítása, a devizahozam növelése. az importtal való takarékosság. A célok valóra váltását a normatív jellegű egységes adóvisszatérítés és a terme­lést fejlesztő állami támoga­tás szolgálja — ez utóbbi persze szűk körben átmeneti időtartamra szólhat, s arra való. hogy hozzájáruljon a szerkezetátalakításhoz, a kül­ső feltételekhez, való jobb igazodáshoz. ♦ ♦ A gazdaságosság követel­ménye érvényesül a fejlesz­tési tevékenységet érintő új szabályokban is. Mivel az erőket koncentrálni szüksé­ges a hatékonyabb termelési szerkezet kifejlesztésére, ezért szűkítik az állami támogatá­sok körét. Megemlítendő ,a fejlesztési tevékenység — a szabályozó rendszer módosí­tásának fő vonalába vágó — új eleme: azok a dinamiku­san fejlődő vállalatok, ame­lyek jövedelmező beruházás­ba fogtak, fognak, de nem rendelkeznek elég pénzzel ehhez — kiegészítő alapjut­tatást kaphatnak. Ezt a vál­lalatnak vissza kell majd fi­zetnie. könnyítéssel, hiszen adózás előtti nyereségéből hosszabb időn át törleszthet. A további fontosabb változá­sok: a nem termelő beruhá­zások január 1-től csak akkor minósíthelők nagyberuházás­nak, ha értékük meghaladja az 500 millió forintot. A vál­lalati beruházásokat, fejlesz­téseket szigorú normatív sza­bályok és a hitelképesség határozza meg. Egyébként nö­vekszik a hitelek szerepe a fejlesztési tervek valóra vál­tásában. s az eddigi gyakor­latnak megfelelően, a hitel­kritériumok alapja a jöve­delmezőség. Új vonás továb­bá. hogy csökken a hitelke­retek ágazatközi meghatáro­zottsága. s az ezekhez fűződő kedvezmények köre. mérté­ke. A hitel teljes összegén belül, növekszik a,konverti­bilis exportot bővítő előirány­zat aránya. Fontos szabály: kizárólag állami támogatás­sal nem finanszírozható vál­lalati beruházás. Sorozatunkban vázlatosan áttekintettük az 1980. január 1-én életbe lépő úi szabályo­zó rendszer főbb változásokat hozó elveit, rendelkezéseit. Mint láttuk: ezek világos gazdaságpolitikai eszközrend­szert alkotnak. igazodva azokhoz a feladatokhoz, ame­lyek népgazdaságunk előtt állnak a VI. ötéves tervidő­szakban. de az V. ötéves terv befejező évében is. És erre nem véletlenül emlékezte­tünk: igen értékes eredmény, hogy 1981-ben, a VI. ötéves terv indulásakor már a ki­próbált. begyakorolt szabályo­zó rendszer segítségével foly­tathatjuk a gazdasági mun­kát. De az is kiviláglik a sza­bályozás megújítását ered­ményező szándékból, hogy a gazdaság egész területén a minőség, a hatékonyság egy­séges követelményeit kell érvényesíteni. Ettől várhatjuk külgazdasági helyzetünk ja­vulását, az egyensúlyi igé­nyek jobb kielégítését. ♦ ♦ Most olyan időszak követ­kezik. amelyben napi gon­dok. feladatok a jövő felad­ványával együtt jelentkeznek. Amikor meg kell teremteni az „itt és most", valamint a jövő érdekében végrehajtan­dó cselekvés harmóniáját, s amikor az átmenet zavarta­lanságához nem csupán pil­lanatnyi érdekek fűződnek. Aligha vonható kétségbe: nem könnyű időszak ez. ki­váltképpen nem a vállalatok számára. Ezért is van toko­zott szükség és egyetértés abban: az új szabályozórend­szer akkor váltja be igazán a hozzáfűzött reményeket, s újítja meg sikeresen gazdál­kodásunkat. ha mindent meg­teszünk — fent es lent egy­aránt — értő alkalmazására, befogadására. Nem hisszük azt. hogy önmagától ..csodát fog művelni" — de tudjuk, hogy olyan eszköz; amely al­kalmas céljaink megvalósítá­sára. MATKÓ ISTVÁN (Vége) Városi tanácstagok fogadóórái 1«*. der. 1. 'Iu 1. n István, Szabó Ervin u. 70,, 10 órától. 1979. deci 3. Bódy György, lakásszövetke­zeti iroda. Katowice u. 7., 17 órától; Dr. Gyimesi Béla, III. kér. Hivatal. Marx K. u. 90., 14 órától; Harhai József, Mo­solygó A. ti. 17., 17 órától; Uell István, Virág K. u. 4.. 17 órától; Ilomi András, Illetményhivatal, Dózsa Gy. u. :io„ 18.30 órától: Kiss Mártonná, napközi otthonos óvoda, Kacsóh P. u., 12 órától; Majoros Ferenc, I 0. párlalapszer- vezet. Tanácsház tér 2., 17 órá­tól: Nagy Károlyné, Rozgonyi P. ti. 0.. IS órától; Papp Gyula, III 10—ti. pártalapszervezet, Győ­ri k. 57.. Rózsavölgyi József, 1 5. pártalapszervezet, kassai u. 8«.. 18 órától; Schön Péter, tűzoltó­laktanya, Kerpely A. u. 12-, 17 órától; S/aniszló Bálint, Benedek ti. 7.. 17 órától; Szőnyi Gábor, III. kér. Hivatal, Marx K. u. 90., 18 órától; Sztrelcsik Ferenc. Je- genyés n. 4., 17 órától; Tóth Im­re. I :l. pártalapszervezet, Tizes honvéd it, 21., 17 órától. 1979. der. 4. Cselnek! Józsefné. III 14. párt­alapszervezet, Győri kapu 123.. 17 órától; Kormos György, tsz- iroda. Major u. 4.. 10 órától: Ko­val Pál. 1-0. pártalapszervezet, Tanácsház tér 2., 10 órától; Vindt Márta. Brigád u. 18., 17 órától. 1979. dec. 3. Vágó Péter; Fazola H. ntcai Alt. Isk. 17 órától. szönhető: múlt év áprilisá­ban. mikor elkezdődött az építkezés, egyes tervek még hiányoztak! de ezek folyama­tosan készültek, s közben a tervezők — a VEGYTERV- töl — helyszíni művezetéssel gyorsították a munkát. Alig telt el kilenc hónap, s az épület már alkalmas volt a számítógép elhelyezé­sére, próbaüzemének feltéte­lei közül már csak a kiegé­szítő berendezések — főként a klímaberendezés — hiá­nyoztak. A példaszerűen gyors munka végére az idén szep­temberben került pont: egy­hetes. sikeres próbaüzemet hajtottak végre. A tegnap átadott új szá­mítóközpont korszakot zárt le, s egy újat nyitott: nem­csak mennyiségi fejlődés ez (bár az új gép „munkabíró képessége" hússzorosa a régi Bull—Gammáénak), hanem elsősorban minőségi. Az üzembe helyezett szá­mítóközpont tervezésénél a távolabbi jövő várható igé­nyeit is figyelembe vették: az első emeleti — jelenleg kártyalyukasztó — terem ki­Az R 22-es számítógép a harmadik generációhoz tartozik, kezelői pedig a fiatalabb generációhoz, mégis ök az időseb­bek... (Kerényi László felvételei) képzése alkalmas számítógép befogadására is, ha a meg­levők kapacitása kevésnek bizonyul. Az új gépterem kétharma­dát foglalja el az R—22-es. helyet szorítva — ma már korszerűtlen, de még jól használható — elődjének, a Bull—Gammának. Ez az adatfeldolgozó és tá­roló rendszer — nem is kis mértékben — záloga az épülő kombinált acélmű sikeres működésének. Ott a termelés folyamatának irányítását há­rom japán gép végzi majd. a működésükhöz szükséges alapadatokat az R—22-estöl kapják. A távolabbi cél az operatív termelésirányítás, ez napra­kész adatokat nyújt, s napi programokkal irányítja a szö­vevényes munkafolyamato­kat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents