Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-23 / 301. szám

I I Í 1 ) • . > afc A lillafüredi Palolaszallóban gyógyították. ápolták a sebe sült szovjet katonákat Emléktől is fényesecJik az ünnep Negyvennégyben, decemberben % A Búza téri vásárcsarnok, romokban Elnézem az élelmiszerüzle­tek roskadozó polcait, s megpróbálom felidézni a 35 évvel ezelőtti karácsonyt. Nem ünneprontásnak szánom: em­léktől is fényesedik az ünnep. A húsz napja felszabadult Miskolc egylapos újságja, a Szabad Magyarország írja az 1944. december 24-i számá­ban: „Karácsony van... Külső pompa nélkül, keve­sebb illúzióval, de több való­sággal veszi át uralmát a Karácsonyi Gyermek a sze­rető szívekben. Nincs csillo­gó karácsonyfa, ajándék­tárgy, de éppen az ilyen sze­gény és segítségre szoruló társadalomnak van szüksége arra a szeretetre. amely egye­sít minden szenvedőt." Soromra várok az ékszer- bolt előtt, a bundás, prém­sapkás. drága parfümöktől illatozó tömegben. Egy apróhirdetés akkor: „Hétfőn délután a Martinte­leptől a Szemere utcáig 3 drb és l szimpla kenyerjegy ■110 pengővel és fontos ira­tokkal elveszett. Megtaláló a pénzt jutalmul megtarthatja, csak a jegyeket és az irato­kat juttassa el Szemere utca 29. sz. 4. ajtó alá." Egy hirdetés 35 évvel ké­sőbb: „Most vizsgázott Polski Fiat és egy gyermek hold­komp eladó.” Az újjáépítés hírei között olvasható: „A miskolci vil­lamos üzemek munkatársai és tisztségviselői teljesítették a közösséggel szembeni kö­telességüket. Munkájuk nagy léptekben haladt elgre és a helyzet jelenleg az, hogy Miskolc egy részének villa­mos árammal való ellátása már meg is történt. Helyre­állították a Dayka Gábor ut­cától kezdve a Hunyadi ut­ca. Városháztér és a Széche­nyi utcának a Szemere utcá­ig, valamint a Werbőczy ut­cának a Fazekas utcáig ter­jedő részében a villanyvilá­gítást.” A legfrissebb miskolci hír­adások arról tudósítanak, hogy megindult ä forgalom a harsányi felüljárón, új lakók költöztek a komlóstetői mun­káslakásokba ... Újság az is, hogy a városban — a ko­rábbi nagy kereslet miatt — nem lehet színes televíziói venni. Hirdetés 1944 karácsonyán: ..Három pár rossz zokniból kettő pár jót csinálok... Mátyás király utca 52.” Az idén alighanem a kor­csolya a legnépszerűbb aján­dék. Mióta megépült a jég­pálya, a miskolci gyerekek­nek a korizás a legkedvel­tebb időtöltése. Egy pár mű­korcsolya nyolcszáz forintba kerül. Harmincöt évvel ezelőtt ro­mokban hevert a Búza téri vásárcsarnok, a vasgyár, az állomás. Még közel a front. A harc a fővárosért folyik. Szalagcím az újságpapírra nyomott újság első oldalán: A Vörös Hadsereg benyo- nult Budapest területére ... Itt már takarítják a romo­kat, összegyűjtik az eldobált fegyvereket. De változatla­nul érvényben van a kato­nai parancsnok rendelkezé­se: a polgári lakosság este 7 óra után nem közlekedhe- tik. s a fenti időponton túl semmiféle címen (ingóságok szállítása, élelmiszer-szállí­tás stb.) nem tartózkodhatik az utcán, mert a tilalom el­len vétőket őrizetbe veszik és megbüntetik. Ma banánt, narancsot, fi- I gurális. csillagszórót vesznek azok, akikről nemsokkal az akkori karácsony előtt így vélekedett Hans Freissner német vezérezredes: „A mis­kolci munkások fenyegető magatartást tanúsítottak a csapatokkal szemben. Éjjel lövöldöztek a német kato­nákra.” Vajon él-e még az az Ács Árpád, aki a kohá­szatban bevagonírozott, s Németországba szánt anyagot kipakoltatta és elásatta. a vagonokat pedig téglával ra­katta teli? Vajon hányán voltak, akik óvták, mentet­tek és építették újjá a gyá­rat? Az akkori karácsonyi hí­rek — bár hiányzik belőlük az ünnep áhítata — már a béke hírei: a KMP titkár­sága orosz tolmácsot keres; a Korona filmszínházban az ..Ukrajna felszabadítása” cí­mű filmet vetítik reggeltől estig; a színház a János vi­tt éz bemutatójára készül; megkezdődött a városi egész­ségügyi szolgálat: a Deák Ferenc kereskedelmi közép­iskolában folyik a tanítás: Rigó Pál festő-, fényező- és mázolómester műhelyét meg­nyitotta; a Tatár utca 20. szám alatti lakos bármilyen nagyságú rézüstöt venne; az egyik kisüzem — közérdek­ből — ónt keres megvétel­re. élelmiszerért cserében .. . Akkor, negyvennégy kará­csonyán még nem járt a vo­nat, nem működött a posta, alig volt ennivaló. Most 31 mentesítő vonatot indít a MÁV, a kereskede­lem 760 mázsa szaloncukrot hozott forgalomba, s éppen egy szerelvényt tenne ki az a húsmennyiség, amennyi az ünnepi asztalokra kerül. B. I. A Szemere utca, a mai Lottóház sarkáról nézve Mecsek Zsuzsa életei LÉPÉSTARTÁS Micsoda kifürkészhetetlen adománya a sorsnak, hogy kit, milyen szülővel áld meg? Egy jó an/a, egy jó apa: az indíttatok akár az Élet leg­nagyobb ajándékai lehetnek Olyanók. akik a gyereküknek a lelkűkből szelnek nagyobb karéjt. Szaoad-e 26 évesen leltári készíteni? Van, akinek igen. Ha az evek sinus-görbéje nem úgy ível. mint a többi hasonló korúé: legyen az a. é'et kegye és kegyetlenseec miatt. .jEgy szem jobbra, egy szem balra Több vál­tás hit — mindennapra —" így szól a Leltár kezdősora. A szép arcú kislányt, a szülők első gyermekét . hat­hónapos korában megbéní­totta az a kór. amely soka­kat akkoriban. Járni más­képp tanult, mint a többi egészséges gyermek Tovább kellett fogni a kezét, de az orvosok mondták: mozgás, mozgás, nincs más orvosság. Már hároméves korában tú- ráztátták. közös kirándulá­sokon. bükki sziklák csúcsa­it hódították meg, engedték fára mászni. Most is arról tudja ki a legjobb barátja: akivel lépést tud tartani. Aki sajnálatból nem lassítja a lépteit, de nem fárasztja a gyorsaságával. Úszni, biciklizni tanították a szülők. hogy dolgozzanak, erősödjenek izmai. Aztán még egyszer meg kellett születni lélekben is Az eszmélés korában, amikor nagvlány lesz a kislányból Amikor tükör elé áll. A strandon összevillan valaki­vel a tekintete, s órákig nem mer kijönni a vízből. Szépek a sötét szemei, csinosan fe­szül a fürdőruha-felső... El­csitulnak lassan a lelki vi­harok. A gimnazista osztály­társai Is ..megszokják” az öt­órai teán. Sok fiú először csodálkozik, hogy táncolni is tud, aztán felkérik. Naponta születik az em­ber. Újabb eszmélés. Vannak az életben fontosabb dolgok. Érettségi után 'a beteg nagy­mamájához költözik. hogy mosson, főzzön, takarítson rá. Teszi . mindezt könyvtárosi munkája és a tanulás mel­lett. Diplomás nepműveiökénj indult Tiszakarádra. kicsit megváltani a világot. Iroda­lom: számára mindenek fö­lött. Amerre jár. mindenfe­lé kultúrcsoportokat alakít. Még’ írni sem tudott, ami­kor rigmusokat fabrikált. Most tagja a Kelet irodalmi alkotócsoportnak, versei je­lentek meg a Napjainkban és a Forrásban. Titkon és nyíltan „szívem melegebb sarkába bölcsőt ál­modtam” — vallja Égig érek című versében. S most a Vince utca egyik alacsony kis fagerendás házában itt áll a bölcső. Benne a gyö­nyörű. kék szemű Léna. A legnagyobb álma vált vele valóra, hiszen eszmélés óta készült az anyaságra. Azt vallja, a nő építhet, alkot­hat. tehet bármit, de ha nincs gyermeke, „fő mű" nélkül' marad az élete. A ház előtt Hvcomat Tra­bant áll. A férj. Bukucs Sán­dor. a Lenin Kohászati Mű­vekben telefonközpont-kezelő. — Valamikor el sem tud­tam képzelni . . . Tudjuk egy­másról. mit bírunk, mire vagyunk képesek. De akarat, akarat kell minden mennyi­ségben. — A mozgássérültek egyik spartakiádján ismerkedtünk meg. Jó. hogy életre hívták Szívem melegebb sarkába bölcsöt álmodtam . . . (Kerényi László felvétele) a szervezetünket, amely sok mindenben segít. És olykor, olykor programot ad. Ám sokszor szó esik róla a ba­ráti körünkben, hogy mi is lenne a legfontosabb hiva­tása. Nemcsak az, hogy la­kásügyekben, Hycomat autó­ügyben segítsen, hanem ab­ban is. hogy sok sorstársam a munkában is megtalálja élete értelmét. Mert prózaian hangzik, de még azt is latol­gatni keli, hány lépcső vezet egy irodáig, be tud-e kanya­rodni a tolókocsi 'egy szűkre szabott ajtón ... — Csak akarni kell kiha­sítani azt a részt a világból, ami nekünk is jár. — Ez hát Mecsek Zsuzsa ars poe­ticája. O. E. Az ISSZK-ban jártunk (1) Európa legnagyobb légi kikötőjében Ferihegy nem indil és nem fogad repülőgépet — hallot­tuk a december eleji híradá­sokban. így hát már jó­val az NSZK-beli mérkőzést megelőzően volt miért druk­kolni azoknak a szurkolók­nak. akik az IBUSZ szerve­zésében kísérték el Kaisers- lauternbe a DVTK labdarú­góit. A ködöt még sikerült „kiszurkolni”, a mérkőzés eredményét annál kevésbé . .. Kialvatlanságtól pirosodó szemű utasok gyülekeztek azon a keddi hajnalon Feri­hegyen. A várakozás percei nehezen teltek, annál gyor­sabb volt a csomag- és vám­kezelés. még ha néhányan fenn is akadtak a deviza- szabályok megsértése miatt a rostán. Gyors műszeres el­lenőrzés — az elszaporodott terrorizmus miatt — követ­kezett, amelyen kollégám „bukott le". A zsebében le­vő bicskáját és kapukulcsát sűrű berregéssel mutatta ki a jelzőmasina. A félreértés persze tisztázódott, s folytat­hattuk utunkat a tranzitvá­róba. ahol csoportunk né­hány tagja már nyakára há­gott soványka zsebpénzünk egy részének — külföldi ci­garetták, italok vásárlásával ütötték agyon a várakozás perceit. „Gömöri József, a repülő­gép parancsnoka és személy­zete neveben köszöntjük ked­ves utasainkat a MALÉV frankfurti különjáratán, TU— 154 típusú gépünkön. Rövi­desen felszállunk. kérjük, szíveskedjenek a dohányzást beszüntetni, a biztonsági öve­ket bekapcsolta!” A repülő­gép fedélzetén hangzott fel az utaskísérő kellemes hang­ja, majd felbőgtek a sugár- hajtóművek, s néhány perc­cel később már a magasból szemlélhettük fővárosunkat. Nem sokáig, mert egyre emel­kedő gépünk, áttörve az egy­befüggő felhőtakarót, 12 000 méter magasra emelkedett. Fölöttünk azúrkék, napsüté­se A frankfurti repülőtér ses égbolt, alattunk a felhő- tenger. Így repültünk át — mit sem látva bélőle —. Ausztria felett, s érkeztünk a Német Szövetségi Köztár­saság légterébe. Amikor meg­kezdtük a süllyedést, néhá­nyan bizony gyomrukhoz, majd az előkészített zacskók­hoz kaptak. „Kedves utasaink! Rövide­sen megérkezünk Frankfurt­ba. ahol a hőmérséklet plusz 10 fok. Reméljük, kelleme­sen utaztak, kívánjuk, erez­zék jól magukat az NSZK egyik legnagyobb városában” — szólalt meg ismét a kelle­mes hang. s ahogy kipillan­tottunk a gép ablakán, már falvak, városok rajzolódtak ki a földön. Amint egvre lejjebb ereszkedtünk, úgy lettek a mozgó bogarakból hatalmas kamionok a téglá- n.yi dobozokból házsorok, a tócsának tűnő vizekből ha­talmas tavak. Rövidesen megpillantottuk ■ Frankfurt jellegzetes adótornyát — 150 méterre a földtől ebben ét­termet rendeztek be. amely egy óra alatt körbefordulva, teljes áttekintést ad a város­ról —. majd egy autósztráda fölött elsuhanva landoltunk Európa legnagyobb légi ki­kötőjében. A megállapítás nem túl­zás. Mint megtudtuk: két- percenként száll le, s tel egy- eg.y gép. és nem számítva a lepüiógéoek személyzetét. 30 ezren dolgoznak a repülőté­ren. Bízvást mondhatom: nem győztük kapkodni a fe­jünket, melyik látványossá­got nézzük;-a hatalmas DC— 10-es, Caravelle. Jumbo-Jet gépeket, a lenyűgöző méretű utascsarnokot —- amely egy­szerre és egy időben (nem té­vedés!) 36 repülőgépet képes fogadni, vagy indítani — vagy a le- és felszálló gé­pek Impozáns látványát. A hipermodern utascsarnokba úgy jutottunk be. hogy a re­pülőtér földjére nem Ls lép­tünk. Mint a szívócsonkok, tapadtak gépünkhöz a folyo­sók. melyeknek végében mozgólépcsők és szalagjár­dák sokasága szállított cso­magjainkhoz. Nem telt bele negyedóra, már a Frankfurt am Main feliratú repülőtér előtt várakozó buszokon ül­tünk. hogv szállodánkba, a Hotel am Zoo-ba jussunk. TÖTH ZOLTÁN (Következik: Frankfurt, g pénz városa)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents