Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-10 / 264. szám

Fegyelmei A KIOSZ Borsod megyei Szervezete G. B., sóstófalvi szoba­festőt kizárta sorai közül, iparmegvonása folyamatban van. Hasonló sorsra jutott a közelmúltban, Cs. G., miskolci szoba­festő és mázoló, s majdnem hasonló sorsra T. J„ miskolci parkn(ás. Mit vétettek? Tisztességtelen haszonhoz jutottak, többszöri felszólításra sem fizették tagdíjukat, nem vettek riszt a szervezeti munkában. G. B például 9671 forinttal „nyomta meg" a számlát, s 1250 forint tagdíjhátralékba ke­rült M*ég nagyobb tagdíjjal — 6240 forinttal — tartozott, maradt adós Cs. G. Harmadik társuk. T. J. is csak akkor fizette ki a tagdí.ihátralíkot, amikor már kizárták a KIOSZ Borsod megyei Szervezetéből. Büntetése végül „szigorú meg­rovás ' lett. i ^ A három kisiparos péWlája nem általános, sőt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy megyénk és városunk kisiparosainak többségé becsületes, szorgalmas munkával keresi meg a ke­nyérrevalót. Kivételek — mint az élet minden területén — természetesen itt is akadnak. Ilyen kivétel a fentebb említett G B. és Cs. G. A becsületes többség azonban nem túri meg maga között az ilyen kivételeket. A KIOSZ Borsod megyei Szervezetének tavaszi választmányi ülésén több kisiparos ja­vasolta: a rendszeresen fegyelmezetlenek, csalók, vagy tagdí­jukat nem fizetők ellen erélyesebben lepjen fel a fegyelmi bí­zott ág. Nem szabad megengedni, hogy megyénk lakossága égy-két ember miatt rossz véleményt alakítson ki a kisiparo­sokról. A munkafegyelem szilárdítása gazdasági fejlődésünk egyik kn! 'kérdése lett A munkáját l’cgyelmetlenül végző, nyerész­kedő kisiparos a többinek a hitelét rontja. Ezért jó, ha a KIOSZ Borsod megyei Szervezetének Fegyelmi Bizottsága szigorú, büntet és fegyelmez. Ezzel a többség érdekeit védi, társadalmi célkitűzéseink megvalósulását szolgálja. Ny. I. akadémiája Hol. mii és hogvan érdemes termelni? Miskolcon, a Vasas Kertba­rátok Kőre már több alkalom­mai hallatott magáról hasznos, közérdekű kezdeményezéseivel. Most az öt kertszövetkezet — a Fehér akác, a Fekete gyé­mánt, a Fazola Henrik, a Kék acél és a Kohász —, Ismét kö­zös tervet dolgozott ki a tag­ság továbbképzése érdekében. Az országban elsőként létre­hozták a kertbarátok akadémi­áját. Kertbarátok A rendezvénysorozat no­vember 11-én, vasárnap 10 órakor kezdődik és 1930. március 26-án. színién va­sárnap fejeződik be. A je­lentkezők olyan előadásokat hallgathatnak meg, amelyek igazodnak Miskolc környe­zetéhez, ahhoz a kérdéscso­porthoz, hogy hol, mit és ho­gyan érdemes termelni. Így a többi között szó lesz a Bükkalja talajadottságairól, a talájelőkészítések sajátos­ságáról. a telepítésekről, metszésekről, fajtaismeret­ről. a korszerű zöldségter­mesztésről. az oltásról, a nö­vényvédelemről és még sok más — a sikeres termelést elősegítő — gyakorlati mód­szerről. Az akadémiának a Bar­tók Béla Művelődési Ház ad otthont. Az első előadást no­vember 11-én Szunyogh Já­nos, a MÉSZÖV elnöke nyit­ja meg. A bevezető előadás Munkáskertek a dolgozók szolgálatában címmel foglal­ja össze a kertbarátmozga- lom jelentőségét, feladatait. Az ezt követő szakmai elő­adást színes kísérőfilm egé­szíti ki. A kertbarát kör támoga­tói, a diósgyőri Vasas Mű­velődési Központ és az Unió Áfész rendszeresen gondos­kodnak a megfelelő szemlél­tetésről is. Az előadások megtartására a Kertészeti Egyetem, á Kertészeti Kuta­tóintézet, a megyei és a vá­rosi tanács mezőgazdasági osztályának szakelőadóit kér­ték és kérik fel. Az előadá­sok hallgatói az akadémia elvégzése után tanúsítványt kapnak. Hogyan gondolkodik a vendég ? Lecke & Tessék befáradni, az étterem belseje még teljesen üres (Kerényi László jelvéleie) Halk zongorazene, almazöld (lamasztíerítö, az asztalokon ne­mes lormájú és anyagú evő­eszközök. gúlába rákon gyü­mölcsök, kecses talpaspoharak. Egy óra múlt, az étteremben kilenc vendég, három pincér, a konyhában jó páran serény­kednek. Klasszikus Grand Ho­telben járunk. gondolhatná bárki a vendégek és a sze­mélyzet arányából, hiszen a gyors számvetés az utóbbiak számbeli fölényét bizonyítja. Világsajtót bejárt hír. hogy az egykor híres Grand Ho­telek sorban bezárnak, s színvonalukból engedve, al­sóbb kategóriába lépve nyit­ják meg újra kapuikat, ter­mészetesen elvesztve jogu­gat, hogy az előbbi — szol­gáltatásaik minőségét" fém­jelző — patinás nevüket használják. Nem üzlet már — mondják az ottani ven­déglátó szakemberek, nem lehet annyit elkérni érte, hogy a vendégek számához viszonyított igen nagy ki­szolgáló személyzetet meg tudják fizetni. E kis Jútérő után eláru­lom, hol' járunk: a Tokaj első osztályú éttermében. Néz­zük az étlapot: a választék ellen nemigen lehet kifogá­sa senkinek, félszáz ínycsik­landó, sokat ígérő étel nevét sorolja fel. A pincér türelmesen vár, míg a józan ész küzd ben­nem a könnyelmű gour- manddal: megéri, nem éri meg ... ♦ ♦ Az utóbbi időben nemcsak a focihoz ért minden ha­zánkfia. hanem botcsinálta közgazdászok is lettünk mindannyian, így gyors szám­vetést végzek: ha november elseje és augusztus huszon­harmadika között jöttem volna be ebédelni — nem jöttem- be —. ehettem volna mondjuk egy erőlevest tojás­sal 20,70-ért, egy pirított csirkét magyarosan 75,50- ért, hozzá egy csemegeubor­kát 12.60-ért, s végül egy Gundel palacsintát 29,10-ért. Ez annyi mint: 138 forint és tíz fillér. Namármost, ha november elseje után jöttem volna be — bejöttem, de nem ezt el • tem —. ím' alakult voltr mindez: erőleves tojássá. 17.80, pirított csirke magya­rosan 54,40. csemegeuborka 10.80, Gundel palacsinta 26,20. Ez összesen 109 forint és húsz fillér. Plusz borravaló, gondol­kozom hangosan, de a szá­molásban és az ételek kivá­lasztásában segédkező pin­cér rezignáltan mosolyog: az már a múlté . .. A nem is olyan régen még divatszakmának számító fel­szolgáló-szakma ázsiója vil­lámgyorsan • zuhant, . már érezteti hatását az utánpót­lás milyenségén: vendéglátó­ipari szakközépiskolák ket­tes, hármas osztályzatú ta­nulók közül válogathatnak a felvételiken. A borravalót el lehet ítélni, el lehet fogadni, és természetesen adni is le­het, egy azonban biztos: a lincér szakma fő vonzereje •olt. Aki most lép erre a pá­vára. és sokat akar keresni, halódni fog: a nagybőgőbe 'eugráló, ropogós bankókat 'sztogató vendég ritka ma­dár. építeni rájuk nemigen lehet. Sok kicsi sokra megy. de kevés kicsi, bizony keve­set hoz... ♦ ♦ Mindenki ismeri Mikszáth „Beszterce ostroma” cimű regényének hősét. Pongrác István földesurat. aki meg­próbálta megállítani. sőt visszaforgatni az. időt, s tör­vényszerűen elbukott. Meg kell tehát barátkoznunk a gondolattal', a régi ..krúdys" vendéglátás nem jön vissza már soha, elsirathatjuk vég­leg. Fogyasztási szokásainkban keresendő a baj. mondja sok szakértő, inkább elmen­nek az emberek néhány üveg sört meginni egy étte­Csuli egy mellény ’'Letűnőben van a „gönc hálán gönc’’ stílus, de az őszi és a téli időszak meg­kívánja a réteges öltözkö­dést. A divattervezők gaz­dag variációkat dolgoztak ki ennek megoldására, mégpe­dig a lélekmelegítők formá­jában. Hagyományosan szólva. egy inellénykéröl van szó, amely tu­lajdonképpen otthon is könnyen elkészíthető, de most egyes tor­mái az üzletekben is kaphatók. Aki ügyesen bánik a kötőtűvel, az szinie családja minden tagjá­nak elkészítheti ezt a praktikus ruhadarabot. Sőt, bontott és ma. radékfonalakat is felhasználhat !: e célra, mert ebben a viselet- | bibi a legkülönbözőbb színkom­binációk is elképzelhetők Rendkívül divatos az elöl nyi- ; tott forma is, nem kell külö- í nősebben sok anyag hozzá, hi­szen egyes fazonjai derékig sem érnek. Eléjük lehet lekerekített, vagy a férfiak divatjából köl­csönvett spicces. Vékonyabb és vastagabb szöveteket, vagy fla- nellt érdemes' hozzá veknii. Ter­mészetesen olyat, ami az alap- ruhatár színeihez jó! illik. Fia­talok sajátja az úgynevezett avantgarde stílus, amelyre a fé­nyes anyagok jellemzők. Ebből is készíthető vatelinnal bélelt, i steppelt mellény. Ezzel a ruhadarabbal egyéb­ként rendkívül ötletesen, válto­zatosan lehet variálni egy egész ruhatárat: blúz-szoknya megol­dással, nadrág—pulóver együt­tessel és önálló ruhával. Min­dig új hatást érhetünk el vele új színfoltot jelenthet az öltöz­ködésünkben. Az üzletekben az eddig említett anyagokból még nem elég gazdag a választék Ellenben a szőrmevariációk gaz­dag változatai kaphatók, nme lyek mostanában vastag puló­verrel kabátot is helyettesíthet- É uek. Szálka és gerenda Tegnap reggel borotválkozásom köze­pette megláttam szememben a szálkát. s óvatos csippentéssel kiemeltem. Már dobtam volna félre, amikor hirtelen oly­annyira növekedésnek indult, hogy én bizony megrémültem. Ej, ez még szét­veti nekem a falakat! Lerohantam vele az utcára, át a Népkertbe, ott roskadoz­va megálltam. Jókora gerenda billegett a vállamon. Mérlegeltem, ledobtam a földre Ez nem az én gerendám! Vagy ki tudja? Gyanús, nagyon gyanús ez az egesz . . kétségtelen, vannak bizonyos önismereti problémáim. Itt van ugye erre a mostani eset is. mikor a nyilvánvalóan engem illető ge­rendát le akarom tagadni. Szeretnem megmagyarázni. .. viselkedésemet. Gondolkodom a termelő és a fogyasz­tó kapcsolatán. Igyekszem nem érték­törvénybe ütközően gazdálkodni jeles elmémmel. Ez alapvetően fontos, énei­kül felesleges hozzákezdenem. Törvény- tisztelő ember lévén, tudom, bizonyos stratégiai vagy taktikai megfontolások­ból sem sérthetem meg tartósan a va­lóságot tükröző munkálkodásai rendsza­bályokat. Értem ezt akként, ha mondjuk a hurka burka kibuggyan, aztán másutt is kibuggyan, sok helyen kibuggyan... miután nincsen száz kezein, s nem tu­dom mindegyiket betömni, helyesebb, ha megvizsgálom a burok Szabályozó szerepét, teherbíró képességét, viszonyát a hurkához, s a hurkatöltőhöz. Lehet, hogy „döcög” a gépezet, a tok, s a bé­lésanyag is. Mindenesetre, az ízletes hurkára nagy szükség lenne, már csak azért is, mert sokan várják ... Én. kérem ha leírok valamit, meg­győződésem. hogy a tőlem telhető leg­jobbat hoztam létre. Nehéz dolog a be­ismerés. Ha megjelenik az újság, iste­nem. nincs annál jobb érzés, gyönyör­ködöm saját írásomban. Hirdetem, rek­lámozom magam, sugárzik belőlem a szuggesztivilás. Emberek vagyunk, min­denki ért a szóból, s egyszerre megvál­tozik minden. Körülöttem. Jön egy te­lefon, dicsfénnyel fogom a kagylót, hall­gatom, miszerint: K. I. az az őrült, aki ilyet le mert írni? Kiderül, hogy alap­vető szakmai ismereteket nélkülözök, mások tartanak el, magyartalan mon­datokat görgetek, egyszerűen nem is is­merem a magyar helyesírást, a nyelvet, a nyelvezetet, apolitikus vagyok, haszon­talan rossz kölyök, na! Namármost, mi lenne ilyen esetben a helyes emberi magatartás? Az önvizs­gálat! Először is felmérem valós érté­keimet, képességeimet, lehetőségeimet, energiakészletemet. Szegény vagyok, ez biztos, de gazdag! Tudnom kell mindig, honnan indultam és hová, hol tartok, időjárás, útviszonyok, satöbbi. Szóval a következetes önismeret! Várok, vagy hogy,'hogyan is, egy divatos szóhaszná­lattal éljek! elvárok. Elvárom a felsőbb szervektől: a tüdőtől, a szívtől, az agy­tól, én bizony eltűröm. Elvárom, hogy legyen fedél, saját fedél a fejem fölött, alattam szék, szőnyeg, ki ne htízzák, kö­rülöttem bútor, étel, ital. mi szem., száj­nak ingere. Elvárom az egészség ügyi­szociális ellátást, utakat, közlekedési, vendéglátást, szolgáltatásokat, kulturá­lódási. Rám fér. De nem szapulom to­vább magam. Gondolkodom, tehát... a termelő és a fogyasztó kapcsolatán. Itt az idő!.. . hogy belássuk, egymá­sért vagyunk, egymásnak dolgozunk. Ha követelünk magunktól. elvárhatunk másoktól. Mások követelnek maguktól, elvárhatnak tőlünk. így igazságos és nem fordítva, hogy elvárunk magunk­tól, de követelünk másoktól. Te. én. sze­mély szerint alkotjuk a társadalmat személyre szabott felelősséggel Fülön csiphetően, emelhetően. billenthetöen. Én megyek, vagyis készülök az építő­iparba. vállamon a gerendával. Fölvet­tem, az enyém. Termékszerkezetet vál­tok, ez nyilvánvaló. Takarékoskodom az anyaggal, az energiával, minőségi mun­kát végzek, útközben egy forgácsot se t ejtek. Versenyképes leszek még így is, 1 evvel a teherrel, itthon és külföldön. Piacot kutatóic. nem veszek, eladok, ru­házkodásra, be ruházkodásra keveset, csak szükség esetén költők... lehet, t hogy még nem értem egészen a lénye­get, de talán csak nem tudom érthe­tően kifejezni magam... nyugalom! Kölcsönt csak rokonoknak adok, idege­nektől kérek, görgető hitelpolitikát foly­tatok. ha lehet. Szemléletet formálok, tanulok, dolgozom, élek. Vannak belső j tartalékaim... ez az, megvan! Hát per­sze! Minden világos! Az én belső tartalékom a gerenda. Az én nagy gerendám. Itt van. De, mint tudjuk, van több ilyen gerenda is. csak föl kellene mindet tárni, magunkban. 1 Garantáltan javulna a látásunk, ha nem is azonnal, de jobban be tudnánk mér­ni a távlatokat. Már itt állok egy útke­reszteződésnél, s ahogy felemelem a fe­jem, s beleszimatolok a levegőbe, gyö­nyörűséggel telítődöm. Hogy is van? Más szemében a szálkát hamarabb mint magunkéban a gerendát? De ez nem igaz, már nem! Szerte e hazából geren­dás emberek jönnek, ó. végre, van igaz­ság! De mi ez? Ahogy közelebb érek. ak­kor látom ketten cipelnek egy geren­dát. Egyetlen gerendát amott hárman is . négyen, sőt arra egy egész csoport. Kié a gerenda? Előzékenyen segítenek an­nak. aki végre fölfedezte, fölemelte a saját gerendáját . . köszönöm a segít­séget törődjön a satát gerenda iával ott van a szemében! Az én látásom már tiszta, ezt nekem elhiheti ■.. igy mérgelődtem ma reggel is bo rotválkozásom közepette mikor meglát­tam a szememben egy újabb szálkát. . . KAROSI IMRE rembe, mint vacsorázni. No­sza, alakítsuk át fogyasztási szokásainkat! Hogy is néz ez ki: a rántott sertésborda ára most első osztályon majd­nem ötven forint, másodosz­tályon harmincöt körül. Tíz adag nyersanyagszükséglete százötven forint. Ezzel szem­ben egy üveg bor, amely mondjuk 35-ért megvásárol­ható a boltban, legrosszabb esetben hatvanba kerül, el­ső osztályon. S ha még azt is hozzávesszük, hogy már­kás importsörből olcsóbb két deci. mint ugyanannyi kóla. furcsán alakulnak majd szokásaink... ♦ ♦ A kereslet-kínálat vastör­vényeit is figyelembe véve, összeáll a mozaik: a vendég részéről volna igény a kul­turált vendéglátásra (ha ez nem így lenne, nem érkez­nének panaszos levelek, me- Ivek éppen ezt hiánvoliák). Ha a vendéglátó lép. s újat, igényeset, minőségit kínál, az túl drága Ördögi kör ez, amely, úgy tűnik — egy idő­re legalábbis — bezárult, s az első, de a má> ^osztályú éttermek is hiába várják vendégeiket: a telt ház egyet jelent a szervezett étkez­tetés valamely form íjával: I BUSZ-csoportok vagv diá­kok ülnek az asztaloknál. A lecke tehát feladatott, oldjuk meg ... KISS JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents