Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-30 / 281. szám
Virsli, vagonszámra Enniés innivaló ♦ A sertésvágó soron most is Még bő három hetünk van karácsonyig. Az érinteti élelmiszeripari üzemekben javában folyik a készülődés. Milyen ellátásra számíthatunk húsból, húskészítményekből. sörből és üdítőből? Miskolci Húsüzem. Csa- jáqhy János igazgató: — Húsból a minisztérium által meghatározott mennyiségei biztosítani tudjuk. Malmost gyűjtjük, fagyasztjuk raktárainkban a kocsonyának való húsokat. Ugyanakkor előregyártunk a közeljövőben 4.5 vagonnyi virslit, s 1,5 vagon páros debrecenit, ezeket közvetlenül az ünnepek előtt hozzuk forgalomba. Kereten kívüli termékeink döntő többségéből igény szerinti meny- nyiséget tudunk biztosítani az ünnepek alatt is. Külön felhívnám a figyelmet a hurkafélékre. amelyekből minden mennyiségben ki tudiuk elégíteni az igényeket. Ügy tűnik, húskészítményekből is megfelelő lesz az ellátás. Borsodi Sörgyár, Bezeczki Gyula főmérnök: — Teljes kapacitással fogunk dolgoz.ni már december csúcsforgalom van (Solymos László felvétele) első napjától. A gondot az. okozza, hogy az ünnepek előtt hirtelen jelentkezik a vásárlási csúcs, amely szilveszter után. alább is hagy. Napi átlagban 7 ezer hektoliter sör gyártását tervezzük, s mind a négyféle sörből — Borsodi világos. Borsodi Kinizsi, Rákóczi és Borsodi barna — igyekszünk minél többel a fogyasztókhoz juttatni. A karácsonyt megelőző héten, teljes kapacitással dolgozunk majd. Saját gyártmányaink meilett. jelentős mennyiségű import — elsősorban csehszlovák — sör is érkezik, még az ünnepek előtt. Pepsi- Colából és Gyöngy üdítőkből a keresletnek megfelelő lesz az ellátás, még az igen népszerű Gyöngy meggyből, új termékünkből is. T. Z. Az ellenőrzés ellenőrzése Nem föltétlenül a bürokrácia jele, ha az ellenőrzést is ellenőrzik. Erről szereztek bizonyosságot a népi ellenőrök több megyében, s a főváros néhány kerületében végzett vizsgálódásuk során, amikor a vállalati és a szövetkezeti belső ellenőrzés helyzetét vették górcső alá. A községi és a városi tanácsok belső ellenőrzésének helyzetét, továbbfejlesztésének lehetőségeit a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta. A széles körő tájékozódás nyomán leszűrt tapasztalatok egyike: a szóban forgó tanácsoknak javítaniuk kell ellenőrző tevékenységüket a hatókörükbe tartozó gazdasági, kulturális. egészségügyi és szociális intézmények irányításában. Mindennek feltétele, hogy valamennyi gazdálkodó szervezet és intézmény . kiépítse saját belső ellenőrzési rendszerét, ami — az érvényes jogszabályok alapján — e szervezetek vezetőinek kötelessége is. A népi ellenőrök számos követendő példával, s előremutató kezdeményezéssel találkoztak. ám az általános kép nem túlságosan kedvező: nem felelnek meg a kívánalmaknak az éves ellenőrzési tervek, s elmaradnak az utóvizsgálatok. A kereskedelem, a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar szerepét egy korábbi vizsgálat során mérték fel a Borsod megvei népi ellenőrök. Általános megállapításaik közé tartozott, hog.Vi a belső ellenőrök szakmai fel- készültsége elmarad a kívánatos szinttől, az iskolai végzettség, az elméleti tájékozottság többnyire megvan, ám hiányzik a kellő gyakorlat. 7 anulmány1 it A Kocsis Pál és a Buday József mezőgazdasagi szakkörök tagjai részére az Ady Endre Művelődési Ház egynapos tanulmányutat szervezett. Az aggteleki cseppkőbarlang megtekintése után a miskolci kertbarátok megnézték a putnoki mezőgazdasági szakiskola központi épületét. ♦ Most még a dekoratőröké aföszerep, de a hétfői premierre minden a helyére kerül Ól leiem berek kin 11ílásn Akiben mocorog valami Újítási kiállítást nyitnak héttőn delben a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban. Egy héten át várja, fogadja a látogatókat a borsodi ötletemberek . alkotásainak reprezentatív seregszemléje. • • Ismerek egy újítót (megvalósított ötleteinek gazdasági haszna már milliókban mérhető), aki nem szereti az. újítási hónapot, az újítási kiállítást: szóval nem Szereti a kampányokat, az. ettől eddig tartó alkalmi nekibuzdulásokat. Szerinte, akiben mpcorog valami, az prolongált alkalom nélkül is töri a fejét és többet akar. Nem várja, hanem keresi a lehetőséget. Anélkül is mozdul, hogy szólítanák, vagy noszogatnák. Mégis, mi értelme, haszna lehet bármilyen újítási rendezvénynek? Nyilvánvalóan nem az, hogy az élenjárókat meggyőzze arról, hogy tevékenységük nélkülözhetetlen eleme és része munkájuknak, mindennapi életvitelüknek, a szocialista brigádmozgalomnak. a kongresszusi versenyvállalásoknak. Ök értik é, tudják. De mi mindnyájan tudhatjuk azt. hogy ez. az. ország sokkal gazdagabb szellemi kincsekben, alkotó fantáziában. újat teremtő emberi szándékban, mint anyagban, energiában, konvertibilis fizetőeszközben. Ám ezt tudni: kevés. Tudatosítani. kamatoztatni kell. hiszen hu valaha szükség volt. ma nagyon is szükséges olyan kiművelt emberfők sokasága, amelyekből ha nem is isteni szikra, hanem naponként hasznosílható. munkát könnyítő és hatékonyságot növelő kis ötletek pattannak ki. A termelési érteket, vagy a termelékenységet nemcsak úgy fokozhatja egy kollektíva, hogy új. méregdrága gépeket vesz, új csarnokokat emel. hanem úgy is. ha a meglevő gépparkot átrendezi, ha másként csoüiákok a katedrán December első három napján '„diákuralom” lesz a miskolci 101. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A Szabó Lajos utcai iskolában ugyanis — immár hetedik évi hagyományként — december 1-én, 2-án és 3-án tartják a diákönkormányzati napokat. — Elseje szombatra esik, s ezen a napon a tanárok átadják a katedrát a diákoknak — közölte Körössy Sándor az intézet igazgatóhelyettese. — Ekkor megmutathatják a tanulók, hogy ök milyennek képzelik az ideális „anyagleadást”, illetve a teleltetést... Másnap — vasárnap lévén — „kikapcsolódásként" tanár —diák sportvetélkedőket rendeznek. Hétfőn pedig az igazgatói széket is diák foglalja el. és úgy hallottuk, hogy ezen a napon több meglepő ötlettel, javaslattal teszik érdekessé programjukat a fiatalok. Ha megengedik, majd beszámolunk róla... Szabályok és szabályozók (A.) Bér — teljesítmény szerint Az új szabályozórendszer a bérszabályozás módszereit jelentősen továbbfejlesztette, annak az elvnek a gyakorlati megvalósítása érdékében, hogy a teljesítményekhez jobban igazodnia szükséges a béreknek, személyi jövedelmeknek is. Utalunk a »nár említett összefüggésre: szorosabb okozati kapcsolatba kell hozni a vállalati hatékonyságot a vállalatnál dolgozók jövedelmével, mint ahogy ezt teszi a szabályozórendszer népgazdasági szinten is. A hatékonyság alapján ítéli meg a vállalatokat, méghozzá az eddigieknél objektívebb mérce, a helyesebb arányokat kifejező árrendszer segítségével. A napvilágra került szabályozók e területen sok mindent újrarendeztek, rendkívül szerteágazó az a rendeletanyag, amely a bérek alakulását befolyásolja. Ám a rendező elv jól kivehető: a jövedelmeket a teljesítményekhez kell kötni: a teljesítmények különbségeinek határozottabban kifejezésre kell jutniuk a kereseti viszonyokban.Törekedni kell arra, hogy a részesedési alapból fizetett prémiumok, jutalmak és az. év végi részesedés növekedjék a kereseten belül, s ez. is fejezze ki a valódi teljesítménykülönbséget. A népgazdaság minden olyan területén (szakágazatban), ahol nyereségérdekeltség van, a vállalati bérek a teljesítménykövetelménytől függően növelhetők. Egyes szűkebb területeken, ahol az. ágazati sajátosságok is indokolják, központi bérszabályozás alkalmazható. A vállalati teljesítményekhez kapcsolt és a központi bérszabályozás elsősorban a bérek tömegére irányul. A szabályozás változásaiból az is kiderül tehát, hogy előnyben van a bértömeg-szabályozás minden olyan szakmában, ahol a nyereségérdekeltség a jellemző. Ami a lényeget illeti: a jól gazdálkodó vállalatok számára növekszik a (Külön befizetés nélküli) béremelés lehetősége — azaz, a fő elv megvalósul — a fejlődőképes vállalatok jobban megfizethetik dolgozóikat a jövőben. Ugyanakkor — állapítsuk meg —. a központi bértömeg- és bérszínvonal-szabályozás csak mértekében különbözik a jelenlegi rendszertől. Viszont új vonása, hogy átmenetileg lehetőség nyílik — az éves tervben meghatározott szintig — a bérszínvonal minimális emelésére. Ez a lehetőség az alkalmazkodás, a felzárkózás időszakában segítségül szolgál a vállalatok számára. A bérszabályozás körén belül meg kell említeni, hogy a differenciálás igénye az egyes vállalatoknál is érvényesül. Gondoljunk azoknak a helyzetére, ahol — éppen a nyereség alacsony színvonala miatt — kevés pénz áll rendelkezésre keresetnövelésre. bérjavításra. Az új szabályozás logikája azt diktálja, hogy a vállalaton belül is száműzzék az elvtelen egven- lősdi gyakorlatát és szemléletét. mivel a lobbet vállalóknak. a« „legjobban húzó” embereknek, brigádoknak év-, demes a rendelkezésre álló összegekből a legnagyobb részt adni, s így ösztönözni a nagyobb teljesítményeket. A differenciálást, a teljesítményekhez jobban igazodó elosztást — akár népgazdasági szinten, akár vállalati területen — könnyű általában megértetni. De amikor mindez a gyakorlat részévé válik, s most már nem csupán az elvekről esik szó... nos. eddigi tapasztalataink azt mutatták, hogy az alkalmazás mindig gondokkal járt, akadályba ütközött. Nem lesz ez másként ezután sem — ezért fontos ismételten kiemelni: a szabályozás egyenlő követelményrendszerét. következetes megvalósulását a szemlélet átformálásával is segíteni kell. Különösen fontos lesz ezt így értelmezni. ahol nem a nagyobb összegek, keretek elosztására kerül sor a differenciálódás miatt. hanem szembe kell nézni a kisebb fejlődési, eloszlási, béremelési lehetőségekkel. És azt is érdemes hangsúlyozni: a szabályozórendszer normat i- vitása szigorúbb követelményrendszert támaszt, de biztosítja a felzárkózás, a pillanatnyilag nehezebb helyzetben levők fejlődését is — amennyiben a vállalat önerőből javítja gazdálkodását, s megteremti előrehaladásának feltételeit. Ezért igen fontos a vállalatok számára a belső érdekeltsági rendszerüknek, egyéni ösztönzésüknek továbbfejlesztése — amelyet az új szabályozórendszer változatlanul vállalati tevékenységi körbe utal. A külső feltételek. az. új rendeletek jó támpontul szolgálnak ehhez, s érdemi intézkedésre ad lehetőséget, hogy megszűnt az Országos Szakmai Bértáblázat merev rendszere. (Folytatjuk) MATKÓ ISTVÁN portosítja a különböző rá- termetlségú szakmunkáso' A, ha a szabványgépen igazát egy csavart, ha a már be- idegz.ődött helyett egy újabb mozdulatot sajátíttat el a többiekkel. A hétfőn nyíló kiállítás: mérce, számvetés. Harminc* hat borsodi vállalat szerepel, de minden tabló, minden makett. minden működő modell embert dicsér. Az ösz- szegzett eredmények feladói töprengő, gondolkodó újítók. Ki egyedül, ki társsal csinálja. Az SZMT felmérései szerint a javaslattevők száma 1975-ben 21,5 ezer volt. Tavaly 26,2 ezer. Ilyen arányban nőtt a benyújtott újítások száma is, s a hasznosítottaké az. 1975. évi 6610-nel szemben 1978-bpn 8144 volt. Az ötletemberek tevékenységének gazdasági haszna Borspdban évente állásosán egyharmad milliárd forintra rúg. Azaz: az újítók r tervidőszak első négy esztendejében csaknem 1,5 milliárd forintot hoztak, termeltek, fundáltak ki. Óriási pénz ez. de óriá.á szellemi, erkölcsi tartalékok szunnyadnak, még az újítóniozgalomban. A téma szakértői minőségi változásról beszélnek. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy lassan idejét múlta a — formalizmustól nem mentes — egy brigád, egy újítás jelszó. A tények ismeretében a brigádok már azt vállalhatták a kongresszusi munkaversenyben, hogy nemcsak a-javaslattevők listájára iratkoznak fel, hanem azok közé, akiknek nevéhez legalább egy hasznosítóit újítás fűződik. • <9 A rendezők, az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa változatos programmal igyekszenek színessé tenni a programot. A '.látnivalók mellett előadások, szakmai napok kínálnak élményt, hasznos tudnivalót a látogatónak. A résztvevő kiállítók pedig versenghetnek azokért a díjakért, amelyeket a legtartalmasabb bemutatóért, a legjobb újításért ajánlottak föl. Különdíjat ad a Találmányi Hivatal is. B. L
