Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-29 / 280. szám

* Tatár lába lövésre lendül, Neues becsúszása Melzert (4), és Schuhmachert (2) találja el (bal oldali képünk). A labda elakad a játékosokban, Fekete, Hellström és Croh beavatkozásra készen figyeli a fejleményeket (jobb oldali képünkön). A% UEFA Kupában csak a remény maradt Megverve bár, de törve nem... DVTK—Kaiserslautern 0:2 (0:1) 1. Melyik a jobb csapat: a DVTK vagy a Kaiserslautern? Az eredmény alapján a válasz egyértelmű. A Kaiserslautern, hi­szen 2:ll-ra győzött. A játék alap­ján: a DVTK! Ezt így kell ér­teni. Akik kinn voltak a mérkő­zésen, azoknak nem kell magya­rázni, akik olvasták a mai Nép­sport, a központi lapok, illetve az Észak-Magyarország tudósítá­sait, azoknak sem. Sajnos, a DVTK „játéka” kimerült a 16- os környékén. Azaz játszottak a fiúk, de nem lőttek gólt. 2. Melyik a jobb csapat: a DVTK vagy a Kaiserslautern? Az utóbbi. A különbség pon­tosan annyi, mint amennyi 1979- ben van a Bundesliga és a Nem­zeti Bajnokság I. osztálya között. Ez viszont nem a DVTK hibája. A csapat ebben a hazai mezőny­ben jobb helyezéssel bir. mint a Kaiserslautern hazájában. És ha még mindehhez hozzátesszük, hogy a diósgyőriek állítatnának pár hellyel előbb is. akkor a helyezések közötti különbség még nagyobb lenne. A DVTK javá­ra ... 3. Melyik a jobb csapat: a DVTK vagy a Kaiserslatftern? Ez utóbbi. Akkor, ha arra gon­dolunk, hogy ha a DVTK idegen, beli mérkőzésbe megy, ritkán tá­mad ki, ritkán alkalmazza az öt csatár elvet. Hátha még külföld­re! ... Eddigi sikereik kontra­akciókra épültek — és bejöttek. Most saját fegyverét láthatta vi­szont a csapat. A teljes igazság­hoz tartozik, hogy a nyugatné­metek végig nyilt sisakkal har­coltak. Nem tartogatták kapu­előterükben, saját térfelükön a labdát még akkor sem, amikor már két góllal vezettek. A kérdezz—felelek játékot játszhatnánk tovább. Nem tesszük. A mérkőzés utáni véleményekből ugyanis sok minden kiderül. Kezdjük Feldkamppal, a Kaiserslau­tern edzőjével A Baden-ba- deni Rádió helyszíni közvetí­tésben számolt 'be a mérkő­zésről. A találkozó befejezése után a riporter nyilatkozatot kért az edzőtől. „Lehallgat­tuk’’ szavait: — Nem várt eredmény volt. Pozitív benyomásom van a diósgyőri csapatról. Korábban nem ismertem, most viszont különbséget le­hetett tenni a magyar és a nyugatnémet játékstílus kö­zött. Mi lényegesen erőtelje­sebb futballt játszunk. (A ta­pasztalatszerzés céljából egyi­künk a televízió közvetítőko­csijában volt, ahol Gábor Ta­más adásrendezővel együtt elemeztük a sokszoros vissza­játszásokat. Azokat is, ame­lyek a tévéközvetítésből ki­maradtak. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy a közel­harcban a DVTK játékosai rendre alulmaradtak.) Min­den csapatnak más a játéka, így a DVTK-é is. Mi azon­ban nem készültünk különö­sen erre. Tudjuk, hogy a Bundesligában minden pon­tért, minden gólért meg kell harcolni. Itt is harcoltunk. Két gól lett az eredménye. Fontosnak tartom elmondani, hogy nálunk nincs annyi üresjárat, mint a magyarok­nál. Ha labda nélkül futnak játékosaink, azt is célszerűen, vagy a támadás, vagy a vé­dekezés sikeréért teszik. De — és ezt hangsúlyozni kívá­nom — nagyon jó mérkőzést vívtunk. Természetesen a visszavágón kedvezőbb pozí­cióból indulunk, mint ellen­felünk. Arra sem készülünk különösebben. Most célunk, hogy szombaton, az Uerdin­gen ellen idegenben nyerni tudjunk, mert utána két ha­zai mérkőzés következik. Ha azokat is megnyerjük, lénye­gesen előbbre kerülünk majd a tabellán. — Ha név szerint ki kel­lene emelni valakit a csapat­♦ Fekete elöl Hellström elhalássza a labdát. (Szabó István felvételei) ból, ki lenne az? — kérdezte a rádió riportere. — Mindenképp Bongartz- ot. Szerencsénk volt. A mellet­tünk levő sajtófülkéből a né­met újságíró Bongartz lecse­rélése után lesietett a pályá­ra, és beszélgetett a játékos­sal. A felvett anyagát továb­bította a Kicker Sportmaga­zinnak. Ezt is „lehallgattuk”. — Egy nagyon jól sikerült találkozón győztünk, mindkét csapat nagyon jól játszott. Mi jobban. Különösen annak örülök, hogy sikerült gólt szereznem. Amikor bejutot­tam a 16-oson belülre, már tudtam, hogy kereshetek va­lamit. A kapus azonban elém jött. Kicseleztem. Már-már az alapvonalon voltam, ami­kor láttam, hogy üres a kapu. Begurítottam. Mi, magyar újságírók, mind­ezt így láttuk: Az 55. perc­ben óriási szóló. Bongartz Geye-től kapott labdát egy ütközés után (Szántóval csa­pott össze, de a labdát továbT bítani tudta). Görget mellett elment, és ekkor már a bal- összekötő helyén volt. A 16-. oson belül senki sem zavarta, de a lövési szöget Veréb zár­ta. Lövőcselt mutatott, erre Veréb elvetődött, de közben maga is majdnem az alap­vonalig jutott. Itt még meg tudta állítani a labdát, és szinte 0-fokos szögből jobb belsővel a kapura gurított. A keresztbe futó Kutast már nem érhette el sem Bon- gartzot, sem a labdát. És ha már gólról szóltunk, elmondjuk az elsőt is. 14. perc: a DVTK 16-osán három védő nézte a németek akció­ját, amikor Wendt kapott jó labdát. Mintegy húsz méterre lehetett a kaputól. A tétlenül szemlélődő Salamon és Szántó között próbált betörni. Előbb Szántó igyekezett becsúszó szereléssel megszerezni a lab­dát, majd miután ez nem si­került, a másik oldalról Sa­lamon próbált közbelépni. Wendt a becsúszó lábakat átlépte, és a hosszú bal alsó sarkot megcélozva gólt lőtt. Két gól, mindkétszer azt írtuk: az ellenfél játékosa elment a diósgyőri védő(k) mellett. Vajon mi lehet en­nek az oka? Most kell kitér­ni néhány — nem szorosan a találkozóhoz kapcsolódó — fiziológiás és pszichikai té­nyezőre. Nagyon nagy teher hárult a DVTK játékosaira augusz­tus 25-től. Ez volt a 24. ta­lálkozó: beleértve a bajnoki, az UEFA- és a válogatott mérkőzéseket. Gyakorlatilag szünet nélkül küzdöttek. Töb­ben — még a szakvezetők is — elmondták, hogy előbb- utóbb a nagy megterhelés­nek lesz visszhatása. De ez csak az egyik oldal. Mind­ez pszichikai megterheléssel * Veréb, a csapat legjobbja, akinek a mérkőzés után Hell- ström is gratulált. • is társult. Hiszen a kupában való jó szereplést a DVTK elnöksége és a szurkolók egy­aránt elvárták. Az MLSZ pe­dig — épp az elért eredmé­nyeket látva — bizalmat adott a válogatottban a diósgyőri játékosoknak. Itt pedig a fel­adat nem kisebb, mint ki­harcolni a moszkvai olim­pián való részvételt. Tehát felelősségteljes. Ez óriási fe­szültséggel járt, és jár. Bün­tetlenül sem a fizikai, sem a pszichikai megterhelést nem lehet fokozni. Ezért tűn­hetett úgy néhányszor, hogy egy-egy ütközés után a né­met játékosok sokkal ha­marabb felpattantak, sokkal gyorsabbak voltak a reflexe­ik, mint a DVTK-soknak. (A fentiekről részletesen szól a Labdarúgás c. lap novemberi számának egyik cikke Szepesi György tollából.) Szepesi — egyébként — nyilatkozott a baden-badeni tévéstábnak. Mind ott, mind pedig nekünk elmondotta, hogy ezeket a megterhelé­seket jól bírta a csapat, és *a tegnapi játékon is megáll­ta a helyét. Hadd idézzük ez­zel kapcsolatban Ottó De- muth, az osztrák UEFA-el- lenőr véleményét. Ö a já­tékvezetők és a játék milyen­ségét vizsgálta, de elismer­te, hogy a DVTK képviselte legtovább a magyar futballt a nemzetközi porondon. Bécsi szereplésük még pia is be­szédtéma. A múlt időt nem értettük. Mi hiszünk abban, hogy a labda Kaiserslauternben is gömbölyű lesz. És ahogy ők itt tudtak két gólt rúgni, úgy a DVTK kinn — a körül­mények kedvező összejátszá­sa után — miért ne tudna. Tényleg: miért is ne?!... A mérkőzés rövid Jegyzőköny­ve: DVTK—Kaiserslautern 0:2 (0:1). Diósgyőr, körülbelül 22 ezer néző. Vezette: Platopulosz. DVTK: Veréb — Szántó, Sala­mon, Váradi (Teodoru I.), Kutasi — Oláh, Tatár, Görgei (Szalai) — Borostyán, Fükő, Fekete. Kaiserslautern: Hellström — Neues — Schuhmacher, Groh, Melzer — Geye, Bongartz (W. Wolf), Riedl (A. Wolf) — Pir- rung, Wendt. D. TÓTH—DARAB vUindenféle Krum kán palotája A bolgár állam első fővá­rosában, Pliszkában befejez­ték az előkészítő munkála­tokat a mai Bulgária terü­letén fellelhető legősibb mo­numentális épület, Krum kán palotájának helyreállí­tásához. A tudósok vélemé­nye szerint a palota építését a IX. század .elején, Krum kán uralkodásának idején kezdték el. Alapterülete el­érte a 4000 négyzetmétert, és hajdan a város központjá­ban volt. Az épületet 811 körül égették fel I. Nikifo- rus bizánci császár hadjára­ta idején. Később a régi építmény fölött egy új palo­tát emeltek, amelyet a régé­szek „Trónlerem”-nek ke­reszteltek el. A régészeti ásatások során számos, a VIII—IX. század­ból származó használati tárgy került elő. Napvilágra ke­rült az a titkos járat is, amely a palotát a lakóépü­letekkel kötötte össze. Az épségben maradt alapozás és falmaradványok alapján úgy rekonstruálják a palotát, hogy a majdan idelátogató turisták világos képet nyer­hessenek az épület és a „Trónterem” beosztásáról, hajdani pompájáról. A ter­vek szerint a rekonstrukciót 1981-re, az első bolgár állam alapításának 1300. évfordu­lójára fejezik be. Mérgező halak Már az ókorban is tudták, hogy egyes tengeri állatok érintése és fogyasztása közvetlen életveszélyt jelent az ember számára. A tudo­mány napjainkban több száz mérgező halfajt, medúzát, ráját stb. ismer, amelyeknek mérge részben érintés, szúrás útján ke­rülhet be az emberi szervezetbe, másrészt bizonyos részei tartal­maznak sokszor nagy hatású mérgező anyagot, így fogyasztá­suk okozhat halált az ember számára. Érdekes, hogy a toxikus tengeri állatok és növények több ezer éves megfigyelése ellenére az ember csak egy-két évtizede foglalkozik a tengerben található állati méreg gyógyszeripari fél­használásának gondolatával. A bőröndhalak családjába, tar­tozik a trópusi vizekben honos tetrodon, amelyet a japánok „fugu” néven emlegetnek. A fugu mája, belei és nemi szervei igen erős mérget tartalmaznak. Az ember szerencsétlenségére húsa rendkívül ízletes. A tetrodon mérgező szerveiből kinyert tetro- doxin igen erős méreg. Egy ki­logramm kísérletiállat-súlyra 8,5 mikrogramm a halálos dózis. Bár hatásmechanizmusa még nem teljesen ismert, annyi azonban már bizonyos, hogy a tetrodoxin az idegeknek az izmokra gyako­rolt funkcióját bénítja le. A tetrodon közeli rokona a hawaii „pahu”. Húsa rendkívül ízletes, de ha nyersen fogyaszt­ják el, azonnali halált okozhat. Amerikai kutatók egy kavárium- ban tartott pahunál megfigyel­ték, hogy az valamilyen anyagot bocsát ki magából, amelytől az akváriumban élő összes többi hal, végül maga a pahu is el­pusztul. A pahu által kibocsátott méreg toxikus hatása a vörös- vérsejtek megtámadásában nyil­vánul meg. E mérgeket azonban az ember, igyekszik céljai megvalósítására fordítani. A tetrodoxint mint ér­zéstelenítő szert és a hisztéria gyógyításánál, valamint egyéb gyógyítási célra lehetne a jö­vőben felhasználni. A pahutocin biológiai kutatásoknál lenne jól alkalmazható hasonló anyagok hatásmechanizmusának vizsgála­tai során. Bélyegek (Mező István rajza) Alkoholt a gépkocsiba Az Egyesült Államokban egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy újfajta üzemanyag, alkohol és benzin keveréke. A Pilot Pet­róleum Co. cég már értékesíti benzinkútjainá! az új keveréket, ameljmek 90 százaléka nem etile- zett (alacsony oktánszámú) ben­zin, 10 százaléka pedig alkohol. A keverék ára valamivel maga­sabb, mint az alacsony oktán­számú benziné, de a keverék alkalmazásával 5 százalékkal csökken az üzemanyag-fogyasz­tás. Tekintettel a kőolajból ké­szült termékek emelkedő árára, az alkoholos benzin felhasználása gazdaságosabb. Az alhoholnak ezt a fajtáját elő lehet állítani faanyagból, élelmiszeripari hul­ladékból, gabonákból vagy más olyan termékekből, amelyek cuk­rot és keményítőt tartalmaznak. A keverék alkalmazása nem igé­nyel semmiféle változtatást a gépkocsi motorjának konstruk­ciójában, még akkor sem, ha a keverékben az alkohol részará­nya 17 százalékra növekszik. Ha a benzin 10 százajékát alkohollal pótoljuk, a kőolajtól való füg­gőséget legalább 20 százalékkal csökkenthetjük. Például Brazíliá­ban az alkoholos üzemanyag­felhasználás programjának kere­tében döntés született arról, hogy az állami gépkocsikat tiszta al­kohollal működő motorokkal lát­ják el. Annak érdekében, hogy gyorsabb legyen az áttérés az új üzemanyagra, ezeknek a gépko­csiknak az adóját csökkentelek. Franciaországban a gyümölcs- és burgonyahulladékból gyártott al­koholt akárják széles körűen fel­használni üzemanyagpótlásra. Az alkohollal hajtott gépkocsi ma­ximális sebessége több mint 100 km/ó, üzemanyag-fogyasztása pe­dig loo kilométerenként 5-6 liter.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents