Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-27 / 278. szám
' c Sólyom, uhu és vízirigó ♦ A hatalmas raktárcsarnokban helyükre kerülnek az U-profilüvegek; rövidesen megkezdődhet a próbaüzem vá vált közmondásbeli alakjához: fehérré igaz, nem változott, de legalább olyan ritka lett. Majdnem annyira, mint a kerecsensólyom. Belőlük ötven párt' számláltak össze egész Európában két évvel ezelőtt. Nemcsak a vandalizmus ritkította meg ennyire soraikat. hanem a virágzó tojáskereskedelem — itthon is lepleztek >már le jó néhány lelkes külföldi gyűjtőt — és az életterük ijesztő zsugorodása. Európában fél százaléknyi területen élvezhetnek viszonylagos háborítatlanságot. itthon ez 300 ezer hektárra — hazánk területének 3.2 százalékára — lesz tehető tíz év múlva. Félő, hogy ezen kívül az ezredfordulóra nem marad talpalamyi hely sem, ahol kígyászhat a kígyász- ölyv, zsákmányra leszhet a parlagi sas. Mindössze húsz madárfaj nem védett: ezek viszont alighanem a szemünket fogják kiverni, annyian lesznek húsz év múlva, természetes ellenségeik híján. A jövő kérdése: leszünk-e olyan ügyesek, hogy a ragadozó madarak helyett tudunk jó, és hatékony ellensúlyként működni a lassan felbillenő biológiai egyensúly valamelyik serpenyőjében, vagy katonai segédlettel kell majd ritkítanunk a nemkívánatos állatseregletet, mint az egyik amerikai államban?... Egyik természetvédelmi kiadványban „Hermán Ottó népének” nevezték a magyarokat. s a legjárhatóbb út alighanem az lenne, ha magunkévá tennénk ezt a kedvesen túlzó, de mindenképpen hízelgő megállapítást. Gondoljunk csak bele: a Bükki Nemzeti Park egy hektárjára csak miskolciakból öt jutna, ha mindannyian kivonulnánk, s hol vannak akkor még az idelátogatók, s a ’ megye többi lakói. Bármenynyire is játék a számokkal egy ilyen összehasonlítás, a jövőben egyre 'többen leszünk, a terület pedig megmarad akkorának, amilyen volt. ötvenezer forint, egy tojásnyi mértékkel mérve rengeteg, de soha nem lehet tudni, nem az volt-e az utolsó ... KISS LÁSZLÓ Tizenegy íz... Üdítő Kistoka jból Üdítőital-fogyasztásunk — az emelkedő tendencia ellenére is — messze elmarad az elvárható mennyiségtől. Tulajdonképpen ez is indokolta, hogy a kormány még 1913- ban kezdeményezte és támogatta a hazai alapanyagbázisra épülő újabb üdítőitalok gyártását. Így és ekkor vált ismertté a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének új üdítője, a Márka. # Nem az áremelkedés szülte vízió akasztotta az árcédulát a madarka nyakába. Már négy éve fizetni kell annak, aki kárt tesz bennük. Ötvenezer forint tetemes összeg: e.nnyiért autót, őagy akár nerebundát lehet venni. Épp ennyibe kerül egy kerecsensólyom is. Van persze olcsóbb faj is: az uhu baglyot harmineezerre taksálják, a vízirigót már csak tízezerre. Nem valamiféle őrült madár- arverésről van szó: az árak az OTVH —.Országos Természetvédelmi' Hivatal :— jegyzékéből valók. Háromszáztól egészen ötvenezer forintig terjedő összegek széles skáláját fizetheti büntetésként az, aki a védett madarat, vagy tojását elpusztítja. A lista igen hosszú, csaknem minden hazai madárfaj ott sorakozik rajta, köztük sok olyan is. amelyik tőszomszédságunkat, a Bükk erdeit mondhatja szükebb hazájának. Herman Ottó jó száz 'éve még azt írta: „amplissima est Hungária aviarum”, azaz Magyarország a madarak legnagyobb tanyája. Ahogy ezt a - fura árjegyzéket elnézem, ma már aligha áll ez a mondás. Igencsak térdig kopna a szívós természetbarátnak a lába, aki köröző sast szeretne látni, pedig dédapáink korában a Bükköt járónak ez igazán nem ment unikumszámba. A holló is hasonlóAz üdítő életútjáról mondotta Tóth Gyula, az Éger— Mátravidéki Borgazdasagi Kombinát kereskedelmi főosztályvezetője: — Bizonyára kevesen tudják, hogy a Márka-üdítők gyártását nagyüzemi módon, elsőként az országban a Borsod megyei Sály községben kezdtük el. s azóta is innen kerülnek Borsod, Szabolcs, Nógrád, Hajdú és Heves megyékbe, valamint Budapestre az üdítők. A keresletre jellemző. hogy az első évben 4c Ma még fólia védi az automata gépsorokat, de rövidesen- a szerelők veszik birtokukba a gépeket (Solymos László felvételei) gyümölcsök termesztéséhez, így lett a Márka vezérgyártmánya a szőlőlé, s került a rában, a kistokaji elágazás- nál 130 millió forintos beruházással fejleszti az üdítőMennyit ér egy fészekalja? Hírünk az országban lallo zás lapokban. folyóiratokban Az ..Építők lapja” című szakszeivezeti folyóirat idei, 22. számának 2. oldalán két miskolci témájú írás is olvasható. Az egyik a Cementes Mészművek hejőcsabai gyáráról, a másik a Miskolci Üveggyárról ad hírt. MUNKÁSVÉDELEM ÉS GÉPESÍTÉS A cementgyári tudósítás az üzemi balesetek' okait elemzi, s a munkásvédelmi intézkedéseket ismerteti. . , a védőberendezés hiánya, tökéletlensége, mellőzése vagy eltávolítása idézte elő a sérülések egy készét.” Ezért az üzemek jüztonsági gi megbízottjai gyakrabban végeznek ellenőrzéseket az üzemekben. „hogy a védőberendezéseket és egyéni védőfelszereléseket mindenütt a rendeltetésüknek megfelelően alkalmazzák-e?” A gyakoribb ellenőrzések óta kedvezőbbek a tapasztalatok. Az üveggyári írás a gépesítés fejlesztéséről tudósit. Az egy éve beállított automatikus vágó- és szakítógép kifogástalan üzemelése a ..szé- lezés” és a csomagolás gépi megoldását is sürgetővé tette. A szélezés gépesítését egy jól bevált orosházi újítás alapján vezették be az itteni gyárba. A csomagológép tervét tel évi munkával két belső fejlesztőmérnök állította össze. A nemrég elkészült berendezés automatikus és kézi „üzemmódban” egyaránt jól működik, .........kiküszöbölte a nehéz fizikai munkát, valamint a velejáró balesetveszélyt.” ERDEI GONDOK Az „Erdőgazdaság és faipar'' című szákfolyóirat 1979 9. száma „Hatékonysági problémák és feladatok a Borsodi Efag-nái” címmel közöl elemző cikket, az itteni erdő- és fagazdaság megoldást sürgető feladatairól. A fakitermelésben az okoz gondot.. hogy amíg a döntés, gallyazás és darabolás csaknem teljesen gépesített, a nagy munkaigényű papírfa- kérsezés csak 48 százalékban, a rakodás pedie c«ak 58 százalékban gépesített. Figvelemre méltó a cikk következő javaslata is: „A fiatal és az ön. rontott ál- lománvokból kikerülő faanyag, valamim a fűré«zipari hulladék hasznosítására Észik-Magyaror- szág térségében kémiai feldolgozó üzem létesítésére van szükség. Itt ... komplex hasznosítással furfurol, takarmányélesztő és . . . hőenergia állítható elő. Ezek a termékek exportnövelést, illetve importmegtakarítást eredményeznek ... Az ágazat termelési értéke mintegy 30 millió forinttal ... lenne növelhető.»* A cikk ».javasolja a faszénnek retorlás módszerrel való előállítását is. „Ezt az üzemet 50 fő kiszolgálná és évi 100 miiliő forint termelési értéket állítana elő. A létszámszükséglet belső átcsoportosításával biztosítható lenne.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF alig több. mint egymillió palackkal. az Idén viszont már csaknem 80 millióval értékesítünk belőle, ebből mintegy 25 millió palack Márka jut Borsodba. Hazánknak rendkívül kedvező adottságai vannak az illatos csemegeszőlő s az egyéb, különlegesen finom zamatanyagokat tartalmazó választéksorba a meggy, a málna, az alma, később a piros és fekete ribizke és á szamóca. Készítünk Márka tonicot, citrom-, narancs- és mandarinízeket, is. déligyü- mölcs-alapanyagok felhasználásával. így kínálatunk már 11-íélére szélesedett. Számításaink szerint egy magyar állampolgár egy év alatt mintegy 40 palack, vagyis 8 liter körüli üdítő italt fogyaszt. Sályban már jószerével alig győzik a munkát, ezért az Eger—Mátravidéki Borgazda- sái Kombinát Miskolc hatáital-termelés bázisát. A beruházás kivitelezése a terveknek megfelelően folyik. Az épületkomplexum mar áll, jobbára a belső szerelésiszakipari munkálatokat végzik. Mint Révai Lászlótól, az EGBOR miskolci pincészetének vezetőjétől megtudtuk, január 2-től már innen bonyolítják a nagykereskedelmi raktártevékenységet, s májustól megkezdődik az üzemszerű termelés a gépsorokon, amelyek most még fólia alatt várják a szerelőket. T. Z. i Miskolci Postaigazgatóság közleményt Megváltoznak az ózdi telefonszámok Értesítjük tisztelt távbeszélő- előfizetőinket és a távbeszélőszolgálat igénybevevőit, hogy 1979. november 30-án, 14.30 órakor özdon új, gépi kapcsolású (automata) távbeszélőközpontot helyezünk üzembe. Az üzembe helyezéssel egyidejűleg minden ózdi távbeszélő-előfizető eddigi kapcsolási száma megváltozik. Az ttj kapcsolási számokról a Posta- igazgatóság új telefonkönyvet adott ki. A telefonkönyvek Ózd valamennyi postahivatalában, valamint Eger 1., Kazincbarcika 1. és Miskolc 1. sz. postahivatalban megvásárolhatók. A telefonkönyv ára: 12 Ft. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a jelzett időponttól kezdődően az ózdi távbeszélő- előfizetőket az új telefoukönyv- ben közzétett kapcsolási számmal hívják, illetve jegyeztessék. «
