Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-23 / 275. szám

'/C »1 . I wv, * Nyikolaj Bajbakov Budapesten Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására teg­nap hazánkba érkezett Nyi­kolaj Bajbakov, a Szovjet- jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, hogy az 1981—1985 közötti tervidő­szak gazdasági együttműkö­dési kérdéseiről tárgyalásokat folytasson. Fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Huszár István, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. * POLITIKA! NAPILAP * XI. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1979. NOVEMBER 23., PÉNTEK | 181= 13 FORINT Magyar—francia közös közleményt adtak ki Lázár György hazaérkezett Párizsból Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, aki Ray­mond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnöké­nek meghívására — felesége társaságában — hivatalos lá­togatást tett Franciaország­ban, tegnap hazaérkezett. Lá­zár György kíséretében ha­zaérkezett Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, Vár- konyi Péter, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és Littvai István kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének franciaországi látogatásáról közös közleményt adtak ki. A két kormányfő megtár­gyalta a ‘magyar—francia kétoldalú kapcsolatok hely­zetét és megelégedéssel üd­vözölte a kapcsolatoknak az utóbbi években bekövetke­zett fejlődését. Emlékeztettek arra, hogy a két ország kapcsolatainak ki­emelkedő eseménye volt Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának 1978. novemberi hiva­talos franciaországi látogatá­sa. Hangsúlyozták ennek az első legfelsőbb szintű talál­kozónak, valamint a Fran­cia Köztársaság elnöke 1980 őszén sorra kerülő magyar- országi látogatásának a je­lentőségét a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyí­tése szempontjából. Mindkét fél úgy értékelte, hogy a kereskedelmi forga­lom a legutóbbi két évben jelentősen fejlődött, de még mindig nem éri el a Magyar- ország és Franciaország tel­jesítőképességének megfele­lő szintet. Szükségesnek tar­tották, hogy kölcsönösen újabb erőfeszítéseket tegye­nek a kereskedelmi forga­lom további növelésére, az 1977. évi megállapodásoknak megfelelően. Elismerték an­nak szükségességét is, hogy az árucserét kiegyensúlyo­zottabbá kell tenni. Lázár György és Raymond Barre megvizsgálta a két or­szág ipari együttműködésé­nek eredményeit és perspek­tíváit azokon a területeken, amelyekről 1978 novemberé­ben a magyar és a francia külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá. Üdvö­zölték a számítástechnikai, a vegyipari és az elektronikai kooperációban elért eredmé­nyeket és elhatározták, hogy tovább fokozzák az együtt­működést ezeken a területe­ken. Hangsúlyozták a gép­ipar, különösen a szerszám­gépek, járművek és mező- gazdasági gépek gyártása, a vaskohászat, az élelmiszer- ipar és az építőipar területén meglevő' együttműködési le­hetőségek jobb kihasználásá­nak fontosságát A kormányfők mélyreható véleménycserét folytattak a legfontosabb nemzetközi kér­désekről. Elégedetten állapí­tották meg, hogy a két or­szág álláspontja számos kér­désben hasonló. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy az 1980 novemberére előirányzott madridi találkozó lényeges előrehaladást tesz majd le­hetővé a helsinki záróok­mány valóra váltásában és új távlatokat nyit az enyhü­lés számára. Kinyilvánították, hogy Magyarország és Fran­ciaország kész erőfeszítése­ket tenni és kétoldalú kon­zultációk formájában együtt­működni e cél eléréséért. A két miniszterelnök ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy folytatódik a fegyver­zet felhalmozása a világban. Ismételten állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellen­őrzéssel megvalósuló tényle­ges, általános és teljes lesze­relés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyo­mányos fegyverzetet, figye­lembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonsá­gára. A két fél megelégedés­sel vette tudomásul a máso­dik szovjet—amerikai megál­lapodás aláírását a hadászati támadófegyverek korlátozá­sáról. Az európai kontinenst ille­tően a két kormányfő véle­ménycserét folytatott Fran­ciaországnak 1978 májusá­ban tett, egy európai lesze­relési konferencia összehívá­sát célzó javaslatáról, vala­mint a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának 1979 májusi javaslatairól. A két kormányfő síkraszállt egy, a helsinki záróokmány valamennyi aláíróját magá­ban foglaló konferencia ösz- szehívásáért, amelynek az lenne a célja, hogy konkrét intézkedéseket fogadjon el a bizalom erősítésére és a le­szerelésre Európában. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Francia Köztársaság miniszterelnöke kifejezte elé­gedettségét azzal kapcsolat­ban, hogy tárgyalásaik ered­ményesen járultak hozzá Ma­gyarország és Franciaország baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejleszté­séhez csakúgy, mint az eny­hülés és a béke ügyéhez. Lázár György magyaror­szági látogatásra hívta meg Raymond Barre miniszterel­nököt, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Ezernél több új telefon Az elmúlt napokban a mis­kolci III. kerület több mint ezer lakóját érte az az öröm, hogy telefont kapott. — A Miskolci Postaigazga­tóság Távközlési Üzeme tel­jesítette éves tervét, s ennek köszönhető a III. kerületiek öröme — magyarázta Kiss László üzemvezető-helyettes. A tervben ugyanis többek között az szerepelt, hogy a III. kerületben ezer új táv­beszélő-állomást szerelnek fel. S az üzem dolgozóinak, valamint a budapesti Belo­iannisz Híradástechnikai Gyár kirendeltjeinek jó munkája eredményeképpen, még a tervezettnél is több készülék beszerelése vált lehetővé. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy valamennyi III. kerületi telefonigénylő kéré­sét teljesíteni tudják. Re- mépy van azonban arra, hogy az idén még mintegy 200 telefonra váró örülhet új készülékének. Bányászok vállalták, teljesítették Egy esztendővel ezelőtt még szinte hihetetlen volt a hír: Lyukóbányán, egy aknából fel­színre hoztak egymillió tonna szenet. Ez addig még egyetlen magyarországi mélyművelési bá­nyaaknának sem sikerült, a mis­kolci bányászok bravúrt hajtot­tak végre. S most ismét! No­vember 20-ára virradóra a lyu­kói bányászok az országban először jelenthették: teljesítet­ték éves tervüket, felszínre küld­tek 897 ezer tonna szenet. Az esztendő hátralevő időszakában — vállalták, s eddigi munkájuk ismeretében bátran állíthatjuk: teljesítik is - még 111 ezer ton­na szenet bányásznak ki. A szo­cialista brigádok munkaverseny- felajánlásai jelentősen elősegí­tették a terv határidő előtti tel­jesítését, a föld alatti munká­sok nemegyszer maradtak bent szabadszombatokon, túlórákat vállaltak, hogy a népgazdaság­nak minél több szenet juttassa­nak. (Lyukói riportunk ai 5. ol­dalon olvasható.) (Sofymo* László felvételei) Vita az MTESZ-ben Még több konténer kell A szállítási ágazat felada­tai évről évre nőnek. Mind több segítséget ad szállítók­nak és szállíttatónak a kon- ténerizáció. Van-e lehetőség az előrelépésre, milyen sze­repet tölt és tölthet be a konténerizáeióban az ország fontos ipari centruma, Bor­sod megye? A kérdésekre tegnap az MTESZ miskolci székházában rendezett ta­nácskozáson szállítók, szál­líttatok, tudományos kutatók keresték a választ. Hazánkban és KGST-vi- szonylatban a konténerizáció irányítója — egy 1974-es mi­niszteri tanácskozás határo­zata alapján a MÁV. Ides- . tova 20 éve kezdődött meg a konténerek alkalmazása a szállításban, s ma már az or­szágban mintegy 25 konté­nerállomás üzemel. A József­városi után a második leg­jelentősebb a Gömöri pálya­udvari. Megyénkben, ponto­sabban a MÁV Miskolci Igazgatóságának területén, Sátoraljaújhelyben és Eger­ben működik még konténer- állomás. Különösen fontos az egész népgazdaság szem­pontjából a Gömöri pályaud­var, ahol nagyszabású, 60 millió forintos fejlesztési program van megvalósuló­ban. s elkészültek már a tervei a számítógépes irá­nyítási rendszernek is. A konténeres szállítás — a tavalyi rövid megtorpanás után, amelynek okairól több­ször is szó volt a tegnapi tanácskozáson — dinamiku­san fejlődik. Hét éve 2035, £ Az Egyesült Államok több országból vissza fogja hívni nélkülözhető diplomatáit, az utóbbi időben megsokasodott támadások elkerülésére. Képünkön: az USA iszlamabadi nagykövetségének épülete is kihalt, miután támadó fiatalok csütörtökön felgyújtották. tavaly már 11 600 konténert szállított a MÁV. Az idén mintegy 5—6 százalékos fej­lődés volt tapasztalható ta­valyhoz képest. A további fejlődést számos akadály ne­hezíti. Kevés a rakodóterü­let, kicsi az elhordó kapaci­tás, kevés a konténer, a vál­lalatok egy nagy része dél­után és éjszaka, vagy szom­baton és vasárnap nem haj­landó fogadni a konténert... A gondokról a tegnapi ta­nácskozás öt előadója rész­letesebben is beszélt, mind a MÁV, mind a Volán, mind a tudományos kutatók szem­szögéből megvilágítva a kér­dést. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a most következő VI. ötéves terv időszakában, s azután is, továbbra is rohamos lép­tekkel kell előrehaladni a konténerizáeióban. A terv­időszak kezdetén a MÁV még „csak” 460 000 tonna árut szállított konténerben, az idén már több mint 1 mil­liót, s az igények tovább nő­nek! Ma még azonban nem ismerik pontosan a szakem­berek a pénzügyi lehetősé­geket. Kérdés, milyen össze­geket tud a népgazdaság a nehéz pénzügyi viszonyok közepette a konténerizációra fordítani. Mert igaz például, hogy a Volán az V. ötéves terv éveire 652 millió forintot irányzott elő a rakodás gé­pesítésére, s már most 820 millió forintnál tartanak, de holnap a pénz talán már ke­vesebb lesz, s csökken a ra­kodólétszám is, ami viszont további gépesítést indokolna. A KTE, az ÁCSI és a GTE közös tanácskozása jó alka­lom volt arra, hogy felmér­jék a konténerizáció jelenle­gi helyzetét, szót váltsanak a közös gondokróL Műbőr Győrből Megkezdték az őszi BNV-n díjat nyert védőruházati mű­bőrcsalád nagyüzemi gyártá­sát a győri Graboplast Pa­mutszövő- és Műbőrgyárban. Az új termékcsaládot a gyár fejlesztői a SZOT Munkavé­delmi Kutatóintézettel közö­sen dolgozták ki. Az új mű­bőrfajta előállításával jelen­tős mennyiségű tőkés import válik fölöslegessé. Három változatban gyártják: az olaj­iparban, az élelmiszeripar­ban, illetve a közutakon dol­gozók részére. Az olajálló műbőrből varrt védőruha megakadályozza, hogy a bőrt roncsoló vegyi anyag érint­kezzen az emberi testtel.. A másik típusból védőkötények készíthetők a tejipari és a húsipari dolgozók részére. A floureszkáló pigmenteket tartalmazó műbőr pedig a közutakon dolgozók bizton­ságát szavatolja, ugyanis a belőle készített öltözék mesz- sziről is jól látható. A köz­lekedésbiztonsági tanács ja­vaslatára a gyerek sport­dzsekik vállára és karjára is varrnak díszcsíkokat ebből a fluoreszkáló anyagból. A gyerekek biztonságos közle­kedését segítő öltözékek rö­videsen megjelennek a Gra­boplast mintaboltjaiban. Fagypont fölött Napközben néhány fokkal fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, óm estére, éj­szakára ismét 0 fok alásüly- lyed. Borult idő várható, csapadék nem valószínű.

Next

/
Thumbnails
Contents