Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-21 / 273. szám

Teljesítette tervét az MIK Megújult házak Soha nem volt még arra példa a Miskolci Ingatlan­kezelő Vállalat történetében, amire az idén: gyakorlati­lag teljesítették 1979. évi feladataikat. Másfél hónap­pal az esztendő vége előtt... A MIK idei lakóház-javí- tasi tervében 234.1 millió fórint' értékű munka szere­pelt. Ebből a saját kivite­lezésű felújítás és a tmk 52,1 miliő forintot tesz ki. Az év első tíz hónapjában a vállalat már 64,5 millió fo­rintnál tartott, az év végére pedig minden valószínűség szerint elérik a 74,3 millió forintot. Mindezt a termelé­kenység növelésével érték el. Az idén az Éder György utca 6—8. sz„ a Bajcsy-Zsi- linszky út 27—31. sz., a Kö­rösi Csorna S. u. 2. és 4. sz., a Papszer u. 32—34. sz., a Selyemrét u. 2—4—6. sz., il­letve a Bajcsy-Zsilinszky út 35—37. sz. házat hoztak helyre. Már dolgoznak a Hunyadi utca 10. sz. 6 la­kásos épületében, illetve a Kun Béla út 146—148. sz. alatt (e munkákat más ki. vitelezőtől vették át — an­nak nem volt rá kapacitá­sa ...). Ugyanilyen terven felüli munka volt a Széchenyi úti homlokzatfelújítás. A 14 homlokzat közül eredetileg 5 jutott volna a MIK-re (a 6000 négyzetméternyi fel­újítás 3.5 millióba került), s szintén terven felül készí­tette el a MIK az Ady u. 14. sz. alatti ház erkélyét. A MIK hibaelhárítói 20 ezer esetben vonultak ki (a hibaelhárítási részleg a 4.5 milliós tervét már eddig 9,5 millióra teljesítette, az éves tervteljesítés pedig 12 mil­lió körül várható). Egy-egy lakóház felújítása nagy megpróbáltatást jelent a lakóknak. Hogy kevesebb legyen a bosszúság, minden lakó kap egy kérdőívet. Ezen közölheti, hogyan vé­lekedik a felújításról, s ta­nácsot adhat a MIK-nek. miképp lehetne még gyorf sabban. szervezettebben vé­gezni ezt a munkát. A MIK a lakosság megér­tő támogatása nélkül nehe­zebben tudja munkáját vé­gezni. Ha a lakók nincse. nek otthon a közösen kitű­zött időpontban, nem tud­nak jól dolgozni. A MIK vezetői arra is kérik a bér­lőket. hogy ne adjanak italt a MIK dolgozóinak munka­végzés közben ... És ami nem lényegtelen: jelenleg is mintegy 5 mii lió (!) forinttal tartoznak a miskolciak a MIK-nek. Akad olyan bérlő, aki 15— 20 ezer forinttal... (nyikes) * A miskolci fogtechnikusok a leg sokoldalúbbak -... A fogtechnika változásai Mint a repülő Az elmúlt hét utolsó napjain a televízió — fő műsoridőben — többször is megismételt egy több mint közérdekű közle­ményt. Szabadegyháza környékén nagy mennyiségű metilalko. holt loptak el valamelyik ottani gyártelepről, s á jól sikerült akciót megünneplö tettesek közül ketten már nem vonhatók felelősségre; halálos adagot ittak a zsákmányolt méregből. Ezúton hívták fel a figyelmét azoknak is, akiket esetleg meg­kínáltak belőle, s kérték, forduljanak azonnal orvoshoz. Emberközpontú társadalmunk humán beállítottságából kö­vetkezik, hogy a közlemény célja nem ejsősorban az érin­tettek tettesi minőségben -való kézrekerítése. hanem társaik életének, egészségének mentése. Remélhetően eredményes lesz a felhívás, s nem követel to­vábbi áldozatokat az eltűnt méreg, amely nagyon hasonlít kevésbé ártalmas (az ártalmatlan szó nem fedné a valósá­got ...) közeli rokonára, a fogyasztásra alkalmas etilalkohol­ra. Sajnos, történt már hasonló eset többször is, túl köny- nyelműck vagyunk, túl könnyen felejtünk. Ésszerű és okos orvosi tanácsok ellenére vásott kölykökként dohányzunk. iszunk, rendszertelenül és egészségtelenül táplálkozunk, nem alszunk eleget, felidegesítjük magunkat okkal, ok nélkül. Általában: nemigen tartunk be sok mindent, ami pedig a javunkat szolgálná. Számtalan okos és józan tanácsnál nagyobb hatást gyako­rol viszont ránk egy ilyen tragédia, s míg el nem halványul emlékezetünk filmszalagján: közvetlen, halálos veszélytől óvhat meg. Ugyanakkor el is terelheti figyelmünket minden­napos veszedelmekről, melyek semmivel sem kisebbek. Ilyen „hétköznapi” veszély az imént ártalmatlanabbnak nevezett — fogyasztásra alkalmas — etilalkohol is. Az álta­la okozott tragédiák száma felmérhetetlen, közvetlenül vagy közvetve szedett áldozatainak száma sok száz. ehhez viszo­nyítva a metilalkohol áldozatai elenyésző kisebbséget ké­peznek. Mégis az utóbbit tartjuk veszélyesebbnek, s ugyanúgy té­vesen ítélünk, mint a közlekedési eszközök biztonságáról. Milliónyi statisztika állítja megcáfolhatatlanul. hogy a re­pülőgép a legkevésbé veszélyes közlekedési eszköz, az autó pedig vezet a baleseti statisztikában. Ennek ellenére különö­sebb fontolgatás nélkül beülünk égy autóba, de rengetegen szinte betegesen félnek a rcpülöúttól. A tévedés oka is hasonló lehet: egy-egy lezuhant repülő­gép sok ember életét követeli, a mindennapok országúti fe­kete krónikáján pedig könnyen átsiklik az olvasó. Megszo­kott dolog ... K. J. EZ IS PÉNZ,HA BEVÁLTJA! A VASVILL Kereskedelmi Vállalat 12. sz. Barkácsboltjában Miskolc, Vörösmarty u. 15—17. A KIVÁGOTT SZELVÉNY ELLENÉBEN 1979. november 21 -töl 24-ig 40 Ft ENGEDMÉNYT ADUNK MINDEN MEGVÁSÁROLT KARÁCSONYFA FENYFUZER ARABOL! Arany a szájban borsodi tapasztalatok A konténeres szállítás Holnap délelőtt 10 órától tanácskozást rendez a konté- nerizációról az MTESZ Sze­mere utcai székhazában az Anyagmozgatási és Csomago­lási Bizottság Borsod megyei Szervezete, a Közlekedéstudo­mányi Egyesület Borsod me­gyei Szervezete és a Gépipari Tudományos Egyesület mis­kolci Szervezetének Anyag- mozgatási Szakosztálya.. A ta­nácskozást Hernádi IsLi-an. a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak vezetője nyitja meg, majd előadás hangzik el a MÁV-nak és a Volánnak a konténerizáció elterjesztésé­ben betöltött szerepéről, illet­ve a konténeres szállítás-bor- sodi-miskolci eredményeiről. Végül a konténerizáció idő­szerű kutatási feladatairól lesz szó. Az öt előadást vita követi, amelynek tapasztala­tait Csabai Rudolf, a KTE Borsod megyei Szervezetének titkára foglalja össze. Cölögei úgy érke­zett a munkahelyére, mintha a kacsaúszta­tóba mártották volna. A nadrágja, a felöltő­je. a kalapja, de még az aktatáskája is lucs­kos-sáros volt. Nem nevettük ki a szeren­csétlent. inkább saj­náltuk. Hiszen amióta ilyen esős az idő. szinte mindennapos az efféle Gölögei-lát- vány. Egy, a sűrű for­galomhoz viszonyítva keskeny utcában la­kik, alig férnek el egymás mellett a szembejövő gépjár­müvek, miként a né­hány arasznyi járdán a járókelők. Az út­testen kétméterenként gödrökbe gyűlik a viz. s a száguldó autósok — tisztelet a kivétel­nek — kíméletlenül lefröcskölik azt. aki mellett elhaladnak. Védekezési lehetőség nincs. Legfeljebb a nyitott esernyő, ol­dalra tartva, mint vi­téz a pajzsát. Ámde a latyak rafinált ám! Juttat valamit az i esernyőre is. de hogy. hogy nem: a szegény ember féloldala mégis csuromvizes lesz, s ha nincs módja a ruha­Statisztikai adatok szerint az óvodáskorúak fele az is­kolások 85, a felnőttek 95 százaléka fogszuvasodásban, vagy fogágybetegségben szen­ved. A nem kellő időben el­végzett kezelés után már csak a foghúzás marad. Dr. Majoros Katalin, fog­orvosi és — pótlási munká­latokat ellenőrző főorvos: — Az országos „rangsor­ban” Borsod megye a har­madik helyet foglalja el. Kétes dicsőségünkben közre­játszanak a- megváltozott táplálkozási szokások, no meg az. hogy a megelőzést sokan nem veszik komolyan, 1s gyermeküket sem szoktat­ják rá a rendszeres fogápo- lásra. Felnőtt korban az át- nevelés szinte lehetetlen; ha pedig húzásra kerül a sor, a kihúzott fogat pótolni -kell. Szerencsére az utóbbi tíz év alatt a fogpótlás rohamos fejlődésen ment keresztül. Munka- és időigényesebb a mai fogpótlás, ám ez egyben minőségi garanciát is jelent. A fogorvostól a minták a Fogtechnikai VállalatN 6. sz. miskolci laboratóriumába kerülnek. Juhász Gyula la­boratóriumvezető : — Az egyre növekvő pót­lási igények ellenére is le­hetőségeinket csak két idő­szakban használják ki: feb­ruártól júniusig, s most, a karácsonyi-szilveszteri ünne­pek előtt. Nem mondom, közben sem tétlenkedünk, de több, mint 120 dolgozónk ezen időszakot kivéve nincs ellátva megfelelő munkával. Teljes holtszezon persze nincs. Az ország számos he­lyére szállítunk különböző pótlásokat, mert míg Mis­kolcon a nemesfémfogászat­tól a fogszabályozásig min­dennel foglalkozunk, a többi megyeszékhelyi labor jobbá­ra szakosodott. Igyekszünk lépést tartani a szakmával: két tucatnyi .dolgozónk vett már részt Budapesten, illet­ve az NSZK-ban továbbkép­zésen. — Forradalmi változásokat él át a fogtechnika. Mik is ezek a változások? — A fővárossal egyidöben, Miskolcon is bevezették a fémre épített porcelánfoga­kat. október 1-től pedig az országban elsőként, csak Mis­kolcon készül a Preci-Line, kapocs nélküli fogpótlás. Mindjárt hozzá kell tennem: ezeket a beteg nem rendel­heti. A kapocs nélküli fog­pótlás lényege egyébként az hogy a fogba kis csúszóbeté­teket építünk be. s erre- he­lyezzük rá a protézist. Így eltűnnek a kapcsok, amelyek bizonyos ártalmakkal is jár­tak; ugyanakkor esztétiku- sabbak a csúsztatással felhe­lyezett pötfogak. “Egyre* nö­vekszik a nemesfémfogijik iránti kereslet is, ennek je­gyében hozzák létre — napo­kon belül — laboratóriu­munkban az aranybankot. A világon egyedül: hazánkban társadalombiztosítási alapon is lehet aranyíogat készíttet­ni. S miután Miskolcon már négy rendelőintézetben fog­lalkoznak ilyen fogak készí­tésével, rendkívüli előny lesz számunkra az aranybank. » T. Z. Mezőgazdasági könyvhónap Jövő év februárjában 23. alkalommal rendezik meg a mezőgazdasági könyvhóna­pot. Ebből az alkalomból 44 új szakkönyv, körülbelül fél­millió példányban jelenik meg. Erről tájékoztatták teg­nap a könyvhónap országos szervező bizottságának ülése után az újságírókat, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának székházában. Azt is bejelentették, hogy az orszá­gos fórum ünnepi megnyitó­ját a Mezőfalvi Mezőgazda- sági Kombinátban rendezik meg.. \ árják a kérdéseket / / A Diósgyőri Gépgyár vala­mennyi gyáregységében nép- '.erűek a politikai előadások, t minőségi ellenőrzési íőosz- tlyon november 2ü-án dél- itán negyed 3 órától dr. Tin­ner Lajos tart kül- és bel­politikai tájékoztatót, s utána várja az érdeklődők kérdéseit. KVITT cserere vagy szaritko- zásra. egész nap bá­natosan didereg. Miként Gölögei. Csakhogy ezúttal Gö­lögei — bár csupa latyak volt fejétől a talpáig — ábrazatan semmiféle búbánat, bosszúság nem lát­szott. sőt éppenséggel virgonc volt. Kérdez­tük. mitől e jókedv, mire kevés nógatás után előadta a követ­kezőket. — Bennem tulaj­donkeppen egyetlen gépjármű-tula jdonos alakította ki az autó­sok iránti (enyhén szólva) ellenszenvet. Lakik az utcánkban egy huligán külsejű skodás. Ez az ürge mintha szándékosan kipécézett volna ma­gának engem. — Kis­sé eltöprengett Gölö­gei, hogy’ is szője to­vább elbeszélése fo­nalát. majd kisvár­tatva így folytatta: — Kilépek a kapun, te­szek néhány lépést, már ott bürrög mel­lettem, sőt akkor kap­csol rá igazán. Csak úgy spricceli rám a latyakot! Húzódnék kapu alá, ha volna, futnék előre — hatra, ha volna értelme: mást se lehetek, mint összehúzom, magam, amekkorára csak tu­dom, de ez ösztönös mozdulat, mert hiszen így tulajdonképpen még nagyobb felületet adok a fröccsenő la­tyaknak. És ez igy megy szinte minden­nap, mióta ilyen az idő. Már megpróbál­koztam azzal is, hogy később indultam ha­zulról, vagy koráb­ban. de mégis majd­nem minden alkalom­mal összetalálkoztunk. Ma is. De ma . .. Körbenézett hallga­tóságán, nagyot fújt. majd ismét rákezdte. — De ma reggel megadtam neki. meg ám! Leálltam a jár­dáról az út szélére s vártam. Nem is kel­lett sokáig várnom, jött. Táskával, eser­nyővel integettem ne­ki. álljon meg. Meg­állt, a lehúzott abla­kon át kiszólt: mi baj? Uram, mondtam neki. szálljon ki. mon­dani akarok valami fontosat. Mondja, fe­lelte. De ahhoz ki kell szállnia, mert mutatni is akarok hozzá ... hm .szó­val csak úgy tudom, ha kiszáll. Na erre ki­szállt. Jöjjön a kocsi mögé, ott van. Hátra­mentünk. És ott volt. Egy jó nagy tócsa. Akkor svungot vet­tem és két lábbal be- leugrottam. Jót dob­bantva. Csupa csiriz lett az ürge és rám meredt. Hát ez meg mi volt? Hogy mi? A kvitt. Most már kvit­tek vagyunk, mond­tam megkönnyeb­bülve. Gölögei laposan pislogott rank. Pon­tosabban sunyitott. Lopva leste, hisszük-e szavait. Hallgattunk, s arra gondoltunk, tényleg nagyon gyű­lölheti a fröcskölő autósokat, ha ilyen képtelen tanmesére képes. Bár a tipp — hi­szen nem Gölögei az egyetlen szenvedő alany — nem volna rossz. Ámde akad-e olyan bárgyú autós, aki a városban inte- getönek megáll azért hogy kiszálljon? Á latyakba!... — a

Next

/
Thumbnails
Contents