Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-21 / 273. szám
♦ Körtefából faragott mézeskalács minta a Herman Ottó Múzeumból, a 19. század elejéről (bal oldali kép). „Eizolás”-sal készült mézeskalács-huszár — 1978., Sárospatak (jobb oldali kép). Hajdani mesterségek Mézeskalácsosok ...ez igen fő étek, jobb még a marczapántnál is Mindent másként mundani A Vízityúk nem „kék virág’’ Heinrich von Ofterdingen, No. ralisnak, a nemet romantika hangadó kóltojcnck regenyho- se, az ismeretlen középkori Minnensängere éppen úgy nem találta meg a távoli „kék virágul”, mint ahogy Novalis sem tudta belejezni soha a regényét. A romantika nagymeste- * re már túl a nagy francia forradalom korszakán, amikor Napóleon, a forradalom szülötte már a császári koronára kacsintgatott, és visszahelyezte jogaiba a konzervatív hatalmasságokat. eltemette forradalmi álmait, és a rideg valóságból a vágyak „kék virágos” messzeségébe vágyódott. Valamivel több, mint egy évszázad múlva. amikor a forradalom már egy helyen győzött Európában, és hatása még lelkesítette az embereket Witkiewicz lengyel avantgard-színműíró megtalálta a maga „ellen-kékvirágát”, a Vizityúkot, a démont, aki vágyakat ébreszt és ezzel rombol. Éppen ezért me? is öli. A századfordulón az előfutárnál, Wc- dekindnél, még felszabadulást ígérő démon, a húszas évek elején. Witkiewicznél már romboló erő. és éppen a felszabadulás érdekében kell elpusztulnia. E sorok írója, aki a közönségből „beszól”, abban a szerencsés helyzetben nézte végig a Miskolci Nemzeti Színház előadását, hogy kissé — persze már az időszak vége felé — kortársa volt a Witkiewicz által is képviselt avantgárdnak. Ez volt az a kor, amelynek kapujánál Ady még azt hirdette, hogy „jönnek rendjei a csodáknak, kiket eddig tán meg se láttak”, de visszapillantva ra. Szerb Antal, már úgy ironizált róla: az első világháború után ..az emberek azt hitték. kiesett a világ feneke, pedig minden ment tovább, csak kissé nyomorúságosabban”. Am. amikor Witkiewicz drámáját megírta, éppen összeomlott Európa keleti felében a régi polgári világ, és hatására forradalmi erők mozdultak meg az ősi kontinens polgári részében is. A várva várt forradalomról azonban csak utópiák éltek a polgári világban, ezért a múlttal szemben álló. de a jövőt csak ködösen sejtő művészekben a forradalom az egész művészet forradalmát — a kifejezési mód és eszközök forradalmát is! — jelentette. Mindent másként mondani, hiszen a régi pusztulásra ítéltetett. Ekkor találta meg Witkiewicz a Vízityúkot és világát. És pusztulásra ítélte az egészet, a ki- fejezhetetlen, alig sejtett „valami új” nevében. így válik a Vízityúk a létező szörnyűséget kozmikussá növesztett szörnyetegévé, aki van, akit el kell pusztítani, mégpedig egy kozmikus, nyelvet, kifejezési formát is radikálisan megváltoztató forradalommal. Nem vágyódni a „kék virág" után, hanem elpusztítani az „ellen- kékvirágot”, és vele együtt társadalmi realitását, a La- dyt is. akinek már a neve is szimbolikus: Nevermore hercegnő. Hiszen Pue hollójának baljóslatú szavát ismétli a név: soha már. De a forradalom is valami más legyen. mint amit ,eddig ismertünk. hiszen hatalomra vergődhetnek a darab Kot'ó- bowski-szerű szélhámosai, mert cinizmusukkal mindent túlélhetnek. Itt is valami kozmikus változás segíthet csak. Nem mint író, nem mint kritikus, csak mint egy a közönség soraiból —, aki a dráma születésének korát már átélte, annak emlékével, valahogy ebben látom a darab mondanivalóját. Ma már tudjuk, hogy ilyen nyelvezetet, formát, világot felborító kozmikus forradalom nem létezett, de a húszas évek elején még hittek benne. És ha ez a hit ma már a múlté is, Witkiewicz előfutára lett az abszurd drámának, éppen úgy, mint a hippimozgalomnak, talán még a terrorcselekmények megideologizálá- sának is. Mindannak, ami a gyorsan átalakuló korok művészi felépítményéhez tartozik. MÁTÉ IVÁN A méz az ember legősibb táp. láickauiaK egyike. .1 spanyui- orszagi Arán varos úgynevezett t'ők-uanangjaban iciiede- zeit, mintegy nuszezer eves szlkiarajz azt a pillanatot ábrázolja, amikor az ősemoer kiemeli a lépböl a mezei. Az ókori görögöknél is nagy kultusza volt a méznek, mar Hip- pokratész is használta gyógyításra . . . Magyarországon a honfoglalás utáni időktől vannak einlckeink a méztermelés- rol es -togya^ziasroi. István király vezette be az egyház számára fizetendő bor- és méz- dézsmát. A másfél százados török megszállás alatt nagy keletje volt a méznek, mert a törökök kedvelt érdességeiket mézzel készítették. Már XVI. századi szakács- könyvekben találunk adatokat a méz felhasználására, sőt a mézeskalács (készítésére is. „Az mondolát és tikmont kevéssé megszárazd ... nyomd annak utánna a mézeskalácsnak a formáját reá, szárazd meg serpenyőben... ez igen fő etek, jobb még a marczapántnál is.” A mézeskalácsos mesterség legkorábban Németországban iparosodott, ahol már a XIV. században cehekbe szerveződtek a mesterek. Az első magyarországi mézeskalácsos céh Pozsonyban alakult meg 1819-ben, kiválva a bécsi céhből. A miskolci babsütökról kevés emlék maradt reánk. Az első mester. Szucher János, 1779-ben „Carnoliából. Krag- íenburg városból” jött Miskolcra. A XIX. század második felétől mát” a mézeska- lacsos ipar hanyatlásáról olvashatunk a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentéseiben: ,,a tiszta mez drága és kevés, a nép ízlése változik, sikertelenek a vásárok.” 1925-ben még négy mester dolgozik Miskolcon, közülük a Hö éves Jezsovics Mihályt az Ipartársulat külön köszöntötte. A mézeskalácshoz a mesterek hagyományosan maguk készítették a formát, többnyire körtefából faragva. A formák mintakincse rendkívül változatos, jellemző a különböző művészeti stílusok konzerválása, olykor keverése is. A XVII. században szokássá vált, hogy az uralkodó arcképét mézeskalács formájában is népszerűsítették. Később az udvari élet jelenetei, elegáns urak és hölgyek, hin- tók ábrázolása vált kedveltté. A XIX. században megjelennek a polgári, majd a paraszti alakok, sőt a betyárok is a mézesbabokon, de leltűnnek a technika vívmányai, a vasút, a hajó és a „bicikli” is. 1848-ban a szabadságharc vezetőiről és katonáiról is készültek mézeskalács formák. A magyar huszárok napjainkig is népszerű figurái a mézeskalácsnak. A XIX. század második felétől, a modern cukrászat elterjedésével a mézeskalácsosság veszít jelentőségéből. Mintha hanyatlása idején élénk színeivel akarná felhívni magára a figyelmet, megváltozik a technikája is. A faragott formákat felváltják a pléhből készült kiszúróformák, a huszárokat, babákat, szíveket „eizolás”-sal, tölcsérből kinyomott színes masszával cifrázva cukorrózsákkal, tükrökkel, ráragasztott papír- képecskékkel díszítik. A lányok udvarlóiktól mézeskalács szívet, babát kaptak „búcsúfiának”, mellyel a tiszta szoba falát díszítették. Akit komoly udvarlónak tekintettek, az leverhette a falról a többi fiú ajándékát. A „surcba ajándék”-ot a matyóknál a menyasszony küldmezte köténybe apró süteményeket és mézeskalács bábokat is tett. Régen a húsvéti locsolkodásért a kisfiúkat szintén mézeskalács nyuszival, tojással, báránnyal ajándékozták meg. Búcsújáró helyeken mézes- kalácsosok árulták a viaszból, tésztából formált „,oferá”-kat, „opfer”-eket, azaz fogadalmi tárgyakat is. A megbetegedett testrészeket (lábat, kart) viaszból kiöntötték, azokat a búcsújáró helyeken az oltárra helyezték, gyógyulásért könyörögve. Az „oíer”-ek az ősi pogány áldozati szimbolika maradványai a népéletben. A bábosság napjainkban már kihalóban levő mesterség. A múlt század végén még 1850 mézeskalácsos dolgozott az országban, ma azonban már csak néhány kisiparos űzi ezt a szép mesterséget. Megyénkben Sárospatakon és Göncön dolgoznak még mé- zeskalácsosok, áruik fel-fel- tűnnek a környék vásárain, s néha a miskolci piacon is ... SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Házunk tája. — 12.50: Operaslágerek. — 13.20: örökzöld dzsesszmelódiák. — 14.29: Forradalom és folklór. — 14.49: Kritikusok fóruma. — 15.00: Hírek. — 15.10: Lukács István cimbalom- felvételeiből. — 15.28: MR 10—14. — ltí.00: Ütközben. — ltí.10: László Margit és Réti József Offenbach operettjeiből énekel. — 16.25: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. — 17.30: Lengyelországi napló. — 17.55: Nikola Gjuzelev operafelvé- teleiböl. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Emlékek szárnyán. — 21.00: Solti Károly nótákat énekel. — 21.20: Az írástudók hűsége. Kompozíció Juhász Ferenc műveiből. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: sziklay Erika énekel. — 22.43: Ki kicsoda? — 22.58: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Jónás Má- * tyás népi zenekara játszik, Bolla Tibor és az OTP Bartók Béla kamarakórusa énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Előjáték. Jégyzet. — 13.30: Színes szőttes. — 14.00: Kettőtől négyig . . . Zenés délután. — ltí.00: Mindenki iskolája. — ltí.30: Hírek. — ltí.33: Útközben. — ltí.35: Egészségünkért! — ltí.40: Allatmesék dal_ ban. — ltí.32: Barangolás régi hanglemezek között.- — 17.10: műsor Küllőidről érkezett ... — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Színes népi muzsika. — 19.25: A Közel-Kelet' Kelettől Nyugatig. — 19.43: A beat kedvelőinek. — 20.30: Hírek. — 20.33: Baranyai bokréta. — 22.30: Őszi dallamok. — 23.00: Hírek. — 23.15: A progresszív beat híres előadói. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Gyári belépő. Ózdi hőhasznosítás. Dobog Béla és Tolnai Attila riportja. — Nyáron hallottuk. Orgonakoncertek a Luther-udvarban. — Felelős eszmecserét — a holnap érdekében! Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Tíz perc mezőgazdaság. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Kazai Katalin spanyol dalokat énekel. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Miskolci Tejipari Vállalatnál. — Leszerelési ünnenség.) — 18.25—13.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hírek — 16.35: Egészségünkért. — ltí. 30: NDK—Hollandia EB-selei- tező labdarúgó-mérkőzés. — 18.50: Staféta. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tvhívadó. — 20.00* Maigret felügyelő. — 20.55: Szívből szól a dal... — 21.20: Idézés. Dokumentiim- fihn az egykori Margit körúti fegyházról. — 22.20: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20 01 : Lerá- ru'tak-e a soromon1’? Ku^niiti. kai vi+aműsnr. — 20.50: Tv-hírédó 2. — °1.20: Tavasz van. őrmester úr! Filmvígjáték. Szlovák televízió: 16 05: Inari tamilok mú'snva. — 16 35: Fec1eH vil.á«. — 1“ 30; Közéo-szlovák’ni híradó. — 18.00; E°v kis muz«ika — I í 1'n • T<T getés. — 18.40: Ecti mese. —19.00: Tv-híradó. — 19.30 : Szóvje-t—amerikai dokumentumfilm. — ?0.‘>0: Lengyel zenés műsor. — 20.50: Magazin. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Katonákról. — 22.20: A négy muskétás. Francia film. — 0.05: Hírek. Kiállítások: József Attila Könyvtár (12—20) : A régi Miskolc fényképeken. — Szőnyi-te- rem (9.30—18): Baranyó Sándor festményei. — Miskolci Képtár (10—18): 250 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Üj szerzemények. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Vasas Galéria (14—19): Munkásélet ’79. — Lukovszky László festményei. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — „ . . . azok a gyerekek”. — Diósgyőri vár (9—15) : A .diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—15): A miskolci színészet története. — Mini Galéria (10—18) : Korkos Jenő festményei. — Nehézipari Műszaki Egyetem (9— ltí): Drozsnyik István grafikái. — Vörösmarty Művelődési Ház (10—13): Fotókiállítás Miskolc város felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Miskolci Nemzeti Színház (7): Sicc, halai . . . filmszín hazak BÉKE Volt egyszer egy vadnyugat I—U. Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Dupla es ti. helyai ! Kezdés: 14 es 7 órakór BÉKE, KAMARAIMOZI A Pál utcai fiúk Szí„ magyar—amerikai film Kezdés: 4 órakor A harangok Rómába mentek Magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Az ördög menyasszonya Szí. szovjet film Kezdés: 13 órakor Családi összeesküvés Mb. szí. amerikai film III. helyár! Kezdés: hnö és 7 órakor TAPOLCA, ADY I A vasprefektus Mb., szí. olasz film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ. klubmozi Éjfélkor indul útjára a gyönyör Mb. olasz film 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 4, tí órakor SZIRMA Nálunk csend volt Mb. szovjet film Kezdés: ftí órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. 1 Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Néodalok. néptáncok. — 9.20: irodalmi év- fordidónaotár.' — 9.44: Zenevá — 10.00: Hírek. — 10.05: Donvnö. — 10.35: Brahms: A-dvír zongoranégyes. — 11.24: Aoróságok. — 11.39: A sziget. Regény, rádióra alkalmazva. Petőfi, rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Marvla Rodovicz és Frank Schöbe! énekel. — 8.20: Tíz perc ktilnolitlka — 8.?0: Hírek. — — 3.33: Naokö^ben. — m.30: Hírek. — 10.33: Zenedélelőtt. apróhirdetés ingatlan Sürgősen elcserélném i plusz 2 lel szobás tanácsi, Győri kapui lakásomat, tanácsi kétszobásra. Érdeklődni: 12-466, tel., este. vegyes A SCOT A 170 típusú könyxeló- gép karbantartását, javítását — TM szorzóberendezéssel is — rövid határidőre vállalom. Ér testiest: Miskolc. III., Bartók Béla lük Kairos János. te a vőlegénynek. A maga híFÜGEDI MARTA Önhibámon kívül Ülök kis szobács- . kámban a szerkesztőségben és dolgozom. Még csak az első fázisnál tartok, meredten nézem az Írógépet és megpróbálok gondolkozni. Hátha eszembe jut valami, volt mar rá példa. Különböző ötletek suhannak át a gép és közöttem, egyik sem hajlandó tartósan itt- maradni. hogy megírhassam ... Most talán ... Mind határozottabban rajzolódik ki a téma. kezd megkedvelni engem, még pár pillanat, és esetleg kölcsönös lesz a vonzalom .. . Kivágódik az ajtó. két kiváló kolléga nyomul be a szobába. A téma lassan az ablak felé húzódik, nem akarja, hogy rajiam kívül más is meglássa, Űk nem is veszik észre, engem sem, leülnek mögém, és folytatják ki tudja mikor megkezdett csevegésüket. A téma illa berek, nádak erek, ki- hussan a csukott ablakon. Piiff neki. A fene egye meg. Ük még mindig beszélnek. Egy filmről, amit mind a ketten láttak, most elemzik. Én nem láttam a filmet. Majd megnézem, de most más dolgom van. Azaz: lenne. Nem küldhetem ki ölcet. megsértődnének. Különben is. ‘ hogy az a bizonyos téma elhagyott, már mindegy. Kimehetnék en. de nem teszem. „Es arról mi a véleményed, amikor a nő a lila retiküllel búcsút intett a drapp szemű férfinak'! ..." „Te meg vagy örülve! Nem a drapp szeműnek. hanem a kopasznak intett búcsút, és nem a »tő, hanem az anyja .. „Akkor te nem ugyanazt a filmet láttád, amit én. Hiszen ez volt a kulcsjelenet !” „Ebben egyetértünk, valóban, aki ezt a búcsút nem értette, az nem értett semmit az egészből. Mint például te." Engem közben egyre kevésbé érdekel a film. és a róla folyó diskurzus. Valamelyikük megkopoglatja a halam: „Te latiad? Szerinted ki búcsúzott kitől?" Nem láttám, és est közlöm velük. Sajnálhatom, bizonygatják, nem tudom, mit hagytam ki, okvetlenül nézzem meg. És ketten egyszerre elkezdik mesélni a filmet. , „Van egy lány... nem lány, egy asz- szony, aki... akinek a férje... dehogy a férje, az apja. de nem ez a lényeg .. . aztán jönnek a katonák... mi az, hogy katonák, két csendőr... a fiú pedig .. . az semmi.. Kint lassan besötétedik. Végre magamra hagynak. Még mindig csak az első fázisnál tartok. megpróbálok valamit kisütni. Nem megy. Feladom. Nem tudok mit írni. Nincs más hátra, megírom ezt. Önhibámon kívül. (szabados) *
