Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-01 / 230. szám

Az összkomfortosabb élet vonzásában

A teleptől

a lakótelepig

Szombaton városszerte kisdobos- és úttörőegyenruhaba öltözött gyerekek jeleztek: iskoláinkban is megcinelékez- nek a fegyveres erők napjáról. A 6-os számú Általános Iskolában egyenruhaszemlét tartottak, a szabadságharcos elődöknek tisztelegve.

Pattogó katonainduló hangjaira foglalták el helyüket, az osztályok, miközben szakértő szemek — az intézményt patronáló honvédségi alakulat elfogulatlan . sorkatonái — pontozták a menetelést és értékelték az egyenruhát. Ezután a rajok képviselői Réz Attila csapatvezetőnél jelentkeztek az évi úttöröfeladatok elvégzésére.

Nem kis izgalmat okózott a pajtások körében a jutalmak kiosztása. Az Üttörőszö- vetség legmagasabb elismerését, a kiváló úttörő kitüntetést két hetedik osztályos tanuló: Szabó Adrienn és Sznagyik Ágnes kapta, aktív közösségi munkájáért. Igazán „testhezálló” díjakat nyertek a múlt heti honvédelmi nap és a tavalyi iskolatej-akció győztesei: tortákat osztottak szét közöttük.

Végül idézzük föl Zentai Éva csapatvezető-helyettes ünnepi beszédének befejezését, amikor Juhász Gyula szavaival világította meg a célt, amelyért a pákozdi hősök is harcoltak: „Szépség, igazság lassan megy előre / Egy szebb, igazabb, boldogabb -jövőbe.”

Tudják,

hogy mennyitől döglik

— a szúnyog...

A Balaton-part rovarfaunájának védelme érdekében idén a korábbinál kétharmadával kisebb területen irtottak szúnyogot az üdülővidéken. A különféle tudományágak képviselőiből alakult munkacsoport, amely négy éve tanulmányozzad a helikopteres szúnyogirtás hatását, összegezte eddigi tapasztalatait. Megállapították, hogy az emberre ártalmatlan, rendkívül gyorsan bomlő szer használata a. szúnyogokon kívül más rovarokra is pusztító hatású. A szúnyogirtást mégis folytatni kell hat—nyolcmillió turista és üdülövendég nyugalma érdekében. Az idei ötszöri permetezést azonban a korábbiaknál jóval köi-ült£kin töb* ben szervezték meg. Az eddigi 18 ezer hektárral szemben az idén már csak a nagy idegenforgalmú helyeken, mintegy hatezer hektárnyi területen folytatta k szúnyogirtást és az adagot is csökkentették. A munkacsoport álláspontja szerint a« ideihez hasonló mértékben folytatni lehet a helikopteres szúnyogirtást, de továbbra is szükség van az állandó tudományos ellenőrzésre.

A közelmúltban egy külföldi delegáció járt hazánkban, tapasztalatot szerezvén, hogy megyénkben milyen eredményeket értünk el a cigányla- kosság életkörülményeinek javításában. Az encsi járás, Forró községében találomra kopogtattak be az új lakásokban élő családokhoz, és semmi olyat nem tapasztal

tak. amire valami megkülönböztető jelző illene. Helyzetük nem mindenütt ilyen rózsás.

Megyénkben él az ország cigánylakosságának 17—.18

százaléka. hozzávetőlegesen 60 ezer ember. Az 1962-es felméréshez viszonyítva a számuk csaknem megduplázódott. Egyrészt többen születtek. másrészt pedig szomszédos, vagy távolabbi megyékből költöztek Borsodba. Miskolc és Ózd a legnagyobb vonzáskörzet, hiszen ez a két város munkát is tud adni, s itt kecsegtet a legnagyobb reménnyel a lakáshoz jutás lehetősége.

Vannak három- generációs családok

A megyei tanács a múlt heti ülésén tűzte napirendjére a megyében élő cigánylakosság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló beszámolót és határozatot. hozott a további feladatokra. Az írásos beszámoló gazdag, a fejlődés minden mozzanatát részletesen elemző munka.

fonákja

Színe és

Nem lehet mindenki nagy

Az e célra rendszeresített posztópapucsokban csoszogunk a nagycenki kastély termeiben, a Széchenyi Múzeumban. Előttem egy fiatal pár andalog, kéz a kézben. A hölgyet leginkább a szép bútorok érdeklik. Oda is súgja párjának: „Hiába, volt Ízlésük ezeknek a grófoknak. Ilyen stílbútort szeretnék én is, szivem”.

A magnetofonról szóló ismertető szövegre inkább a középkorúak fülelnek, s ugyancsak megörülnek neki, ha olyat hallanak, ami még rémlik az iskolai tanulmányokból. Ilyenkor diadalmasan. hangdsan ismétlik a szövegtöredéket: reformmozgalom; Hitel, Világ. Stádium, Lánchid ... Bizony elég kevés, amire emlékszünk, de az ember feje ugye, nem káptalan, és oly régen próbálták a kobakunkba verni mindezt jó tanáraink.

Egyik útitársam sajnálkozik: milyen kár. hogy messze esik lakhelyünktől Nagycenk. mert lám. ő is csak deresedő fejjel jutott el ide. Ráadásul szinte véletlenül, hiszen kirándulásunk úticélja egészen más, s csak azért „ugrottunk be” a kastélyba, mert volt egy kis felesleges időnk. Az illető egyébként — saját kocsijával — bejárta már a fél világot és egy jó t'oci- meces kedvéért elmegy akár Bécsbe, sőt Londonba is. (A gunyoros gondolatokra az jogosít fel, hogy én legalább 43 évenként, ha törik, ha szakad, elzarándokolok a „legnagyobb magyar” lakhelyéhez, sírjához. Most vagyok itt életemben először.)

Valaki más azon csodálkozik — fennhangon —, hogy

jutott ideje mindarra Széchenyi Istvánnak, amiről a múzeum tablói, emléktárgyai mesélnek. Hogyan lehetett egyszemélyben korának legnagyobb politikusa, kitűnő közgazdász és mezőgazdász, hogy jutott energiája a mám- mut-uradalom igazgatása mellett könyvek írására, gz ipar és a közlekedés alapjainak lerakására, t'olyamszabá- lyozásra, lótenyésztésre. s emellett a művészetek pártolására. olvasásra, utazgatásra. A fennhangon gondolkozó útitárs — félig tréfásan, félig komolyan — így zárja

•eszmefuttatását: pedig

volt neki mit aprítani a tejbe, nem volt rászorulva, hogy hajtsa magát”.

Azt már én teszem hozzá — magamban —, hogy kortársaim közül sokan alig élik el az 50 évet, máris számolgatják, mennyi lesz a nyugdíj. és gyakran hallok ilyen életprogramot: „Lakásom berendezve, kocsim van^ ví- kendházam kész, a gyereket szárnyára ‘bocsátottam, minek hajszoljam maggm?”.

Széchenyi már hosszú évek óta birkózott a súlyos kórral, Döblingben. amikor segélykérő levelet kapott otthonról: rossz állapotban van az öreg , templom. Válaszolhatta volna, hogy csináljanak vele amit akarnak, tatarozzák, vagy bontsák le. neki kisebb gondja is nagyobb most ennél. Ö azonban azzal kezdte a plébánosnak írt levelét, hogy nagyon szégyellj magát, amiért őt ilyesmire figyelmeztetni kell. És haladéktalanul intézkedett. Megnyerte az ügynek az ország legjobb építészét, Ybl Miklóst. Így lett a nagycenki templom több

önmagánál, egyházi építészetünk egyik remeke.

Aki járt már Nagycenken, a Széchenyiek síremlékénél, sohasem felejti el az idegen- vezetőt, Pista bácsit. Egyszerű ember, de a sokszor ismertetett szöveget is úgy mondja a látogatóknak, mintha ők lennének az elsők, akikkel meg kell ismertetni Széchenyi nagyságát. Nem tudom, hivatalosan mennyit kap ezért, de a fő jövedelme alighanem az a néhány forint, amit a hálás vendégek csúsztatnak a zsebébe. Ha „vastagabb” a borravaló a megszokottnál, élénken és őszintén (!) tiltakozik. Tőle tudom, hogy a közelmúltban megpróbálták ellopni a kripta faláról azt az üvegbe öntött nefelejcs csokrot, amit Széchenyi felesége, Seilern Crestentia grófnő helyezett oda, sohasem múló szeretete szimbólumaként. 'Mikrobusz-, ban /érkezett a jól öltözött, középkorú' férfiakból álló társaság. és amikor — a rendőr- . ség közbeavatkozásával — megtalálták náluk a felbecsülhetetlen értékű tárgyat, szinte meg voltak sértődve. Nem értették, miért csiná1- nak ebbői „ügyet”, hiszen ők úgy vitték volna magukkal, ahogy, az Adriai-tengerből kagylót, az Akropoliszról követ. Velencéből pedig muzsikáló kis gondolát hoztak, szuvenírként. Hogy összefirkálják á kripta falát játékos kedvű honfitársaim. má. meg sem említem. Elvégre nem lehet mindenki nagy. különösen a legnagyobb. Vannak egészen kicsike magyarok is .....

(békés)- Bujdos János, a megyei tanács elnökhelyettese szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: a megtelt intézkedések nem / egyformán érintették megyénk cigánylakosságát. Sokan élnek ma is telepeken, rendkívül súlyos körülményei: között. Ennek okai részben abból erednek, hogy a helyi tanácsok, a társadalmi szervek nem egyforma hatékonysággal mun..álkodnak a cigánylakosság beilleszkedésének elősegítésén, másrészt a cigánylakosság egy kisebb része nem volt képes változtatni korábbi életvitelén.

Statisztikával bizonyított tény: növekedett a munka- vállalók száma. A Lenin Kohászati Művekben, a DIGÉP- ben, a Cementgyárban, és az Ózdi Kohászati Üzemekben már háromgenerációs munkáscsaládok is vannak. Többen helyezkedtek el a nők közül is," különösen a városokban. A legnagyobb problémát jó néhány járásban a munkaalkalom, illetve a bölcsődei és az óvodaj férőhely hiánya okozza.

A foglalkoztatott cigánydolgozók kereseti viszonyai nagyon változóak. A borsod- nádasdi lemezgyárban végzett felmérés alapján 147 munkavállalóból szakképzettséggel, illetve az általános iskola nyolc osztályával egy sem rendelkezik, közülük 85 analfabéta. Ellenben Mezőkövesden, egy vegyesbrigádban dolgozó cigányok keresete magasabb társaikénál. Továbbra is igen magas az eltartottak száma. 100 keresőre körülbelül 260 eltartott jut. A megye munkaerőigényét figyelembe véve a cigányla- , kosság jelentős munkaerőutánpótlást képez. Csaknem 30 ezerre tehető a 14 éven aluliak száma, s ez az a korosztály, amelyben még felébreszthetjük az igényt a tartalmasabb, a kulturáltabb életre.

Zenét tanulnak

1974-ben még telepeken élt a megye cigánylakosságának több vmint fele. A negyedik ötéves tervben 1161 „Cs”-la- kás épült fel, s a jelenlegi tervidőszakban eddig 793.

Öt év alatt saját erőforrásból 519 lakóházat építettek, illetve vásároltak meg. Ennek ellenére még mindig telepeken él 22 ezer ember. A megyei KÖJÁL 154 nagyobb cigánytelepet vizsgálva megállapította, hogy a kutak műszaki állapota többségben rossz, az ivóvíz minősége nem felel meg a normáknak. Kévés, vagy egyáltalán nincs vécé, szeméttároló és szennyvízelvezető.

A borsodnádasdi lemez- árugyárban példásan segítenek a cigánydolgozók lakáshelyzetén. Hasonlóan cselekszik a BVK és az LKM, vezetősége. hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönökkel. A DIGÉP szocialista brigádjai a saját dolgozójuk lakásépítését-segítik.

Ahol vén, minden probléma forrása az iskolázatlanság. A legnagyobb gondot az óvodai férőhely hiánya okozza, hiszen itt nyílna mód az iskolás korra leküzdeni az-, otthonról hozott hátrányt. Az általános iskolát végzett cigánytanulók többsége szakmunkásképző intézetbe jelentkezik. Gimnáziumban 84- en, szakközépiskolában 68-an végzik jelenleg tanulmányaikat. Egyre nagyobb az érdeklődés a zeneiskolák iránta Kazincbarcikán például 17-en tanulnak. Körükben még nem általános az olvasottság, bár a megyében akadnak kiemelkedően jó példák. Mak- koshotykán például a könyvtár látogatóinak 60 százaléka közülük való.

Megtalálták a helyüket

Egészségügyi helyzetük és egészségügyi kultúrájuk a megyében rendkívül szélsőséges. Az új lakótelepekre költözött családok ^helyzete kielégítő, de egészségügyileg a legveszélyeztetettebb korosztály az egy-bároméveseké. A természetes táplálás után nem a gyermeki fejlődésnek megfelelő összetételű és minőségű ételt kapnak. A telepi cigánylakosok körében a járváriyos megbetegedések száma jóval magasabb, mint a megyei átlag.

Az állampolgári fegyelem a cigánylakosság körében az előző évekhez viszonyítva lényegesen nem változott. Azok viszont, akik már megtalálták helyüket a társadalomban^ a beilleszkedettekre egyre nagyobb közéleti aktivitás jellemző. Kazincbarcikán például a munkavállalók fele szakszervezeti tag, a legjobbak párttagok, szocialista brigádtagok és munkásőrök. A megyében jelenleg 34 cigány tanácstag tevékenykedik.

O. E.

Városi tanácstagok fogadóórái

1979. október 1.

Bóűy György, Lakásszövetkezeti iroda. Katowice u. 7.. 17 órától; dr. Gyimesi Béla. III. kér. Hivatal. Marx K. u. 96., i* órától; Harliai József, Mosolygó A. u.* 17., 17 órától: Heli István, Virág K. 4. 17 órától; Honli

Ernő. IUéfményhivalal, Dózsa Gy. u. 30.. 16.30 órától; Kiss Mállóimé, napköziotthonos óvoda. Kacsóh P. u., 12 órától; Majoros Ferenc, l 6. pártalapszervezet. Tanácsház tér 2.. 17 órától; Nagy Károlyné. Rozgonyj P. u. 6.. 18 órától; Papp Gyula. Ili lo—n. pártála pszervezet, Győri k. 57., 18 órától; Rózsavölgyi József -c* Somossy Katalin, Iá. pártalap- szerveze(. Kassai u. 86.. t* óráiul: Schön Péter. Tűzoltólaktanya. Kerpely A. u. I?.. 17 órától: Szunyj Gábor. III. kei*. Hivatal. Marx K. ti. 96.. 18 órától: Szive lesik Ferenc. Jegén.vés ti. 4.. \'i órától; Tóth Imre. i párt- alapszt rvezet. Tízeshonvéd u. 21. T? órától.

1979. október 2.

Csetneki József né. III 14. párt- 'apszervezet 17 órától; Kormos •Vörgy. tsz-iroda. Major u. 4.. 6 órától; Koval Pál. 16. párl- !apszervezet Tanácsház tér 2., ti órától: Vindt Márta. Brigád u. 18., 17 órától.

1979. október 3.

Budai Barnáné. III 12. pártalap- szervezet.* Kuruc u.. 18 órától: Vágó Péter, Fazola H. úti áll. iskola, 17 órától.

1979. október 4.

Gáspár Sándor. Érd ej Termékeket Feldolgozó Vállalat. Szentnél éri kapu 5—7.. 17 órától.

1979. október 8.

Búzái Pál 1 ti. párlalapszerve- zet. Tanácsház tér 2., 16.30 órától; Halász András. Ili,:», páriáin pszervezet. Gorkij-telep l.. 17 órától; Sós Mlklósné. LaKásszö- \et kezeli iroda. Gagarin u. 13.,# IX órától; Szaniszlö Bálint, Benedek u. 7.. 17 órától.

1979. október 10.

Dr. Ivánkiewiez Dénesné. Szemére u. 3. lti órától.

1979. október 11,

Sebők Ferenc. Kü/.domb u. 46., IX órától.

1979. október 13.

„Tiikó István II. Szabó E, h. 7»., 17 órától.

1979. október 15.

Gadó László II I. pártalapszervezet, Csaba vezér u. 93.. 17 órától; Karúba László, Szin.yei Merse* P. u. 10.. 17 órától: Kemény Jenöné, 1 7. pártalapszerve- zet. Kisfaludy u. 45.. 18 órától.

1979. október lti.

Dr. Iglai Tibor, I/' szervezet. Kisfaludy órától.

Az elődöknek tisztelegve

Egyenfuhaszemle a Fazekasban