Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-13 / 241. szám

A nadrág szára szűkül Sportos stílus A fiatalabb korosztály a kábátokban is főleg a spor­tos stílusút kedveli. Egy ilyen lezser vonalvezetésű felöltőt mutatunk be (hason­lóak már az üzletekben is kaphatók). A raglánujj váll­részét tűzés hangsúlyozza, az ujja bőségét pedig mandzset­ta fogja össze. A nagy zseb vonalát ugyancsak dísztűzés emeli ki. A hbzzáillő sál és sapka láza. vastag kötéssel készíthető el. s hűvösebb na­pokon jól szolgáló kiegészí­tő. A sportos stílus még spor­tosabb darabja a másik mo­dell, amely őszi kirándulás­hoz alkalmas viselet. A nad­rág szára szűkül, de a derék vonalát bőségráncok díszítik. A hozzá illő bluoson szabású ing akár bélelhető is, ami steppeléssel dolgozható ki. Hozzá társulhat még egy lé­lekmelegítő mellény ke. amely a réteges öltözködést szolgál­ja. Gazdag tűzésvariációval tette fiatalossá modelljét a Magyar Divatintézet tervező­je. ■ \ Visszajárnak a vállalathoz Nyugdíjas kertészek Szilvásváradon m Villantó Fekete-tengeri horgászat Névével ellentétben — kü­lönösen partközéiben — csu­dálatosán kék színű volt a Fekete-tenger bulgáriai sza­kasza. Beljebb, a paritól 500 —100Ú méterre a kéket a méregzöld szín váltotta tel, de a víz még itt is áttetsző Volt. A tenger — legalábbis éz — megőrizte a tisztasá­gai, ha nem is az eredetit. Lengyelek simlisével Három napja voltunk már Várnában, s három napja csaknem kizárólag tengeri halon éltünk. A kemping szomszédságában levő halsü­tődében mázsaszám készítet­ték a halat, s mint ahogy sörben állás közben megfi­gyelhettük, rendkívül egysze­rűen. Lisztben meghemper- gétték —■ paprika nélkül — s aztán bélé a loriyogó olaj­ba. Paradicsommal, zöldpapri­kával, kévéske barna ke­nyérrel, kiváló csemegének bizonyult reggel, délben, es­te egyaránt. Mellettünk egy lengyel család sátorozott. Esténként a családfő fogta két botját, s lejárt a.vjzre, Mikor két— három óra múlva visszajött, csak legyintett egy nagyot, s foga közt elsziszegett egy káromkodásíélét. Bizonyára a tengert szidta. Negyed nap­ra megunta az egész horgá­szatot. Elkértük a szerelését — szívesen adta! —, s ezentúl mi jártunk horgászni. Annál is inkább, mert kíváncsiak voltunk erre a nagyon jó ízű halra, milyen a vízben, hogy védekezik ... Mi leovcü a eV c«ali? A tenger — mikor bottal a kezünkben kiballagtunk a partjára — háborgott. A hullámok messze kicsaptak a partra, a szél homokszeme­ket kergetett. A szerelés ugyanolyan volt, vagy. majdnem ugyanolyan, mint amit itthon folyami vagy távi horgászatnál szok­tunk használni. A zsinór 60—80-as lehetett, a bot két­részes csehszlovák üveg, az orsó márkáját nem tudtuk megállapítani, de viszonylag nagy, fémből készült perem­futó volt. Legalább 10 dekái ólom csüngött a zsinegen, a horog olyan 1 0—1 1-es kö­rüli volt. Ám a csalival megakad­tunk. Mikor itthonról elin­dultunk, nem horgászatra készültünk. Nem volt se gi­lisztánk — pedig az ugye univerzális csali —, sem pe­dig valamiféle rovarunk. Szakkönyvet sem olvastunk, így hát teljesen tapasztalat­lanul baktattunk a mólóra, mert ebben a viharos idő­ben a horgászok azt lepték el. Nézzük: hogyan csinálják? Az elsődleges benyomás alapján, mint nálunk a vii- lantóval való horgászatot. Aztán jobban megnézve, mégsem villantó lógott a zsinór végén. Egy darab szí­nes rongy — műlégy? Szo­katlanul messze dobtak ez­zel a kis súllyal a bolgárok. Alig hogy a távolban csob­bant a csali a vízben, már tekerték is kifelé. A har­madszori, negyedszeri dobás után 30—40 centis halakat Őszi pompában a Mátra Teljes pompájában dísz­ük az őszi Mátra. Az idén korábban kezdődött meg a levelek színesedése, s most, a hidegebb éjszakák beáll­tával a zöld különböző ár­nyalataitól. a sárgákon át a rubínyijr'psíg megs'zámlálha-- tatlan színben pompáznak az erdei lombok. A tisztásokat az ósz vadvirágai díszítik, helyenként valósággal virág- tengert formálnak a kikerics lila szirmai. Az ősz színeit néhol az erdei cserjék má­sodvirágzása is gazdagítja, s kínálják magukat a Mátra vadgyümölcsei. Jóleső érzés a Miskolci Kertészeti Vállalat évente megismétlődő nyugdíjasta- lálkozóján részt venni. Szin­te megható, amilyen érdek­lődéssel jönnek el újra és újra töpörödött, nyolcvan fe­lé járó nénikék és bác&ikák. A vállalat 81 nyugdíjasából tegnap is 58 fogadta el a meghívást... — Gyönyörű vázát kap­tunk — mondja Sándor Ist­vánná. aki .az idén ment; nyugdíjba, s akit a miskol­ciak a Vásárcsarnokban le­vő, majd a szentpéteri ka­pui virágboltból ismertek meg. — Tudja, nagy dolog­nak tartom, hogy a vállalat kibérelte ezt a két szép pa­norámabuszt, s elhozott ben­nünket Szilvásváradra. Visz- szaemlékezem, armkor még nem járt busz a Szentpéte­ri kapuban, s mi a Földes Gimnáziumtól lovas kocsival jártunk ki a vállalathoz! Ki gondolta akkor, hogy maj­dan ilyen szép autóbuszokon megyünk nyugdíjaskirándu­lásra ... A kertész nyugdíjasok kö­zű] néhányan meghatározó szerepet játszottak sok éven át Miskolc széppé tételében. Ilyen egyénisége volt a vál­lalatnak, a városnak Barna Ferenc igazgató. — Örömmel látom, milyen szépen fejlődik a. vállalat, milyen gyorsan szépül a vá­ros — mondja. — Csépányi Jóska barátom, a mostani igazgató adatokkal is érzé­keltette ezt, mi, nyugdíjasok azonban nap. mint nap ma­gunk is tapasztaljuk. Mis­kolc-Tapolcára a Tokaj ét­terem környékére, a közin­tézmények térségére méltán lehetnek büszkék azok, akik átvették tőlünk a stafétabo­tot... S szépek a város ék­kövei, a virágboltok is! . .Kern egy nyugdíjast füt a lelkesedés, hogy a vállalat munkájába újra bekapcsolód­va tegyenek a szép Miskol- cért. Közülük való V aradi József, aki viszont elégedet­len a fiatalokkal. — Higgyék el, nagy dolog az, hogy több mint hatvan nagy és több mint száz kis gépe van a vállalatnak. A fiatalok egy része viszont, nem értékeli ezeket, a fizi­kai munkát könnyítő gépe­ket. Mi. öregek, még most is magunkénak érezzük a gépe­ket is. óvjuk azokat, vigyá­zunk rájuk, mintha a miénk lenne. Némelyik fiatal... ! A tulajdonosi szemléletet kelle­ne erősíteni közöltük. Hát igen, a fejlődés nem kerüli el a kertészeket sem. Márlcusz József, az újdonsült nyugdíjasok egyike harminc évvel ezelőtt hozta letre a cserepesüzemet, amely most. hogy ő nyugdíjba ment, be­zárta „kapuit”. 0 — Jó kis üzem volt az pe­dig — mondja nem kis nosz­talgiával. — Hány millió cse­repet legyártottunk! Mi lát­tuk el azokat a miskolci vál­lalatokat is, amelyeknél volt kertészeti részleg. Most mái nem kell a cserép, van he­lyette műanyag virágtartó .., Bizony, eljár az idő a régi felett. Csak az ember öreg­szik nehezen. Nincs is talán kedve hozza, .ha olyan sze­retettel fogadják, várják a régi vállalatnál, mint a ker­tészek. Csak néz bele a ra­gyogó, ezerszínű szilvásvára- di őszbe, s magabiztosan mondja deresedé hajú társá­nak: jövőre Egerbe is el­megyünk ! Mert szép volt ez a nap. talán az egyik legszebb az esztendőben. («yikesi Két hajó Értesítjük T. Fuvaroztatóinkot, hogy vettek ki a vízből. Könnyen! Ez a hal nem is védekezett! Jött magától. ., 1 ! '11 ' 1 i Megállt a tudomány tax a múlásunkat Álszereltünk. s mi is meg­uiAimív liiujiuiuui próbáltuk. Dobás, tekerés. dobás, tekerés. semmi. És (személy-, teher-} folyó hó 14-évef nagyon sokszor semmi. Eb­ben a vízben a halak nem- vótosrendezési okok miatt ­szerették a külföldieket. A horog üres maradt. Még kétszer mentünk ki a Szűcs Sámuel utcába helyezzük át horgászni. Eredménytelenül. Végül már csak arra vol­tunk kíváncsiak, milyen ha­lat is veszünk, s eszünk a halsiitödéböl. A bennszülöt­tek faggatózásainkra mind­untalan csak egyet hajtogat­(Gélká*al szemben). tak: riba. riba. Vagyis: hal. Hát. meg kell mondani, TAUfiAitéiYi változatlan. szép halak nőnek a Fekete­tengerben. De kifogásukhoz VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT nagyon érteni kell... A mi tudásunk csődöt mondott, Miskolc de majd legközelebb ... (tllésy) ­Véletlennek tekinthető, hogy a két óriás hajó tündöklését és bukását elbeszélő köny­vek csaknem egyidöben jelentek meg. (Wal­ter.Lord: A Titanic pusztulása. Colin Simp­son: A Lusitania elsüllyesztése.) Ám az aligha véletlen, hogy a két páratlan vizi- jármű még mindig homályos története ma is érdekli, foglalkoztatja az embereket. Túl sok a titok, túl sok a párhuzam. A találga­tások helyett nézzük a tényeket! Az elsüllyeszlhetetlennek hilt Titanicot a belfasti Harland és Wolff hajógyárban bo­csátották vízre 1911. május 1-én. A belső szerelési munkák es a berendezés tíz hó­napig tartottak. A luxushajó első útjára 1912. április 12-én indult az angliai South- amptonböl A'ew Yorkba. Április 14-én éj­jel 11 óra 40 perckor jéghegynek ütközik. Másnap hajnalban 2 óra 20 perckor elsüíy- lyedt. Mindössze 705-en menekültek meg. A halottak száma: 1504. A legenda szerint a jeges vízben alábukó hajó fedélzetén a zene­kar a ..Közelebb Tehozzád, Istenem” kezdetű dalt játszotta. Mások szerint a válogatott zenészeknek az Ősz című himnusz volt a hattyúdaluk. A Lusilaniát korábban építették es később süllyedt cl. Már első útján (1901. szeptem­ber) elhódította a leggyorsabb hajónak járó Kékszalagot. Két'százegyszer szelte át az óceánt. 1915. május 7-én az ír partok köze­lében lorpedótalalatot kapott. A hajó útban volt New Yorkból Liverpoolba. Tizennyolc perc alatt süllyedt el. A halottak száma: 1201, s csak 704 életet sikerült megmenteni. 4 német tengeralattjáró torpedója csak gyufa volt egy löporoshordóhoz. .. A Lusi­tania ugyanis még máig sem pontosan tu­dott mennyiségű robbanóanyagot és lőszert szállított. A Titanic méretei lenyügözöek! Vizkiszo- rilása: 66 ezer tonna. Hossza: 270. szélessége 28 méter. A hajtóművek teljesítménye meg­haladta az ötvenézer lóerőt. Sebessége elérte az óránkénti 45 kilométert.. . — Soha nem lesz hozzá hasonló! — állította a személyzet egyik tagja. Gyönyörű szép hajó volt. .. Nem részletezzük a luxuslakosztályok pom­páját, Nem idézzük a tenisz- és golfpályák pazarságánák leírását. Elégedjünk meg eny- nyivel: a TitanlCon marháistálló is volt, hogy reggelente friss tejjel kedveskedjenek az utasoknak. A Lusitania a legnagyobb és a leggyor­sabb hajó volt a maga idejében. XJszó palo­tának hívták, mások tengeri agárnak becéz­ték. (Magassága, hossza és feltűnő keskeny- sége adta az ihletet a tengeri agár elneve­zéshez.) A katasztrófáig senki sem döbbent rá, hogy ez az elegáns, udvarias titulus olyan hajóra utal, amely szélességi és hosz- szúsági arányai miatt hasonlít egy kenuhoz. (A rossznyelvek harmadosztályú koporsót mondtak...) Hatvannyolcezer lóerőt zsúfol­tak be a 231 méter hosszú és 26 méter szé­les hajótestbe, úgy, hogy a felépítmény hihe­tetlenül megmagasodott. A Titanic a nagyzási mánia, a valóságos erőket és jéghegyeket figyelmen kívül hagyó oktalan és buta gőg csődje volt. A Titanic a „társadalmi minta” kudarca volt. A könyv szerzője írja: jelkép az óriás hajó; a polgár­ság önbizalma súlyos sebet kapott, s a vég­zetes éjszaka után semmi sem volt többe ugyanolyan. A Lusitania egy illúziókban élő, révansista beállítottságú világ katasztrófájának szimbó­luma. Aligha bizonyítható, de valószínű, hogy az önös és egymást le tipr ó nemzeti ér­dekek háborús játékszere lett: szántszándék­kal ment (hajszolták!) a pusztulásba. A két nagy hajó a tengerfenéken pihen. Hajócsavarjuk nem. csak történetük és szo­morú véűük kavar hullámokat. Hajózni muszáj! — mondták a rómaiak. Okulni sem árt! (bracko)

Next

/
Thumbnails
Contents