Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1979-10-10 / 238. szám
M3 AUTÓPÁLYA 34-54 KM. SZ MELYSziklRAJZA Uidepito V felvonulási, telep t KLSbaOi. völgyhtanál 2 Aszód vi mellett 3 mb víz győrit Újtelepnél $3) autópálya GODOLlÖ - ASZOD szakasza ? ASZOD -UATVAW szakasza ? in io @ melléklet ♦ A most átadásra kerülő szakasz tervrajza Tovább épül az M3-as Hatvantól autópályán Pestig Ebben az esztendőben folytatódott, illetve még folytatódik az M3-a$ autópálya építése. Nyáron a munkát nagyban segítette az ötször két hétig Itt dolgozó épftőtáborosok — zömében miskolei és borsodi középiskolások — népes hada. Az autópályán jelenleg a kisbagi völgvhídtól Gyöngyös nyugati csomópontig tart az építkezés. A 34—55. kilométerszelvény között már az utómunkákat végzik, sót egyes szakaszokra az érdesített homokaszfaltot, a legfelső rétegei is ráterítették. A kisbagi völgyhíd teljesen elkészült, s az aszódi MÁV-felüljáró építését -4s befejezték. 1980-ru Hatvanig adják át az autópályát, addig kész lesz a bagi csomópont is. Hatvantól a földmunkákul végzik a Betonútépítő Vállalat dolgozói, terítik a stabilizációs réteget, s van olyan szakasz, ahol már az aszfaltszőnyeget. Jövőre — tehát az új szakasz átadása után — az előzetes vizsgálatok szerint óránként több mint 1700 járművel kell számolni a 2x2 sávon. A mostani vonal a 250 méter hosszú kisbagi völgyhíddal kezdődik, amely az itt folyó kicsiny patak, s a Budapest—Miskolc vasúti fővonal felett ivei, majd a gödöllői hegyvidék északi oldalán halad, Bag községet' érintve. Aszódot délről kerüli el, közben keresztezi a Galga patakot, s ism6t a miskolci vasútvonalat. Aszód után a nyomvonal — mint ahogy rajzunkon is jól meg#^Valahol az M3-ason... Te faltot. figyelhető — ismét a 3-as ut északi oldalán vezet Hatvanig, a várost északról kerüli el. A 21-es számú út kereszteződésénél autópályacsomópont épül. Ezen a jó 20 kilométeres szakaszon 1-7 alul-, illetve felüljáró keresztezi az M3-ast. Csak itt — az építkezés megkezdése óta — megmozgattak mintegy 3500 köbmé- * tér földet, s 206 ezer tonna ritik az érdesített homokasz- (Solymos László felvétele) aszfaltburkolatot terítettek le, 3 rétegben. A pálya vastagsága 42 centiméter, s a koronaszélessége (a 2x2 sáv, a leállósáv, s az elválasztósáv összesen) 28 méter. Az M3-as építése — a jelenlegi beruházási programban — a 80,5 Idiome teres szelvényig (Gyöngyös II. csomópont) tart, s ezen a szakaszon már iélautópálya épül. Bábfesztivál Holnaptól ismét kapható Boiíékos sora ii színben A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság 1067 óla most 26. alkalommal rendezi meg az újabb — ezúttal őszi — borítékos sorsjátékot. Október 11-től. csütörtöktől. 15 millió darab „sport” borítékos sorsjegy kerül forgalomba, az előző kibocsátással azonosan 5 forintos árban. A tegnap megtartott sajtótájékoztatón dr. Vaszily Béla. a Sportfogadási és Lottóigazgatóság szelvényértékesítési osztályigazgatója elmondta, hogy a mostanival együtt az elmúlt 12 év alatt összesen 310 millió borítékos sorsjegyet árusítottak. A bevételt az olimpiai felkészülés és részvétel támogatására, sportlétesítmények építésére, továbbá az Edzett ifjúságért mozgalom anyagi alapjának segítésére fordítják. A borítékos sorsjegyek színe ez alkalommal smaragdzöld, püspöklila. narancssárga, azúrkék és cinóberpiros, s velük akar 50 ezer forintot is lehet nyerni. A további nyeremények 20 ezer. 10 ezer, 5 ezer, 1000, 500. 100, 50, 20. es 10 forint és „újra húzhat”Európa legjobb bábszínházainak és bábcsoportjainak részvételével tegnap megkezdődött Pécsett az V. nemzetközi felnőtt bábfesztivál. Az ötnapos szemlét a Budapesti Állami Bábszínház ..Háry János” és a londoni Theatre of Puppets „Emberi változatok” című előadásával nyitották meg. Egyidejűleg kiállítást rendeztek az NDK-beli Karlheinz Klimt fotóművész bábokról és bábosokról készült fényképeiből. A fesztivál színhelyen tanácskozásra ült össze a Bábművészek Nemzetközi Szövetségének (UNIMA) kiadványszerkesztő bizottsága is. Nemzetközi tanácskozás a fővárosban Aki többet akar r Értékes kincs: a víz A vízkimélő gyárlástech- nológ'ák szélesebb körű elterjesztése fontos feltétele a vízzel váló ésszerűbb gazdálkodásnak — mondotta tegnap a Magyar Hidrológiai Társaság rendezte tanácskozás megnyitó előadásában Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Mint hangsúlyozta: az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság igényeinek növekedése nyomán a víz világszerte mind értékesebb kinccsé válik, ezért mindenhol előtérbe kerültek a vízházfartás gazdaságosságát szolgáló tudományos kutatómunkák, új technológiák- Különösen az iparban kínálkozik lehetőség a gazdaságosabb vízfelhasználásra, hiszen nálunk az összes vízigény több mint 50 százalékát az ipar használja fel. Ezért az elmúlt években egész sor nagy vízfogyasztó vállalatnál vezettek be a víz újrafelhasználását lehetővé tevő technológiákat, amelyek egyben a környezetvédelmet is szolgálják. Az államtitkár utalt arra, hogy készül az új vízgazdálkodási keretterv, amely a népgazdaság távlati fejlesztési koncepcióihoz is kapcsolódik. A bevezető után szakmai előadásokra került sor. A tanácskozáson 16 ország szakemberei vesznek részt, s a külföldi viz-ujrahasznosítási eljárásokról, technológiákról is elhangzanak beszámolók. Minden újítás: kisebbfajta dráma... Mottója is lehetne ez a mondat annak a kétrészes televíziós sorozatnak, amely ma a tévében (Érdekek és akadályok címmel) az újítómozgalomról szól. A műsor felelőse (tőle való a mottóul idézeti mondat is) az alábbi gondolatokat közölte bevezetőkent: „Az újító, azáltal. hogy valami mást javasol, egyúttal kimondja a meglevőről. hogy az nem jó. S az érdekek szövevényében nem mindig becsülik a jobbító szándékot. Vállalati és egyéni érdekek ütköznek egymással. Bebizonyosodott, hogy addig nem lehet az újítómozgalomról beszélni, amíg nem számolnak szélesebb körű érdekeltséggel, amíg fel nem mérik, menynyire érdekeltek manapság az egyes emberek, a kollektívák és a vezetők a teljesítmények fokozásában. Ez egyáltalán nem az egyén vagy a közösség jó szándékának a függvénye, nem is elhatározás dolga, hanem gazdasági helyzetből fakadó kényszer. Az újításokban, a teljesítmények fokozásában az emberek mégsem eléggé érdekeltek. Miért? Miért is «veszélyes-«, ha valaki töri magát, ha fizikai erejét és főleg eszét latba vetve próbálja növelni teljesítményét? Megengedheti-é egy vállalat — a szigorúbb gazdasági környezetben —. hogy újítóit kicsinyes alkudozásra kényszerítse?" Remélhető, hogy a hosszú idézet alig-alig titkolt kritikája jó műsort, izgalmas eszmecserét sejtet. Mert az újító: hasznos, megbecsült ember. De az újító: tagad is valamit. Tagadja a korábbi módszert, mást akar és érdeket (többnyire személyes érdeket) sért. Az újító, az újat akaró ember: nehéz ember. Most, amikor nap nem múlik el a takarékosságra, az ésszerű gazdálkodásra buzdító felhívások nélkül, nem hallgatható el. hogyan sáfárkodunk szellemi kincseinkkel. A miskolci Népi Ellenőrzési Bizottság éppen a múlt heti ülésén állapította meg, hogy a vállalatok nem használják ki eléggé az újítómozgalomban rejlő lehetőségeket. Egy esztendővel ezelőtt írta egy 22 gazdálkodási egységre kiterjedő lei- mérés jelentese: a vizsgálat nem érzékelt pozitív változást az újítómozgalomban. Jó és rossz példákat bőven lehetne sorolni. Az egyik vállalatnál az újítás, kalkuláció szerinti, haszna meghaladta az egymillió forintot. Az ötlet-embernek viszont csak nyolcezer forintot fizettek ki. A vonatkozó rendelet ugyan minimálisan kétszázalékos díjkulcsot határoz meg. Könnyű kiszámolni, hogy mennyivel rövidült meg az újító, de azt sem nehéz megjósolni, hogy legközelebb a ringbe száll-e... Mint minden önkéntes,, s leginkább az önérzetre apelláló akciónak, áz újítómozgalomnak is a közömbösség a legnagyobb fékezöje. Egy határozott, jó érvekkel alátámasztott NEM többet használ, mint egy langyos TALÁN. Sok ezer újítási javaslat bírálatát olvasó szakemberek megállapítottak, hogy a/, értékelések (legyenek azok elutasítások, vagy elfogadások) szűkszavúak és ridegek ... Pedig az újat akaró ember érzékeny fajta. Olykor a jó szóért hálásabb, mint a vastagabb borítékért, de kedvét, ambícióját szegheti egy rosszul, vagy éppen túlságosan hivatalosan fogalmazott mondat. A Rádióújság előzetese arra utal, hogy ez a műsor nem mindenki számára lesz kedves. De izgalmasnak ígérkezik, mert azokról szól, akik érdek nélkül is többet tesznek, s akiknek érdeme több. mint amennyi a kitüntetésosztó ünnepségen általában lemerhető. R. 1. this-história 1. Tácsék tollasodásának története Amikor ld*4-ben kisebb-n^i- gyobb hiányosságokkal átadták a Miskolci Húskombinátot, az ellátás lényeges javulására számítottunk. A tervező-kivitelezői hiányosságok miatt ez a javulás azonban korántsem volt olyan mértékű, mint hittük. A vállalat vezetőinek figyelmét jobbára e hiányosságok kijavítása, és az ezzel kapcsolatos hercehurca kötötte le. ezért azután a kelleténél lazább volt a bizonylati fegyelem, hiányos volt az ellenőrzés, s a vállalatra érvényes ügyrend előírásait sem tartották be következetesen. Ezt tapasztalva, többen elkezdtek a zavarosban halászni. A bizonylati fegyelem lazaságát, az ellenőrzés hiányosságait, a magán- és közületi vásárlók húsiparbeli tájékozatlanságát és a hiszékenységet használta ki a diósgyőri vásárcsarnokban levő húsbolt egykori vezetője, a 47 éves miskolci Tács Lajos és 12 tagú családi bűn- szövetkezete. A vádlottak padjára 18-an ülnek majd le. közülük 17-en a Borsod megyei Állatforgaimi és Húsipari Vállalat dolgozói, míg Axmann Ferencné, az 1. számú Ipari Szakközépiskola élelmezésvezetője volt. A gyanúsítottak közül 12-en a Tács Lajos által vezetett boltban dolgoztak, a további üt vádlott pedig a vállalat gépkocsivezetője. rakodója, raktárosa, illetve raktárvezető-helyettese volt. A családi vállalkozásnak is nevezhető húsbollban Tács Lajos 1972 óta volt vezető. A korábban szabadkasszás — vagy közismertebb nevén gebines — boltot 1976. január 1-én szoros elszámolású egységgé alakították át. Miután pénztárgépét kaptak, kötelesek voltak ennek alapján a mindennapos elszámolásra. A szervezeti előírás szerint a boltban a boltvezető mellett annak helyettese, két pénztáros és öt eladó dolgozhatott volna, ám Tácsék semmibe vették ezt a rendelkezést, így a bolt .létszáma szinte mindig magasabb volt a megengedettnél. Ki tudja, milyen üzelmeket bonyolítottak le a gebines időszakban, ha csak W>76-tól több mint egymillió forint értéket sikkasztott el a családi vállalkozás ... Nyugodtan nevezhetjük ennek, mert a boltvezető-helyettes Tács Lajos öccse, Tács László volt, míg Tács Lajos felesége ugyanebben a boltban eladóként, Tács Lajosné testvére, Reményi Lászlóné pedig ugyancsak eladóként dolgozott. Hogy a bűnszövetkezet 1976 előtt milyen cselekményeket követett el, arra csak következtetni lehet, éspedig abból, hogy a bolti dolgozók Tács Lajoséktól rendszeresen heti 300—400 forint „hallgatási pénzt” kaptak. Mindezt saját zsebből fizették a boltvezető és családtagjai, természetesen úgy, hogy árdrágítással vagy a pénztárból jogtalanul kiemelve szerezték e hasznot. A bolt két dolgozója saját bevallása szerint 1976 júliusáig 71 700 forintot vett át ilyen címen a boltvezetőtől, annak helyettesétől vagy feleségétől. A rendkívül sok szabálytalanságot elkövető Tácsék egyetlen szabályt azonban szigorúan betartottak. éspedig azt: a különböző bizonylatokat csak három évig kell visszamenőleg tárolni, ezt követően azok megsemmisíthető!;. Így azután korábbi ténykedésük éppen emiatt ma már nem bizonyítható. Pedig a fentiekből egyértelmű, hogy amennyiben hallgatásukért pénzt fizettek dolgozóiknak, már ekkor kellett, hogy jelentős összegre kiható szabálytalanságok sorát kövessék el. Nézzük ezek után. hogy a vádirat szerint milyen cselekményeket követett el a Tács Lajos vezette családi vállalkozás. Éppen a bizonylati fegyelem lazaságát kihasználva. Tácsék arra biztatták a boltnak szállítást végző Tarcali László gépkocsivezetőt es Petrovics Béla rakodót, hogy amennyiben számukra számla nélkül — úgynevezett „mezítláb” — húst tudnak szerezni, azt Ók átveszik, s így mindannyian jól járnak majd. Nem volt nehéz megegyezni a két férfivel, ök ugyanis már ezt megelőzően, 1978 nyarán is — igaz. kisebb mennyiségben — tulajdonítottak el húst, s azt ugyancsak Tácséknál értékesítették. Gyorsan nyélbeütötték tehát a bűnszövetkezetet, s 1978 október végétől 1979 márciusáig — lebukásukig — összességében 132 334 forint értékű árut szállítottak Tá- cséknak úgy. hogy azt a régi vágóiadról belső anyag- mozgatási jegyen átvették, mintha ezt az árut az új húsüzembe szállították volna: ám útjuk Tácsékhoz vezetett. ahol az áru értékének felét megkapták, majd a belső anyagmozgatási jegyet Cserhalmi Ferenc raktárvezető-helyettesnek adták át, aki azt úgy könyvelte el. mintha az áru beérkezett volna. Az átvett pénzen ók hárman osztoztak meg. (Folytatjuk) TÓTH ZOLTÁN
