Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-10 / 238. szám

M3 AUTÓPÁLYA 34-54 KM. SZ MELYSziklRAJZA Uidepito V felvonulási, telep t KLSbaOi. völgyhtanál 2 Aszód vi mellett 3 mb víz győrit Újtelepnél $3) autópálya GODOLlÖ - ASZOD szakasza ? ASZOD -UATVAW szakasza ? in io @ melléklet ♦ A most átadásra kerülő szakasz tervrajza Tovább épül az M3-as Hatvantól autópályán Pestig Ebben az esztendőben folytatódott, illetve még folytatódik az M3-a$ autó­pálya építése. Nyáron a mun­kát nagyban segítette az öt­ször két hétig Itt dolgozó épftőtáborosok — zömében miskolei és borsodi középis­kolások — népes hada. Az autópályán jelenleg a kisbagi völgvhídtól Gyön­gyös nyugati csomópontig tart az építkezés. A 34—55. kilométerszelvény között már az utómunkákat végzik, sót egyes szakaszokra az ér­desített homokaszfaltot, a legfelső rétegei is ráterítet­ték. A kisbagi völgyhíd telje­sen elkészült, s az aszódi MÁV-felüljáró építését -4s befejezték. 1980-ru Hatvanig adják át az autópályát, ad­dig kész lesz a bagi csomó­pont is. Hatvantól a föld­munkákul végzik a Betonút­építő Vállalat dolgozói, terí­tik a stabilizációs réteget, s van olyan szakasz, ahol már az aszfaltszőnyeget. Jövőre — tehát az új sza­kasz átadása után — az elő­zetes vizsgálatok szerint óránként több mint 1700 járművel kell számolni a 2x2 sávon. A mostani vonal a 250 mé­ter hosszú kisbagi völgy­híddal kezdődik, amely az itt folyó kicsiny patak, s a Budapest—Miskolc vasúti fő­vonal felett ivei, majd a gö­döllői hegyvidék északi ol­dalán halad, Bag községet' érintve. Aszódot délről kerü­li el, közben keresztezi a Galga patakot, s ism6t a miskolci vasútvonalat. Aszód után a nyomvonal — mint ahogy rajzunkon is jól meg­#^Valahol az M3-ason... Te faltot. figyelhető — ismét a 3-as ut északi oldalán vezet Hat­vanig, a várost északról ke­rüli el. A 21-es számú út kereszteződésénél autópálya­csomópont épül. Ezen a jó 20 kilométeres szakaszon 1-7 alul-, illetve felüljáró ke­resztezi az M3-ast. Csak itt — az építkezés megkezdése óta — megmoz­gattak mintegy 3500 köbmé- * tér földet, s 206 ezer tonna ritik az érdesített homokasz- (Solymos László felvétele) aszfaltburkolatot terítettek le, 3 rétegben. A pálya vas­tagsága 42 centiméter, s a koronaszélessége (a 2x2 sáv, a leállósáv, s az elválasztó­sáv összesen) 28 méter. Az M3-as építése — a je­lenlegi beruházási program­ban — a 80,5 Idiome teres szelvényig (Gyöngyös II. csomópont) tart, s ezen a szakaszon már iélautópálya épül. Báb­fesztivál Holnaptól ismét kapható Boiíékos sora ii színben A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság 1067 óla most 26. alkalommal rendezi meg az újabb — ezúttal őszi — borítékos sorsjátékot. Október 11-től. csütörtöktől. 15 mil­lió darab „sport” borítékos sorsjegy kerül forgalomba, az előző kibocsátással azo­nosan 5 forintos árban. A tegnap megtartott sajtótájé­koztatón dr. Vaszily Béla. a Sportfogadási és Lottóigazga­tóság szelvényértékesítési osztályigazgatója elmondta, hogy a mostanival együtt az elmúlt 12 év alatt összesen 310 millió borítékos sorsje­gyet árusítottak. A bevételt az olimpiai felkészülés és részvétel támogatására, sport­létesítmények építésére, to­vábbá az Edzett ifjúságért mozgalom anyagi alapjának segítésére fordítják. A borí­tékos sorsjegyek színe ez al­kalommal smaragdzöld, püs­pöklila. narancssárga, azúr­kék és cinóberpiros, s velük akar 50 ezer forintot is le­het nyerni. A további nye­remények 20 ezer. 10 ezer, 5 ezer, 1000, 500. 100, 50, 20. es 10 forint és „újra húzhat”­Európa legjobb bábszínhá­zainak és bábcsoportjainak részvételével tegnap meg­kezdődött Pécsett az V. nem­zetközi felnőtt bábfesztivál. Az ötnapos szemlét a Buda­pesti Állami Bábszínház ..Háry János” és a londoni Theatre of Puppets „Embe­ri változatok” című előadásá­val nyitották meg. Egyidejű­leg kiállítást rendeztek az NDK-beli Karlheinz Klimt fotóművész bábokról és bá­bosokról készült fényképei­ből. A fesztivál színhelyen tanácskozásra ült össze a Bábművészek Nemzetközi Szövetségének (UNIMA) ki­adványszerkesztő bizottsága is. Nemzetközi tanácskozás a fővárosban Aki többet akar r Értékes kincs: a víz A vízkimélő gyárlástech- nológ'ák szélesebb körű el­terjesztése fontos feltétele a vízzel váló ésszerűbb gazdál­kodásnak — mondotta teg­nap a Magyar Hidrológiai Társaság rendezte tanácsko­zás megnyitó előadásában Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Mint hangsúlyozta: az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság igényeinek növeke­dése nyomán a víz világszer­te mind értékesebb kinccsé válik, ezért mindenhol elő­térbe kerültek a vízházfartás gazdaságosságát szolgáló tu­dományos kutatómunkák, új technológiák- Különösen az iparban kínálkozik lehetőség a gazdaságosabb vízfelhasz­nálásra, hiszen nálunk az összes vízigény több mint 50 százalékát az ipar használja fel. Ezért az elmúlt években egész sor nagy vízfogyasztó vállalatnál vezettek be a víz újrafelhasználását lehetővé tevő technológiákat, amelyek egyben a környezetvédelmet is szolgálják. Az államtitkár utalt arra, hogy készül az új vízgazdál­kodási keretterv, amely a népgazdaság távlati fejlesz­tési koncepcióihoz is kapcso­lódik. A bevezető után szak­mai előadásokra került sor. A tanácskozáson 16 ország szakemberei vesznek részt, s a külföldi viz-ujrahasznosítási eljárásokról, technológiákról is elhangzanak beszámolók. Minden újítás: kisebbfajta dráma... Mottója is lehetne ez a mondat annak a kétrészes televíziós sorozatnak, amely ma a tévében (Érdekek és akadályok címmel) az újítómoz­galomról szól. A műsor felelőse (tőle való a mottóul idézeti mondat is) az alábbi gondolatokat közölte bevezetőkent: „Az újító, az­által. hogy valami mást javasol, egyúttal kimondja a meg­levőről. hogy az nem jó. S az érdekek szövevényében nem mindig becsülik a jobbító szándékot. Vállalati és egyéni ér­dekek ütköznek egymással. Bebizonyosodott, hogy addig nem lehet az újítómozgalomról beszélni, amíg nem számolnak szélesebb körű érdekeltséggel, amíg fel nem mérik, meny­nyire érdekeltek manapság az egyes emberek, a kollektívák és a vezetők a teljesítmények fokozásában. Ez egyáltalán nem az egyén vagy a közösség jó szándékának a függvénye, nem is elhatározás dolga, hanem gazdasági helyzetből faka­dó kényszer. Az újításokban, a teljesítmények fokozásában az emberek mégsem eléggé érdekeltek. Miért? Miért is «ve­szélyes-«, ha valaki töri magát, ha fizikai erejét és főleg eszét latba vetve próbálja növelni teljesítményét? Megengedheti-é egy vállalat — a szigorúbb gazdasági környezetben —. hogy újítóit kicsinyes alkudozásra kényszerítse?" Remélhető, hogy a hosszú idézet alig-alig titkolt kritikája jó műsort, izgalmas eszmecserét sejtet. Mert az újító: hasz­nos, megbecsült ember. De az újító: tagad is valamit. Tagad­ja a korábbi módszert, mást akar és érdeket (többnyire sze­mélyes érdeket) sért. Az újító, az újat akaró ember: nehéz ember. Most, amikor nap nem múlik el a takarékosságra, az ésszerű gazdálkodásra buzdító felhívások nélkül, nem hall­gatható el. hogyan sáfárkodunk szellemi kincseinkkel. A miskolci Népi Ellenőrzési Bizottság éppen a múlt heti ülé­sén állapította meg, hogy a vállalatok nem használják ki eléggé az újítómozgalomban rejlő lehetőségeket. Egy eszten­dővel ezelőtt írta egy 22 gazdálkodási egységre kiterjedő lei- mérés jelentese: a vizsgálat nem érzékelt pozitív változást az újítómozgalomban. Jó és rossz példákat bőven lehetne sorolni. Az egyik vál­lalatnál az újítás, kalkuláció szerinti, haszna meghaladta az egymillió forintot. Az ötlet-embernek viszont csak nyolcezer forintot fizettek ki. A vonatkozó rendelet ugyan minimáli­san kétszázalékos díjkulcsot határoz meg. Könnyű kiszá­molni, hogy mennyivel rövidült meg az újító, de azt sem nehéz megjósolni, hogy legközelebb a ringbe száll-e... Mint minden önkéntes,, s leginkább az önérzetre apelláló akció­nak, áz újítómozgalomnak is a közömbösség a legnagyobb fékezöje. Egy határozott, jó érvekkel alátámasztott NEM töb­bet használ, mint egy langyos TALÁN. Sok ezer újítási ja­vaslat bírálatát olvasó szakemberek megállapítottak, hogy a/, értékelések (legyenek azok elutasítások, vagy elfogadások) szűkszavúak és ridegek ... Pedig az újat akaró ember érzékeny fajta. Olykor a jó szóért hálásabb, mint a vastagabb borítékért, de kedvét, am­bícióját szegheti egy rosszul, vagy éppen túlságosan hivata­losan fogalmazott mondat. A Rádióújság előzetese arra utal, hogy ez a műsor nem mindenki számára lesz kedves. De izgalmasnak ígérkezik, mert azokról szól, akik érdek nélkül is többet tesznek, s akiknek érdeme több. mint amennyi a kitüntetésosztó ünnepségen általában lemerhető. R. 1. this-história 1. Tácsék tollasodásának története Amikor ld*4-ben kisebb-n^i- gyobb hiányosságokkal átad­ták a Miskolci Húskombiná­tot, az ellátás lényeges javu­lására számítottunk. A terve­ző-kivitelezői hiányosságok mi­att ez a javulás azonban ko­rántsem volt olyan mértékű, mint hittük. A vállalat veze­tőinek figyelmét jobbára e hi­ányosságok kijavítása, és az ezzel kapcsolatos hercehurca kötötte le. ezért azután a kel­leténél lazább volt a bizony­lati fegyelem, hiányos volt az ellenőrzés, s a vállalatra ér­vényes ügyrend előírásait sem tartották be következetesen. Ezt tapasztalva, többen el­kezdtek a zavarosban ha­lászni. A bizonylati fegyelem la­zaságát, az ellenőrzés hiá­nyosságait, a magán- és kö­zületi vásárlók húsiparbeli tájékozatlanságát és a hiszé­kenységet használta ki a di­ósgyőri vásárcsarnokban le­vő húsbolt egykori vezetője, a 47 éves miskolci Tács La­jos és 12 tagú családi bűn- szövetkezete. A vádlottak padjára 18-an ülnek majd le. közülük 17-en a Borsod megyei Állatforgaimi és Hús­ipari Vállalat dolgozói, míg Axmann Ferencné, az 1. számú Ipari Szakközépisko­la élelmezésvezetője volt. A gyanúsítottak közül 12-en a Tács Lajos által vezetett boltban dolgoztak, a további üt vádlott pedig a vállalat gépkocsivezetője. rakodója, raktárosa, illetve raktárve­zető-helyettese volt. A családi vállalkozásnak is nevezhető húsbollban Tács Lajos 1972 óta volt vezető. A korábban szabadkasszás — vagy közismertebb nevén gebines — boltot 1976. janu­ár 1-én szoros elszámolású egységgé alakították át. Mi­után pénztárgépét kaptak, kötelesek voltak ennek alap­ján a mindennapos elszámo­lásra. A szervezeti előírás szerint a boltban a boltve­zető mellett annak helyette­se, két pénztáros és öt el­adó dolgozhatott volna, ám Tácsék semmibe vették ezt a rendelkezést, így a bolt .létszáma szinte mindig ma­gasabb volt a megengedett­nél. Ki tudja, milyen üzel­meket bonyolítottak le a ge­bines időszakban, ha csak W>76-tól több mint egymillió forint értéket sikkasztott el a családi vállalkozás ... Nyu­godtan nevezhetjük ennek, mert a boltvezető-helyettes Tács Lajos öccse, Tács László volt, míg Tács Lajos felesé­ge ugyanebben a boltban eladóként, Tács Lajosné test­vére, Reményi Lászlóné pe­dig ugyancsak eladóként dolgozott. Hogy a bűnszövetkezet 1976 előtt milyen cselekmé­nyeket követett el, arra csak következtetni lehet, éspedig abból, hogy a bolti dolgozók Tács Lajoséktól rendszere­sen heti 300—400 forint „hallgatási pénzt” kaptak. Mindezt saját zsebből fizet­ték a boltvezető és család­tagjai, természetesen úgy, hogy árdrágítással vagy a pénztárból jogtalanul ki­emelve szerezték e hasznot. A bolt két dolgozója saját bevallása szerint 1976 júliu­sáig 71 700 forintot vett át ilyen címen a boltvezetőtől, annak helyettesétől vagy fe­leségétől. A rendkívül sok szabálytalanságot elkövető Tácsék egyetlen szabályt azonban szigorúan betartot­tak. éspedig azt: a különbö­ző bizonylatokat csak három évig kell visszamenőleg tá­rolni, ezt követően azok meg­semmisíthető!;. Így azután korábbi ténykedésük éppen emiatt ma már nem bizo­nyítható. Pedig a fentiekből egyértelmű, hogy amennyi­ben hallgatásukért pénzt fi­zettek dolgozóiknak, már ek­kor kellett, hogy jelentős összegre kiható szabálytalan­ságok sorát kövessék el. Nézzük ezek után. hogy a vádirat szerint milyen cse­lekményeket követett el a Tács Lajos vezette családi vállalkozás. Éppen a bizonylati fegye­lem lazaságát kihasználva. Tácsék arra biztatták a bolt­nak szállítást végző Tarcali László gépkocsivezetőt es Petrovics Béla rakodót, hogy amennyiben számukra szám­la nélkül — úgynevezett „mezítláb” — húst tudnak szerezni, azt Ók átveszik, s így mindannyian jól járnak majd. Nem volt nehéz meg­egyezni a két férfivel, ök ugyanis már ezt megelőző­en, 1978 nyarán is — igaz. kisebb mennyiségben — tu­lajdonítottak el húst, s azt ugyancsak Tácséknál értéke­sítették. Gyorsan nyélbeütöt­ték tehát a bűnszövetkezetet, s 1978 október végétől 1979 márciusáig — lebukásukig — összességében 132 334 forint értékű árut szállítottak Tá- cséknak úgy. hogy azt a ré­gi vágóiadról belső anyag- mozgatási jegyen átvették, mintha ezt az árut az új húsüzembe szállították vol­na: ám útjuk Tácsékhoz ve­zetett. ahol az áru értéké­nek felét megkapták, majd a belső anyagmozgatási jegyet Cserhalmi Ferenc raktárve­zető-helyettesnek adták át, aki azt úgy könyvelte el. mintha az áru beérkezett volna. Az átvett pénzen ók hárman osztoztak meg. (Folytatjuk) TÓTH ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents