Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-05 / 234. szám

Miskolci diákok szüretelik Zsolcai piros alma Most a közgazdasági szakközépiskolások szedik az almát, ottjártunkkor az egész­ségügyi szakközépiskolások és a Herman Ottó Gimnázi­um tanulói másztak a fákra. A Nagymiskolci Állami Gaz­daságban augusztus 27-én kezdték a gyümölcsszüretet, s mint ahogy az már hosszú évek óta szokás, miskolci di­akok segítségével. KELENDŐ KÜLFÖLDÖN Az alsózsolcai gyümöl­csösben a fák ágait majd földig húzza a termés, a jo­natán, a delicsesz, s a többi almafajta. A gazdaság főkönyvelője, Szentgyörgyi Zoltán: — Itt, Alsózsolcán 248 hol­don termelünk gyümölcsöt, zömében almát, s viszonylag kis területen körtét. Az idei termés olyan jó közepes. De ha a minőségét nézzük, az utóbbi esztendőkben alig ta­lálni párját. Köztudomású, hogy az or­szág egyik legkeresettebb al­mája a szabolcsi. Ám azt ke­vesen tudják, hogy a miskol­ci se nagyon marad el mel­lette. Igaz, a szabolcsihoz ké­pest itt elenyészően kis te­rületen termesztik, ám íze, zamata csaknem vetekszik azzal. A főkönyvelő így fogal­maz: — A gyümölcs 65 százalé­kát közvetlenül exportáljuk, a Szovjetunióba kerül. A té­li tárolás után a termésnek legalább még húsz százalé­kát küldjük külföldre, a töb­bit a hazai piacon értékesít­jük. .. ENNI - VAGY SZEDNI . .,Almát_.es-zem. .'.” — .IU a’ regi. közkedvelt slágerrel nem lehet operálni. Igaz, al­mát lehet enni, annyit, amennyi jól esik, de csak­nem mindenkinek a fejében duruzsol a szó: teljesítmény. Teljesítményre dolgoznak a fiúk. s a lányok. Ráadásul a minőség is nagyban befolyá­solja a keresetet. A Herman diákjai erről ekképp vélekednek: — Hát a gazdaság nem fi­zet valami jól. 30—40 forin­tot adnak mázsánként, s vá­logatunk. osztályozunk is. Első-, másodosztályú, külön ami exportra megy, külön Kémény már van Elavultak a fűtőkés sülékek is (Folytatás az 1. oldalról) Mint a bevezetőben jeleztük, országszerte okoztak a mis­kolcihoz hasonló problémákat a gyűjtőkémények. így példá­ul Debrecenben is. Az ott kikísérletezett spirócsöves javítási módot vette át a BÁÉV, mert így kevesebb szakmunkást igényeltek a munkálatok, mint ha az ÉSZAKTERV által tervezett, és a Katowice utca 37., 39. és 41. számú épületek­nél kipróbált eljárást alkalmazzák. Reméljük, jól válasz­tottak. # Válogatnak a gazdaság dolgozói. .. Exportra, s a hazai piacra kerül innen az alma ... amit itthon eszünk meg. Ma nincsen konténer, amibe szedjük az almát, különben minden nagyon jó. Buszok hoznak, s visznek, fél kilenc­kor kezdünk, s még almát is vihetünk haza, ha nem is sokat. Tóth Imréné. a Il/l. osz­tályfőnöke: — Nagyon jó időt fogtunk ki. s a szervezés is jobb, mint egy esztendővel ezelőtt volt. Tíz napig vagyunk itt, úgy 300—400 forintot megke­resnek a gyerekek ... Lipták Béláné, az 1/1. osz­tály vezetője: — Első osztállyal különö­sen érdekes vállalkozás szü­retre jönni. Itt ismeri csak meg igazán az osztályfőnök a - „gyerekeit”.. A társadal­mi munkán most mindenki kitett magáért, megmutatták, mire képesek. Hogy az isko­lapadban miképp lesz, az ezen a héten, s a négy év során dől el ... EGY MÁZSA EGY FÁRÓL Veilondics Ottó termelés- irányító kertész: — Ügy 250 mázsa alma terem egy hektáron, a fákon átlagosan 110—120 kiló van. A termést -— úgy tervez­tük — e hónap 10-ére beta­karítjuk, de ha a diákok így dolgoznak, hamarabb.. . Az állami gazdaságnak több mint tíz esztendeje hét miskolci középiskolával van szerződése, tíznaponta, két­hetente : váltják egymást a tanulók, egy-egy turnusban 1200—1300-an vannak. Az almás ilyenkor ősz ele­jén szép. Hullanak a leve­lek, piroslanak a gyümöl­csök. A földön és a fa ága­in egyaránt. — Igen gyors volt idén az érés — mondja a kertész. — Szép, egészséges a termés, az is. ami a fa alatt van. Azt az általános iskolások gyűj­tik majd össze, s osztá­lyozás után forgalomba hoz­zuk, vagy iparilag haszno­sítjuk. . . A Nagymiskolci Állami Gazdaság almájának 75 szá­zaléka már a ládákban van, többsége — mint ahogy a fő­könyvelő elmondotta — már a Szovjetunióban. A körte szedését ezekben a napokban kezdik el... (illésy) Ám ahhoz, hogy a fürdő­szoba örömeit zavartalanul élvezzék a lakók, a jól mű­ködő kémény önmagában még nem elegendő. Ki kell cserélni a vízmelegítő, és a helyiségeket fűtő készüléke- ' két is. A MIK igazgatójától, Nyí­ri Istvántól kapott tájékoz­tatás szerint, a készülék- cserék nem alakulnak olyan megnyugtató módon, mint a kéményjavítások. Gázszere­lést a BÁÉV nem végezhet, csak a TIGÁZ. Ám a gáz- szolgáltatóknak is véges a kapacitása és amint egy mi­nap született jegyzőkönyv­ben olvastuk, a szerelések egy részét csak 1980-ban tud­ják elvégezni, feltéve, ha november 30-ig megkapják a megrendelést. És ez még csak a vízmelegítő készülé­kek cseréjére, javítására vo­natkozik. Csak poésbiztusítóval A fürdőszobák fűtése, úgy tűnik, még ennél is nehe­zebben oldható meg. Miért? Azért, mert a korábban hasz­nált infra-hősugárzó. illetve kéménybe kötött fali fűtő­testek újbóli üzembe állítá­sa tilos. Az indok: elavult típusúak, életveszélyesek, ma már csak égésbiztosítóval el­látott fűtőtest beépítését en­gedélyezik a hatóságok. Csak-, hogy ilyen nagy mennyiségű korszerű fűtőtestet eddig nem sikerült beszerezni. Kér­déses az is, hogy ha lenne készülék, hogyan győzné a munkát a TIGÁZ? A lakó tehát örülhet, hogy végre megszabadult a ké­ményjavítás tortúrájától, és már vizet is tud melegíteni, ám azt csak találgathatja, hogy mikor jelennek meg is­mét a lakásában az iparo­sok. s mikor nem kell majd dideregnie, ha kilép a kád­ból. És a szövetkezeti lakásokban ? Eddig főleg a MIK kezelé­sében levő lakások ügyeivel foglalkoztunk. Pedig szép számú szövetkezeti otthon tulajdonosa is érdekelt a thermofor-ügyben. A BÁÉV vezérigazgatója ezzel kapcso­latban azt jelentette, hogy a lakásszövetkezetek nem ren­delték meg a készülékek új­bóli üzembe helyezését, mondván: az alapszabály szerint a készülék javítása és cseréje is a tulajdonosok feladata. Ha van is még megoldás­ra váró feladat éppen elég, dicséret illeti azokat, akik kimozdították a holtpontról a gyűjtőkémények ügyét. A jól szervezett munkának kö­szönhető, hogy több száz csa­lád ismét élvezheti a meleg vízzel töltött kád örömeit, s attól sem kell rettegnie, hogy baleset éri. B. D. vendégforgalom Az év első nyolc hónapjá­ban összességében kevesebb külföldi látogatott az ország­ba, mint tavaly, de közülük több volt a turista, vagyis aki legalább egy éjszakán át , j;tt tartózkodott, s a kereskedel­mi szálláshelyeken is vala­mivel több időt töltöttek el a külföldiek, mint az előző év azonos Időszakában. Ez tűnik ki az Országos Idegenforgal­mi Hivatal most elkészült gyorsmérlegéből. Eszerint ösz- szesen 11 670 000 más ország­beli állampolgár járt hazánk­ban, s közülük hét és fél mil­lió turistaként érkezett. Szimpozion a gyermekekért Budapesten, a BM Központi Klubjában gyermekneuroló­giai és pszichiátriai tanácsko­zás kezdődött tegnap, amely a nemzetközi gyermekév tu­dományos rendezvényeihez kapcsolódik. A gyermekgyó­gyászat 200 hazai szakembe­rével együtt a világ minden részéről érkezett 120 orvos és kutató foglalkozik a szimpo- zionon elhangzó előadások­ban a gyermekek szervi-ideg­rendszeri betegségeivel, ki­alakulásuk okaival, kezelésé- vel-gyógyításával. A témák kiválasztásában tekintettel $ Eszmecsere, két sor almafa közt. (Solymos László feleételei) STOP! KÖZLEKEDÜNK! Jelek az útburkolaton Szabad szombat a Társadalombiztosítási Igazgatóságon Ezúton hívjuk íel a megye la­kossága és a munkáltatók fi­gyelmét, hogy 1979. október 20- án. valamint ezt követően min­den második szombaton, a sza­bad szombatok egységesítése mi­att az igazgatóságon, és a sátor­aljaújhelyi és ózdi kirendeltsé­gein a munkavégzés és ügyfél- fogadás szünetel. B.-A.-Z. megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság Miskolc A táblák és lámpák mel­lett ma már az útburkolati jelek is nélkülözhetetlen se­gítői a közúti közlekedésnek. Jóllehet a közlekedési uta­sítások hierarchiájában csak a rendőrök karmozdulalai. a lámpák jelzései, a közleke­dési táblák tájékoztatásai vagy parancsai után követ­keznek. hasznosságuk és fon­tosságuk azonban elvitatha­tatlan. Az útburkolati jeleknek a vezetési magatartásra gya­korolt hatása, az ún. optikai vezetés kedvezően befolyá­solja a közlekedésbiztonsági helyzetet. Ugyanezt teszik a közlekedési jelzőtáblák is. Mi különbség van mégis a jelzőtáblák és az útburkolati jelek észlelése között? Az első az, hogy míg a jelzőtáb­lák többnyire az út szélén, a perifériális látótérben fog­lalnak helyet, addig az útfe­lületre felfestett útburkolati jelek beleesnek a járműve­zető' előtt levő, állandóan fi­gyelt látótérbe (ami különö­sen kezdő vezetőknél nagyon fontos szempont). A pszicho­lógusok úgy fejezik ezt ki, hogy az útburkolati jelek fi­zikai ingerértéke sokkal na­gyobb az útszéli jelzőtáblá­kénál. Azt is megállapították, hogy az útburkolati jelek a tudatos gondolkodási folya­mat közbeiktatása és a vele járó időveszteség nélkül váltják ki a kívánt reakciót. Mégpedig azért, mert közvet­lenül felfoghatók, nem úgy, mint a közlekedési táblák nem mindig egyértelmű szim­bolikája, amelynek megérté­séhez az emlékezeti funkciók közbeiktatására is szükség van. Az optikai vezetés el­vének alkalmazása nélkül a mai modern, gyors ütemű közlekedés elképzelhetetlen volna. Az elmondottakat sok köz­úti kísérlet tanulságaként ál­lapították meg a kutatók. E kísérletek közül a legérdeke­sebb talán az volt, amelynek során lemérték a gépkocsik első jobb kerekének az út­test jobb szélétől való eltá­volodását útburkolati jel nél­küli, illetve felező vagy zá­róvonallal és szegélyvonal­lal ellátóit utakon. A méré­seket egyenes úton. kanyar­ban, továbbá nappali és éj­jeli vezetésnél is elvégezték, mialatt az adatokat . az út­burkolat alá rejtett elektro­mos vezeték impulzusai szol­gáltatták. Mikor megszámol­ták a 3 méternél nagyobb, a 2—3 méter közötti és az 1 méteren belüli eltávolodások gyakoriságát, meglepődve ta­pasztalták, hogy a 3 méter­nél nagyobb eltávolodások aránya útburkolati jel nélküli utakon nappal csak 2,3 szá­zalék volt, míg felezővonal­lal rendelkező úton 5,3 száza­lék. Ha viszont a felezővona­lon kívül felfestették a sze­gélyvonalat is, azonnal meg­szűnt a felezővonal átlépése! Éjjel, kanyarban, útburkolati jel nélküli úton 11 százalék volt a 3 méternél nagyobb eltávolodások aránya, de a záróvonal és a szegélyvonal felfestése után ez a szám 1 százalékra csökkent! Gya­korlatilag tehát megszűnt a sávátlépés. Az említett eset­ben — és a gyakorlati veze­tés közben számtalanszor — a vezető két ellentétes fe­szültségű hatás alá kerül: a felezővonal vonzása és a sze­gélyvonal taszítása mintegy sínpárként pozitív befolyást gyakorol a vezető magatar­tására. E hatás alatt legyőzi a kényelmes középen haladás vonzását, és az útszegélyhez közeli vezetés veszélyét. Az útburkolati jelek elhe­lyezése és karbantartása nem olcsó dolog (ki gondolná, hogy csupán a fővárosban évente mintegy 14 millió fo­rintot költenek erre a célra), de fontos a közlekedés biz­tonsága és kulturáltsága szempontjából. Éppen ilyen íontds lenne az útburkolati jelek gyors eltüntetése is, hi­szen gyakran előfordul, hogy megváltoztatják a forgalom áramlását, és így a régi je­lek félreérthetők, zavarók. Ez azonban még nincs megnyug­tatóan megoldva. voltak arra, hogy az utóbbi években egész sor olyan új műszert és módszert fejlesz­tettek ki, amelyek nagymér­tékben megkönnyítik a be­tegségek pontosabb és gyor­sabb megismerését. Az örök- léskutatás például — a gyor­san fejlődő biokémia segítsé­gével — számos betegség ké­miai hátterét tisztázta. A pszichiáterek pedig megálla­pították. hogy a gyermekkor­ban előforduló „szellemi le­épülés” gyakori oka az ideg- rendszer megváltozott anyag­cseréje, amely nem egy eset­ben öröklődő betegség. A leg­többet az orvosok — de ma­guk a szülők is — a gyerme­kekért a betegségokozó érzel­mi zavarok megszüntetése te­rén tehetnek. Bélyeggyűjtés A kenyérmezei csata 500. év­fordulójára postai levelezőlap je­lenik meg október középén. A Képzőművészeti Alap Kiadóvál­lalat színes levelezőlapokat bo­csát közre Vörösmarty Mihály - ról, Benczúr Gyuláról, Babits Mihályról, Móricz Zsigmondiul Ugyancsak újabb reprodukciók kaphatók Kovács Margit kerá­miáiról, továbbá Barcsay Jenő. Frank Frigyes és Dorímeister István egy-egy alkotásáról. Ezek carte-maximumok készítéséhez használhatók fel, melyek megfe­lelő bélyeggel és bélyegzéssel or­szágos és nemzetközi kiállításo­kon is bemutathatok. A Miskolc városi Bélyeggyűjtő Kör tavasszal már megtartotta az egyik gyorscserét. Tervük szerint a következő gyorscserére a köri összejöveteli helyiségben december 2-án 10 órától kerül sor. Már hagyomány, hogy eze­ken a gyorscseréken a kör tag­jain kívül a megye érdeklődő filatelislái, sőt más megyék kép­viselői is részt vesznek. Ezeket az alkalmakat használják fel a gyűjteniények kiegészítésére, má­sok pedig az ifjú bélyeggyűjtők részére a téli gyorscseréken szerzik be az ajándék bélyege­ket. Számos kör ezeken a ren­dezvényeken szerzi be a sorso­lásokhoz és a jutalmazásokhoz szükséges bélyegeket is, s ezáltal ismerik el a társadalmi aktívák szép, de fáradságos, áldozatkész munkáját, melyet a tagok érde­kében fejtenek ki. Október 10-ig tekinthető m Miskolcon, a Régiposta utc kultúrteremben az a bélyegb mutató, melyet a Miskolci Éle miszerkiskereskedelmi Vállal bélyeggj'üjtő köre rendezett KPVDSZ kulturális napok alku mából. V. Gjr.

Next

/
Thumbnails
Contents