Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-04 / 233. szám

Már butikáru is van Milyen i a miskolci módi? Egy ember ízlése tulajdon­képpen nem lehet mérce. Olyan szemüvegen kell az áruellátást nézni, hogy azon át a gyerekektől kezdve lás­suk a bohókás bakfisokat, a szolidabb középkorosztályt, de még a vidéki- idősebbeket is. Milyen az őszi-téli kínálat? Kezdjük a szemlét a gyer­mekév .jegyében a nebulók­nak szánt ruhákkal. Hely­szín: Tünde gyermekáruház. Az üzletvezető szerint, ha százalék' kban lehet mérni az áruellátás színvonalának .ja­vulását. a tavalyihoz képest :I0 százalékkal jobbnak be­csüli. De ezért a választékért országjáró körúton kellett ide-oda kopogtatni. A még hagyományos — tavaly is volt — kockás szövetkabátok mellett már megtalálhatók a modernebb fazonú, sporto­sabb vonalú gyermekfelöltök. A legmodernebb darab, amely kiemelkedik a kínálatból, egy egyrészes síszerelés. Grabo- t.hán és műbőr-műszőrme kombinációjú kábátok sora­koznak a raktárakban, s lesz elegendő a kordbársony szok­nyákból és nadrágokból is. Az irhabundák közül elfo­gadható áron kínálnak egy szép fehéret a bakfisoknak. A tizenév alatti kislányoknak a közkedvelt flanellanyagból i.s csinos kis ruhácskák sor­jáznak a fogason. A férfidivatban sajnos nincs ekkora forradalmi változás. A Rómeó férfikonfekció-mak- üzletben az öltönyök nadrág- szárai éppenhogy keskenvéd- tek. A sertésvelúr zakóból és zekéből viszont van válasz­ték. sőt egyes darabokat áron alul kínálnak. Szövetkabátból eddig mindössze egy fazont tudnak kínálni, az is egyet­len mintázatú. Igaz. hogv jó fazonú, teveszőr utánzatú." s jó minőségűnek látszik. An­nak a korosztálynak, amely se túl öregnek, se túl fiatal­nak nem akar látszani. ,még nem tudnak szövetkabátot adni. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat áru- beszerzési osztályvezetője el­mondotta egyébként, hogy férfi szövetkabátokból ígér­kezik leggyengébbnek az el­látás. Nem lesz sokkal rózsá- sabb nőknek és férfiaknak bör_ és szőrmeáruból a kíná­lat. A Réka ruhaház mostani raktárkészletéből ítélve, nincs különösebb ok az aggodalom­ra. Tulajdonképpen itt a leg­szélesebb a választék az idő­sebbeknek szánt laminált ka­bátokból és sötét flanellru- háklól kezdve, a legutolsó di­vatjegyeket magukon viselő bakfiskabátokig. Óriásit len­dített a lörgalmukon és a vá­laszték minőségén, hogy ..há­zasságot kötöttek" a Hegyalja Ruházati Szövetkezettel. A nyugati exportra szánt dara­bokból jócskán jut ide is. Már az a közönség is felke­resi az. üzletet, amely eddig .jószeri vei csak butikokból vásárolt. Blúzokból es szok­nyákból viszont még mindig csekélyke a kínálat, bár egy sátoraljaújhelyi szép szok­nyával most is tudnak szol­gálni. A Modellliázban azt tartják, hogv a bakfisoknak kedvez az idei divat, s ennek a korosztálynak tudják nyúj­tani a legkedvezőbb válasz­tékot. A legsikerültebb fazo­nok kötött gallérral és man­dzsettával. illetve kordbár- sonvból, kapucnis, tűzéssel díszített, húzott ujjal készül­tek. A Royal divataru-szaküz- letbe most érkezett mutatóba egy-két keskeny fazonú ing. A pulóverek frontján az idén a férfiak lesznek kedvezőbb helyzetben, sokkal több a modernebb, olcsóbb, kártolt pulóver és a drágább is. mint a hölgyeknek való. Nem tél a tél csizma nél­kül. Talán a cipőellátásban ítélhetjük a legrózsásabbnak a helyzetet. A bőrárak válto­zása miatt nagyobb drágaság­ra számítottunk, de tulajdon­képpen mindenki megtalál­hatja a pénztárcájához mért lábbelit. A Tip-top cipöbolt- ban 400 forinttól kezdve az ezren felüliekig rendkívül sok színben és fazonban lehet válogatni. S örömmel konsta­tálhatjuk. hogy több a gye­rekeknek szánt sziesztacipő. s a vastag, rugalmas talpú bőr­csizma. S a várható árukész­let java még hátra van. Üj színfolt Miskolc ruhá­zati ellátásában a színházzal szembeni Nylonboltban kí­# .4 szoknya a hegyaljai házasságból született nált butikáru. Sokakat csábít a rendkívül jól sikerüli kira­kat. s ez a fajta módi ugyan­csak hiányzott az ország má­sodik legnagyobb városának ruházati ellátásából. Itt kap­hatók azok a darabok, ame­lyek ritkán köszönnek vissza egymásnak. \ A vásárlók szemével nézve is gazdagabb és színesebb az idei áruválaszték, mint ami­lyen néhány évvel ezelőtt volt. A Borsodi Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat vezetői úgy tartják, hogy az Észak- magyarországi Textil- és Fel­sőruházati Nagykereskedelm i Vállalat — ahonnan tulaj­donképpen az. árualap s/.íne- java származik — alaposabb, divatérzékenyebb munkát végzett a felkészülés során. Ha köztük jó az összhang és a partnerkapcsolat, az tulaj­donképpen a vásárlók, vagy ha úgy tetszik, az öltözködés- kultúránk' javára válik. OLÁH ERZSI Zsebre megy Az áram ára Búcsú az alkonykapcsolótól Már megint a takarékos- 1 sági Megint és mindig! A téma most zsebbe vágó, kivétel nélkül mindenkinek. Az elektromos áramról lesz szó. . . A számok megdöbbentők, s csodálatra méltók: kilenc esztendővel ezelőtt Miskolc alig 1 millió megawatt óra villamos áramot használt fel, 1979-ben pedig már a duplá­jára van szükség. Hosszú évekkel ezelőtt a fogyasztókat arra sarkallták, hogy minél több áramot használjalak fel. Ma az el­lenkezőjét kérik, az áram- szolgáltatók: takarékoskod­junk. Felemelték az áram árát is:‘ Miskolcon — egy­ségesen — 1 forint 20 fillér­ben állapították meg 1 kilo­watt áram árát. Éjszaka ez az összeg az eddigi 30 fillér helyett 40 fillér lett. Meglepetés a villanyszámláknál Bari László, az ÉMÁSZ miskolci üzemigazgatóságá­nak üzemviteli osztályveze­tője : — Az áremelésről a ren­delet július vége felé jelent meg. s az első meglepetés a decemberi, illetve a páratlan havi fizetőknél a januári villanyszámla után fogja ér­ni a fogyasztókat. Mert jú­lius óta nemhogy csökkent volna az áramíelhasználás. hanem még nőtt is. Augusz­tusban a valamennyivel több, mint 77 ezer háztartási fo­gyasztó csaknem 10 ezer me­gawatt óra áramot használt fel. Romániai utazás (2..) A tengerpart és a hegyvidék 4 Eső ellen prabothán (Kerényi jeli .) A TAROM kétlégcsavaros kis gépe könnyedén emelkedett fel velünk Bukarest régi repülő­teréről. ahonnan most az or­szág belső légijáratai indul­nak. Félóra miután már Cons­tantában landoltunk. Alig tett el újabb fél óra. s feltűnt a tenger Mamaiáhan még tar­tott a kései nyár. A parton üdülővéndégek százai napoztak, igaz, a tükörsima vízben vi­szont már csak imitt-amott merészkedtek be a fiirdözök. Rövid autózás után Mangália középén, az O. N. T. ,,Litoral” központjában Kötöttünk kt. altot Dipl, jurist Vasile Staneiu a nagy- idegenforgalmi válla­lat szocialista országok osztá­lyának vezetője fogadott ben­nünket. — Igaz. itt még nyárutó van — mondotta a kissé ma­gyarul is tudó Vasile Staneiu. — mi már azonban a téli szezont és a jövő évet szer­vezzük. Szállodáinkban té­len is 7000 fűtött férőhely várja a pihenőket. Ezekhez a korszerű szállodákhoz po- liklinikák, gyógyfürdők tar­toznak. s télen is rendkívül népszerűek. Ami pedig a jö­vő nyarat illeti: máris min­den helyet eladtunk ... A Mamaiától Mangáiiáig húzódó román tengerpart az ország idegenforgalmának központja. A 12 üdülőhely 130 000 (I) férőhellyel (ebből 90 000 szállodai), s a hazaia­kat kiszolgáló 30—40 000 fi­zető-vend égszolgálati hellyel várja a pihenni vágyókat. No. és természetesen csodá­latos tengerparttal, nagysze­rű horgokkal, nagyszerű víz­zel. Az idén 3 millió vendég töltött hosszabb. rövidebb idői itt! Közülük másfél mil­lióan szervezetten utaztak, akiket (s a másik másfél millió nagy részét is) az óri­ási ..Litoral" látott el. Az állandóan 7500 szezon­ban 25 000 dolgozót foglal­koztató vállalatot a külkap- csolatok igazgatósága, a ke­reskedelmi igazgatóság, a technikai es a gazdasági igazgatóság irányítja, élén a főigazgatóval. A „Litorál”- nak saját építkezési, terme­lési és oktatási, szállítási vál­lalata és nemzetközi irodája van a tengerparton végighú­zódó hotelokat, éttermeket üzemeltető négy vállalaton Hívül. — Jól sikerült az idei év­ad — mondja ismét Vasiíe Staneiu. — Hétszázezer kül­földit. köztük 400 000 tőkés- országból érkezőt fogadtunk. A szocialista országokból ér­kezők között volt 15 000 ma­gyar turista is. háromszor annt'i. mint tavaly! Azt sze­retnénk. ha számuk növeked­ne. Mindössze két napot töltöt­tünk a tengerparton, ám — hála kísérőnk gondoskodásá­nak — annyi mindent lát­tunk. tapasztaltunk, mintha egy hetet ott töltöttünk vol­na. Láttuk Mamaia. E foria Nord és Eforia Süd. majd Mangália gyönyörű, minden kényelemmel felszerelt üdü­lőhelyeit. Vénu.s. Jupiter. Nep­tun és többi rész drágakövek­ről elnevezett nagyszerű, fantasztikus szépségű üdülő­helyeit, amelyeket az RKP Központi Bizottságának saját tervező és építő vállalata ho­zott létre. Micsoda kincse ez a kétszázra lahány kilométer tengerpart a szomszédos or­szágnak ! —- Kár — mondta Vasile Staneiu —. hogy a magyar utazási irodák csak úgyszól­ván Marnaiához ragaszkod­nak. hiszen a később épült többi rész talán még. szebb, vonzóbb... A román központi szervek úgy döntöttek, hogy a ter- gerpartot egyelőre nem fej­lesztik tovább. Ami most ott van. a legmagasabb igénye­ket is ki tudja elégíteni, ugyanakkor a kisebb pénzű- ek tömegének is színvonalat biztosít. A tengerparton a színvonal megőrzése, a kar­bantartás. felújítás a fő fel­adat. Az erőket ntuat belső országrész, a Kárpátok üdü­lőhelyeinek fejlesztésére össz­pontosítják. Ebből kaptunk ízelítőt két másik napon, amikor bejár­tuk a Prahova csodálatos völ­gyét. Láttuk Sinai. Prédái ragyogó adottságait, megis­merkedhettünk a festményre kívánkozó Brassó Poiánával, s természetesen Brassóval is. A Kárpátoknak ez a része már teljesen kiépült — no­ha még most is történnek, itt is beruházások — s a mese­belien szép táj méltóan ma­gas színvonalú ellátással fo­gadja vendégeit. — A pártvezetés úgy dön­tött — mondja ismét a tu­risztikai minisztériumban Re­nato Iliescu —. hogy a be­ruházások zömét most már a belső országrészekre kell kon­centrálni. A brassói zóna ki­építésével emeltük ki fejün­ket a Kárpátokból. Sinai. Pré­dái. Brassó Poiána üdülői­vel. sípályáival, felvonóival, éttermeivel minden igényt kielégít. Most már azonban a Kárpátok jobb. teljesebb kihasználása a fő cél. Azt akarjuk elérni, hogy akár­hol is él valaki Romániában. 200 km-es távolságon betűi elérjen egy színvonalas hegy­vidéki üdülőhelyet. Ehhez segít hozzá a már majdnem elkészült új autópálya a Fo- garas vidékén, amelvnek leg­magasabb pontján 2200 mé­teren autózhatnak a luris-1 ták. Húsz évvel ezelőtt még mindössze 600 ezer belföldi állampolgár üdült, túrázott, az idén már 10 millió! Emel­lett természetesen mindent megteszünk azért is, hogy minél több külföldi, köztük magyar turista jusson el hoz­zánk ... NYIKES IMRE # A központi állomás kapcsolótáblája előtt — Végűi is milyen mé­lyen kell a pénztárcába nyúlni, mennyi lesz a vil­lany szám la? — Eg.y fogyasztó a város­ban úgy 300 kilowatt óra aramot használ lel kétha­vonta. Ezért eddig fizetett 200—207 forintot. Most a la­tita 360 forint körül lesz. Különben mindenki kiszá­molhatja, ellenőrizheti ma­gának a számlát. . . intoinala helyet! kézzel Augusztus elején a nehéz­ipari miniszter hozott ren­deletet az elektromos ener­gia takarékos felhasználása érdekében, a közvilágítás, a kirakat- és reklámvilágítás időszakos csökkentésére. Azt a legnagyobb jóindu­lattal sem lehetne elmonda­ni. hogy Miskolc esténként fényárban úszik, viliódznak a neonok, s különböző szí­nekben pompáznak a kira­katok. Mivel kell, s lehet ta­karékoskodni? — A rendelet szerint az úgynevezett féléjjeles köz- világítási berendezéseken az eddigi 0 óra helyett már 22 órakor ki kell kapcsolni az egyik fényforrást. Miskolcon ilyen megoldás még nincs, így mi kiiktattuk az automata al- konykaocsolóukat. s most kéz­zel kapcsoljuk be a közvilá­1,/u enJLt (Kerényi László felvétele) gítást. a város legalább 48 ezer fényforrását. Az auto­mata kapcsolásnál havonta 1200 megawatt óra energia ment el közvilágításra, a ké­zi kapcsolással 1008—1011 megawatt órát használunk el. A főutcán, aki esténként végigmegy. tapasztalhatja, hogy egyes kirakatok vaksö­tétek. míg mások ontják ma­gukból a fényt. A takarékos­ságot egyesek túlzottan ér­telmezik, mások nem tart­ják magukra érvényesnek. — A köz- és vagyonbiz­tonság követelményeinek megfelelően kell csökkenteni a világításokat, de van olyan cég. amely még nem is hal­lott erről a rendeletről. .. 4 város éhsége Évente 7—8 százalékkal nő Miskolc villamosenergia-éh- sége. A 2 millió megawatt óra éves felhasználásának alig huszadát fogyasztja el a lakosság, a többi az iparnak, a közvilágításnak, a MÁV- nak jut. — Az ÉMÁSÉ szerint — mondja az osztályvezető —, ennek a 2 milliónak 4—5 •százalékát lehetne megtaka­rítani. A reális az évi 2—3 százalékos növekedés lenné, talán, hogy most zsebre megy a „játék", sikerül majd ezt elérni. .. (illésj) A vasgyári üzemben Napi 120 mázsa ciíopános kenvér A Miskolci Sütőipari Vál­lalat vasgyári kenyérgyárá­ban már mintegy egy esz­tendeje gyártják a favorit, a burgonyás, az alföldi elne­vezésű és a rozskenyeret. Mégpedig naponta átlag 120 mázsát készítenek ezekből az igen közkedvelt kenye­rekből. Azoknak az olvasó­inknak az érdeklődésére kö­zöljük ezt, akik a citopános kenyérgyártásról szeptember 25-én megjelent cikkünk után kérdezték, hogv váro­sunkban hol készülnek ilyes­mik. .. Gyermekműsor a Tokaj étteremben Október 7-én, vasárnap délelőtt 9-től 12 óráig a gyerekek uralhatják a mis­kolci Tokaj étterem Cola- műsoros rendezvény. bárját. Ez időben ugyanis gyermekek számára lesz itt

Next

/
Thumbnails
Contents