Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-23 / 249. szám

A módi szóvivői kerestettek A divat- diplomácia bakija A díszlet sellőinek volt iga­zuk: lezser-lengén öltöztek, csak deréktól lefelé takarta őket a muszlin — az őszi— téli divat jegyében. Viselték mindezt vasárnap a Rónai Sándor Művelődési Központban. ahová show- műsorral egybekötött divat- bemutatóra invitálták a né­zőkét. A fűtők pedig jól be- durrantottak. talán nem szá­mítottak a telt házra, a né­zők pedig az évszaknak meg­felelően öltözködve párolód­tak. Kasszasiker, táblás ház. Ki vagyunk éhezve egy jó kis divatbemutatóra. -Divatdiktá­tor cégünk, az OKISZ Labor modelljeinek felvonulását várjuk. Ki emlékszik már arra. mikor volt részünk ha­sonló csemegében? Igyekez­tünk hát lépést tartva — vagy volt, aki egy lépéssel' előtte, avagy kicsit utána dö­cögve — úgy megjelenni, ahogy az alkalomhoz ülik. No. de majd most szemlen­csénkkel fényképezünk; ta­nulunk mit. mivel, hogyan és mikor? Otthon aztán elő­hívjuk; és akkor egy lépéssel a divat előtt! A forró levegő kissé meg- hidegült. amikor a show­man tréfával próbálta elütni a dolgot; divat-diplomáciába is csúszhatnak hibák, techni­kai-szervezési bakik. Egyszó­val az OKISi? Labor modell­jeiről le kellett mondani, s be .kellett érni. a. Centrum Áruház őszi—téli kabátjaival. Mi tagadás, a repertoár nem volt olyan gazdag, hogy kár­pótolt volna a jegyek áráért; egy-két kivételtől eltekintve kevés modell viselte magán a legújabb divatjegyeket. A fővárósi manekenek — köz­tük a múlt évi babérját, Az év manekenje címet viselő Sütő Enikő — próbáltak kár­pótlást adni. A kulisszák mö­gött jutott eszembe, a mane­kenek maszek ruháját vizs­latva: jó móka, s nem éppen ..utolsó” bemutató lett volna, ha azokban kivonulnak ... A közönség java azonban hamar felejtett. S mi több, 'hálásnak bizonyult; olyan számot is vastapssal jutal­mazott, amelynek minősége hagyott pérni kívánnivalót maga után. Váradi Hédi Pá­# A divat diplomatáinak öltözködni is tudni kell. A ver­senyzők egymás toalettjéről mondtak véleményt (Kerényi László felvétele) rizst és Edith Piafot próbálta megidézni. A nehezebb mű­fajt képviselte Moór Mariann egy Nagy László-verssel, majd a Paprika i'uó jó humorral paprikázta. Felföldi Anikó és az Expressz együttes „sózta” a műsort. A legújabb módik felvo­nultatásához hasonlóan vár­tuk a divat-diplomaták vetél­kedőjét. Az Ez a divat júliusi számában jelent meg a fel­hívás. Keressük a divat dip­lomatáit címmel. 224 pályázó vette a bátorságot, s közülük 84-et talált érdemesnek a zsűri arra, hogy a nyilvános­ság elé lépjen. A délutáni diplomáciai párviadalon Tö­rök Ernöné budapesti tolmács és Dávid Beatrix kazincbar­cikai főiskolai .hallgató.mérte össze képességeit. Az esti műsorban Fejér Tamásné geológus-technikus és Mo­hácsi Veronika vegyésztech­nikus a fővárosi színeket képviselte S-abó Györgyivel, a hazai pálya előnyeit élvező anyaggazdálkodóval szemben. Beszélni nehéz — tartja egy nagy színművésznőnk —. pe­dig a diplomáciában tudni kell. Még (akkor is, ha a di­vat-diplomácia könnyebb műfaj a nemzetközinél. A spanyol tolmácsnő lehet hogy ragyogóan fordít, de a magyarban rendszeresen a szóismétlés hibájába esett. A divat szóvivőjének lenni nem könnyű, úgy tűnik, bá­torságot venni könnyebb volt. A vetélkedőn még semmi nem dőlt el. A zsűri szava­zatai mellett a közönség vok- sai is nyomnak valamit a Beválthotó az UNIÓ ÁFÉSZ ARUCSARNOKABAN (Miskolc, Búza tér) MINDEN 100 FT FELFTTI VÁSÁRLÁS ESETEN 1 KUPON VÁLTHATÓ BE a feltüntetett értékben. KUPONNAL CSAK NYERHET! latban. A nézők azonban most és itt nem kaptak visz- szajelzést a nézőtéren helyet foglaló zsűritől. A divatber­kekben neves személyiségek­kel — mint Nádor Vera Eöt- vös-díjas divattervező, a Klára Szalon művészeti ve­zetője, Holló Vera, a KHV vegyész-kozmetikusa és Zsig- mond Márta, az Ez a divat főszerkesztője — jó lett vol­na így is megismerkedni, a véleményüket hallani. Novemberben, Vitray Ta­más új televíziós műsorában talán — amikor a vetélkedő legjobbjai mérkőznek — a diplomáciai élet íratlan sza­bályai szerint ravaszabban és behízelgön-finoman többet tudunk meg a divatról, töb­bet tanulunk. O. E. Róka fogta csuka (2.) A rosszat örököltük, de az úi kötelez Egy korábbi, a fűtéssel fog­lalkozó cikkünkre a Távhö- szolgáltató Vállalat igazgató­ja így válaszolt: — Vállalatunk 1979-ben alakult, s igy örökölte a rosz- szul működő egycsöves fűtőt rendszereket. Miután válla­latunk Miskolcon és a me­gyében tízezer, egycsöves fű­téssel ellátott távfűtött lakást üzemeltet, valóban érdekel­tek vagyunk ezen fűtőrend­szerek szabályozhatóságának megteremtésében. A cikkíró által javasolt átkötő szaka­szok beépítése ismert megol­dás. alkalmazása azonban — az átkötések nagy száma mi­att —. rendkívül költséges és időigényes. Ezért az ilyen rendszereket üzemeltető vál­lalatok előbb egyszerűbb megoldásokat alkalmaznak (például alsó vízelosztás, fel­szálló ágankénti hidraulikus beszabályozás), átkötő sza­kaszokat pedig csak a besza- bályozhatatlan fűtőtesteknél alkalmaznak. Már eddig is több intézkedést tettünk az itt jelentkező fűtési egyenet­lenségek csökkentésére, a fű­tési idény kezdetekor meg­kezdjük a finomszabályozá­sokat, és bízunk abban, hogy intézkedéseink . lényegesen csökkenteni fogják az eddigi panaszokat. Mi az olcsóbb? Amikor megbecsültük az egycsöves fűtés gazdaságossá­gát az anyagmegtakarítás szempontjából, csak azt a bizonyos második csövet vet­tük számításba. Az eredmény így is jelentős. Sajnos töb­bet, az átkötő szakaszt is kispórolták, ami most hiány­zik, és megléte megoldás lenne. Igaz, ez újabb millió­kat jelentett, de ezt már ré­Hírünk az országban Tállásás lapokban, folyóiratokban „A városfejlesztés tudományos, tervezési, irányítási, szervezési és információs kérdései napja­inkban széles körű viták tár­gyát képezik... a szakfolyóira­tokban, napilapokban e téma­körben megjelenő publikációk jelzik, hogy az urbanizáció-kér­dés ... a legszélesebb körű ér­deklődés központjává vált,” MISKOLC JÖVŐJE A fenti idézettel vezeti be „A városfejlesztés megala­pozása” című hosszabb lé­legzetű tanulmányt a Város- gazdasági Tájékoztató című szakmai folyóirat idei 4. (összevont) száma. Az írás új „városmodellként” érté­keli a miskolci városfejlesz­tés nagy távlatra, 75 évre kitekintő tanulmánytervét. „A Miskolc fejlesztési irányai­nak meghatározására (irányuló) kutatómunka abból indult ki, hogy a nagyváros tervszerű fe j­lesztése nagyobb időtávlatú, ál­talánosabb összefüggések feltá­rását . . . igényli.” A zott tanulmány egyebek kö­..... feltárja növekedésére változó külső két.” a Miskolc varos haló. távlatilag es belső tényező­Célja az, hogy segítse a város vezetését abban, hogy ,. . . . felkészüljön a korábbiak­nál nagyobb méretű változások felismeréseve és a változások­ból adódó gyakorlati konzek­venciák levonására.” A kutatómunka ga, hogy sajátossá­„ . . . nem elégszik meg ... a jövő >► valóságának'* feltárásával, egyben ajánlásokat is tartalmaz a város fejlesztésére . . . Követ­kezésképpen olyan metodológiát alkalmaz, . . . amelyben a meg­ismerési és az alakítási elem együtt van jelen.” A tanulmány végkövetkez­tetése: „A miskolci munka — azon túl, hogy legnagyobb vidéki vá­rosunk rendelkezésére áll — szé­lesebb körben is hasznosítható eredményekhez vezetett. A nagy távlatú várösmodeil mindenek­előtt nagyvárosaink . . . jövőjé­nek megrajzolásához javasolha­tó.” A „KELET” HÍRE A Képes Üjság idei 41. számának „Tavaszi szél” cí­mű irodalmi rovatát — két teljes oldalt — a fiatal mis­kolci írók KELET elnevezé­sű alkotócsoportjának bemu­tatására Szenteli. A rovat­ban Fecske Csaba, Cseh .Ká­roly és Utry Attila versei, valamint Hajdú Gábor pró­zai írása olvashatók. Az al­kotócsoportot méltató írás így jellemzi a szerzőket: „Aliányan: annyifélék. Közös bennük csak a szeretet, amely köti... őket együttes hitükhöz:, az irodalomhoz ... S mi még? Tán az is, hogy valamennyien egy égtáj fölkentjei... egy or­szágrészé.” A bemutató cikk érdeme szerint méltatja a diósgyőri Vasas Művelődési Központot, amelynek „erjesztő égisze alatt” működik a fiatal mis­kolci írók, költők alkotócso­portja. Összeállította: BLKLCZ JÓZSEF Ilyet kaptunk, es ilyen kellett volna gén az utcára fűtöttük, s fog­juk továbbra is, mert a hely­reállítás sokba kerül. Igaz. De igaz az is, hogy csak egy­szer kell megcsinálni, és meg­térül. Illetve, nem fűtjük to­vább a nagyvilágot, s meg­hűléses panaszokkal nem nö­veljük az SZTK statisztikáját. Szakemberek előtt az is is­meretes, hogy az alsóelosz­tású fűtési rendszer a most használatos Radal alumínium radiátorokkal nem valósítha­tók meg. Ez annyit jelent, hogy a melegvíz-betáplálást a földszinti lakásokban kez­dik, így a radiátorokba ott megy be a fűtővíz, ahol ed­dig kifolyt... Laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy ez esetben a Radal körülbelül egyharma­dos teljesítménnyel dolgozik. Tessék elgondolni, hogy egy kilencedik emeleti szobába 86 fokos' Vízre tervezett öttagú radiátor 60—68 fokos vízzel egyharmad kapacitással ho­gyan fog fűteni? Ugyancsak kísérletek igazolják azonban, hogy a megfordítot rend­szerben az acéllemez radiátor kiválóan működik. No, per­sze nem hiszem, hogy meg­érné kicserélni! És egyébként miért egy szolgáltató válla­latnak kell az anyagi kon­zekvenciát vállalnia, amikor egy jól, vagy rosszul terve­zett és kivitelezett berende­zést csak üzemeltetésre veit kezelésbe? üt év után az álkötőszakasz győz OJ Öt hosszú év kellett ahhoz, hogy intézkedés történjék a hibásan tervezett fűtési rend­szer módosítására. Nem sok­kal ezelőtt a Kossuth rádió nyilvánossága előtt az ÉVM illetékese nyilatkozott. El­mondta, hogy az országban alkalmazott különböző fűtés- javító megoldások nem érték el céljukat. Ezért, és a to­vábbi pazarlást megelőzendő, a vonatkozó műszaki előírást rendelettel egészítik ki. Ez­után kötelező alkalmazását írják elő az átkötőszakaszok­nak, s szabályozhatnak lesz­nek a radiátorok. A rendelet azonban még nem jelent meg. Addig is építjük a régi rosszat? E. I*. A fűtésről jut eszembe... Ha fűtésről van szó, az ember nem tud mit kezdeni a .»Kevesebb is eiég:’ kezdetű, takarékosságra ösztönző felhívással. A jobb sors­ra érdemes állampolgár spórolhatna, ha lehetne . . De, ha a tizediken lakik, akkor kinyitja az ablakot, mert a hőmé­rőben fölforr a higany. Az egyre dráguló energia az utcát fiúi. Ha földszinti lakó, akkor begyújtja a gázt. netán bekapcsolja a villany - melegítőt, hogy ne fázzon. Ami fönt elmegy, azt lent pótlólagos ener­giaforrásból igyekeznek fedezni. Kétfajta megoldás, dupla költség. A fűtési rendszerek szakszerű leírása nem a szakembereknek szólt. Nekik hivatalból is gondolkodniuk kell a megoldáson. Arra töreked­tünk, hogy érzelem és elfogódottság nélkül próbáljuk bemutatni azo­kat a rendszereket, amelyektől melegünk lesz . . . Vagy éppen bosz- szúsak leszühk. Ebben az energiaszegény, dráguló világban a legta­karékosabb megoldás a legolcsóbb, még ha az sokba, többe is ke­rül. mint az egyszeri megtakarítást adó — s példaként szereplő — szabályozhatatlan, egycsöves fűtési rendszer. A széntüzelcsü kályha kétségkívül olcsóbb, mint a villányradiátor. De mindent összevetve, a központi fűtés a legpraktikusabb és a legkevésbé költségigényes. Most, hogy drágább lesz, elgondolkodhatunk azon, hogy jól sáfárkod­tunk-e az energiával és a költségekkel. Az egy köbméterre eső fűté­si díjat könnyebb emelni, mint a lakás — utólagos — hömérséklei- szabál.yozását megoldani. Nem vagyunk egyformák. Az átlagban az a tragikomikus, hogy olyan a valóságban nincs. A rendelet húsz fo­kot ír elő. De a melegérzetet, a jólétérzetet adminisztratív rendszabá­lyok nem határozhatják meg. A sok ezer miskolci lakás fűtési rendszerét átalak/lani: nagyon sok­ba kerül. Ki kellene számítani, hogy megéri-e. Hosszú távon min­denképpen kifizetődő lenne: de győzzük-e p'énzzel, energiával, ötlet­tel és csővel hogy a régit tagadva újat. a szónak nemcsak műszaki, hanem gazdasági értelmében is újat, hasznosabbat építsünk? (brackó) Házasságkölési szertartások Zalaegerszegen tegnap megkezdődött a családi szer­tartások városi irodái által szervezett házasságkötési rendezvények országos be­mutatója. A szocialista tartalmú csalá­di és társadalmi ünnepségek intézményi keretek között történő rendezésére 10 évvel ezelőtt alakultak meg az első szervező és rendező irodák. Azóta országosan kialakult a családi szertartások intézeté­nek hálózata. A 4 napos za­laegerszegi rendezvényen a városokban működő intéz­ményejt képviselői értékelik az elmúlt tiz év tapasztala­tait, s a házasságkötési szer­tartások bemutatásával mód­szertani segítséget nyújtanak azok számára, akik a rende­ző irodáknál, anyakönyvi hi­vataloknál és a társadalmi szerveknél segítői ezeknek az ünnepségeknek. Házasságkö­tési bemutatót tart a többi között a zalaegerszegi, a győ­ri. a soproni, a gyöngyösi, valamint a budapesti inté­zet. A négynapos tapasztalat- csere egyetlen célkitűzése; még ünnepélyesebbé tenni családi eseményeket. a

Next

/
Thumbnails
Contents