Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-22 / 248. szám

Róka fcgia csuka (1.) Egycsöves vagy kétcsöves? mástól nem függetlenek, nem azonos hőmérsékletű vizet kap­nak. A sokat vitatott miskolci lakások fütőtestjei az ábra „A"-jelü ágán rajzolt kivitelben készültek. Az Építésügyi és Városfej- i lesztési Minisztérium az ME j 109—74. számú műszaki elő­írással tette kötelezővé az I egycsöves melegvíztűtési rendszerek tervezését, illetve I .alkalmazását házgyári, négy ’ szfhtnél magasabb épületek ] esetében. Mivel az előírás 1974. december 1-én vált ha­tályossá. 1975-től már ezzel a fűtéssel készültek a Maj- lath-, majd a Vologda, il­letőleg az Avas-dél lakó- I épületei. j ■ Ezzel együtt kétfajta me- legvíztutési rendszer találha­tó városunkban: a régebben í készült kétcsöves, és az egy­csöves központi fűtés. Elzárja a szelepet A lakó a különbséget csak laikus módjára fedezi fel, il­letve a szó szoros értelmé­ben bőrén érzi. Ugyanis, ha melege van — a szoba elér­te a kívánt hőfokot — a kétcsöves rendszerben elzár­ja. a radiátorszelepet, míg az egycsövesnél, elzáró hiányá­ban, kinyitja az ablakot. S mi a teendő, ha a lakás hőmérséklete a minimum 20 Celsi us-fokot sem éri el? Mielőtt kifejtenénk a túl-, illetve alultűtés következ­ményeit. röviden ismerked­jünk meg mindkét fűtési rendszer alapelveivel. Az immár klasszikusnak számító kétcsöves fűtésnél a 1 kazánban termelt meleg vi­zet vagy közvetlenül, vagy a hőcserélőben melegített vizet juttatják a fűtési hálózatba. Fűtési soronként — például j a földszinti nagyszobától a j tizedik emeleti nagvszobáig I — egy csövön, az úgyneve­E zett előre menő, vagy le­szálló ágon kerül a fűtőkö- I zeg a radiátorokba. Erre a j csőre az egyes radiátorok ; párhuzamosan vannak köt­ve. Ennek következménye, hogy minden radiátorba majdnem azonos hőfokú víz kerül, így egyik a másiktól független, illetve függetle­níthető. Szükség esetén ki is kapcsolható. A radiátorokba került meleg víz a fűtés so­rán veszít hőfokából, és a lehűlt víz egy másik csövön, a visszatérő ágon kerül a kazánba, vagy a hőcserélő­be. s a folyamat kezdődik elölről. Hűl a víz Az egycsöves fűtőberende­zés a ielsőelosztású kétcsö­ves fűtés egyik különleges esete. Az elosztóhálózat — körvezeték — itt is a leg­felső szint mennyezete alatt halad. A leszálló vezetékpár helyett azonban csak egy vezeték van, amely egy­aránt szállítja a fűtő- és a lehűlt vizet is. Lényegében tehát felfog­ható egy olyan íelsőelosztá- sú kétcsöves rendszernek, amelynél minden egyes fű­tőtest helyett egy fűtőtest- csoport van a rendszerbe iktatva, és így a megenge­dett vízlehűlés nem egy ra­diátorban, hanem az egész íűtőtestsoron lép fel. Az egycsöves rendszerek íűtöiestjeinek teljesítménye, hasonlóan a kétcsöves rend­szerekhez, központilag és helyileg változtatható. A la­kó szempontjából: szabá­lyozható, részlegesen szabá­lyozható és szabályozhatat­lan megoldásokat lehet meg­különböztetni. Az egyes meg­oldások alkalmazása a helyi- .ségfunkció és a kívánt sza­bályozási minőség függvénye. A szabályozhatatlan meg­oldások esetében az átfolyós rendszert alkalmazzák, mint például a Miskolcon — de az egész országban — meg­épített egycsöves fűtésnél. A szabályozható változat pedig az átkötő-szakaszos kivitel. Előzőekben utaltunk rá. hogy a fűtőközeg megenge­dett lehűlése ebben a rend­szerben nem egy radiátoron, hanem egy fűtési soron — tízemeletes épületnél 11 ra­diátoron '— következik be. Könnyű belátni, hogy a U radiátorból bármelyik is több hőenergiát ad le. tehát a ter­vezettnél jobban hűti a vi­zel. a sorban utána követ­kező már a hidegebb vízzel képtelen az előirt hőfokra fűteni a helyiséget. I Hőmérők lel^zabálv ozás, ablak n vitással A kétfajta fűtési rendszer ismeretében célszerű ma­gyarázatot - adni most már arra is. hogy miért is lett kötelező az egycsöves fűtés alkalmazása. Az összehasonlításból ki­tűnik, hogy egy csővel, a visszatérő ággal, kevesebb anyagra van szükség. Ez, a Borsodban eddig megépült tízezer lakást figyelembe vé­ve. körülbelül 80 ezer mé­ternyi megtakarítás. A ra­diátorok bekötése olyannyi­ra egyszerűsödött, hogy rendkívül magasfokú üzemi előre gyártást tett lehetővé, így csökkent a helyszíni élőmunka-ráfordítás. Mind­ezek forintban kifejezve, népgazdasági szinten elérik a milliárdos nagyságrendet. Egyszóval: gazdaságos. S lé­vén a szobákban csak egy cső, esztétikusabb is a régi megoldásnál. Ha gazdaságos, akkor miért gazdaságtalan? — adódik a róka fogta—csu­ka fogta kérdés. Szó volt már róla, hogy a szabályozhatatlan megoldást csak hőegyensúly esetén le­het alkalmazni. illetőleg csak ebben az esetben mű­ködik jól a rendszer, S ha ez az egyensúly megbomlik, a következményt tapasztalat­ból ismerjük. Egy túlfűtött lakásban a lakó. hogy elvi­selhető hőmérsékletet bizto­sítson. az ablak egyszerű nyitvatartásával hideg le­vegőt enged a szobájába, vagyis a fölös meleget ki­szellőzteti az utcára. Termé­szetes, hogv a hőmérséklet ilyen szabályozása felborítja a fűtőrendszer térmi kus egyensúlyát, következéskép­pen a négy-öt, szinttel alat­ta lakó örül, ha mindenféle segédeszközzel, gázsütő és villanyrezsó segítségével 17 fokot tud varázsolni szobá­jába. Nyilvánvaló a megállaí»’- tás, hogy ez így tovább nem mehet. Hiszen a bekerülés­nél megtakarított milliókat az üzemeltetés során az ut­cára engedjük,’ amellett, hogy sok család viszont fá­zik az alulfűtött lakások­ban. Kézenfekvőnek látszik a megoldás, hiszen a hivat­kozott műszaki előírás is­merteti a szabályozható egy­csöves megoldást, akár az átkötő szakasszal, akár a csappantyús radiátorral. Csak választani kell! (Folytatjuk) F. P. Pályázati felhívás A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács V. B. Idegenforgalmi Hivatala pályázatot hirdet kiren- deltségvezetői állásra, az aggtelek —jősvaföi barlangok, turistaszál­ló és kemping irányítására. Pá­lyázati feltételek: egyetemi, vagy főiskolai végzettség (Közgazda- sági egyetemet, vagy kereskedel­mi és vendéglátöipari főiskolát végzettek előnyben); büntetlen előélet ; legalább két nyelv alap­fokú tudása; legalább 5 éves ve­iétől gyakorlat. Fizetés: a 17,1377. (XII. 1.) MŰM sz. rendelet 1006 kulcsszám alapján, mely vezető állásnak minősül. Szükség ese­tén szolgálati lakást biztosítunk. A pályázatokat, részletes önélet­rajz csatolásával, kizárólag írás­ban kérjük az alábbi címre: Bor- sod-Abaúj-Zemplcn megyei Ta­nács Idegenforgalmi Hivatala, Miskolc, Széchenyi út ?>5. Hiva­talvezető. A pályázat beküldésé­nek határideje: 1973. ’ november IS. Előadás ős vita A Hónai Sándor Megyei Művelődési Központban ok­tóber 23-án 17 órai kezdettel a szocialista brigádvezetök klubjában érdekesnek ígér­kező témát vitatnak meg. A demokrácia nem zárja ki a diktatúrát — ez lesz a címe annak az előadásnak, ame­lyet Kopcsek Imre, a Miskol­ci Üveggyár igazgatója tart. Cpektn érkeztll Egy rajzot és egy fényképet választottunk ki ezúttal a KISZ Miskolc városi Bizott­sága és a Déli Hírlap gyer­mekévi pályázatára beérke­zett művek közül. S ezen a helyen kérünk elnézést azok­tól. akik rajzokkal, illetve festményekkel pályáztak, ezek nagyobb számban való köz­lését, ugyanis technikai okok miatt nem tudjuk vállalni. A pályaművek elbírálásánál a bíráló bizottság nem tesz kü­lönbséget, alapban megjelent, illetve a meg nem jelgnt pá­lyaművek között. Fent: Farkas Dénes (Mis­kolc, Középszer u. 86.), nyol­cadik osztályos tanuló rajza, oldalt: Földest Anna (Miskolc, Rákóczi u. 11.) felvétele. / Mire kulcsot kap a vendég... Kellene egy szálkdabank y / \ Azt. hogy Miskolcon és az egész megyében kevés a szál­lodai férőhely, bárki tapasz­talhatta. aki „csak úgy” — utazási irodában történő elő­zetes helyfoglalás nélkül — főként hét végén, betoppant városunkba, és' éjszakai nyug­helyét keresett magának.. Ugyanakkor az is tény. hogy a szállodák kihasználtsága (és a valutával fizető kül­földiek hányada) messze el­marad a kívánatostól.. Ez a — nem is látszólagos — el­lentmondás vezetett el végül is Ács Sándorhoz, a Borsod- tourist vezetőjéhez. — Mondhatjuk-e azt, hogy jól kihasználjuk jelenlegi adott­ságainkat? — Távolról sem ilyen ró­zsás a helyzet. A szállodák üzemeltetői — tulajdonképp érthető okokból — igyekez­nek bebiztosítani magukat oly módon, hogy hasznosítá­si szerződéseket kötnek uta­zási irodákkal, amelvek a férőhelyek tetemes hányada felett rendelkeznek, és igve- keznek azokat eladni. A szer­ződés sok előnnyel kecseg­tet. a szállodák részére, mert például az IBUSZ akkor is kifizeti az előzetesen lefog­lalt szobát, ha azt nem fog­lalta el a vendég. így első ránézésre rendben is volna a kihasználtság, a valóságban azonban előáll olyan hely­zet is. hogy az „utcáról be­jött” vendég csak azután kaphat szobát, miután az IBUSZ pesti központjával telefonon ezt megbeszélik. — Akkor tehát van is elég hely, meg nincs is. Lehet-e mégis megoldás? — Kétségtelen, hogy a hétvégeken, nagyobb sport- és kulturális rendezvények idejen „szűk a keresztmet­szet”. de jobb szervezéssel sokat lehetne javítani a helyzeten. Többször is java­soltuk már egy „szálloda­bank? létrehozását, ahol egy kézbe -futna össze minden igény és pontos információ a pillanatnyi üres-’ helyekről. Ennek a banknak — nem állna másból, mint három­négy emberből, és két telex­gépből — gazdái is 'ennénk hiszen létrehozásával a mi dolgunk is könnyebb lenne. Jelenleg a szállodai szobák elosztásánál a többi utazási iroda konkurrenciaharca nemhogy előremozdító erő. inkább hátráltató: ha az iro­da a velük szerződésben levő szállodában nem tud szobát ádni. gyakran inkább lebe­szélik ügyfelüket az utazás­ról . .. — És mit adunk a szobán kívül? A turista, ha kilép a szálloda kapuján, szórakozni, tehát költeni akar . . . Van hol? van mire? — Még a Júnó bevételének is csak 10—12 százaléka a kemény valuta, pedig sze­rénytelenség nélkül állitna- lom. hogy az ilyen kategóri­ájú szállók kielégítenek min­den igényt. Igaz. hogy mi még csak tanuljuk az ide­genforgalmat, de egy dolog máris nyilvánvaló: színvona­las. komplett fogadási kör­nyezetet kell kínálnunk az idelátogató idegennek. Ebbe aztán úgyszólván minden be­lefér. a minigolf. a szórako­zási lehetőségek de, olyan apróságok is számítanak, hogy van-e a környéken nyitva tartó' újságárus, vagy szuvenírbolt. — Az idegenforgalmi reklám hatékonyságán okulva világo­san látszik, hogy könnyehb az idegent „idecsalni”. mint itt tartani, sőt visszavárni. — Számos olyan sport- és kulturális eseményt rendez­nek évente megyénkben, amely vonzaná az idegent, de ezek pontos időpontját senk’ sem tudja számunkra fél évvel előre megmondani. Pedig útjainkat ezekre „rá­szervezhetnénk”. Aki mai-a­dandó élményekkel távozik, biztos, hogv visszajön . .. De ezekről az élményekről ne­künk kell gondoskodnunk. KISS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents